Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-06 / 31. szám

6. OLDAL ALMA NAC H 1 5 2 2002. Február 6., Szerda HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7536 Patosfa, Fő utca 75. Telefon: 82/ 487-713 Ügyfélfogadást minden munka­napon 8-12 óra között tartanak. A KIS FALU LÉLEKSZÁMA Az állandó lakosok száma 310. A település Laddal tart fenn körjegy­zőséget, s a népességnyilvántartá­sukban nem szerepel Patosfa la­kóinak száma. Az ügyintéző csak hasra ütve tud számokat mondani. HÁROM-NÉGY MILLIÓ HIÁNY Költségvetése még nincs a falu­nak; a számítások szerint 31,5 millió forintból gazdálkodhat a tes­tület. A hiány 3,5 millió forint. A közös iskola és a körjegyzőség 5,9 millió forintba kerül; szociális támogatásra 2,8 milliót, iskolatejre egymilliót, tankönyvtámogatásra ötmilliót költenek. A falubusz sze­mélygépkocsivá minősíttetése mintegy 1,5 millió forintba kerül. Munkabérre és közterheire 5 mil­lió forintot, közhasznú foglalkozta­tásra 2,7 millió forintot fordítanak, egyéb költségekre egymilliót külö­nítenek el. Egy 300 méteres be­kötőutat építenek majd 1,5 millió forintért, a ravatalozó bővítéséhez 800 ezer forint kell. Eszközbe­szerzésre, fűnyíró és utánfutó vá­sárlására 500 ezer forintot szán­nak. A falugondnoki szolgálat sze­repe egyre nagyobb az idősek el­látásában. A lakosok mintegy 70 százaléka munkanélküli. LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legtöbben, húszán Piros Lász­ló faipari üzemében dolgoznak. A mezőgazdasági szövetkezet négy, az önkormányzat főállás- j bán két dolgozót foglalkoztat, részmunkaidőben egyet. Köz­hasznú és közmunkásként ket- ten-ketten dolgoznak. EGY BOLT, EGY KOCSMA Egy mini coopbolt és egy italbolt van a faluban. A boltba naponta rendszeresen 80-90 vevő fordul meg; összesen 70 kiló kenyeret és 30-40 liter tejet vesznek. Jel­lemző a napi kis tételű vásárlás. A bolt élelmiszer- és vegyiáru­készletéből az olcsóbb, de jó mi­nőségű cikkek a kelendőek. Az italboltot egy kadarkúti vállalkozó bérli; a forgalmon egyre jobban látszik, hogy kevés az emberek pénze. Az év első hónapjai egyébként sem tartoznak a jók közé, az emberek alig győzik az ünnepek után kigazdálkodni a költségeket. A reggeli felesek mellett napközben az olcsóbb sört és bort fogyasztják a törzs­vendégek. A kocsma nagy elő­nye, hogy a főút mellett van, és az autósok időnként megállnak egy kávéra, üdítőre. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA) SZARKA ÁGNES FOTÓK: KOVÁCS TIBOR FELÚJÍTOTTÁK A POLGÁRMESTERI HIVATALT. A kis település központjában áll az önkormányzat épülete, amit nemrégiben újítottak föl. Itt kapott helyet a háziorvos és a fogorvos rendelője is. A bejá­rat mellett - a múlt részeként - márványba vésett emlék utal a felszabadítókra. A gépjárműforga- lomnak a zaját és a káros légszennyezést pedig az épület előtt kialakított park hivatott enyhíteni. _■ A lelket is gyógyítja az orvos A lakosság egyharmada jár rendszeresen az orvoshoz. Jellemző betegség nincs Patosfán. A falu lakossága azonban viszonylag idős, a kró­nikus gondozásra szorulóknak a száma pedig jóval nagyobb az átlagosnál.- A rendelésre járók egy része nem fizikailag be­teg; a mentális gondozásra szinte nagyobb az igény, mint a gyógyszerekre - mondta dr. Nagyhá­zi Gábor háziorvos - A rendelési idő és a lakásu­kon fölkeresett betegekre fordított idő nem elég arra, hogy az orvos a lelki problémákkal foglal­kozzon. Ez igen nagy gond, s kapcsolatban van az általános egészségi állapottal. Az egyedül élő, idős embereknek egészségügyi mellett általában szociális gondjaik is vannak. Rendszeresen szed­nek gyógyszert, de a betegek sokszor nem annyit szednek be, amennyi az előírt mennyiség. Az egészségügyi szolgálattól pedig nem várható el, hogy egyenként kiadagolja a gyógyszert. Az orvos nemcsak a gyó­gyítómunkára kénytelen figyel­ni, hanem a beteg anyagi hely­zetére is. A drága gyógyszer helyett általában van olcsóbb, s a lakosok közül több is kap közgyógyellátási támogatást.- A leggyakoribbak az idült betegségek, az ezekre adott gyógyszerek nagyon is támoga­tottak. Mindig úgy választjuk meg a gyógyszert, hogy ki tud­ják fizetni a betegek. Esetenként kénytelen va­gyok megalkudni - tette hozzá a háziorvos -, mert az a lényeges, hogy beszedjék a pirulákat. A mai gyógyszerárak mellett is lehet olyan terápiát alkal­mazni, amely elfogadható és megfizethetik a be­tegek. Meggyőződésem, hogy a születéskor vár­ható élettartam és a szociális viszonyok között egyértelmű a kapcsolat. _______ _■ Pé nznél fontosabb a szeretet Két éve költöztek Léhmann Zoltánék a saját, több mint száz négyzetméteres, háromszoba- fürdőszobás házukba. Addig négy gyermekükkel a szüleiknél laktak.- Később majd a tetőteret is be­építjük. A lakásunk rendben van, de nagy gond, hogy a faluban nincs semmiféle munkalehetőség - mondta Léhmann Zoltánné. - A párom a téeszben volt szerelő, majd mikor megszűnt, a Volánhoz ment sofőrnek, de most munka- nélküli lett. Én főállású anyaként vagyok itthon a négy gyerekkel. A legkisebb három és fél, a legidő­sebb 15 éves. Patosfán nincs sem óvoda, sem iskola. A gyerekek Ladra járnak - szegényeket sajná­lom kora reggel fölkelteni -, de hét­kor megy a busz. Nyulak, tyúkok tartásával egé­szíti ki a család jövedelmét. A kert­ben is sok minden megterem. Kell is a mellékes, mert a hatta­gú család csak mintegy 70 ezer fo­rintból él.- Időnként, sajnos, a szüléink anyagi segítségét sem tudjuk nél­külözni. Iskolakezdéskor az ön- kormányzattól is kapunk támoga­tást. Már arra is gondoltunk, hogy eladunk mindent és olyan helyre költözünk, ahol munkát találnánk. A férjem azonban ragaszkodik Patosfához. Én egészségügyit vé­geztem; ha lejár a gyed, nem tu­dom, mit fogok csinálni. Nem sze­retnék munkanélküli lenni. Itt, a faluban ápolónőként nem tudok elhelyezkedni, Szigetvárra pedig nem lehet bejárni. A buszok nem igazodnak a munkakezdéshez. Hét végén még rosszabb a helyzet. A kórházban három műszak van, a négy gyereket is ne- 'y-\ hezem hagy- nám magukra. , fct Ma már ke- vés család vál- (i£j lal négy gyer­meket. —- Amikor a harmadikkal voltam terhes, már akkor mondták a faluban, hogy bolondok vagyunk. Talán igazuk is volt, mert nem tudjuk őket olyan divatosan járatni. A legnagyobb ha végez a kereskedelmiben, nem mehet egyetemre, mert nincs rá pénz. Meg van kötve a kezünk. A gyerekek azonban bíznak, segítik, és szeretik egymást. Ez talán fonto- sabb, mint a pénz. ___■ Ok levél a virágos portáért Oklevéllel ismerte el az önkor­mányzat a falunapon Magyarék virágos portájának rendezettségét. - Úgy érzem, megérdemeltük - mondta Magyar Mihályné. - Ta­vasszal gyönyörű igazán az udvar. A tulipánokat szinte aratni lehet, a futómuskátli pedig az ablakpárká­nyokról folyik le. Nekem ez a ked­vencem; tavasszal kezd nyílni és szinte az első fagyokig virít. A fér­jemmel mindketten szeretjük, ha rend van körülöttünk. Lassan 30 éve építettük a házat. Ma már csak ketten lakjuk. A három lányunk kirepült a családi fészekből, de magukkal vitték a növények szere- tetét. A férjem az erdészetnél dol­gozik, én biztosítékokat szerelek egy kaposvári gyárnak. Szabad­időnkben virággal foglalkozunk. Magyarék 500 négyszögöles kertjében nemcsak virág nyílik. A háziasszony elmondta, nem is olyan nehéz a futómuskátlit áttelel­tetni, csak ismemi kell a módját.- Kis tejfölöspoharakba bújtok belőlük, de a zömét a ládában hagyom. Hűvös szobában tartom, öntözöm. Csak arra kell vigyázni, hogy meg ne fagyjon. Már most na- gyon szépen hajtanak. ________■ Kö nyvet is visz a postával Hat éve írt ki pályázatot a posta a patosfai fiókra. Hegedűs lmréné - aki addig három gyermeke mellett főállású anya volt - megpályázta, és nyert. Azóta vállalkozó. Családi házuk egyik helyiségét alakították át postának; naponta várja az ügy­feleket, és kiviszi a faluba a külde­ményeket. Szabadidejében ellátja a könyvtárosi teendőket is.- Mivel magam vagyok a kéz­besítő is, gyakran megállítanak az utcán, és érdeklődnek egy-egy kötetről. Nem is kell bejönni a könyvtárba, mert kiviszem a kért könyvet a napi postával - mond­ta. Egyébként mintegy három­ezer kötettel várjuk az olvasókat minden szombaton. Elég sok a régi salabakter, selejteznünk kel­lene, de véges a keret. Az önkor­mányzat fizeti az új könyveket, de mi mond­juk meg, mi­lyeneket ké­rünk. Legtöb­bet a kötelező olvasmányo­kat forgatják a gyerekek, és népszerűek a mesekönyvek is. Télen jön­nek az idő­sebbek, szakkönyveket és sza­kácskönyveket visznek. A fiata­lok inkább ritkábban térnek be, de akkor több könyvet is visznek. A tanulás, a tévé, a barátok lekö­tik az idejüket. A tévé, sajnos, népszerűbb, mint az olvasás. A szokásokon pedig nehéz változ­tatni, de ha kérik, szívesen adok tanácsot egy-egy könyvről. ■ Könnyebb lőni, mint lövetni Balogh József hivatásos vadász kedvenc ebével Több mint 1800 hektáros terü­let gazdája Balogh József hiva­tásos vadász. 1998 óta lakik a Westerheide kft szolgálati laká­sában, megszerezte a hivatásos vadászi képesítést is.- Ez már a vadászati szezon vége, az üzemtervtől elmaradt kilövéseket végezzük. Elég sok a tarvad; most selejtezzük a vadkár miatt. A kártérítés még így is szinte elviszi a társaság va­dászati bevételét. A terület nagyvadas - éven­te mintegy 300-at lőnek -, ap­róvad csak mutatóban akad. A szar-vasállomány jó, évente több, 11 küósnál nagyobb tró- feájú bika kerül terítékre. A dámvad váltóvadként szere­pel; megjelenik télen és nyá­ron is, de máshol barcog. Sok a vaddisznó; ebben az évadban 70-et lőttek. Az őzállomány közepesnek mondható. Lassan kiheverik az át­alakulás előtti rablógazdálkodást. A hivatásos vadász nemcsak lő, ha­nem lövet is. Ritkán járhatja a terü­letet a maga szórakozására, mert legtöbbször vendéget kísér.- A vadat sokkal nehezebb meg- lövetni a vendéggel, mint egyedül elejteni. Ki kell védeni a hibáit, és ki­sebb az esélye is, mert ketten moz­gunk a területen. A külföldieknél pedig gond van a nyelvvel is; el kell mutogatni, hogy melyik vadra gon­dolok. Aki többször is járt itt, akivel összeszoktunk, azzal könnyebb, mert szinte ismerjük egymás gon­dolatait. A vendég azért jön, hogy vadat lőjön, és a sikertelenség oka mindig a hivatásos vadász, ha nem is tehet róla. ■ ____________Patosfai olvasóinkat kérdeztük: mi hiányzik nekik a faluból?_______________ Tö bb buszt várnak, munkát keresnek Sebőkné Horváth Ágnes: - Vitat­hatatlan, hogy a munkalehetőség. Egyetlen vállal­kozó van a tele­pülésen, és min­denkinek ő sem tud munkát ad­ni. Szigetvár vi­szonylag közel van hozzánk, mégis gondot okoz a bejárás; a buszok indulási ideje nem igazo­dik a munkaidőhöz. A járatok in­kább ritkulnak, mintsem bővülné­nek. A külföldiek kezdik fölfedezni a települést meg a környéket is. A szomszéd községben, Ladon van egy kastély, aminek külföldi a tulaj­donosa, és a hírek szerint fejleszte­ni akarja a falusi turizmust. Ezzel esetleg munkalehetőséget teremt­hetne Patosfa lakosainak is. Krajnyik József: - Kezd elöreged­ni a település. A fiatalok csak ak­kor jönnek ide, ha a faluban vagy a környé­kén van munka- lehetőség, Némi fejlődés tapasz­talható, hiszen a téesz dolgozik, Szulokban pedig beindult a csa­vargyár és vesznek föl munkáso­kat. A szigetvári konzervgyár is ad munkát. Ha az ember igyek­szik, itt is megtalálja a számítását. Sokan azonban nem akarnak dol­gozni, csak kifogásokat keresnek. Itt születtem, szeretek itt élni, csak a munkahely hiánya miatt nem költöznék el innen. Sajnos, volt egy infarktusom, ezért nekem már nem kell munkát keresni. Mester Gézáné: - Sok minden fej­lődött, de hiányzik a munkalehe­tőség. Nincs sen­ki, aki komo­lyabb beruházás­ba kezdene, munkahelyet te­remtene. Bár so­kan nem is akar­nak dolgozni, s ezért okolják a közlekedés hiá­nyosságait, a két-három műsza­kot. Ha az önkormányzat meg az állam nem adna annyi segélyt a munkanélkülieknek, kénytelenek lennének elmenni dolgozni. Ak­kor nem lehetne kifogásokat ke­resni. Mivel munkát csak a kör­nyező településeken találnak, ez némi áldozatot követel a dolgozni akaróktól; korábban kell kelni, és esetleg később érnek haza. Orsós János: - A sűrűbb buszjárat hozná magával a fejlődést. Itt nincs munkanél­küliség, a fiam is elment dolgozni Mikébe, de na­gyon bonyolult a bejárás. A fiatalok elmennek, mert semmi nem köti őket ide. Ők köny- nyebb, kényelme­sebb jobb életet akarnak; vonzza őket a város nyüzsgése, és ott job­ban megtalálják a számításukat. A fiam is költözni akar, pedig ezt a házat is neki építettem, de nem marad, mert nincs munka. Lassan elöregszik a település. Németek, osztrákok, hollandok vásárolnak ingatlant, de ők befektetésnek, nyaralónak veszik meg a házat, munkahelyet nem teremtenek. Halász Tünde: - Sok itt a munka- nélküli és az idős ember. Nincs gáz, az infrastruk­túra sem elég fej­lett. Szennyvíz- csatornára jó ideig nem számítha­tunk, a ladi tároló­val csak köztes megoldás szüle­tett. Ha nem jön­nek vállalkozók, elmennek innen a fiatalok, s idő­vel kihal a falu. Itt dolgozom, na­ponta találkozom a helybeliek gondjaival. Úgy érzem, hogy Eu­rópa az országtól is messze van, de Patosfáról szinte nem is látszik. Halódik a falu, s alig léteznek a vállalkozók. Csak bízzunk, és azt mondjuk mi is, amit rendszeresen hallunk, hogy jobb lesz. Csak az nem derül ki, hogy mitől. ______■

Next

/
Thumbnails
Contents