Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-05 / 30. szám

2002. Február 5., Kedd ALMA 7. OLDAL M A T E R /•<? ., . "JiX * te*'* m **-te A Kar Rövid Története Huszonöt éves az intézmény, amely ma a PTE főiskolai kara. Két és fél évtized alatt háromféle jogi helyzetben működött, s ma is Tolna megye egyetlen felsőoktatási intézménye. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola kihelyezett tagozataként jött létre. Rövid ideig volt önálló, majd vált az egyetem részévé. Képez óvodapedagógusokat, német nemzetiségi óvodapedagógusokat, tanítókat, általános szociális munkásokat, s 2002-től közgazdászokat. Ma már jelen­tős továbbképzési hely is a régióban, ötféle pedagógusi szakvizs­gával, szakirányú továbbképzésekkel idegen nyelvi tanfolyamok­kal, felsőfokú szakképzésekkel, akkreditált tanfolyamokkal vár­ják a pedagógusok, szociális és kulturális szakembereket. Az egyetem Európai Uniós Programirodája részeként a nappa­li képzésben résztvevőknek lehetőséget kínál olyan ismeretek el­sajátítására, amelyek pár éven belül minden diplomás számára nélkülözhetetlenek lesznek. Jó körülmények között A képzést kiszolgáló infrastruktú­ra- a szükséges fejlesztések elle­nére is - elfogadható. A kar két gyakorlóintézménye, az óvoda és az iskola, az egyetemi könyvtár részét képező kari könyvtár, a helyi tankönyv-és jegyzetbolt, a 300 diák elhelyezésére alkalmas kollégium, a feszített víztükrű uszoda, a tornaterem, a szabad­téri sportlétesítmények, a hallga­tói klub mind-mind az aktív pihe­nést és az értelmiségi életformára való felkészülést szolgálják. Az intézmény névadójáról Ily- lyés Gyuláról elnevezett irodalmi alapítvány, a Babits Mihály Tár­saság, a Dunatáj című negyed­éves folyóirat, a Tudományos Di­ákköri munka, a rendszeres szakmai konferenciák, felolvasó ülések, tanítási versenyek bizo­nyítják, hogy az oktatás mellett jelentős tudományos és kulturá­lis élet folyik a karon az oktatók és a hallgatók részvételével. Ér­dekesség, hogy a gyakorlóiskola 52 fős nevelőtestületéből 31-en a szekszárdi főiskolán végeztek, a szociálpolitikai tanszéken tanár­segédként, illetve gyakorlatveze­tőként dolgozik két volt hallgató, a gyakorló óvoda nevelőinek többsége pedig vagy az alapdip­lomáját, vagy annak kiegészíté­sét Szekszárdon szerezte. ■ Emberközeli tanár-diák kapcsolatok A PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán, Szekszárdon tanító­kat, óvodapedagógusokat, né­met nemzetiségi óvodapeda­gógusokat, szociális munká­sokat képeznek. Ősztől indul a gazdálkodás szak, s a tervek között szerepel a magyar nyelv és irodalom, a kommu­nikáció és a pszicho-pedagó- gia szak indítása. Dr. Horváth Bélát a kar főigazga­tóját az intézmény múltjáról, s a fejlődés útjairól kérdeztük. - Elő­deink 1977-ben hozták létre az in­tézményt, akkor alapvetően a ta­nítóképzés gondjait enyhítendő, hiszen abban az időben Tolna megyében nagyon sok volt a ké­pesítés nélkül dolgozó pedagó­gus. Néhány évvel ezelőtt meg­néztem a korabeli adatokat, s ki- derült, hogy akkor a kaposvári fő­iskola szekszárdi kihelyezett ta­gozatának százegynéhány hallga­tója volt, az oktatók létszáma pe­dig 16-17 volt. Ma a főiskolai kar­nak 1240-nél több hallgatója van, az oktató g,. a 52 fős, összesen 200 dolgozónk van. Tovább bő­vült 1984-ben a pedagóguskép­zés, megjelent az óvodapedagó­gus, majd néhány év múlva a nemzetiségi óvodapedagógus szak. A változás szintén égető problémát orvosolt, nevezetesen a német nemzetiségi kisebbség humán értelmiségi utánpótlását próbálta segíteni. A nagy társa­dalmi változásokkal összhang­ban, azok szellemében 1989-ben az általános szociális-munkás képzést is megkezdtük Szekszár­don, az országban elsőként. 1990- ben lett önálló az iskola és vette fel Illyés Gyula nevét. A névvá­lasztással kapcsolatban abban az időben elég erős volt az ellenál­lás: a költő tevékenységét körül­lengő politikai állásfoglalások ne­hezítették a névadás aktusát. A főiskola létszáma kilencvenes évek közepétől futott fel, mikor a tanítóképzés négyévesre bővült. A kar mai létszáma optimálisnak tű­nik. Dr. Hováth Béla- A régiek mellett milyen új sza­kok várják érdeklődőket?- Ebben az évben elindítjuk a gazdálkodási szakot, amely egyér­telműen az egyetemi integráció eredménye. Az pécsi Közgazdaság- tudományi Karral közösen indítjuk a képzést szekszárdi székhellyel és' zömmel szekszárdi oktatókkal. Olyan speciális képzést dolgoztunk ki, ami másutt még nincsen: A terü­let- és településfejlesztési specializációt kínáljuk fel e hallgatóknak. Ennek a szaknak és a megszere­zett végzettségnek az iga­zi ázsiója majd 2004 után, a remélhető EU-s csatlakozás után mutat­kozik meg igazán, de már most is nagy szükség len­ne terület- és településfej­lesztéshez értő szakem­berekre az önkormány­zatoknál éppúgy, mint gazdálkodó szervezeteknél.- Az egyetemi integrációnak mi­lyen előnyei látszanak?- A felsőoktatási törvényből kö­vetkezett a csatlakozás a Pécsi Tu­dományegyetemhez. Az integráci­ónak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Mi mindig azt a poli­tikát követtük, hogy az integráció előnyeit próbáljuk megragadni, ki­használni. Ezek közé tartozik, hogy a szekszárdi karon tanuló hallgatók is, a megfelelő kreditszá- mukat elismerve folytathatják a ta­nulmányaikat a bölcsészettudomá­nyi és a természettudományi és majd a közgazdaságtudományi ka­ron. A gazdasági képzést már ele­ve úgy építettük fel, hogy kompati­bilis legyen az egyetemi képzéssel. Az a tény, hogy egy nagy egyetem­hez tartozunk, nyilvánvalóan nö­veli a kar presztízsét, másként tu­dunk megjelenni pályázatokon és fejlesztési projektekben, amelyek az integrált intézményeket támo­gatják.- Milyen személyi és tárgyi felté­telek között folyik az oktatás Szek­szárdon?- Mindig törekedtünk arra, hogy igényesen oktató szakembereket alkalmazzunk, alapvető követel­mény a minősítettség. Örömmel mondhatom, hogy viszonylag sok fiatal kollégánk, szám szerint ti­zenegy, vesz részt doktori képzés­ben. Jelen pillanatban az oktatók több mint húsz százaléka rendel­kezik kandidátusi, vagy PHD foko­zattal. A hallgatóinkat mindig igye­keztünk oly módon tanítani, hogy a kis intézményből adódó előnyö­ket élvezhessék. Egy ember lépté­kű iskolában emberközeli kapcso­latot igyekeztünk kialakítani a hall­gatóinkkal. Ezt szeretnénk a jövő­ben is így csinálni, függetlenül at­tól, hogy már egy nagy egyetem ré­szei vagyunk. Igyekeztünk olyan infrastrukturális lehetőségeket biz­tosítani a hallgatóknak, hogy sem­miféle hátrányt ne szenvedjenek. Minden hallgató részére adott a az elektronikus levelezés és internet hozzáférés lehetősége, biztosítjuk az idegen nyelvek oktatását, s a tá­volabb lakóknak a kollégiumi elhe­lyezést. Ismerve más felsőoktatási intézmények kollégiumait, azt kell mondanom, hogy a miénk jó szín­vonalú, három ágyas szobákkal. Nagyon fontosnak tartjuk a hallga­tók bevonását a tudományos élet­be. Ezért viszonylag rendszeresen szervezünk tudományos konferen­ciákat. E feladatot már csak azért is vállalnunk kell, mert ez a megye egyetlen felsőoktatási intézménye. A ránk háruló tudományszervező és építő funkciót szívesen vállal­juk.- Az itt végzetteknek milyenek az elhelyezkedési lehetőségeik?- Sokszor hallható, hogy peda­gógus túlképzés van, a pedagógu­sok nem tudnak elhelyezkedni. Nekünk erről mások a tapasztala­taink, más a véleményünk. A taní­tó- és óvodapedagógus képzés olyan általános ismereteket nyújt, hogy végzett hallgatóink nemcsak a szakmájukban tudnak elhelyez­kedni. Tapasztaljuk, hogy egykori hallgatóink a médiában, és más cé­geknél dolgoznak. Úgy érzékeljük, hisz követjük a hallgatóink sorsát, hogy nincs munka- nélküliség a végzettek kö­zött. Mindez érvényes a szociális munkásokra is. Ami pedig az új szakokat il­leti, a gazdálkodás már ma is keresett szakma. Beadtuk az akkreditációs bizottság­hoz az általános iskolai ma­gyar és kommunikációs szakra a kérelmünket, jelen­leg az eljárás folyik, a ma­gyar szakról már megszüle­tett a kedvező döntés. Bízunk abban, hogy 2003-ban ezek a kép­zések is elindulhatnak, újabb lehe­tőséget nyújtva ezzel nemcsak az alap-, hanem a továbbképzésre is. A főiskola mindig igyekezett meg­felelni a társadalmi „megrendelés­nek”. Ezért a terveink között szere­pel a pszicho-pedagógia oktatása. Ezt az elgondolást az a tapasztalat magyarázza, hogy az iskolába lépő gyerekek jelentős része valamilyen pszichológiai problémával küszkö­dik, s ez a helyzet mielőbbi orvos­lásra szorul. FELVÉTELI PONTSZÁMOK . , . 2000. évben 2001. évben Szak megnevezese nappa|j levelező nappali levelező Általános szociális 81 102 89 105 _ munkás _______________________________ Ta nító__ 90 88 82 82 Óv odapedagógus 98 92 88 82 Német nemzetiségi óvodapedagógus 101 * 96 Gazdálkodás ­Hogyan tovább? A kar az alapképzésen túl érettségivel, közép-, illetve felsőfokú végzettséggel ren­delkezők, valamint pedagó­gus, kulturális és szociális munkakörben dolgozók ré­szére számos továbbképzési lehetőséget kínál. Pedagógus szakvizsgára felké­szítő szakirányú továbbképzé­sek: Fejlesztő pedagógia - óvoda- pedagógusoknak. Differenciáló pedagógia tanítóknak. A tanítói szakképzettség legújabb elméleti és gyakorlati ismeretei. Roma is­meretek. Szakirányú továbbképzések: Gyógytestnevelés, játék és sza­badidő pedagógus. Nemzetközi A kar szerteágazó nemzetközi kapcsolataival új dimenziókat nyit a hallgatók és az oktatók számára. A hasonló intézményekkel kiala­kult együttműködés arra is lehető­séget teremt, hogy a hallgatók nyelvet tanuljanak, más kultúrát és oktatási rendszereket ismerje­nek meg, barátságokat kössenek. Dr. Drescher J. Attila, aki okta­tó munkája mellett a kari Külügyi Bizottság elnöke, ERASMUS- koordinátor és Soós Andrea kül­ügyi referens megítélése szerint a kai- külkapcsolatainak egy része szakmai, mások része külföldi kezdeményezésű. Ezek mellett to­vábbi együttműködési lehetősé­get kínálnak a civil szféra, illetve az Európa Házak. A SOCRATES/ERASMUS prog­ram által kínált hallgatói-, oktatási mobilitás lehetőséget nyújt az EU tagországaiban ismeretek, tapasz­talatok gyarapítására. A program Tantárgyi képzések: Német, angol, magyar nyelv- és irodalom, ének-zene, matematika, informa­tika tárgyakból. Tanfolyamok pedagógus, szociális, kulturális munkakör­ben dolgozóknak: Pedagógiai grafológia, civil társadalom, non- profit szervezet, idősellátás, gyer­mekjóléti szolgáltatás. A szociális munka módszerei speciális szük­ségletű gyermekek ellátásában. Nyelvtanfolyamok: Nyelvvizs­gára felkészítő kurzusok angol, német, francia nyelvből. OKJ-s felsőfokú szakképzé­sek: Gyógypedagógiai asszisz­tens, népijáték és kismesterségek oktatója. kapcsolatok keretében 5 országgal, felsőokta­tási intézménnyel áll kapcsolat­ban a kar: Hollandiában, Belgium­ban, Németországban, valamint Ausztriában tanulhatnak hallgató­ink, bővíthetik szakmai ismeretei­ket, nyelvtudásukat, illetve okta­tóink előadásokat tarthatnak, építhetik szakmai kapcsolataikat. Egészen új az együttműködés egy athéni óvóképző intézettel, más jellegű és még most alakul a brassói egyetemmel tervezett kap­csolat. Az ún. intenzív programok szintén számos lehetőséget kínál­nak projektben való részvételre. Egy-két éve minisztériumi köz­vetítésével a nyitrai egyetemről fo­gadunk hallgatókat egy-egy sze­meszterre. A német nemzetiségi óvodape­dagógus hallgatók egy hónapos hallei részképzésben vesznek részt. ■ Született tanító Csötönyi László már a főiskolai évek alatt ismert lett Szekszárdon, mint versmondó, Kazinczy díjas, a gyakorló iskolában tanító, most éppen polgári szolgálatos.- Mindig is tanítani szerettem volna, legnagyobb örömömre már negyedikes korom óta ezt csinál­hatom. Sosem képzeltem magam­nak mást mint, hogy kisgyerekek­kel foglalkozhassak. Napközis ta­nító vagyok, nagyon szeretem. Jó a tanári kar, különösen a napközis közösség.- Mi a szép a tanítói hivatás­ban?- Ezt csak olyan ember kérdez­heti aki nem pedagógus, különben látná gyerekek csillogó szemét, örülhetne, hogy olyan munkája van amelyben a tananyagon kívül is nyújthat a gyerekeknek valami pluszt: adhatok a személyiségé­ből, a műveltsé­gemből a meg­szerezett tudá­somból, s köz- ____________ ben ma gam is gaz­dagodom általuk. Motiválhatom a gyerekeket, példát adhatok nekik.- Szép, de miből fog megélni?- Gondolkoztam már ezen is, hiszep ezt a kérdést fel kell tenni, ha az ember előbb-utóbb családot szeretne alapítani. Ha lejár a pol­gári szolgálat, valamilyen másod­állás után nézek.- A versmondás milyen szerepet játszik az életében?- Szívesen teszek eleget alkal­manként a felkéréseknek, mert úgy érzem, hogy kiegészíti a tanítást. Pezsgésben a HŐK Bitner Gábor, a hallgatói önkor­mányzat elnöke, harmadéves, ta­nító szakos, né­met műveltség- területes hallgató.- A HŐK munkájának a folya­matosságában volt némi törés az elmúlt évben, a hallgatók emiatt visszahúzódtak. Ettől függetle­nül, a főiskolán még mindig igen pezsgő az élet. Aki ide jön tanul­ni, annak e tekintetben sem kell attól félnie hogy ezt a négy évet eltékozolja. A HŐK, mint hallgatói érdekvé­delmi szerezet jogosult az ösztön­díjak, szociális támogatások elosz­tására. Bármilyen más problémát is igyekszünk orvosolni, amit kell megbeszéljük az intézményveze­téssel. Egyharmados képviselettel részt veszünk a kari tanácsban. Szolgáltató irodánkhoz is sokféle ügyben lehet fordulni, mint példá­ul fénymásolás, szekennelés, nyomtatás, internet hozzáférés, s tanácsadás mindenféle hallgatói jogokkal kapcsolatban. Emellett a HÓK szervezi a diáknapokat és a gólyabálokat. A városban már is­mert a klubunk az Incognito. Számos országos, a hallgató­kat érintő ügyben igyekszünk hallatni a véleményünket, persze változó eredménnyel, mint pél­dául legutóbb a hallgatói norma alakításában. Az oldal a PTE támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Ihárosi Ibolya, Fotók: Gottvald Károly Megálltak a helyüket Staudt Eszter másodévéves tanító szakos hallgató. A tanítókat képző intézmények országos matemati­ka versenyén a főiskola négy tagú csapata ötödik lett, ő pedig egyéni­ben a hatodik. Az eredmény azért számít kiemelkedőnek, mert fel­adatok felölelték a tanítóképzőn oktatott teljes négy évi anyagot.- Az az igazság, hogy mindig is tanítani szerettem volna, de már 18 évesen felmerült a kérdés: mi­ből fogok megélni? Ezért érettségi után elmenetem Veszprémi Egye­temre. Akkor arra gondoltam, majd másoddip­lomaként szer­zem meg a tanítói oklevelet. Másfél év után azonban beláttam, hogy az a munka nem nekem való. Itt jól érzem magam, jók a tanáraink, aki tanítani akar, annak ideális ez a fő­iskolai kar. A tanulás mellett órá­kat adok matekból. Mindenkép­pen a pályán szeretnék maradni, jó lenne kezdetben Szekszárdon, de később el tudom képzelni az életemet másutt is. ■ Hallgatóból szervező Szociális munkás szakon végezte el a főiskolát Vanitsek Éva, aki ma a tanszéken terepgyakorlat-szer­vező.- Minél több információt sze­reztem a szakmáról annál jobban megtetszett. Amikor végeztem, nem a gyakorlatban szerettem volna elhelyezkedni, így amikor augusztus végén adódott a lehető­ség, a tanszékre jöttem dolgozni. Feladatom a hallgatói gyakorlatok szervezése. Most Pécsett, a szoci­álpolitikus szakon folytatom ta­nulmányaimat, ahol két év alatt egyetemi diplo­mát szerezhetek. Előny volt, hogy a főiskolai karon ezt a szakot ta­nultam.-Tíz év múlva hol képzeli el sa­ját magát?- Szeretnék a szakmában ma­radni, vagy az oktatás területén, vagy valamilyen szociális intéz­mény vezetésében. Úgy látom, hogy a társadalomban nagy szük­ség van a szociális munkások se­gítségére ____________* ■ PT E Illyés Gyula Főiskolai kar Kari főigazgató: dr. Horváth Béla habil. tanszékvezető főiskolai tanár. Képzési helyettes: dr. Várady Zoltán tanszékvezető főiskolai tanár. Gyakorlati képzési helyettes: Fusz György Ferenczy-díjas főiskolai tanár. A főigazgatói hivatal vezetője: Szabó Ernő János. A Továbbképzési- és Marketingcsoport vezetője: Sifter Józsefné Cím: Szekszárd, Rákóczi u. 1. Tel.: 74/528-300. Fax: 74/528-301. E-mail: titkar@igyfk.pte.hu

Next

/
Thumbnails
Contents