Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-07 / 32. szám

10. OLDAL E G Y H Á Z A K ÉLETE 2002. Február 7., Csütörtök Istennek tetsző lelkészi A Nagykanizsáig átnyúló, ám zömmel Somogy területét átfogó református espe- resi kerületben a negyvenhárom lelkész 105 gyülekezetei szolgál. Vannak, akik 5-6 településen látják el a lelkészi fel­adatot. Kérdés: a gyakori túlterhelésnek nem szenvedi-e kárát a hitélet?- A gyülekezeteknek jut lelkipásztor, rend­szeres az igehirdetés, a lelki gondozás - mondta Szatmári A. Lajos ádándi lelkész, aki öt éve tölti be az esperesi posztot. - Látni kell, a kényszer hozza, hogy a lelkészek zö­me több település híveit is szolgálja. A gyüle­kezetek egy része olyan kicsi, hogy önmaga nem adna elég feladatot a lelkésznek, ráadá­sul fenntartani sem tudna saját parókiát. Itt ugyanis korántsem csak a minimálbérhez közeli lelkészi fizetés előteremtéséről van szó, hanem az épületek fenntartásáról, rezsi­jéről. Akár a legkisebb templom esetében, csak a biztosítási költségek több tízezer fo­rintra rúgnak. A kistelepülések nagyrészt szegény hívei aligha volnának képesek az ed­diginél jóval magasabb egyházfenntartási dí­jat fizetni azért, hogy külön papjuk legyen.-A 43 lelkész közül hányán képesek a si­ker esélyével elkészíteni egy pályázatot pél­dául templomuk állagmegóvó munkáinak támogatásához?- Kevesen. Számítógépes ismeretekkel többen rendelkeznek, s az interneten talán föl is fedezik a lehetőségeket, ám a mene­dzseri típusú ténykedés még fiatalabb pap­jaink jó részétől is idegen. Magam is nehe­zen fogadom el, hogy egy lelkészt a pénz­források felkutatásának adottsága alapján mérjenek.- Valóban fontosabb mérce lehet, hogy a pap milyen kohéziót képes teremteni a hívő közösségben, hogy a hitélet elég vonzó-e ah­hoz, hogy legalább megállítsa a gyülekezetek több helyen tapasztalható sorvadását. Ilyen megközelítésben - néhány fiatal lelkész meg­nyerő aktivitását leszámítva - defenzívnek látszik a református egyház Somogybán.- Nem szabad térdre esni a látványossá­gok előtt. A fiatal lelkészekben gyakran megvan az akarat és kezdeményezőkészség a közösségi élet vonzóbbá tételére, de ez nem mindig párosul tapasztalattal, az igehir­detés tartalmasságával. Ráadásul a kezdeti lendület olykor hamar alább is hagy.- Föltételezem, hogy a közösségek vonzá­sának erősítésében nem a lelkész életkora, hanem belső igényessége a meghatározó. Például, hogy beéri e azzal, hogy „letudja" az igehirdetést vagy az is fontos számára, hogy a hívek szavai által gazdagodjanak.-Tény, hogy a kellő, felkészültség és a szolgálat ilyenfajta igényessége nem általá­nos. Nemegyszer szóba kerül papi értekez­leteinken, hogy a lelkész nem érheti be a gondolatok összeollózásával, azoknak be­lülről kell fakadniuk. Enélkül a szavak nem jutnak a szívekig. Isten igéjét tisztán kell hirdetni és nem gépiesen. Ugyanakkor szerintem hiba az eredetieskedés, a nép­szerűség hajhászása is. A gyülekezetekben lehet sikert elérni egy ötletes rendezvény­nyel vagy közös megmozdulással, hogy azonban mindez valójában mennyit ér, azt Ha kell, vérünk ontani- A megyében szolgáló 43 lelkész közül hányról tételezné föl, hogy a szenvedést is képes volna vállalni a hitéért, Isten igazságáért?- Az emberi lélekbe igazán csak az Isten lát bele- így Szatmári A. La­jos. - A mai életünkből kiindulva amúgy sem könnyű elképzelni, hogy ki miként viselkedne ilyen drá­mai helyzetben. Szóba került ez a minapi lelkészgyűlésünkön is. Egyik énekünk így kezdődik: Tud- jürik egymásért harcolva, ha kell, vérünk ontani... Egy idősebb tár­sam ennek kapcsán megjegyezte, alig ismer olyan lelkészt, aki - sze­rinte - erre képes volna. Végiggon­dolva ezt: bár önmagámban sem lehetek biztos, úgy vélem, egy ilyen A tridenti egyetemes zsinat után Európa-szerte kezdetét vette az ellen­próbatétel esetén sem tudnám eMseKeformáció, majd pedig a vallásháborúk sora. Bár 1571-ben Burbon ni az igazságtalanságot. Nem tudnék Henrik és Valois Margit házasságával megegyezés született a király és nemet nem mondani. /Részlet a So- a hugenották között, Medici Katalin ösztönzésére 1572. augusztus 24- mogyi Hírlap karácsonyi Tízparacsolatén vérfürdőt rendeztek Párizsban (Szent Bertatan-éj), ahol több mint összeállításából/ hatezer kálvinistát mészároltak le. Szatmári A. Lajos. Háromgyermekes lel­készcsalád legkisebb fiaként Jutón szüle­tett 1939-ben. Az öt­venes években mint osztályidegen nem ta­nulhatott. Apja kere­sett segítséget, s vé­gül a Somogyi Néplap közbenjárására vet­ték föl a siófoki gim­náziumba. A budapes­ti református teológi­szolgálatot csak Isten mérheti meg.- Istennek - úgy gondo­lom - az tetszik, ha az Ő ügyét a lelkész úgy képvise­li, hogy közben az egyház erősödik, a gyülekezet lét­száma nő, az istentisztelete­ken pedig senkinek sem kell elnyomnia ásítását.- Valóban. Másfelől vi­szont, ha az embereknek akarnék tetszeni, Isten szolgája nem lennék. Jó szolgája semmiképp. Isten igéjében ugyanis ítélet is van, amelynek közvetítését a Hívek egy része eleve nem veszi jó néven. Illés próféta sem volt népszerű ÁMb ki­rály előtt, mert kimondta az igazságot... Rendben van, a fiatal pap vigye ki­rándulni a gyerekeket, szer­vezzen közösségi rendez­vényeket, hirdesse újszerű­én és vonzóan Isten igéjét. Tudja azonban, hogy mindez a lelkészi hivatás­nak csak a felszíne. Azt lá­tom, hogy az idősebb lelké­szek azért nem kapják meg a kellő elismerést, megbe­csülést, mert az említett fel­színesség vonzóbb. Most azt tekintik kiváló lelkésznek, aki pénzt tud szerezni vagy aki valamilyen megmozdu­lással fölhívja a gyülekezetre és persze ma­gára is a figyelmet. Az ilyenek többsége pe­dig valóban a fiatalabbak közül kerül ki, akik mögött inkább ott áll az egyház vezeté­se is. A minap itt járt egy ifjú lelkész, s el­büszkélkedett, hogy pályázati pénzt nyert valamilyen szemléltetőeszközök beszerzé­sére. Csakhogy még diplomája sincs, évek kellenek, hogy önálló lelkészként szolgál­hasson, s hogy valódi lelkipásztorként tölt- hesse be hivatását.- Nyilván megnehezíti esperesi munká­ját, hogy azt a megye sarkából, Ádándról kell ellátnia.- Amennyivel messzebb van Ádándtól - mondjuk - Csurgó, annyival közelebb Veszprém vagy Pápa, ahová szintén gyakran szólítanak az ügyek. Megkönnyíti a dolgo­mat, hogy jól ismerem a megyét, csaknem 40 éven át itt szolgáltam.- Milyen gyógyszert talál, ha a belső béké­jét, lelki egyensúlyát valami megzavarja?- Van úgy, hogy egyszerűen fejszét raga­dok, s kimegyek az udvarra fát vágni. Felüdít lélekben az is, ha odaülök a zongorához vagy harmóniumhoz és együtt énekelhetek a hittanos gyermekeimmel. S persze napi vi­gaszom a Biblia is. bíró ferenc Kaposváron volt segédlelkész, majd 1966-ban hívta meg papjának az ádándi gyülekezet Az espe­resi posztot öt éve tölti be. Három gyer­meke van. 1100 éves együttélés - kötet a magyar zsidóságról 1100 éves együttélés - a magyar és társadalom vallási viszonyainak tét jelentőségét méltatva kiemelte: nyílni”. Hangsúlyozta, hogy a ma­magyarországi zsidóság a haza és a múltbeli alakulásáról, a magyar zsi- a könyvre, amelyik történelmi pre- gyár zsidóság kultúrája része az fejlődés szolgálatában címmel kö- dóságnak a rendszerváltások sód- cizitásával és a tények erejével egyetemes magyar és az egyete- tetben jelentette meg azonos cím- rásában betöltött szerepéről, a ma- hat, az egész magyar társadalom- mes zsidó kultúrának, mégis egy- mel rendezett budapesti konferen- gyarországi zsidóság jelenéről és a nak szüksége van. A helyettes ál- szeri és megismételhetetlen, ciája előadásait a Magyarországi kutatások újabb irányzatairól. lamtitkár csodának nevezte, hogy Semjén Zsolt szerint a magyar ál- Holocaust Emlékalapítvány. A Semjén Zsolt, a kulturális mi- a magyarországi zsidóság intéz- lamnak kötelessége támogatni, a csaknem 400 oldalas kiadvány 22 nisztérium egyházi kapcsolatokért ményrendszere többszöri üldözte- magyar zsidóságnak pedig meg­szerző írását tartalmazza, a magyar felelős helyettes államtitkára a kö- tés után napjainkra „így ki tudott őrizni ezt a kultúrát. ■ Ellipszis alakú templom Kaposgyarmat Félig készen áll és befejezésre vár a harangtorony mellett épülő kaposgyarmati templom. A 135 lakosú település katolikus polgá­rai régóta szerettek volna egy templomot, mivel kényszerűség­ből a kultúrházban kell tartániuk a miséket. Balogh Józsefné pol­gármester elmondta: a püspöki hivataltól kapott egymillió forint mellett egy németországi egyházi pályázaton nyert 1,5 millió forint képezi a beruházás alapját. Emel­lett a szerény önkormányzati bü­dzséből állták a tervezés költsé­geit, amelyet a pécsi egyházme­gye főépítésze végzett el. A pol­gármestertől megtudtuk: először a patak fölé tervezték a templom egy részét, ám később a vízfolyás partjára kerültek az épület alap­jai. Az ellipszis alapú templom munkálatai azonban ősz óta szü­netelnek, mivel a pénz elfogyott. Az egykor mocsár borította terü­leten különösen nagy figyelmet fordítottak a megerősített alapok­ra. Balogh Józsefné elmondta: a százfőnyi befogadóképességű templomhoz az alapanyag jó ré­szét megvették, ám a munkadíjra és a tetőszerkezet finanszírozásá­ra már nem futja anyagi erejük­ből. Mindehhez további kétmillió forintra lenne szükség, amelyet pályázatokon szeretnének meg­szerezni. Balogh Józsefné reményei sze­rint tavasszal nem csak a temp­lom, hanem az ifjúsági ház építé­se is folytatódhat. A település el­ső embere elmondta: a község­ben 42 gyermek él, s a szabadide­jük minőségi eltöltéséhez szük­séges épületre nagy igény merült fel az utóbbi években. Ehhez a kért 5 millió forint helyett 1,2 mil­lió forintot nyertek el a megyei te­rületfejlesztési tanácstól. A halas­tó partján lévő épület felújítását ennek ellenére elkezdték, ám a közművek bevezetésére és a szi­getelésre újabb pályázati pénzek elnyerésében reménykednek. Az ezekhez szükséges kétmillió fo­rintot az Ifjúsági és Sportminisz­térium pályázatán szeretnék megszerezni. ________ takács Ny olc felnőtt konfirmált SZÓLÁD Nyolc felnőtt konfirmált a közel­múltban a szóládi református gyülekezetből.- Kis vidéki gyülekezetek életé­ben ez igen ritkán fordul elő - állí­totta Hajdú Zoltán Levente refor­mátus lelkész. - Ebből is látszik: fokozatosan öntudatra ébred a gyülekezetünk. Nem is olyan ré­gen még meglehetősen szétesett közösség volt. A kis település óvodájában nemrég vezették be a hitoktatást. A kicsiknek Hajdú Zoltán Levente tartja a foglalkozásokat - tizenkét apróság jár az intézménybe -, ám ahogy elmondta, igyekszik öku­menikus szellemben tanítani az óvodásokat. A fiatal lelkész azt vallja: lejárt a pusztán csak a hagyományokból élő egyházak ideje. - Az még kevés, ha van lelkész és vannak presbite­rek - magyarázta. - A gyülekezet tagjainak kell olyan értékrendet képviselni, úgy tevékenykedni, hogy a kívülál­lók is lássák: épül, fejlődik a közösség. Szólódon ezt szerencsére fel­ismerték. Sokat segített ebben a holland testvérgyülekezetünk, amelynek a tagjai évek óta vissza­járnak hozzánk munkavakációra; segítettek jaéldául rendbe tenni a parókiát. Ok hangsúlyozták: sokat jelent nekik, hogy segíthetnek. A szóládiak is érzik már, milyen nagy erő az, ha egy gyülekezet ké­pes az önálló életre, s még mások­nak is tud segítséget nyújtani. A gyülekezeti házat közösségi helyiséggé alakítják át a szóládi­ak. - A gyülekezeti alkalmakat igyekszem beszélgetőssé, tehát közvetlenebbé s ezáltal vonzóbbá tenni - mondta Hajdú Zoltán Le­vente. FÓHAI A hit nevelőerejével Budapest Nagy az igény a társadalom ré­széről az egyházi kezelésű isko­lák iránt, ami a többszörös túlje­lentkezésekből is lemérhető - hangzott el a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetemen megrendezett, Nevelésügyünk 2002-ben címet viselő konferencián Piliscsabán. Görbe László, a Keresztény Pe­dagógus Társaság elnöke el­mondta: míg a második világhá­ború után az iskolák megközelí­tően 40 százaléka egyházi keze­lésben vagy tulajdonban volt, ad­dig jelenleg - bár évente 5-6 in­tézmény kerül vissza az egyház­hoz - a tanintézmények 5 száza­léka tartozik ide. Ma már 299 is­kola működik egyházi kezelés­ben. A visszakapott iskolaépüle­tek általában leromlott állapotú­ak, helyreállításuk üteme jelen­leg még a kevés állami segítség miatt főként a pedagógusok, szülők, adományozók áldozat- vállalásán múlik. ■ A mérhető egyházpolitika: milliók a hitéletre A kormányprogram egyházpolitikai cél­kitűzései teljesen megvalósultak a járadékmegállapodások megkötésével, a hittanoktatás újbóli állami támogatásá­val, s a közoktatási, a felsőoktatási, az adó- és a költségvetési törvények átala­kításával - olvasható a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma egyházakról szóló összegzésében. 2011-ig megoldódhat 1719 volt egyházi ingat­lan kérdése, mai áron számolva összesen 61,55 milliárd forint értékben. Ezeknek a megoszlása: a katolikus egyházé 45,19 milli­árd forint (nyolcszáznyolc ingatlan), a refor­mátus 8,75 milliárd (hatszázhetven ingatlan), az evangélikus egyház pedig 5,06 milliárd (kétszázkilenc ingatlan), a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) - az ortodoxokkal együtt - 1,85 milliárd forint (tizenhat ingatlan). A szerb ortodox egyházmegye 535,4 millió forinttal és tizennégy ingatlannal, a baptista egyház 100 millió forinttal és egy ingatlannal, az unitárius egyház 60 millió forinttal s 1 in­gatlannal szerepel a jegyzékben. Az összegzés utal arra: az egyházi ingat­lanrendezés költségvetési szempontból érde­mi előrelépés, az előző kormány időszakához képest az 1994-1998 között változatlan évi 4 milliárd forintos keret 1999-re 5 milliárdra, 2000-ben 6 milliárdra, 2001-ben pedig 6,2 milliárd forintra nőtt. A jelentés szerint min­den remény megvan arra, hogy 2011-ig - a törvényes határidőn belül - az összes, még természetben rendezendő ingatlanügy meg­oldódik. A tájékoztató kitér arra is, hogy a Szentszékkel kötött .korábbi járadékszerző­dés után a kormány a járadékmegállapodások megkötésével 67,406 milliárd forint értékben 1770 ingatlan ügyét rendezte. A járadék lehetőségével hat egyház élt. A katolikus egyház javára a Szentszék már az 1997-es megállapodásban negyvenkét milli­árd forint értékű, mintegy ezeregyszázötven ingatlan után igényelt járadékot; ennek az összege jelenleg meghaladja az évi 2,3 milli­árd forintot. A református egyház három­százkilencvenkét ingatlan (6,656 milliárd fo­rint érték) után 1998-tól - az állam kiegészíté­se nélkül - 299 millió 520 ezer forintot kap, az evangélikus egyház 192 millió 159 ezer, a Mazsihisz pedig 608 millió forintos járadé­kot. Az összegzés rámutat arra: a költségvetés 1999-től ismét elismert feladatként kezeli a hittanoktatás támogatását. Erre évente két­milliárd forintot fordítanak, s ez félmilliónál több általános és középiskolás szabadon vá­lasztott hittanismereti képzését segíti. Az egyházi kulturális örökség értékeinek re­konstrukciójára és egyéb beruházásokra 1999-ben 2,8 milliárd forint, a millennium évében és azóta 4 milliárd forint áll rendelke­zésre. Az előirányzat elosztásakor a kormány a határon túli magyar egyházak közvetlen tá­mogatását is lehetővé tette. A kulturális tárca emellett 1999/2001-ben 1 milliárd 256 millió forinttal támogatta az egy­házi közgyűjtemények működését, s az egy­házak külügyi tevékenységét évente csaknem 60 millió forinttal. ■ Egyházi hírek ERDÉLYBŐL JÖTT A LELKÉSZ. Ismét van önálló református lel­kész Kálmáncsán. A Nagyváradról érkezett Korda Mihály László még további három településen, Homokszentgyörgyön, Ladon és Lad-Gyöngyösön végzi szolgálatát, (ga) TEMPLOMFELÚJÍTÁS DRÁVATAMÁSIBAN. Felújítják Dráva tamásiban a helyi védelem alatt álló katolikus templomot. Először kifestik az épületet, majd megjavítják az orgonát is. Egyházi, illetve önkormányzati forrásból kívánják előteremteni az ehhez szükséges összeget, (ga) HELYREÁLLÍTJÁK A PARÓKIÁT. Csaknem 25 éve költözött el a református lelkész Darányból, s azóta megrongálódott az üres pa­rókia. A gyülekezet erejéHez mérten - önkormányzati segítséggel - évente elvégezteti az állagmegóvását, de ennél már több szükséges. A presbitérium ezért úgy határozott: kívül-belül helyreállíttatja a házat, mert szeretné, ha 2-3 éven belül újra lenne helyben lakó lel­készük, Az öreg épület felújítása csaknem négymillió forintba ke­rül, ehhez mindenképpen kell pályázati támogatás, (ga) ZSINATI ÜLÉST HÍV ÖSSZE A REFORMÁTUS EGYHÁZ. Zsinati ülést hív össze február 20-ára a Magyarországi Református Egyház Elnöksége, kétnapos ülés összehívása azért vált szükségessé, mert a májusban esedékes zsinati ülés nagy valószínűséggel nem lenne ele­gendő ahhoz, hogy június végéig befejezzék a törvénykezési mun­kát. Az egyház ugyanis az év második felében általános választáso- kat tart, s ez a folyamat várhatóan rtiár ősszel megkezdődik. ______■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents