Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-02 / 52. szám

6. OLDAL

A L M A N A C H

0 3 6

2002. Március 2., Szombat

HIVATAL MINDEN HÉTFŐN

A polgármesteri hivatal címe:

7273 Büssü, Kossuth utca 33.

Tel.: 82/374-061 Ügyfélfogadás minden hétfőn reggel 8-tól 12 óráig van.

A KÖZSÉG KORFÁJA

Az állandó lakosok száma 469, de 527 van bejelentve.

14 évesnél fiatalabb: 120

14-60 éves: 254

60 évesnél idősebb: 96

ÚJ TETŐ A TEMPLOMRA

Az önkormányzat az idén 26,4 millió forintból gazdálkodik, ebből 22,9 millió forint a normatív támogatás, a többi a saját bevétele. A körjegyzőség fenntartására 3 millió forintot fordít, és 3,2 millió forint a szociális kiadás. A közvilágítás, a falugondnoki szolgálat, a tiszteletdíjak, vagyis a község gazdálkodása 6,5 millió forintot visz el, munkabérre hatmilliót fizetnek, 2,5 milliót a közterhekre. Az idősek klubjának a fenntartása 3,5 milliót kíván, az iskola fenntartása 670 ezret. A tanulók számát tavaly rosszul tervezték, így az idén a normatív támogatásból 780 ezer forintot vissza kell fizetni. Felújításra az idén 1,5-2 milliót fordítanak. Belevágtak tavaly az iskolafelújításba, s a 3,5 millió forintosra tervezett beruházás jóval túllépte a keretet, mert menet közben kiderült, hogy az épületnek nincs alapja. így vis major pályázatot adott be az önkormányzat, és 2,97 milliót nyert a Belügyminisztériumtól. A külső felújítás kész, a festés, betonozás, a belső munkák vannak hátra. A közvilágítás korszerűsítésére a Széchenyi Tervből nyertek 800 ezer forintot. 3,5 millióért kicserélték a falugondnoki autót. Az idén elkészül a gázberuházás is; októberben már gázzal füthetnek. A védett református templom tetőzetének a felújítására is készek a tervek, csak a szakértői véleményre várnak.

A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK

Mintegy ötven büssüi dolgozik a kisgyaláni szövetkezet szarvasmarhatelepén, néhány embernek pedig az FG Rákó Kft ad munkát. Az önkormányzat hét főállású, két részmunkaidős és két közhasznú munkást foglalkoztat.

SZESZES ITAL KÉT BOLTBÓL

Két élelmiszerbolt is van a községben, s mert kocsma nincs, így ezek bonyolítják le a szeszesital-forgalmat is. Az üzletek igazodnak a vásárlók igényeihez; rengeteg árut tartanak, s minden kapható, amire a település lakóinak szükségük lehet. Egy hangulatos presszó vagy kávézó azonban hiányzik Büssüből.

AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: SZARKA ÁGNES

KOCSMÁBÓL LETT OTTHON. Az italboltot néhány évvel ezelőtt megszüntették, s az önkormányzat ebből az épületből alakíttatta ki - pályázati és saját pénzből - a nyugdíjasházat, körülötte pedig millenniumi emlékparkot létesítettek. A napközbeni ellátást és foglalkozást nyújtó klubba ma harminc nyugdí- jas jár rendszeresen.

_____________________________________________________________________■

Él

ettársak az iskolapadból

Két kicsi kivételével minden óvodás cigány. Nagy a magyarok és cigányok közti ellentét a faluban; az előbbiek a gyerekeket inkább Göllébe viszik oviba. 1999-ben a művészeti nevelést választották, de ezzel kudarcot vallottak, és igen sok a gond az iskolában is.

,- Módosítani kellett a nevelési tervünket; a szent- jakabi óvodavezető segítségével írtunk teljesen új etnikai programot - mondta Fekete Gézáné óvodavezető. - Jól ismerem a kicsiket, hiszen szüleik is az én óvodásaim voltak, de a nem egységes cigánysághoz másképp kell közelíteni. A család megismeréséből indulunk ki, abból, amit hazulról hoznak, és segítjük a családi nevelést. Az a célunk, hogy ne ellenséget lásson bennünk a család. Megpróbáljuk fölerősíteni a jó tulajdonságaikat, és amit a többségi társadalom szokásrendje rossz néven vesz tőlük, azt igyekszünk nyesegetni. A gyerekek révén próbáljuk nevelni a családot is. Nemcsak a faluban, hanem az országban is több szervezetnek kellene összefogni, hogy úgy tudjunk velük boldogulni, ahogyan szeretnénk. Van, aki európai módon él, és úgy is járatja a gyermekeit, de a cigány társadalom kiutálta, a magyarok pedig még nem fogadták be. Ilyenkor érezzük, hogy nagyon kevesen vagyunk a segítéséhez.

Tizennyolc kisgyereket írattak be az óvodába, ebből 13-15 jár rendszeresen. A falugondnok nagyon sokat segít, hiszen naponta szállítja a gyerekeket. Szakmailag és emberileg is indokolt volna a délutáni elfoglaltság, de erre nincs pénzük. Az iskolában is az egyik legégetőbb gond a gyerekek délutáni felügyeletének, foglalkoztatásának a megoldása.- Minden gyerekkel külön kellene foglalkozni,

Kiskorú anyák

FEKETE GEZANE

Az elvándorlás a településről az 1960-as években indult meg. Az üresen maradt házakba roma származásúak költöztek. Ma a község lakosságának 53 százaléka, mintegy 250 ember vallja magát cigánynak. Több családban nevelnek 5- 6 gyermeket, az anyák között sok az éppen csak nagykorú.

mert a szülők nem segítik őket a tanulásban - mondta Kovácsné Tamásfalvi Piroska, az iskola vezetője. - Sokszor nem készítik el a házi feladatot, mert otthon ilyesmire nem figyelnek, és nem segítenek a szóbeli tanulásban sem. Egy vers megtanulásánál is magukra maradnak a gyerekek. Amelyik szorgalmas, az megtanulja. Nincs napkö- 1 zink, és ilyen kevés tanulóval az önkormányzat sem tud délután még egy pedagógust foglalkoztatni.

Az iskola a göllei általános tagiskolája. Négy általános tan- rendű és három speciális osztályban oktatnak. A normálba tizenegy gyerek jár, a speciálisba hét. Felső tagozatba a normál osztályból az anyaiskolába,

Göllébe, a speciálisból Igalba mennek a tanulók. Sajnos visz- szajelzést ritkán kapunk, nem nagyon tudjuk követni, hogy mi lett a gyerekek sorsa.- A nyolc osztályt általában elvégzik a gyerekek, de a lányok többsége korán férjhez megy, s abbahagyja a tanulást. Sokszor a szülők kényszerítik a lányokat a házasságba, de olyan is akadt, aki 12 évesen már élettársi kapcsolatban élt. Aki nem házasodik meg idejekorán, az ha gyengébb eredménnyel és túlkorosán, de elvégzi az általános iskolát - tette hozzá Kovácsné Tamásfalvi Piroska. - Több mint tíz éve tanítok itt, és mindössze két tanulónk végezte el a középiskolát. Volt olyan is, aki normálosztályba kezdett járni, de később átkerült a speciálisba. Ezeknél a gyerekeknél értelmi és zömében magatartásbeli problémák vannak. Elég sok a diszgráfiás, diszlexiás gyerekünk. A származásuk miatt nem kerülnek hátrányba, de nagyon szorgalmasnak kellene lenniük.

Összefogtak a faluszépítők

Félmillió forint alaptőkével alig egy éve hozták létre a Büssüért alapítványt. Takács Lászlót választották a kuratórium elnökének.- Az a legnagyobb gondunk, hogy egyelőre nincs több pénzünk, sőt, az alaptőke is fogy - mondta Takács László. - A személyi jövedelemadók egy százalékát csak egy év múlva lehet nekünk fölajánlani. Pedig sok szép tervünk, faluépítő elképzelésünk van. Mindkét templomunk műemlék, ezeket tatarozni kellene. A református templom felújítása négy és fél millió forintba kerül; az önkormányzat támogatása mellett kihasználjuk a

pályázati lehetőségeket is.

A sport- és kulturális élet fejlesztését is célul tűzte ki az alapítvány. - A kazsoki focicsapat tagjainak a 60 százaléka büssüi; szeretnénk visszacsábítani őket. Egy ifjúsági és egy felnőttcsapatot hozunk létre, ha lesz rá megfelelő fedezet. A csapatok utaztatása nagyon sokba kerül, ezt önerőből nem tudjuk megoldani.

Nagy álmuk egy alkotótábor létesítése, itt amatőr és hivatásos művészek dolgozhatnának. Kéthetes táborra gondolnak - tudtuk meg Takács Lászlótól. A lehetőségért a művészek egy képet, szobrot adnának; néhány év alatt gyönyörű kiállítás jönne létre. ■

Újra átélt sikerek a klubban

Sikeres évet zárt az idősek klubja. Az öregek lassan már a második otthonuknak tekintik. Tartottak farsangi összejövetelt, köszöntötték az anyákat, nagymamákat, és jártak Szentendrén. Advent előtt kiállításon is bemutatkoztak, majd közös karácsonyt szerveztek az igali speciális iskola növendékeivel. A nagyberki idősek klubjával is fölvették a kapcsolatot.- Ezek a különleges események voltak, mindegyikre műsorral készültünk - mondta Földi Zoltánná klubvezető. - Az idősek szeretnek szerepelni; verset mondanak, énekelnek, jeleneteket adnak elő. S újra fölelevenítik az élményeket, mikor a videofelvételeket, fényképeket nézegetik. A klubban mindennap van foglalkozás. Hétfőn kézimunkázunk, az asszonyok hímeznek, kötnek, horgolnak, s megismerkedtek a papírhajtogatással is. Kedden tornászunk, megmozgatjuk az elrozsdásodott ízületeket. A szerda a beszélgetések, előadások napja. Az időskor okozta változásokról igazán hitelesen az öregek tudnak szólni, mert ők élik meg.

Megbeszélik a tapasztalataikat, tanácsokkal segítik egymást. A lelki egészségről folytatott beszélgetések is nagyon fontosak. A háziorvosunktól, dr. Szarka Ágnestől sok segítséget kapunk, amikor az időskor betegségeiről, azok megelőzésének lehetőségéről van szó. Csütörtökön ismét tornászunk, a péntek pedig csak a ké- zimunkázásé.

A foglalkozások nagyon népszerűek. Egyre többen jönnek, mert szeretnek itt lenni. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy gyakran hoznak kóstolót a többieknek az otthon sütött süteményből vagy hazai kávéval, teá- val kínálják egymást._________■

Tűzre tennék a boszikat

Ezen a farsangon egy különleges divatbemutató aratott nagy sikert a faluházban: férfiak öltöztek nőnek. Pintér Tibor, a nemrég alakult tűzoltóegylet tagja kosztümben pompázott, egy bátrabb legény pedig bikiniben.- Az asszonyok már évek óta szerveznek közös műsorokat, előadásokat, kiállításokat szerveznek, és közösen tornásznak. Mi, férfiak eleinte irigykedve figyeltük a ténykedésüket, időnként segítettünk a szervezésben, majd úgy gondoltuk, megalakítjuk a magunk klubját - mondta Pintér Tibor. így jött létre a tűzoltóegylet. - Csak a nevünkben oltjuk a tüzet, inkább a nőegylet boszorkányait tennénk tűzre.

Mintegy 15 férfi - húszévestől a hatvanhárom évesig - jár össze

rendszeresen. Valamennyien családfenntartók, s így kevesebb időt töltenek együtt. A boszorkányos májusfaállítás itt már hagyomány.- Nehéz az időpontokat egyeztetni, mivel mindenki máskor ér haza a munkából. Sok mindent szeretnénk, főleg több időt. A március 15-i ünnepségre műsorral készülünk, és próbáljuk segíteni a nők munkáját. Vannak terveink; megkaptuk az idősek klubja alatti pincét, kicseréljük az ajtót, ablakokat, rendbe tesszük, és akkor nekünk is lesz helyiségünk. A nők a régi tűzoltószertár padlásterét „bitorolják”, mert mi lemaradtunk a szertárról. A nőegylet konditermet rendez be, húsvétra készen lesz. Oda már beengedik a férfiakat is. ■

BÜSSÜI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK: MILYENNEK LÁTJÁK FALUJUKBAN A KÖZBIZTONSÁGOT?

Tolvajoknak nem akarnak állatot nevelni

. Becsi Jánosné: - Itt olyan rossz a közbiztonság, hogy még állatokat sem lehet tartani, mert mindent ellopnak. Azt is meg kell nézni, hogy este merrefelé induljon el az ember, mert autóval száguldoznak az utakon, és nincs biztonságban a gyalogos. Egyes csoportok valósággal rettegésben tartják a lakosságot, és nemcsak nálunk, hanem a környező falvakban is. Az igali rendőrőrsön az új parancsnok azt ígérte, hogy jobban figyelnek majd a településre, de ebből mi még semmit sem érzékelünk. Ha valami történik, az ember csak a rendőrökhöz fordulhat, ők azonban nem foglalkoznak néhány ellopott baromfival.

Horváth Tamás: - Nincs itt semmi gond a közbiztonsággal; tőlem még soha nem loptak el semmit.

Igaz, hogy állatokat nem tartok, de nem a tolvajok miatt. Nagyon sokba kerül a táp meg a takarmány, túl sokba kerül, ezért nem éri meg a tartásra költeni. A faluban egyébként egyre ritkábban lehet állatot látni, az emberek nem foglalkoznak vele. Sok az idős és a szegény ember, nekik sem erejük, sem pénzük nincs az állattartásra. Az meg mindenhol előfordul, nemcsak Büssüben, hogy eltűnik az udvarról, amit kint felejtettek. Ezért azonban nem okolható a település, hogy itt többet lopnak, mint máshol.

Nagy Katalin: - Nem lehet beszélni közbiztonságról, mert az nincs. Egyre kevesebben tartanak állatot, mert félnek, hogy ellopják. Még azt sem lehet tudni, hogy helybeli vagy átutazó bűnözők tartják-e rettegésben a falut. Először ezt kellene kideríteni, s akkor talán könnyebben lehetne ellene védekezni is. Ha ellopnak valamit, akkor kijönnek a rendőrök, fölveszik a jegyzőkönyvet, aztán semmi nem történik. Ha valakinek nincs biztosítása, még bejelentést sem érdemes tennie. Egyszer ebbe a boltba is be akartak tömi, azóta vannak fenn a rácsok. Szemben lakom, rálátok az üzletié, talán e- zért nem merik piszkálni a zárakat.

Tóth Petra: - Gölléből járok át, naponta, de még nem tapasztaltam olyasmit, ami engem személy szerint érintett volna.

Nagyon sok idős ember él itt, a falu 45 százaléka nyugdíjas, hozzájuk sorozatosan betörnek. Egy bűnbanda garázdálkodik itt, de egyszerre nem lehet bezárni minden tagját. Ha együtt vannak, sokkal bátrabbak, mint egyedül. Őket kellene innen kikapcsolni; egyenként nem mernének akciózni. Érezhető nyugalom akkor van, ha egy részüket kikapcsolja a rendőrség. Olyankor sokkal kevesebb a bűncselekmény a faluban is.

Nagy Erzsébet: - Mindenünket félteni kell. Állatunk nincs, és zárunk minden ajtót.

Mi még szerencsések vagyunk, mert a mamáéktól kapunk baromfit, hozzájuk nem mernek bemenni a kutyák miatt. Az teljesen mindegy, hogy ki melyik utcában lakik, a falu minden portája veszélyben van. Olyan is megtörtént, hogy hátul kibontották az ól falát, hogy a háziak és a kutyák ne vegyék észre a mesterkedést. A közlekedés sem biztonságos; sokszor száguldoznak rendszám és jogosítvány nélkül, esetleg lopott autóval a falu utcáin. Az árkok sekélyek, nem fogják meg a kocsit, és nincs, ami megvédje a járdán sétáló gyerekeket. ■