Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-23 / 46. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 9 6 2002. Február 23., Szombat X HU HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal és kör­jegyzőség címe: 7563 Somogy- szob, Petőfi Sándor u. 1. Telefon: 725-319, 553-273, 553-274 Fax: 553-272 Ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 7.30-16 órá­ig, pénteken 7.30-13-ig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 1861 5 évesnél fiatalabb: 123 6-17 éves: 304 18-59 éves: • 1097 60 évesnél idősebb: 337 CSATORNÁZÁSRA 210 MILLIÓ Somogyszobnak 388 millió 484 ezer forint, vagyis minden eddigi­nél nagyobb az idei költségveté­se. Kasszáját az óriásberuházás­nak számító és 80 százalékban állami támogatással segített szennyvízcsatoma-építés duz-, zasztotta fel, erre 210 millió forin­tot kell az idén költeni. A beruhá­zások nélkül 157 millió forint a fa­lu költségvetése, ebből 94 millió forint az iskola, az óvoda, a hiva­tal és az idősek napközijében dolgozók munkabére. A szenny­víztelep korszerűsítésére 6 millió forintot, a vízműhálózat felújításá­ra 500 ezer forintot különítettek el. A szociális kiadásokra 30 mil­lió forint kell. Nem halogatják to­vább a közvilágítás korszerűsíté­sét sem, s idén elkészül a falu rendezési terve is. Jelentős tarta­lékot is képez az önkormányzat, hogy ha a közműtársulat átadja a csatornahálózatot, ne kényszerül­jön váratlan kiadásba a falu. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A MÁV Rt most 85 embernek ad biztos munkát, az önkormányzat 95-öt foglalkoztat a hivatalban, az iskolában, óvodában és az öregek napközijében. Többen a Kaszó Erdőgazdaság Rt-ben dol­goznak, 14-en pedig a Napsugár szövetkezet varrodájában. A se- gesdi tsz állattartó telepére is jár­nak néhányan. Iparűzési adót egy éve vetett ki az önkormány­zat, s tavaly ötmillió forint folyt be, ebből mintegy 3 milliót a 8-10 embernek munkát adó Claessen kft fizetett s több mint egymilliót a hat munkást alkalma­zó Mocz és Társa Kft. A faluban 70-nél több egyéni vállalkozó is van, nagyrészt önfoglalkoztatók. NÉGY BOLT, HAT KOCSMA Három kis- és egy nagyobb ve­gyesbolt van a faluban, s minden fontosabb élelmiszer, zöldség és gyümölcs, friss hús kapható. A közepes árú és minőségű termé­kekből fogy a legtöbb. Viszonylag kevesen keresik a legolcsóbb árukat, illetve a drága élelmiszere­ket, italokat. A hónap eleje a for­galmasabb. Hasonló a helyzet a kocsmákban, italkimérésekben is - ezekből hat van a faluban, és mindegyik kocsmáros megél. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: bíró Mária MILLENNIUMI PARK SZÉP SZÖKŐKÚTTAL. A lakosság büszke a millenniumi parkra, itt áll a köz­ség egyetlen szökőkútja, s játszóteret is kialakítottak. Tavasszal virágokkal ültetik be a széles ágyást, ami a Spanics Katalin keramikusművész készítette zománcozott csobogót övezi. A játszótérrel a múlt nyáron gyarapodtak, ez a csatornaépítő Szabadics kft adománya, s mindig nagy örömmel játszanak itt a kisgyerekek. ______________________________________ __________________________ ■ Há trányt legyűrő vállalkozások Száz év alatt megnégyszereződött Somogyszob ták egészen pótolni. Abban területe. Eller János polgármester szerint ez a azonban biztos vagyok, hogy ki- sokutcás, tagolt településszerkezet okozza a vételesen szép jövő előtt áll a fa­gondot, s emiatt nincs máig sem igazi központja, lu. Abból is látszik a minden A jövőben elsősorban a minden komforttal el- igényt kielégítő infrastruktúra látott falu arculatát akarják kialakítani. hatása, hogy már csak 10-12 el­adó építési telke maradt az ön- Somogyszob a vasútnak köszönheti nagyarányú fej- kormányzatnak. Megindult a la- lődését. Vasútállomása 1872 óta olyan jelentős cső- kossági építkezés, s várható mópont, ahol még az intercity is megáll. újabb vállalkozások betelepülé­- A kivételesen jó közlekedésnek is köszönhető, se is. hogy itt viszonylag kevés a munkanélküli - állítja Nemcsak a gazdaság, hanem Eller János polgármester. - Nem számít hátránynak a hitélet is erősödik Szobon, ahol három felekezet él. a néhány ltilométemyi utazás akár Nagyatádra és S több mint egy évtized után a legtöbb hívet számlá- Csurgóra, akár Kaposvár felé. A legnagyobb gond- ló katolikusoknak van helyben lakó papjuk. bán a helyi kisvállalkozók vannak, mert a túlzott já- - Előbb lelkipásztori kisegítőként, néhány hónap- rulékterhek miatt nehezen jutnak előre. Abban bí- ja már felszentelt papként látom el a teendőiket eb­zunk, hogy sikerül megerősödniük és így majd javul ben a nyugodt és szép faluban, amitinagyon meg- a falu foglalkoztatási helyzete. szerettem - mondta Rajkai István plébános. - Úgy- Csaknem 30 éve dolgozom az államigazgatás- érzem, a falu is befogadott. Viszonylag kicsi a plébá­ban, s ahogy a munkámban naponta jelen van a mám, s nagy előnye a személyes kapcsolattartás a megújulás követelménye, ugyanez látható a falun is hívekkel. A község 1800 lakosából mintegy 1200 ka- - mondta Pintér Rezső körjegyző. - Sorra jöttek a tolikusnak vallja magát, s 10-12 százalékuk jár a nagyberuházások, bevezették a vezetékes ivóvizet, templomba. A fiatalok sem fordultak el a hittől, no- új iskolai tornaterem és szennyvíztisztító épült. Az ha sokuk nem élt át személyes kapcsolatot Istennel, utóbbi évekre maradt a gázbevezetés, az egészséges Molnár Sándor lelkipásztori kisegítőm összefogja a ivóvíz megteremtése, s hamarosan elkészül a teljes kisiskolásokat is, nekik sikerült nyári táborozást is szennyvízcsatorna-hálózat. Van kábeltévé, a telefon- szervezni. Egyre népszerűbb a Loncsár Tamás hálózat korszerűsítésére sem kell már sokat várni, vezette Szentháromság Antiochia Közössége is, egyszóval a megye legkomfortosabb faluja lesz So- amelyhez most már kilenc 16-21 év közötü fiatal mogyszob. Csak az a szomorú, hogy egyre keveseb- tartozik. És nagy öröm, hogy várhatóan nem ben találnak megélhetést a mezőgazdaságban. A ha- csökken a lakosság száma sem; szinte minden téren nyatló téesz súlyát más vállalkozások még nem tud- szemmel látható a fejlődés.________________■ Fé lszáz férfi öregbíti hírnevét Híre van a Jókedv, Egészség, Kul­túra Férfikömek. Fiatalokat s idő­sebbeket összefogva 14 éve fárad­hatatlanul tevékenykedik a falu hírnevének öregbítéséért. Később a szebbik nem is megalapította a Somogyszobi Asszonyok és Nők Szervezetét. Színes rendezvénye­ikkel megtöltik a klubok házát; megszépítették a parkot, emlék­helyet alakítottak ki az Erzsébet- kertben is. A legnépszerűbb a hagyományos, júliusi JEK-nap, ennek játékos és sportrendezvé­nyeire, főzőversenyére az elszár­mazottakkal együtt a környékről több ezren is ellátogatnak.- Jelenleg 53 tagja van a klub­nak, s többségük rendszeresen összejár minden hónap második péntekjén. Csak azt sajnálom, hogy a legfiatalabbakat nem sike­rült még a klubba szoktatni - mondta Hosszú László, aki a kez­detektől irányítja a lelkes férficsa­patot. - Minden évben gyarapod­tunk valamivel, legutóbb pályáza­ton nyertünk számítógépet. S ké­szülünk a JEK-napra: különleges műsort akarunk összeállítani. ■ Gyarapodó magánerdészet A Mocz és Társa Kft az elsők kö­zött hozott léhe magánerdészeti központot, ez mára mintául szol­gál az országos érdekérvényesítési, információs és tanácsadó szerve­zeteknek. A hat éve indított családi vállalkozás több mint 5400 hektár erdőterület szakmai koordinálásá­val az ország legnagyobb erdészeti integrátor szervezeteként működik Somogy, Vas és újabban Zala me­gyében is. - Az integrátor feladata, hogy megfelelő tájékoztatással, a törvényalkotásban is jelen levő szakmai képviselettel kapcsolatot teremtsen az állam és a magántu­lajdonosok között - mondta Mocz András ügyvezető. - Fontos, hogy valamennyi erdőtulajdonos egyen­lő eséllyel vehessen részt a gazda­sági életben. A főként erdőgazdálkodással és erdészeti szolgáltatással foglalkozó cég nemrég málnatermesztésbe kezdett. Hamarosan állattartással is bővül tevékenysége az egykori tsz-majorban. Most nyolc állandó dolgozónak és mintegy 60, vállal­kozóként bedolgozó családnak ad tartós munkát és megélhetést. A gazdákat szakmai pályázatok elkészítésével is segíti, s így mint­egy 30 millió forint állami támo­gatáshoz jutottak tavaly az erdő- tulajdonosok. - Saját beruházá­sainkat is pályázati támogatások­kal valósítottuk meg, s a kivétele­sen nagy forgóeszköz-igényű er­dőművelést és a fakitermelést je­lentős tőkepótló hitel is segíti - tette hozzá Mocz András. - Mind­ez együtt segített, hogy mára sike­rült bizonyítanunk a cég életké­pességéti____________________A Gyorsan épül a szennyvízcsatorna Az alig több mint tíz év alatt apró családi vállalkozásból 2 milliárd fo­rint évi bevételű céggé fejlődött zalakarosi székhelyű Szabadics Közmű- és Mélyépítő Kft nem is­meretlen Somogy megyében sem. Öt éve Marcali térségében és a Ba­latonnál, jelenleg pedig Somogyjád és Barcs térségében, valamint So- mogyszobon és Bolháson építi a szennyvízcsatornát. A 140 dolgo­zót foglalkoztató cég a minőségi munka érdekében sokat fordít a technológiai fejlesztésre és korsze­rűsítésre: négyévesnél idősebb gé­pet és berendezést nem is használ.- A Somogy megyei beruházá­sok elsőrendűek számunkra. Ezek között Somogyszob több érdekes meglepetést is okozott - mondta Szabadics Zoltán ügyvezető. - Ilyen magas talajvizű területen ed­dig nem dolgoztunk, a csatorna- fektetés felénél vákuumos talajvíz­szint-süllyesztési kellett alkalmaz­nunk. A másik meglepetést pedig maguk a so­mogyszobi la­kosok okoz­ták. Olyan ki­vételes megér­téssel segítik a sok rombolás­sal is járó épít­kezést, ami­lyet máshol még nem ta­pasztaltunk. Igyekszünk mindenben megfelel­ni a lakosság igényeinek, s az ere­detileg 2003 szeptemberére terve­zett csatornaépítést szeretnénk a teljes helyreállítással együtt már az idén decemberben befejezni. Addig is zavartalanul halad a szennyvízberuházás Bolháson és Somogyszobon. Egy részét a szennyvízteleppel együtt már ápri­lisban üzembe helyezik, hogy mi­előbb megkezdődjön a minden igényt kielégítő csatornaszolgálta­tás. __a Gu miágyon pihennek a tehenek Peter Claessen életében meghatá­rozó nap volt 1996. szeptember 2. Akkor fejte ugyanis az első tehe­net Nagybarátipusztán, ahol ma­gyar feleségével a térség legegye­dibb családi gazdaságát valósítot­ta meg. Ma már az ország és Kö- zép-Európa szinte legkorszerűbb állattartó telepének és tejgazdasá­gának számít a Claessen-birtok. A minap átadott két, egyenként 2300 négyzetméteres új istálló­ban a tehenek már saját ágyuk­ban (!) fekszenek; automata trá­gyatisztító jelenti a komfortot, és számítógép tartja számon, hogy mit evett s mikor ébredt a tehén, mennyi tejet adott és mi annak a tartalma. A telep 1300 szarvas- marhája közül mintegy 600 a fe­jőstehén, s a tehenenkénti átlag is meghaladja a napi 30 litert. A me­gye legjobb tehenészeti telepéről naponta 15 ezer liter tejet szállíta­nak a MiZo sellyei sajtüzemébe. A környezet­kímélő, zárt szennyvíz- rendszerű gazdasághoz 1200 hektár föld tartozik, ott megterem a takarmány a szarvasmar­hák és a leg­újabb világ- színvonalú sertéstelep számára. Hamarosan burgonyatermesztés­sel és -feldolgozással is kiegészí­tik a családi vállalkozást. A Belgi­umból nemrég Nagybarátiba köl­tözött Claessen szülők légkondici­onálóval és a legkorszerűbb ener­giatakarékos technológiával föl­szerelt disznónevelő telepet épí­tettek idén, s a két, egyenként 2400 négyzetméteres istállóban 500 anyakocára alapozva évente 22 ezer hízót nevelnek. a Ismert somogyszobiakat kérdeztünk; mi a falu erőssége és mire volna leginkább szükség? Pezsdíteni szeretnék a kulturális életet Vargovics Gábor vállalkozó: - Egy éve lakom itt, de a vegyes­boltot viszont már 13 éve üzemelte­tem. Nagyon szép ez a falu, nem bánom, hogy ide költöztem. Fej­leszteni, beruház­ni is egyre jobban megéri Somogy­szobon. Kiépült az infrastruktúra, látványosan fejlődik a falu, gyara­podik a lakossága, így ez helyben is biztos vásárlóerőt jelent. Ma­gam is nagyobb beruházásba kez­dek az idén, építek egy üzletházat az iskolával szemközti üres sarok­telken. Itt helyet kap egy nagyobb élelmiszer-áruház, s lesz kozmeti­ka, fodrászat és divatbolt is. Mára van igény a községben egy ilyen szolgáltatóház működtetésére is. Dr. Marosi Ildikó körzeti orvos: - Két éve költöztem ide a családom mai; belgyógyász szakorvosként is szívesen élek vi­déken. Szeretem a körzeti orvosi munkát, s azt hi­szem, mára meg­ismert és elfoga­dott a falu. EJége- dett vagyok a település minden adottságával, szépségével és nyu­galmával. Egyik gyermekem hat­éves, a másik tizenegy, s itt jár óvodába, iskolába. Nem is akar­tam máshová vinni, annyira jó a gyermekintézmények felszereltsé­ge, az oktatás színvonala. A falu szépen fejlődik, és megvan min­den kényelmünk, amit a városban megszoktunk. A kábeltévén is ugyanazt nézzük, mint az atádiak. Torma Zoltán állomásfőnök: - Somogyszob igazi vasutasfalu, és ez az egyik erős­sége. Sok csa­ládnak a dédszü- lőkig visszamenő­leg a vasút adta a megélhetést. Ez a jellege bizonyára megmarad a falu­nak, de sok válto­zás várható a vasút most zajló át­alakulásától is. Remélhetőleg ha­marosan korszerűsítik a budapest- fiumei vonal pályáját is. A160 kilo­méteres sebességű, európai szintű vonal kedvező lehetőséget teremt. A községben igen rosszak a belső utak. Jó volna, ha ezeket mielőbb kijavíttatnák, hiszen a gáz, víz, te­lefon és kábeltévé után elkészül a csatornahálózat is, és nem kell még egyszer feltúrni az utcákat. Báczné Hóka Gyöngyi óvodave­zető: - Tősgyökeres szobi vagyok, szeretek itt élni. Az első munka­helyemen dolgo­zom már 25 éve. Sokat fejlődött a falu, most már itt is megvan min­den városi kénye­lem. Talán csak a kulturális élet csendesebb; a disz­kón kívül alig van szórakozási le­hetőségük a fiataloknak. Néha azonban eljutunk színházba, kon­certre is. Ami nagyobb baj: kevés gyerek születik. Régebben nem volt ritka, hogy évente 40 csecse­mő is született, tavaly pedig csak 12. A 75 helyes, jól fölszerelt óvodába még sosem járt ilyen ke­vés gyermek; most csak 69-en vannak a három csoportban. Újvári Tömör iskolaigazgató: - Arra törekszem, hogy az iskolára és oktatás színvo­nalára büszke le­gyen a falu. Sze­retnénk minden esélyt megadni a tanulóknak. Ezt támogatja az ön- kormányzat, s pá­lyázatokkal is sok fejlesztést sikerült megvalósítani. Nemrég kémiai szaktanteremmel és nyelvi laborral bővítettük az is­kolát, de szükség van korszerűbb kísérleti eszközökre is. Megnőtt az igény a közösségi életre, színvona­las rendezvényekre, ezek szerve­zésére önálló pedagógust foglal­koztatunk. Szeretném elérni, hogy az iskola és a könyvtár olyan kul­turális hely legyen, ahová szívesen járnak a diákok és felnőttek is. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents