Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-24 / Vasárnap Reggel, 8. szám
2002. FEBRUÁR 24. RIPORT 9 Magánzsaruk, közerkölcsök Aki azt hiszi, hogy a magánnyomozók afféle magányos kopók, nagyot téved. Mint ahogy az is, aki azt feltételezi, hogy ez a szakma nálunk nem létezik. Nos, magyar magándetektívek igenis vannak, ám az igazán profik csapatban dolgoznak. A szakma avatott képviselői nem igazán dicsekvő emberek, hiszen számukra az észrevehetetlenség a siker egyik biztosítéka. Talán éppen ezért csodálkozhatunk rá technikai felszereltségükre, apró trükkjeikre. ■ Magyarországon nem sok magánnyomozó iroda működik: a komoly cégek száma egyes becslések szerint legfeljebb tucatnyi lehet. Hirdetni nem igen szokták magukat - ahogy az egyik magándetektív elmondta, ez a fajta szolgáltatás olyan, mint a nőgyógyászat vagy a pszichológus: leginkább személyes ajánlások útján terjed a hírük. S ez érthető is: a diszkréció ebben a szakmában alapkövetelmény. A magánnyomozók és az ügyfél kapcsolata alapvetően bizalmi jellegű, a cégek számára az információszivárgás kizárása létérdek. S hogy kik az ügyfelek? Kis Emil, a Perfect Loyd Magánnyomozó Iroda ügyvezető igazgatója állítja, hogy tevékenységüket inkább a tehetősebb megbízókra építik. Van azonban ellenpélda is. Nemrég járt náluk egy hölgy, akinek az volt a gyanúja, hogy a férje a munkahelyén megcsalja őt. Az iroda munkahelyi környezettanulmányt készített a férfiről - természetesen észrevétlenül -, s ennek nyomán kiderült, hogy a feleség alaptalanul gyanakszik. Ez a bizonyosság a hölgynek mindössze 50 ezer forintjába került. No persze ez csak az alsó határ, a megbízások többsége drágább, s ahogy mondani szokták, a plafon a csillagos ég. Egységes tarifa általában egyik cégnél sincs, az elvégzendő munka díjazása nagyban függ a bevetett eszközök és munkatársak számától, a megbízásra fordított időtől, a járulékos költségektől..Csak egy példa: ha valakit telefonon zaklatnak, a Perfect Loyd saját hangazonosító rendszerével képes meghatározni, hogy a megbízó környezetéből ki a tettes - még akkor is, ha az illető elváltoztatja a hangját vagy idegen nyelven beszél. A műszeres hangelemzés ugyanis majdnem ugyanolyan tökéletes azonosító, mint az ujjlenyomat. Ennek a módszernek a költsége már átlagosan 100-300 ezer forint között mozog. De az úgynevezett provokáció is költséges dolog. Ez azt jelenti, hogy ha valaki próbára szeretné tenni kedvese hűségét, az iroda kreál olyan helyzetet, amikor az illetőnek színt kell vallania - azaz véletlenül „útjába kerül” valaki a másik nemből, és a spontán találkozás látszata mellett megpróbálja behálózni. Ez olykor igen drága munka is lehet, hiszen a cég emberét komplett módon „fel kell építeni”, vagy ahogy a magánnyomozók mondják, legendát kell köré gyártani. Ebbe pedig - ha a célszemély igényes ízlésű - esetenként a lakástól az autóig minden beletartozik. A magánnyomozók persze elsősorban nem a magánemberek megrendeléseiből élnek. A jól fizető megbízásokat általában cégek adják. A Poliscope Detektíviroda információk megszerzésére specializálódott. Egy- egy üzleti jellegű értesülés a konkurenciától esetenként több millió forintot is érhet. Az iroda egyik tulajdonosa, Barabás Gábor a módszerekről nem szívesen beszél, bár azt elárulta, hogy gyakori megoldás, amikor üzleti kapcsolatot kezdeményezve jutnak az értesülés birtokába. Ezek az úgynevezett „játszmás” ügyek. Az információ értékét általában előre tisztázzák, de senki ne gondoljon „kaszálásra” - a nagy értékű adatokhoz SELMECZI TIBOR azért fogadna fel magánnyomozókat, hogy őt, valamint a kormányt figyeljék.- Állandóan a közelemben lennének, s figyelmeztetnének, hogy ne figyeljek az ostobaságokra. Valószínűleg nagyon boldog lennék, hiszen annyi szép dolog van a világon, amire érdemes odafigyelni. És miután néha az az érzésem, hogy engem megfigyelnek. Nem tudom miért, de ez a benyomásom. S mivel ezeket úgysem tudom észrevenni, legalább kölcsönössé tehetném a dolgot. A hatalom figyel engem, én pedig figyeltetném a hatalmat, s mindketten elmondhatnánk: kvittek vagyunk. ZALATNAY SAROLTA legszívesebben 70 millió forintot kitevő kintlévőségeit nyomoztatná ki egy magándetektív irodával. A probléma csak az - mondta -, hogy a nyomozó cégek nem sikerdíjért dolgoznak, vagyis a költségeiket és a munkadíjukat akkor is fizetni kell, ha az eredmény szerényebb a vártnál.- Pedig szívesen megtudnám, hogy hol van az a négy ember, aki tartozik nekem - jelentette ki az énekesnő. Néha egyiket- másikat sikerül ugyan felkutatnom, ám ilyenkor hirtelen újra eltűnnek. Kettőről tudom, hogy nincs az országban, a másik kettő viszont itthon szívódott fel. Ha valaki be tudná vasalni tőlük a tartozásukat, annak a 70 millió felét is odaadnám. SCHOBERT NORBERT amondó: neki nincs szüksége magánzsarura, lévén, hogy volt rendőrként a főiskolán bűnügyi szakon végzett. Ráadásul a párkapcsolatok ellenőrzését elvből ellenzi, mivel szerinte az a viszony, amelyben a felek féltékenysége a másik titkos ellenőrzéséig fajul, már eleve halálra ítéltetett.- Persze, ha nagyon sok pénzem lenne, talán a pácienseimet mégis megfigyeltetném: felfogadnék egy csomó magánzsarut, hogy kutassák fel a lakásaikon az eldugott édességeket és gyűjtsék be. Akkor talán nekem is könnyebb dolgom lenne... ugyanis sohasem lehet könnyen hozzájutni. A másik gyakori kérés az alkalmazottak leinformálása, ami az esetek többségében az érintettek tudtával történik. A magyar magánnyomozói piacon egyelőre még több a fóka, mint az eszkimó, azaz mindenki meg tud élni. Ehhez persze az is kell, hogy a cégek mindig új és még újabb szolgáltatásokkal rukkoljanak elő. A Perfect Loyd részéről például ilyen lesz nemsokára a profilalkotás. Ez egy-egy személy tökéletes feltérképezését jelenti. Megvizsgálják az életkörülményeit, kapcsolatait, munkamódszerét, elemzik nyilatkozatait és közszerepléseit - majd a teljes kép birtokában megpróbálják prognosztizálni, hogy a jövőben egyes szituációkban milyen döntéseket fog hozni. Ez a tudás ugyanis a megbízó számára lépéselőnyt eredményezhet, ami sokszor szinte megfizethetetlen. A módszer iránt már gazdasági és politikai szereplők egyaránt érdeklődnek. Ugyancsak új jelenség a cégek „belső elhárításának” kiépítése. A nyomozóiroda emberei alkalmazottként beépülnek az adott munkahelyre, s így szereznek információkat belső visszaélésekről, szabálytalanságokról. Bandula László, a Poliscope másik tulajdonosa elmondta: tapasztalataik alapján az élelmiszergyárak, a szoftvercégek és a pénzintézetek a leggyanakvóbbak. D. T. Láthatatlan emberek A művészélet láthatatlan emberei ők. A háttérben maradnak, de nélkülük nem lenne sem koncert, sem sajtótájékoztató. Néha még az előadó arculatát, megjelenését is ők diktálják. Mégis: a magyar közönség sokáig csak filmekből ismerte őket, amikor az ügyeletes sztár valami olyasmit mondott, hogy „majd felhívom a menedzseremet". Ma nálunk egy menedzser már majdnem ugyanolyan munkát végez, mint nyugati kollégája, bár sok a csip-csup feladat. Többségük jutalékért dolgozik, ami 20-25 százalék, ám az összeg konkrét nagyságáról senki sem óhajt beszélni. ■ Magyarországon a rendszerváltás előtt nem volt szükség klasszikus értelemben vett menedzserekre, hiszen mindenből csak egy volt: a koncerteket az ŐRI szervezte, a jogok fölött a Szerzői Jogvédő Hivatal őrködött, az utazásokat az Interkoncert bonyolította, a lemezkiadást pedig a Hungaroton felügyelte. Az utóbbi tíz évben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a szórakoztatóipar szereplőinek menedzserre van szüksége. Csala Mária - aki Geszti Péter ügyeit intézi - szerint a magyar menedzserek többsége már több éve, évtizede a könnyűzenei szakmában dolgozik.- Én mindig is koncertszervező voltam, vannak kapcsolataim, ismerem ezt a világot. De olyanról is hallottam már, hogy baráti alapon szövődtek művész-menedzser kapcsolatok. Jó lehet ez is, ha az illető megfelelően tud kommunikálni és jó a szervező- készsége. Olyan ez, mint a kerékpározás: csak menet közben lehet megtanulni. Míg a szervezők konkrét alkalmi feladatokra szerződnek, a menedzser a személyhez kötődik: intézi a fellépéseit, tárgyal a nevében, alkuszik, szerződéseket köt, sőt, olykor még olyan tartalmi kérdésekben is véleményt nyilvánít, mint az előadó öltözködése.- Geszti Péter nagyon erős egyéniség, ennek ellenére megbeszéljük, hogy mit vegyen fel - mondta Csala Mária. A bizalmi kapcsolatról pedig csak annyit: még az eskü- 1— vőjét is én szerveztem... Vannak olyan menedzserek, akik szerint csak az vágyik erre a pályára, akik nem tudják, mi ez. Például Mentler Krisztina, Bródy János és Pitti Katalin személyi menedzsere.- Szerencsém van, hogy az általam képviselt művészekkel dolgozhatok. Nagyon sok munkával jár ez a szakma, és nem minden jön be. Sokszor hiába a sok telefonálás, rohangálás - elég csak a szponzorkeresés nehézségeire utalnom. De nem panaszkodom, mert ha sikeres valami, az mindenért kárpótol - mondta. Mentler Krisztina szerint más feladatai vannak egy könnyűzenei, és más egy komolyzenei előadó esetében.- Ez már csak a két műfaj különbözőségéből is következik. Egész más a dolgom egy Bródy-koncert körül, elsősorban a technikai felszerelésre gondolok. A nagy koncertjei esetében az egész színpadi apparátus munkájának koordinálása a feladatom: hangosítás, fény- technika, roadok, szállító- eszközök. Pitti Katalinnál a klasszikus műfajnak megfelelő körülményeket kell biztosítani, például felhangolt hangversenyzongorát. Mentler Krisztina örül annak, hogy ma már egyre kevesebben tartják a menedzsereket felesleges közvetítőnek, mivel látják: olyasmivel foglalkoznak, amire a művészeknek már nem lenne sem energiájuk, sem idejük, s talán tehetségük sem. n az előtárgyaljak, szerződést kösPitti Katalin (balra) és Ács János karmester Mentler Krisztina menedzserrel Csala Mária szerint Geszti-nagyon erős személyiség sek, tökéletesen ismernem kell az elvárásait. Ez egy bizalmi állás Stern Éva nem zenészt, színészt menedzsel: Kamarás Iván ügyeit intézi. Szerinte - bár sok iskola foglalkozik képzéssel - rengeteg önjelölt található a szakmában.- A színészek között nem mindenkinek van szüksége menedzserre - mondta. Előfordulhat, hogy az illető képes tárgyalni, szervezni. A többség viszont csak azzal akar foglalkozni, ami a dolga: azaz játszani.- Én kizárólag Kamarás Ivánt vállaltam, emellett csupán egy-égy produkciós szerződés erejéig foglalkozom mással, mivel a menedzser feladata nem azonos az ügynökével, lényegesen összetettebb annál. Éppen ezért nem hiszek az ügynökségi struktúrában, amely csak egy-egy megbízást vállal, s így féleredmények születnek. Stern Éva úgy véli, aki gyorsan akar meggazdagodni, ne művészeti menedzsernek menjen. A menedzser ugyanis azzal, hogy összeköti a sorsát a művészével, egzisztenciális „befektetést” vállal. Természetesen ugyanez visszafelé is igaz. Piskor Zoltán - vagy ahogy becenevén mindenki ismeri a szakmában: Pite - rendhagyó módon lett menedzser: eredetileg zenekarok mellett dolgozott technikusként, így került az Irigy Hónalj mirigyhez is. Aztán azt vették észre, hogy egyre több „ötletelésben” van benne, egyre több feladatot bíztak rá, s amikor a teendők már tornyosulni kezdtek, a zenekar úgy döntött, .hogy megbízza a menedzselési teendők elvégzésével.- Engem az élet tanított, több, mint tíz évig éltem zenészek között - mondta. Ráadásul ezt csak menet közben lehet megtanulni. Piskor Zoltán szerint egy külföldi és egy magyar menedzser ténykedése között ég és föld a különbség. Külföldön sokkal nagyobbak a lehetőségek, évi két-három nagyobb koncert megalapozhatja az egész évi anyagi sikert - míg nálunk ugyanezért szinte minden napra jut valami feladat.- Egy nyugati menedzser a magyar viszonyok között talán nem is boldogulna - jelentette ki a paródiacsapat ügyeinek intézője. Csak egy példa: fellépések előtt mindig külön jelzem a rendezőknek, hogy a színpadhoz legyen két lépcső. Na most sokszor előfordul, hogy egy sincs... Nyugaton ez elképzelhetetlen. A menedzserek egyvalamiről nem szeretnek beszélni, s ez a javadalmazásuk. Többségük jutalékos rendszerben kapja a pénzét, azaz a munkájuk erősen teljesítményorientált. A részesedésük átlagosan 20-25 százalék - persze, ha valaki kezdő zenekart karol fel, eleinte ez az arány nagyobb is lehet. D. T.
