Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-16 / 63. szám

2002. Március 16., Szombat HÉTVÉGE 13. OLDAL Ludas Matyi korából a jövő nemzedékéit CSÖKÖLY A Solt Otília-díjat a roma gyere­kek oktatásában és nevelésé­ben kiemelkedő szerepet ját­szó hét pedagógus kapja meg. Ezúttal köztük volt a csökölyi Déri Ildikó is, aki annak idején egy újsághirdetés nyomán ke­rült a somogyi kis faluba.- Tanítottam már Rédicsen és Gyé­kényesen is, amikor egy véletlen folytán ide kerültem a férjemmel - mondta Déri Ildikó, aki azóta az is­kola igazgatóhelyettese. - Akkor még nem volt autóm, és a buszon csodálkoztam a sok cigány embe­ren; némelyikük libát szorongatott a hóna alá. Úgy éreztem, hogy Lu­das Matyi korába érkeztem, s egy kicsit talán meg is ijedtem. Később rájöttem, hogy a roma gyerekek nagy része itt már három évig jó színvonalú óvodai nevelést kapott, így nem maradt ki az alapvető „lép­cső” a személyiségfejlődésükből. Ezekre az alapokra azonban nem mindegy, hogy milyen felépítmény kerül, s ez rajtunk áll vagy bukik.- Milyen különleges programfejlesztésbe kezdett a csökölyi isko­lában?- Eleinte nem volt határozott tervem, csak társadalmi mun­kában lelkesen felka­roltuk a tehetséges és szorgalmas diákokat. Bár a cigány tanulók aránya mintegy ötven százalék, nem kezel­jük őket másként. Rendszeres sportolási lehetőséget teremtettünk nekik, megszervez­tük a focicsapatot, hét végi elfoglalt­ságként gyalog- és kerékpártúrákat szerveztünk nekik. Később a So­ros-alapítvány által kiírt pályázaton 250 ezer forintot sikerült nyernem a Sulibuli című lap szerkesztésére és kiadására. 1988 óta minden év­ben értesítem a cigány tanulókat az ösztöndíjpályázat lehetőségeiről, s az együtt elkészített pályamunkák után évente 20-25 család gyerekei kapnak havi ösztöndíjat.- Megmutaikozik-e a nagyobb törődés diákjaik továbbtanulásá­ban?- Szerencsére sikerült jó kapcso­latokat kialakítani a mánfai tehet­séggondozó kollégiummal és a pé­csi Gandhi gimnáziummal. Ennek köszönhető, hogy cigány szárma­zású tanulóink többsége a bara­nyai középiskolában-tanul to­vább. Szerepem a pályaválasztás­tól a középiskola befejezéséig tart, hiszen folyamatosan tartom a kapcsolatot az iskolák nevelői­vel, a szülőkkel és a volt tanulók­kal. Eredményeinkről felkérésre a pilisborosjenői romakonferenci­án előadást is tartottam A csökö­lyi példa nyomában címmel, s ezt követte a Veszprém Megyei Peda­gógiai Intézet felkérése.- Hasznosítható tapasztalatokat szerzett a szakmai konferenciá­kon?- Mindennek a gyakorlati hasz­na az volt, hogy konzorciumi tag­ként lehetőséget kaptunk két Phare-pályázaton való részvételre. A nyertes olvasás-írás tanítási és a komplex művészeti nevelési prog­rammal lehetőségünk nyílik a módszertani megújulásra, a gyer­mekközpontú oktatásra. Ezzel nemcsak a tehetségek felkarolásá­ra van módunk, hanem az úgyne­vezett hátrányfelzárkóztatásra is. A művészeti programrész egy kü­lönösen érdekes kísérlettel zárul, mert egy csökölyi, egy beáscigány­és egy magyar lakodalom párhuza­mos dramatizálását fogják elvégez­ni a gyerekek.- Számos tehetséges cigány szár­mazású fiatal továbbtanulását se­gítette. Mekkora az esélye annak, hogy a fiatalok egyszer majd visz- szatémek?- Hálásak, és ez érezhető az em­beri kapcsolatokban. Azt viszont hiányolom, hogy nagyon lassan alakul ki az a társadalmi réteg, amely komolyan veszi és fontos­nak tartja ennek a folyamatnak a kezelését. Az innen induló diákok­ban is tudatosítani kellene, hogy nekik dolguk van az adott települé­sen. Nemcsak személyes példa­adásra van szükség, hanem tettek­re is, hogy a következő generáció könnyebben bejárhassa azt a rögös utat, amit ők már megtettek. TAKÁCS ZOLTÁN Déri Ildikó !959tai született Nagy­atádon. A pécsi tanárképző főisko­lán végzett matematika-népműve­lés szakon, 1997-ben a Műszaki Egyetemen közoktatás-vezetői dip­lomát szerzett, majd 2000-ben a Kaposvári Egyetemen oktatásin­formatikusi felsőfokú szakképesí­tést. Csőkölyben 1987 óta tanít, s a faluért végzett tevékenységéért tavaly megkapta a Kis Települések Nagyasszonya-díjat. Szász Endre-tárlat nyílt Marcali Galériában Szász Endre és Hajdú Katalin közös kiállításának meg- Marcaliban már az ünnep előes- nyitójával vette kezdetét a tízna- téjén megkezdődött a megemlé- pos rendezvénysorozat. A nem- kezés. Szokásosan március 14-én zeti ünnepet dr. Sütő László, Mar­nyitották meg a tavaszi fesztivál cali polgármestere a Noszlopy- marcali programjait. A Bemáth szobornál köszöntötte. _______■ Az utolsó utáni nap Oleg Bogajev komédiája halálosan komoly, mégis kacagtató FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Lerobbant, komfort nélküli minigarzonban egy le­robbant, komfort nélküli középkorú nő mered a semmibe. Aztán elkezdi számolni a viaszosvá­szon terítő fehér-piros-rózsaszín négyzeteit. Fönt­ről, ahol a plafonnak lennie kellene, víz csöpög a terítő négyzeteire. A nő levesesfazekat vesz az ölébe, merítőkanállal eszik. A maradékból a térí­tőre csöpögtet egy adagot, s azt bámulja. így kezdődik az orosz Oleg Bogajev Volt lelkek című komédiájának első jelenete a Csiky Gergely Színház stúdiójában. Már itt, az első pillanatok­ban látszik: Bogajev halad a Gogol által megkez­dett úton. Darabjában, amely idáig csak a múlt pénteken ment le külföldi színházban elejétől vé­géig, a groteszk elemei dominálnak. Itt aztán min­den és annak az ellenkezője is elképzelhető. A da­rab címszereplői, a klasszikus írók sorra szállják meg Éra Nyikolajevna lakását és elméjét. Mivel Éra nem mentette meg a könyvtárat azzal, hogy egyetlen olvasóként beiratkozik, Csehov, Tolsztoj, Gogol és Puskin nem tehet mást: beköltöznek Éra szoba-konyha-fürdőszobájába, ahol már egyedül is alig fért el. Csakhogy hozzák műveiket, s ez - különösen Tolsztoj esetében - jó néhány kötetet jelent. Ennyi kultúra még Érának is sok, annak el­lenére, hogy az élete során elolvasott három könyvvel ő a kerületi (és városi) csúcstartó. A stúdióban a díszlet (Juraj Fabry tervezése) és a jelmez (Szűcs Edit munkája) is a groteszk alá rendelődik. A szereplők egy forgóajtóra függőle­gesen felszerelt vaságyon „alszanak”. A KOCMOC márkájú hűtőből hol egy adag házikolbász, hol egy forró serpenyő, hol pedig egy klasszikus író tűnik elő. Csehovot Éra a levesesfazékban pillant­ja meg, természetes tehát, hogy Kovács Zsolt visz- szafogott öltönye apró, szabálytalan szürke pety- tyeket mintázzon. Tolsztoj a merőkanál tanulmá­nyozása közben szédül be műveivel az ajtón, így aztán Znamenák István fehérben játszik. Puskin csak úgy bejön, Éra felkiált: „Nicsak, egy élő szo­bor!” A szöveg szó szerinti olvasatából magától értetődően Nyári Oszkár korrodált bronzhoz ha­sonló ruhában van, s az öltözetről nem hiányzik a galambürülék sem. Gogolról többször elhangzik a szövegben, hogy megfázott, így aztán nem is cso­da, ha Tóth Géza az elején a hűtőből mászik ki. Radoslav Milenkovic rendező felnagyítja azokat a groteszk elemeket, amelyeket a darab szövege is tartalmaz. Az előadás során például mindenkinek gondja van a közlekedéssel. Tolsztoj viszont me­zítláb érkezik Érához, de nem lehet tudni, miért tiszta Znamenák lába, ha mindenki nyakig dago- nyázik a sárban. Csehovot Éra egyenesen felszó­lítja arra, hogy vegye le a cipőjét. Na, nem azért, mintha olyan nagy tisztaság lenne. Sőt. Minden szanaszét hever, főleg miután a klassziku­sok beköltöztek. Az íróknak csak jelzésszerű mondani- és játszanivaló akad, s Puskint még a szövegtől is megfosztotta a szerző. Nincs te­hát könnyű dolga azoknak a színészeknek, altik megkapják a négy író szerepét. Ennek elle­nére mindegyikük megtalálja azt, amivel a halvá­nyan megrajzolt figura körvonalait felerősíti. Ko­vács Zsolt például hozza a tipikus értelmiségit: még a kád szélére is úgy ül, mintha kényelmes ka­rosszékben foglalna helyet. Nyári Oszkár Puskin­ja a néma felkiáltójel: bánatos tekintettel jár-kel, hasán a seb egyre jobban vérzik, mégsem veszik észre, mert minden klasszikus a saját dolgával van elfoglalva. Még akkor sem vet rá senki egyet­len pillantást sem, mikor vérével felírja az írók ne­veit a falra. Az előadás egyetlen reális figurája Éra Nyikolajevna. Molnár Piroska az elején egyszerű­en csak butának ábrázolja a nőt, aki nem érti, mi is történik vele. Szemében azonban jelenetről je­lenetre nő az őrület. Egyre többször néz olyan irányba, ahol nincs senki. Aztán a végén már csak saját magát hallgatja, ahogy gyógyszeresüvegcsé­jében a pirulák zörögnek s az ágy rugói nyikorog­nak mamuszba bújtatott lába alatt. Az előadás legkiábrándítóbb jelenete az utolsó kép: a könyvtár sötét romjai közt négy hajléktalan keresi a meleget. A négy klasszikust játszó szí­nész rongyokba bújva égeti a könyvtári katalógus- cédulákat: Tolsztoj: Háború és béke, Gogol: A kö­pönyeg... S az utolsó papírlap: „ ...s az utolsó napon...” „Milyen utolsó nap?” - mondja Tóth Géza, s a bib­liapapír utolsó lángjainál megmelengeti gyapjú­zokniból kikandikáló nagylábujját. KÓNYA ORSOLYA „Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi] A suksük-nyelv A XXXVI. magyar nyelvhét előtt mi sem lehet időszerűbb, mint er­ről a feltűnően durva nyelvhelyes­ségi hibáról lerántani a leplet. Az úgynevezett suksük-nyelv valójá­ban két másik, talán nem is any- nyira feltűnő formájáról sem sza­bad azonban megfeledkeznünk. Nevezetesen a szukszük- és a csukcsük-nyelvre gondolok. Aki­nek valamüyen megszólítása után azt mondják: „A Lőrincze csókol- tassa...”, annak tudnia kell, hogy a tréfás (és természetesen hibás) mondattal arra céloznak, hogy felszólító módot használ kijelentő mód helyett. A mondat ugyanis így hangzik: Lőrincze csókoltatja! A - nagyon találóan - suk- süközésnek elnevezett nyelvhe­lyességi hiba abból adódik, hogy a -t végű igék esetében az így be­szélő nem különbözteti meg a ki­jelentő és a felszólító módot. A legfeltűnőbb a többes szám első személyű keveredés: „Mi na­gyon szeressük a rétest.” - helyte­len forma. Helyesen: Mi nagyon szeretjük a rétest. Felszólító mód­ban - természetesen - helyes a Szeressük egymást, gyerekek! mondat is. Ugyancsak helytelen a- „Ha jól megtanítsuk a gyermek­nek a helyesírást, felnőtt korában se lesz vele gondja.” mondat, amely helyesen így hangzik: Ha jól megtanítjuk a gyermeknek... Természetesen helyes az ige a következő - felszólítást tartalma­zó - mondatban is: Fontos fel­adatunk, hogy megtanítsuk a kis­gyermeket helyesen beszélni. Ta­nulságul felsorolok néhány olyan igét, amiben gyakran keve­redik a kijelentő és felszólító mód: biztosítjuk - biztosítsuk!, látjuk - lássuk!, mutatjuk - mutassuk, kutatjuk - kutassuk!, mozgatjuk - mozgassuk!, festjük- fessük!, hallgatjuk - hallgas­suk! stb. Ft •'tóbbival egy tanul- sá, rüuuat: Hallgassuk figyel­meden a szépen beszélő embere­ket, és ha sokáig hallgatjuk őket, az nem lesz hiábavaló! Megfi­gyelhető a suksüközés a -hat, - hét; az -at, -et; valamint a -tat, tét toldalékokkal képzett igéink ese­tében is, hiszen ők is -t végűek: „Mindenki láthassa, hogy baj van vele.” Helyes viszont így: Mindenki láthatja, hogy baj van vele. Helytelen ez a mondat is: „Ha nem vigyáz a tolatásnál, még meghúzássá az autója oldalát.” A helyes így hangzik: Ha nem vi­gyáz a tolatásnál, még meghúzat- ja az autója oldalát. A szukszüközésre és a csuk- csüközésre a következő alkalom­mal térünk ki. Addig is szíves fi­gyelmükbe ajánlom a következő- az utóbbi jelenséget is felidéző- intő mondatot: Nem elég, ha csak féltjük anyanyelvűnk szép­ségét; ennél többre van szük- ség: féltsük is! mihályfalviLÁSZLÓ Szépül a gyülekezet háza Nagybajom Az eredeti állapotába állítják visz- sza az egykori református feleke­zeti iskola L50 éves épületét Nagybajomban. Bán Csaba lel­kész elmondta: a Széchenyi Terv vallási turizmus fejlesztésére ki­írt pályázatán ötmillió forintot nyertek a tízmillió forintba kerü­lő beruházáshoz. A fennmaradó összeg másik felét a református egyház adta, s a helyi önkor­mányzat háromszázezer forinttal járult hozzá a munkákhoz. Ebből megoldják az öreg épület teljes felújítását. Ezt az államosítás után teljesen átalakították, és Iv93-ban kapta vissza az egyház. Az eredeti tervek alapján most visszanyeri régi formáját a tele­pülés főterén álló közösségi ház, ami vendégházként is nyitva áll majd a vallási turizmus résztve­vői előtt. A lelkész elmondta: az 1852-ben épült házban három terem, új szociális blokk és egy teakonyha szolgálja majd a gyülekezet tagjainak és vendégeiknek a kényelmét. Az újjávará­zsolt épület falán látható az első református kántortanító emlék­táblája, s ezért a Szalánky Pál gyülekezeti és vendégház nevet kapta a gyülekezet új otthona. Bár az épület még csak hetven­százalékos készültségi állapot­ban van, itt látták vendégül a két német testvérgyülekezet képvise­lőit. A tervek szerint május végé­re átadják a házat, s a nyári tábo­rok résztvevői is itt kapnak szál­lást. TAKÁCS » HAUNI HUNGÁRIA Felvételt hirdetünk dohányipari berendezés gyártás területére az alábbi munkakörökbe: Nemzetközi gépgyártás VilIfllTlOS SZGrGlGSVGZGtŐ Pécsett. <kód: M0207> Feladata: a Hauni AG által szállított projektek A Hauni Hungária egy 30 termelő helyszíni telepítése és üzembehelyezóse, villa­,„ . ........................ , mos dokumentációk és vezérlő szoftverek elkó­vallalat tal rendelkező, multinacioná- szftése lis vállalatcsoport dinamikusan fejlő- Elvárásaink dő tagja. -villamosmérnöki végzettség Pécsi gyáregységünkben több mint -vezérlés-és szabályozástechnikai ismeretek 500 fő foglalkoztatásával dohány- -angolnyelv-tudás , . . . , , , . . -jó kommunikációs képesséq ipari gépeket, berendezéseket, vala- .„bzásihajlandóság mint alkatrészeket gyártu nk. -Microsoft Office ismeretek Címünk: HAUNI HUNGÁRIA KFT gépész Szerelésvezető személyzeti osztály (kód: A/0208) 7632 PÉCS Feladata: a Hauni AG által szállított projektek helyszíni telepítése és üzembehelyezóse Móra Ferenc u. 72. C1,, .. Elvárásaink: Te I(72) 505-261 _ felsőfokú gépész vógz ettség Fax: (72) 505-202 -angolnyelv-tudás-jó kommunikációs képesség -utazási hajlandóság - Microsoft Office ismeretek Kérjük, hogy pályázatát a munkakör kód- a KÖRBER jának feltüntetésével címünkre eljuttatni | KÖRBER I szíveskedjen. Jelentkezési határidő: a V, -X-U V csoport tagja megjelenéstől számított 10 nap.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents