Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-28 / 50. szám

10. OLDAL N Y U G D í J A S 0 K 2002. Február 28., Csütörtök Tanár voltam a 20. században A kaposvári nyugdíjasok tavaly előadásra kérték Rácz Jenő nyugalmazott tanárt, szakfelügyelőt. A találkozó olyan jól si­került, hogy közkívánatra nemrég több mint négy évtizedes pályájának újabb emlékeit idézte fel népes hallgatóság előtt.- Talán azért fogadták érdeklődéssel a visz- szaemlékezéseket, mert diákként, később szülőként, nagyszülőként maguk is részesei voltak annak a folyamatnak, amit én a ka­tedrán éltem át - szerénykedik. Nyugdíja­sokkal beszélgetve sokszor szóba kerültek az iskolai emlékek, ezért vállalkozott az elő­adásokra. Négy évtizedes pedagóguspályá­jának tapasztalatai azonban a szélesebb nyilvánosság számára is tartogatnak tanul­ságokat, mert már hajiunk nosztalgiával gondolni az ötven-hatvan éve történtekre.'- 1949-ben Segesd-Felsőbogátpusztán nagy örömmel fogadtak, mert addig a száz­tíz általános iskolás gyereket, elsőtől a nyol­cadik osztályig, egy tanítónő oktatta - kezd­te életpályája összefoglalóját Rácz tanár úr.- A kolléganőm hatvan gyereket vállalt, a legkisebbeket, én pedig az ötödiktől a nyol­cadik osztályosoknak tanítottam minden tantárgyat. A mai pedagógusoknak elkép­zelhetetlen helyzet nekem is újdonság volt annyiban, hogy népiskolai tanítóként a hat- osztályos elemi iskolában való tanításra ké­szítettek fel. Szégyen, nem szégyen, de a fi­zikát, a kémiát, a történelmet nekem is újra kellett tanulnom, néhány órányi anyaggal jártam a diákjaim előtt. Négy év alatt jutot­tam el oda, hogy tanárként tudtam a teljes általános iskolai anyagot. Nem szabad ezt lebecsülni. Televíziós vetélkedőkben na­ponta láthatjuk, hogy diplomás emberek ál­talános iskolai tudnivalókon buknak el...- A szakmai gondokon túl sem volt köny- nyű időszak, ekkor államosították az iskolákat.- A hatosztályos, egy tanerős kis falusi ok­tatóműhelyeket megszüntették és nyolcosz­tályos iskolákat hoztak létre helyettük a kö­zeli nagyobb településeken. Dinamikus fej­lődést indított ez el, mert tantermeket kellett építeni; kastélyokat alakítottak át iskolává, az akkor megalakult Tanért Nemzeti Vállalat új bútorokkal, tér­képekkel, szemlél­tetőeszközökkel lát­ta el az új intézmé­nyeket. Hihetetlen méretű átalakítási folyamat kezdő­dött...- A közvetlen po­litikai beavatkozás­sal együtt...- Ma már elkép­zelhetetlen pszichés nyomás nehezedett a pedagógusokra, megkezdődött az agymosás, a tudat átformálása elsősor­ban vüágnézeti vo­natkozásban. A nemzeti gondolko­dás helyébe az inter­nacionalizmus, az osztályharc lépett, a szovjet példa, a szovjet módszer minden előző peda­gógiai racionalitást meghaladott. A napi politika már az ele­mi iskola első osztá­lyában is állandóan jelen volt, a szám- tanpéldában az egyéni gazdálkodó teljesítménye volt szembeállítva a kollektív gazdaság eredmé­nyével. A hatvanas évek elejétől tompultak ezek a szélsőségek.- Érdemes néhány szót szólni a pedagó­gusképzésről is.