Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-13 / 61. szám
6. OLDAL 2002. Március 13., Szerda SOMOGYGESZTi HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7455 Somogygeszti, Béke tér 5. Tel./fax: 82/457-021 Ügyfélfogadás hétfőtől csütörtökig 8 órától 16.30-ig, pénteken reggel 8-14 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 633 6 évesnél fiatalabb: 57 6-18 éves: 85 19-55 éves: 359 55-60 éves: 28 60 évesnél idősebb: 104 TÍZMILLIÓS FORRÁSHIÁNY A szűkre szabott 55 milliós költségvetésből az intézmények fenntartására és a járdaépítés folytatására költenek a legtöbbet. A költségvetési hiány tízmillió forint. Az óvoda és az iskola az idén 18 millió forintot kíván, s a Memyével közös fenntartású nyolcosztályos oktatási intézmény zavartalan működtetéséhez kétmillió forinttal járul hozzá az önkormányzat, az egészségügyi intézményekhez 243 ezer forinttal. Mivel a munkaképes lakosság nagy része állástalan, a rendszeres és alkalmankénti szociális támogatásra csaknem ötmillió forintot költenek. Tervezik a járdaépítés folytatását is, az 500 méteres szakaszra hárommillió forintot különítettek el. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legtöbb lakosnak Gesztiben az önkormányzat ad munkát. A közös fenntartású iskolában és óvodában, az egészségügyi ellátásban és a polgármesteri hivatalban 17 embert foglalkoztat. A kastély felújításán most tizenegyen dolgoznak, de remélik, hogy később többnek is ad munkát. A halastavaknál főleg idényjellegű munkát kínálnak. SPORTSZÁLLÓ A RÉGI KASTÉLYBÓL. Az iskolával szomszédos Jankovich-kastély 1823-ban épült. A lepusztult épületet 1993-ban egy ausztrál-magyar üzletember vette meg és újította föl. Azóta a műemléki igazgatósággal egyeztetett tervek alapján 55 személy befogadására alkalmas sportszállót alakítottak ki belőle, s ennek a közvetlen környezetében mesterséges tavak, uszoda és lovaspálya is található. _____■ Hé tszáz év múltjából jövőépítés A valaha 1200-nál is nagyobb lélekszámú falu a világtól elzártan éli mindennapjait, de lassan ébredezik álmából. A járdák és az utak állapota egyre jobb, s a központi tér a felújított templommal újra az egykor körzetközponti szerepet betöltő települést idézi. Marton Rudolf polgármester bizakodását arra alapozza, hogy egyre több embernek lesz érdeke Somogygeszti zsáktelepülés-jellegének megszüntetése.- Évtizedek óta küzdünk azért, hogy végre megépítsék az Alsóbogánál összekötő aszfaltu- tat, s Geszti visszakerüljön az élet körforgásába. Mindenki tudja, hogy ez a szándék nem elég, mert jelentős pályázati pénzeket kell elnyernünk ahhoz, hogy valóra váljon az álmunk. Meggyőződésem, hogy a jubileumi évben rendezett ünnepségsorozaton már kész tervekről beszélhetünk. A reményeinket az is növeli, hogy az összekötő utak fontossági sorrendjében Somogybán az ötödik helyen áll ez az alig három kilométeres szakasz. Marton Rudolf szerint ez az alig három kilométer további lendületet adhat az infrastrukturális fejlesztéseknek és a helyi vállalkozásoknak. Útjaik állapotát már az idén próbálják javítani, s átadnak egy új járdaszakaszt is.- Az újabb vállalkozások föllendülését is magával hozná a nyitottabb település. Ezért fontos, hogy halastavakat alakítottak ki a községben, és a műemlék kastélyt is gyönyörűen felújították. Kozma Elemér ausztrál-magyar üzletember edGeszti múltja és jelene A krónika először 1302-ben említi a települést. Tudják ezt a helybeliek is, és sokat várnak a jubileumi évtől. Lázasan folynak a falunapra tervezett ünnepség előkészületei, de sokan már előbbre tekintenek. A gyönyörű völgybe turista- paradicsomot álmodik a polgármester, s tervezgetnek a vállalkozók is. dig is sokat tett a faluért, de a kastélyszálló megnyitásával újabb munkalehetőségekhez juttathatja az itt élőket. Arról nem is beszélve, hogy a turizmus föllendülése milyen távlati lehetőségeket nyithat a falu előtt. Péma Sándor ügyvezető, a kastély és környezete felújítási munkálatainak az irányítója is egyetért azzal, hogy a környék egyik legfölka- pottabb üdülőhelye lehet Somogygeszti. S ennek érdekében pénzt és energiát nem kímélve az egyik legszínvonalasabb vendéglátóhellyé tették a kastélyt.- A műemléki igazgatósággal egyeztetett tervek alapján készült el a konferencia- és sportszálló. Huszonöt szobája mellett étterem, tárgyaló, biliárdszoba, erdélyi bár és borozó is található. Emellett a környezetéről sem feledkeztünk el, hiszen építettünk úszómedencét, valamint egy modern istállót, lovaspályát, és kialakítottunk néhány mesterséges tavat is. Úgy érzem, hogy nemcsak a belföldi turizmusra építhetünk, hiszen a legigényesebb külföldi kívánalmaknak is megfelel a somogygeszti kastélyszálló. Az ügyvezető most tizenegy dolgozónak tud munkát adni, s az április végére tervezett hivatalos megnyitó után valószínűleg még többen dolgozhatnak a paradicsomi környezetben. Péma Sándor szerint hamarosan rálelnek a legideálisabb üzemeltetőre, aki a lehető legjobban kihasználja a gyönyörű természetes környezetben fekvő konferenciaszállóban rejlő lehetőségeket. Az ügyvezető szeretné, ha sok geszti dolgozna majd a szállónál, de nem hiszi, hogy az üzemeltetéssel megbízott menedzsment csak a helybéliekre építené jövőjét. Mint mondta, szakképzettségre min-- den feladat ellátásához szükség lesz a színvonalas vendéglátáshoz. ________■ Né gy éve alapították Somogy- gesztiben az Őszi Napfény nyugdíjasklubot. Bognár Dezsőné akkor úgy gondolta: sok idős lakosban feszül annyi energia, hogy létrehozzanak egy jó csapatot. A klubvezető elmondta: az önkormányzat a kezdeményezés mellé állt, s azóta is kiemelt támogatást ad a nyugdíjasok egy-egy rendezvényére. S gyakran van ilyen: egymást érik a színielőadások, a táncos-zenés rendezvények, a kirándulások. Bognár Dezsőné elmondta: sok emlékezetes túrán voltak már, s közülük is kiemelkedik az ópusztaszeri és az esztergomi. A húsznál több klubtag minden évben legalább két országjárást szervez, s emellett a gyógyfürdőket is látogatják. Ha éppen nincsenek úton, akkor kulturális seregszemlére készülnek vagy a Helytállnak az idősek is falu közterületeit tartják rendben. A központban levő templom rendezett környezete is az idősek -keze munkájának eredménye. Bognár Dezsőné szerint lendületükből a fiatalok is tanultak, s ennek már számos jelét tapasztalták. Nagy sikerű farsangi báljuk után például a huszonévesek is szeretnék hagyományossá tenni a maguk rendezvényét. A kihívás napján nyújtott teljesítményük is említésre méltó, hiszen nemcsak a szervezésben mutatnak példát, hanem sportolásban is tartják a lépést a fiatalabbakkal. ■ Elbűvölte az orgona búgása Péntek Ferenc fájlalja, hogy fogyatkozik a hívek száma A zenének és a hitnek nagy szerepe van Péntek Ferenc életében. Bár sosem tanulta a kottát, a nyugdíjas erdész szólaltatja meg a geszti templom tiszta hangú orgonáját. Már levente korában elbűvölte a kántor játéka, s csakhamar ő is zenélt a templomban.- Mindig nagyon szerettem a zenét; gyerekként szájharmonikáztam és hegedültem is - emlékezett. - Leventeként megfigyeltem a kántor orgonajátékát, s nekiláttam a zenetanulásnak. Mikor az igazgató úr elkerült innen, én foglalhattam el helyét a kórusban az orgonánál. A hatvanas években annyira megtelt ez a hatalmas templom, hogy sokan az ajtón sem jutottak be, s kint hallgatták a misét. Aztán 1968-ban Péntek Ferenc befejezte a kántorkodást, de a nyolcvanas években visszatért kedves hangszeréhez. Büszke rá, hogy az utóbbi tíz évben mind a négy geszti plébánossal jó kapcsolata volt. Ezt mutatja, hogy ő kezeli a templom pénzügyeit is.- Naprakész, pontos kimutatást vezetek a templomatyával a bevételekről és a kiadásokról. Azt azért nem lehet elhallgatni, hogy a perselypénz egyre kevesebb. Ez azt is mutatja: fogyatkozik a hívek száma, s arra is utal, hogy nehezen élnek az emberek. Feltétlenül említeni kell az ausztrál-magyar állampolgár Kozma Elemért: évente rendszeres adománnyal segíti az egyházat. Péntek Ferenc arra is ügyel, hogy a nemrég felújított templom szép maradjon. A felesége és néhány falubéli asszony rendszeresen takarítja, s rendben tartják a környezetét is. A nyugdíjas erdész szerint alaptalan volt néhány falubeli feltételezése, hogy kárt okoztak a templomot körülvevő fenyők kivágásával; ezek a fák ugyanis' elöregedtek, s tűlevelük rendszeresen eltömítette a csatornát is. Elhatározta, hogy kapcsolatait kihasználva különféle fenyőfákat és bokrokat telepít a helyükbe. Egyetlen bánata: hiába szépül az épület, nagyon kevesen járnak templomba, s utódjelöltje sincs az orgonálásban. _______________■ Ism ert somogygesztiektől kérdeztük! hátránynak érzik-e, hogy zsáktelepülésen élnek? AKCIÓRA VÁRNAK A VEVŐK Két bolt és egy kocsma van a faluban. Mindegyiknek megvan a törzsközönsége, s különösen az akciók alkalmával nő a boltok forgalma. Ilyenkdr viszik a műszaki árut, a tisztálkodószereket és élvezeti cikkeket. A legtöbb terméket a hónap elején veszik meg, hó végén többnyire csak a téj, a kenyér és a felvágott fogy. Van a községben egy boltos körjárat is, így a nyugdíjasok akár a házuk előtt is bevásárolhatnak. A kocsmában a nap minden szakában van vendég, s leginkább a kis- fröccs meg a sör fogy. Rendezvényeken és este sokan összegyűlnek s megbeszélik a nap eseményeit, olyankor megugrik a fogyasztás is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA! TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK; LÁNG RÓBERT A fiatalok munkára, az idősek csendre vágynak Göndöcs Lászlóné boltos: - A munkalehetőség nagyon kevés, mert igencsak messze vagyunk a várostól. Nincsenek beruházások és nagyobb munkáltatók • sem, hogy megkönnyí- tenék több családnak a megélhetését. Látható a faluban, hogy még a porták felújítására sincs pénz; az emberek többsége máról holnapra él. Ha megszűnne Somogygeszti zsáktelepülés-jellege, akkor sokkal jobb esélyei volnának itt a munkahelyteremtésnek. Arról nem is beszélve, hogy a családi gazdálkodás is új lendületet kaphatna, s a közbiztonság is lényegesen elfogadhatóbb lenne a faluban és a külterületeken. Pellérdi Gyuláné kocsmáros: - A zsáktelepülésnek csak hátránya van. Nagyon messze vagyunk a várostól, és ebből fakad minden más probléma. Sokan erre azt mondják, hogy szép a környezet, mert a környéken sok az erdő és a mező, ennek ellenére az emberek többsége egyáltalán nem érzi jól magát, mert egy részük a városba vágyakozik, hogy munkája legyen. Mi viszont ilyen szempontból ellenpélda vagyunk, hiszen bevándorlóként költöztünk ide, és szeretünk itt élni. A falubeliek befogadtak, és szeretjük a családi gazdálkodást. Azért ha valaki szorgalmas, ebből megél, bár aligha fog meggazdagodni. Nyíri Imre iskolaigazgató: - A falu zsáktelepülés-jellege eleve hátrányt okoz az iskolának. Nagy harcot kell vívnunk azért, hogy megtartsuk a tanulóinkat. Naponta kell bizonyítanunk a szülőlúiek és a külvilágnak, hogy a helyben tanuló gyerekek semmivel sem indulnak hátrányosabb helyzetből, mint a nagyobb település nagyobb iskolájába járó diákok. Biztosítjuk a szakmai színvonalat, és azon van az önkormányzat, hogy ehhez a tevékenységhez megteremtse a tárgyi feltételeket is. Ezt igazolja az is, hogy a memyei iskolában tovább tanuló gyerekeink nagyon jó eredményeket érnek el a felső tagozaton is. Csapóné Nagy Bernadett óvodavezető: - Az óvoda nem érzi a zsáktelepülés-jellegéből adódó hátrányokat. Megnövekedett iránta az igény, így sokkal több gyermek jár ide, mint korábban. Az önkormányzat is azon dolgozik, hogy az intézmények tárgyi feltételei minden igényt kielégítsenek. Az már más kérdés, hogy a nagy munkanélküliségből adódóan ezek a gyerekek milyen környezetből jönnek hozzánk. Sok szülő Kaposvárra jár dolgozni, és így a gyermekét is előbb-utóbb oda íratja iskolába. Ebből pedig az következik, hogy a gyerek végül Kaposváron marad, és nem tér vissza a szülőfalujába. Balogh Jenőné postamester: - Inkább a fiataloknak nehéz ezen a zsáktelepülésen élni. Nekik nagyobb az igényük a szabadidő hasznos eltöltésére. Az idősebbek az itteni boltokban is megkapnak mindent, amire szükségük van. A középkorúak között sok a munkanélküli, gyakran hallani, hogyan panaszkodnak, és sajnos, vannak, akik idő múltán ebbe a helyzetbe beletörődnek. Én szeretek itt élni; nyugodt a falu légköre, tiszta a levegő, és nem jut el ide a város zaja sem. Az összekötő út megépítésével természetesen minden megváltozna, de az már évtizedek óta csak egy lehetőség, amihez nem elég az akarat, ha nincs elég pénz.a A L M A N A C H - 18 8