- A közismerten alacsony pedagógusbé­rek következtében az egyetemet végzett jobb képességű matematikusok, idegen nyelveket tudó tanárok a gazdaság jobban fi- zető ágazataiban helyezkedtek el. A hatva­nas-hetvenes években az úgynevezett képe­sítés nélküli tanárok is katedrára kerültek, főleg vidéki iskolákban, ők utólag levelező oktatásban szereztek képesí­tést. Nem lehet egyöntetűen lekezelően szólni róluk, remek pedagógus lett sokukból, de voltak, akik belátták, nem ne­kik való ez a pálya. Az idők fo­lyamán változott az iskolába járó gyerekek összetétele is. Más-más szociális környezet­ből jöttek, eltérő képességek­kel és előképzettséggel kerül­tek az oktatás rendszerébe, ez újabb kihívást jelentett a peda­gógusoknak, a tanulók közötti differenciálást. De ezzel egyre nagyobb teret kapott az önál­lóság. Hosszú idő telt el a minden részletre kiterjedő központi vezérléstől a tanár sze­mélyes felelősségéig vezető úton.- 1990-ben ment nyugdíjba, milyen kap­csolata van most pedagógustársaival?- Néhány évig továbbképzéseken vállal­tam egy-egy előadást, érettségi vizsgákon el­nököltem, aztán egy infarktus pihenésre fi­gyelmeztetett. De azért most is figyelemmel kísérem az oktatás rendszerének alakulását és reménykedem, hogy ifjú pályatársaimnak nem kell annyi változást elviselniük, mint amennyiben nekünk részünk volt. ______■ Rác z Jenő 1930-ban született Tabon. Alapis­koláit helyben, a polgárit Siófokon végezte, maiit Pápán az ötéves népiskolai tanítóképző­ben szerzett néptanítói oklevelet, később ma­gyar-történelem szakos tanári diplomát. Segesd-Felsőbogátpusztán kezdte pedagógu­si pályáját. Később szaktelügyelöként dolgo­zott, pályafutása utolsó másfél évtizedében a Megyei Pedagógiai Intézetben a továbbkép­zéssel kapcsolatos feladatokat irányította. 1990-ben vonult nyugalomba. 1951-ben kö­tött házasságot ugyancsak pedagógus felesé­gével. Leányuk Kaposváron tanít, fiuk Kalo­csán kórházigazgató főorvos. Rácz Jenő hat unoka boldog nagyapja. Felélesztett néphagyományok Végső búcsú Nagy részvét mellett szombaton kísérték utolsó útjára a táskái te­metőben Kis Kotor Józsefet, a he­lyi nyugdíjas-egyesület alapító el­nökét. Hosszú szenvedés után,' 71 éves korában távozott e földi világból, szeretteinek köréből. Életében emberi tisztességével, segítő jó szándékával érdemelt ki megbecsülést faluja, sőt az or­szág határán túl is. Barátsági megállapodást kötött a horvátor­szági Rasinja nyugdíjasaival, láto­gatások során ápolták a két szom­szédnép jó kapcsolatát. Számos rászoruló nyugdíjas társán segí­tett segélyek, méltányossági nyugdíjemelési ügyek intézésé­vel. Koszorút helyezett el ravata­lánál a Horvátországi Nyugdíja­sok Szövetsége nevében Josip Vincék elnökhelyettes. A frissen hantolt sírt szombat délelőtt több százan állták körül a gyász fájdal­mával a táskái temetőben. ■ SZÖLÖSGYÖRÖK Nemrég mennyegzőt / tartottak Szőlősgyörökön, az Őszirózsa Nyugdíjas Klub elevenítette fel a helyi lakodalmi szokásokat, régi rigmusokkal, vőféllyel, ahogy ta­lán száz évvel ezelőtt volt. Mint Simon Józsefné nyugalmazott ta­nítónő írja kedves levelében, ko­rábban aratójelenetet állítottak össze, azt tavaly december elején a falusi vendéglátók tanfolyamá­nak záróünnepségén mutattak be nagy sikerrel a szennai művelő­dési házban. Czár Józsefné- adta ennek ötletét, édesapja banda­gazda volt a harmincas-negyve­nes években. Kislányként sok­szor hallotta a summás aratók da­lait, amiket esténként az udva­rokban, pajtákban összegyűlve énekeltek, és a mondókát, amivel az intézőtől búcsúztak. Nótákkal vonulnak be az aratók - írja le Simon Józsefné a je­lenet sorát. - Elöl a bandagazda megy a hatalmas búzakoszo­rút vivő leánnyal, őket az új kenyeret és bort vivő asszonyok követik. Majd jön a plébános a minist- ráns fiúkkal, utánuk a kaszások, a marokszedő asszo­nyok, kévekötők, a menetet a ge- reblyések, és a vízhordók zárják. A nagy hatalmú intéző elé járul­nak, átnyújtják az imával és szen­telt vízzel áldott kenyeret és bort, majd rigmusokban, dalokban elmondják panaszaikat a rossz el­látásról, a rossz bánásmódról. Másképp lesz ez a jövőben, ígéri az intéző, és pálinkát kínálva mu­latságra invitálja az aratókat, akik nyomban táncra is perdülnek. A summások búcsúdalokat énekel­ve vonulnak el. A hagyományok felelevenítése fontos azért is, hogy gyerekeink, unokáink megismerjék falujuk múltját, nagyszüleik, dédszüleik szokásait, de a falunkba látogató hazai és külföldi vendégeknek is ritkán látható szórakozást jelent­het - írja Simon Józsefné nyugdí- jas tanítónő. _________ ■ Ve ndégcsalogató lehet Somogy minden adottsággal rendelkezik ah­hoz, hogy egyre nagyobb részesedése le­gyen a világszerte reneszánszát élő turizmus­ból. A falusi vendéglátók sok-sok vendég­csalogató ételt, italt, módszert ismernek. A falusi hagyományok felelevenítése, feldolgo­zása is remek lehetőség a vendégek csábí­tására, szórakoztatására. Ez az év is jól kezdődött Nagyatád Még csak február utolsó napját ír­juk, de a nagyatádi cérnagyári klub már élményekkel teli gaz­dag programsort tudhat maga mögött. A hónap elején Pécsre utaztak, ahol a Nemzeti színház művészeinek előadásában Lehár Víg özvegy című nagyoperettjét nézték meg. Aztán télbúcsúztató farsangi bátyus bált tartottak a gyár éttermében, néhányan jel­mezt is öltöttek a többiek szóra­koztatására. A cérnagyári nyug­díjasok is szép számban ott vol­tak a civil szervezetek baráti ta­lálkozóján, amelyet a sportcsar­nokban tartottak. És ezzel még nincs vége a februári események­nek. Nemrég a szomszéd község­ben, Taranyban jártak, az ottani nyugdíjasklub meghívásának tet­tek eleget. A művelődési ház színpadán műsort adtak a vendé­gek és a házigazdák is, majd a a muzsika csábító hangjaira táncra perdültek. A'jó hangulatú baráti találkozón az éjféli órákig együtt szórakoztak taranyi és atádi nyugdíjasok.________________■ Komolyzenei fesztivál A nyugdíjasok Országos Szövet­ségének kezdeményezésére és több társadalmi szervezet, vala­mint Pécs Megyei Jogú Város tá­mogatásával országos nyugdíjas komolyzenei fesztivált rendez április 13-án és 14-én a Pécsi Nyugdíjasok Egyesülete. Bizo­nyára sok idős korú muzsikus, szóló- és karénekes találkozna szívesen egy fesztivál keretében, hogy tartalmas zenei életük foly­tatásaként újra bemutathassák gazdag tudásukat szakemberek és igényes, zeneértő közösség előtt - írják felhívásukban a ren­dezvény szervezői. Kórusok, kamarákórusok, du­ettek, énekes és hangszeres szó­listák, kamarazenekarok jelent­kezését várják, opera és műdal műfajokban. Szállást és étkezést jutányos áron biztosítanak a je­lentkezők részére. A résztvevők tárgyjutalomban részesülnek és a fesztivál ideje alatt módjuk lesz megismerni a mediterrán város nevezetességeit is. Az első nyug­díjas komolyzenei fesztiválra az alábbi címen várják a jelentkezé­seket: Gálfiné Magyar Ibolya szervező, Nyugdíjasok Egyesüle­te Pécs, 7621, Rákóczi út 11. A részletekről a (72) 210-064-es te­lefonon és faxon lehet érdeklőd­ni. ■ TANÁCSKOZOTT A FÓRUM. A múlt héten megbeszélést tartott az MSZOSZ Szakszervezeti Nyugdíjas Fóruma, amelyen részt vettek a megyei szövetség vezetői is. Héjjas Károly elnök a Fórum előtt álló idei feladatokat ismertette, a Szakszervezeti Női Választmány mun­kájáról Szabó Istvánná számolt be. A megbeszélésen szó esett az or­szággyűlési és helyhatósági választásokról is. A Fórum arra buzdítja a nyugdíjasokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a sza­vazáson. FOTÓ; KOVÁCS TIBOR Fogadónapok márciusban A Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság és a Megyei Egészségbizto­sítási Pénztár munkatársai az alábbi rend szerint tartják fogadónap­jukat Somogy vidéki városaiban: Marcaliban március 4-én, hétfőn reggel 8-tól délután 4-ig, , Siófokon március 5-én, kedden reggel 8-tól délután 4-ig, Nagyatádon március 6-án, szerdán reggel 8-tól délután 4-ig, Csurgón március 7-én, csütörtökön reggel 8-tól délután 4-ig, Barcson március 8-án, pénteken reggel 8-tól délután fél 2-ig, Tabon március 11-én, hétfőn reggel 8-tól déli 12 óráig, Balatonföldváron március 11-én, hétfőn délután 1-től 4 óráig várják az ügyfeleket a két intézmény munkatársai. A fogadónapo­kat a polgármesteri hivatalokban (Nagyatádon, a volt gamesz épüle- tében) tartják. ____________________________________________■ El maradt Karúdon a harangszó... A 73 éves özv. Kovács Jánosné decemberben veszítette el éle­te párját. Vigasztalhatatlan szomorúságát súlyosbítja, hogy a gyászszertartás alatt nem kondult meg a ravatalo­zónál levő harang, pedig ez szokás Karádon. Az idős asz- szony panaszáról jegyzőköny­vet vettek föl a polgármesteri hivatalban.- Évtizedek óta járunk templom­ba, vallásos a családunk - pana­szolja a bánatos özvegy. - Nagyon fáj, hogy a férjem, aki hívő ember volt, úgy lett eltemetve, hogy nem szólt érte a temetőben a harang, amikor a sírhoz vitték. Pedig azt a harangot a hetvenes években Rákipusztárol a férjem hozta lo­vas kocsival Karádra. Sajnos, csak a temetésen vettük észre, hogy nincs kint Kudomrák József és a harangkötelet sem szerelte föl...- Édesanyámmal együtt be­széltük meg Kudomrák Józsefnél, hogy vállalja el temetéskor a ha­rangozást - vette át a szót az öz­vegy lánya. - Megegyeztünk, hogy kijön a temetőbe és haran­goz. Amikor megkérdeztük tőle, hogy mennyit kell fizetnünk, azt mondta: nem kér érte pénzt. Az­tán nem jött el. Karádon több évtizede végez temetési szolgáltatást a 68 éves Kudomrák József. Mosdatta, öl­töztette a halottat, berendezte a ravatalozót, intézte a sírásást, húzta a harangot. A kántori teen­dőket is ellátta. Kudomrák József virágkereskedőként és koszorú­készítőként is dolgozik a faluban. Ő így emlékezik az esetre: - Özv. Kovács Jánosné és a lánya való­ban megkeresett a virágboltban és koszorút rendeltek. Azt mond­ták: ha tudok, menjek ki a teme­tőbe is. Mivel nem volt egyértel­mű a kérés, nem voltam kint. Ak­kor Kaposvárra kellett mennem. Egyébként is, amikor a tabi temet­kezési vállalkozó végzi a szolgál­tatást, akkor nem megyek ki. Ők gépi zenét biztosítanak. A haran­got pedig Váczi Józseffel és Mráv Györggyel együtt mi szállítottuk Karádra.- A tanácsi időkből maradt szo­kásjog alapján a temetési szolgál­tatás egy részét még má is Kudomrák József végzi azoknak a családoknak, akik ezt kérik - tájé­koztatott Wiesner Sándor polgár- mester. - Több mint harminc év­vel ezelőtt saját kellékeivel szerel­te fel a ravatalozót. Ezek a beren­dezések ma már kegyeleti és esz­tétikai szempontból sem megfele­lők. Hat évvel ezelőtt több panasz alapján az önkormányzat meg akarta szün­tetni ezt az ál­lapotot, de a lakosság ellen­állásába ütkö­zött... A pol­gármestertől megtudtuk: A temetőkről és a temetkezés rendjéről szó­ló törvény alapján tavaly nyáron helyi ren­deletet alkotott az önkormányzat. Ezt követően tájékoztatták Kudomrák Józsefet, hogy a jelen­legi állapotot megszüntetik és az önkormányzat vásárol kegyeleti eszközöket a ravatalozóba. Azt követően pedig minden temetke­zési vállalkozó egyenlő eséllyel végezheti a kegyeleti szolgálta­tást. Akkor talán nem fordul elő ilyen sajnálatos eset. __ krutek Hír ek FÓRUM. Jövő hét szerdán, március 6-án kerül sor Szita Károly ka­posvári polgármester és a megyeszékhely nyugdíjasainak szokásos évi találkozójára. A fórum délután 2 órakor kezdődik a Szent Imre ut­cai pártok háza félemeleti nagytermében. ÖTÉVES KLUB. Vasárnap ünnepelte megalakulásának ötödik év­fordulóját a Szóládi Nyugdíjasok Klubja. Fülöp Tiborné elnök asz- szony elevenítette fel a fél évtized mozgalmas történetét, a kirándu­lások, klubtalálkozók élményét. A megyei szövetség emléklapját)és jubilemi jutalmát Kovács Lajos elnök adta át meleg méltató szavak kíséretében. A szőládiak ünnepén részt vett két közeli település, Ba­latonszárszó és Balatonendréd nyugdíjasainak küldöttsége is. SZÉPSÉGKIRÁLY ÉS -KIRÁLYNŐ. Másfél százan a hajnali órákig ropták a táncot a Csurgói Őszirózsa Nyugdíjas Egyesület hétvégén tartott farsangi mulatságán. A vendégkoszorút színesítette tizenhét mongol hölgy is, ők a helyi varroda dolgozói. Évek óta szép szokás­ként szépségkirályt és szépségkirálynőt választanak Csurgón. Idén Tóth László és Balogh Ferencné fejére került a becses korona, (va) KÖZGYŰLÉS. Éves beszámoló közgyűlését tartotta pénteken a Szi­várvány Városi Nyugdíjas Egyesület Marcaliban. Antalicz Istvánná elnök asszony elemezte a tavalyi eseményeket, ismertette az idei ten­nivalókat. A megye egyik legnagyobb, több mint kétszáz tagú nyug­díjasszervezete a nyári nagy rendezvényre készül, a Szivárvány ne­vet viselő nyugdljasklubok országos találkozójára. AZ OLDALT SZERKESZTETTE; KATONA CSONGOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents