Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-21 / 44. szám

yBBl20°2.FEBmR21.,csiiTóRTóK PÉL-DUNÁNTÚL; A DERŰ S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ _____________________________________?• oldal A R EGIONÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI Baranya, Somogy, Tolna: emelkedőben a térség Koltai Tamás, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke az elmúlt és az idei esztendőről A dél-dunántúli régió a többihez képest különösen hátrányos helyzetből indult. A '80-90-es évek gazdasági-társadalmi szer­kezet-átalakítási problémái éppúgy jelentkeztek, mint más térségekben, ám ezt a rendszerváltozás után tovább súlyosbí­totta, hogy elmaradt a segítő kormányzati beavatkozás - hang­súlyozta Koltai Tamás, a regionális fejlesztési tanács elnöke, amikor a Tolna, Baranya és Somogy megyét tömörítő térség fej­lesztési törekvéseit összegzi. A vele készült interjúban első­ként a DDRFT legutóbbi döntéséről nyilatkozott.- Hogyan ítéli meg a tanács legutóbbi döntését a régió fel­zárkóztatása szempontjából?- Sajátos a régió helyzete a '90-es évek elejétől a délszláv válság és háború miatt is, amelynek a konkrét fenyege­tettség érzésen kívül legdrá­maibb hatása abban mutatko­zott meg, hogy ezeket a me­gyéket elkerülték a befekte­tők. Tehát a történet egy tőke­hiányos, aprófalvas láncolat­tal, széttagolt település-struk­túrával, magas munkanélküli­séggel sújtott Dél-Dunántúllal kezdődött. így érthető, hogy . 1996-tól a területfejlesztéssel foglalkozó törvények megje- Koltai Tamás lenése után az egymásrautalt­ság miatt az összefogás itt ko­rát megelőzve, spontán jött létre. Talán ennek is következménye­ként ma már elmondható, hogy ez a térség mintarégióvá minő­sült, ami nemcsak a régiók közöt­ti rangsort jelenti, hanem ennek a tevékenységnek a hazai és nem­zetközi elismerését is. A dél-dunántúli régió az or­szágban először készült el azzal a hat évre vonatkozó fejlesztési programjával, melyet két sza­kaszra osztottunk, s melyből az első három évre vonatkozó Elő­zetes Regionális Fejlesztési Ter­vet szintén hazánkban elsőként fogadtunk el. Ebben a régió adott­ságaira és lehetőségeire építve a legfontosabb kitörési pontokat fo­galmaztuk meg, egyes területek­nek kiemelt szerepet biztosítva. Négy fő prioritást jelöltünk meg, melyek végcélja a Dél-Du- nántúlon élő polgárok életminő­ségének javítása. Az első a közle­kedési infrastruktúra fejlesztése azért, hogy megfeleljünk az egyik legfontosabb ipari telep­hely-választási kritériumnak, a jó megközelíthetőségnek. Mivel út­építésre nem vállalkozhatunk, a repülőterek fejlesztését tűztük ki célul. Már csak azért is, mert rö- videbb idő alatt eredménnyel ke­csegtet, és kisebb befektetéssel megvalósítható. Ráadásul a meg­közelíthetőséget jelentősen javít­ja bizonyos ágazatok - a turiz­mus, az üzleti utazás és a sport- hobbirepülés - számára. A Tanács a régió mindhárom megyéje repterének az eddig be­töltött szerepével arányos fejlesz­téséről határozott. A terv követ­kező igen fontos célterülete a hu­mánerőforrás-fejlesztés. Ugyanis elemi érdekünk, hogy a csúcs- technológiát alkalmazó iparága­kat telepítsük le a Dél-Dunántú- lon. Mind makro-, mind mikrogazdasági szempontból fontos, hogy ne a bérmunkás ka­tegória legyen csupán a kínála­tunk, és ne csak az összeszerelő műhelyek hódítsanak teret, ha­nem egy - lehetőleg hazai erede­tű - termék feldolgozottsági szintjét biztosító, a hozzáadott értéket fejlett technológiával nö­velő iparágak jelenjenek meg. A csúcstechnológia alkalmazása azonban magasan képzett szak­embereket igényel, viszont régi­ónk felsőoktatási kínálatából hi­ányzik a felsőfokú, mérnök és in­formatikus egyetemi képzés. Az előzetes fejlesztési terv ezért azt célozza meg, hogy ezt térségünk­ben megteremtsük. Feltétlenül meg kell említeni az EU-konform terület- és telepü­lésfejlesztési szakemberképzés meghonosítását is. Hiszen ha­zánk európai integrációjának kö­zeledtével hallatlanul megnő az igény olyan szakemberekre, akik jól kiismerik magukat az Unió forráselosztási módszerei, a pá­lyázatírás, az elnyerhető források szakszerű, tudományos felhasz­nálásának módszerei között. A harmadik prioritás a kis-és kö­zépvállalkozások támogatása, hi­szen-köztudott, hogy hazánkban a GDP meghatározó részét né­hány multinacionális vállalat adja, és egyelőre csak a kiseb­bik hányadot'az a közel nyolc­százezer-egymillió hazai vállal­kozás, amelynek természetesen a foglalkoztatásban betöltött szerepe ennél jóval nagyobb. Ezért a kis- és középvállalkozá­sok segítése a nemzeti érdeken túlmenően foglalkoztatáspoliti­kai stratégiai cél is. A negyedik kiemelt terület a turizmusfejlesztés. A dél-du­nántúli régió egyedülálló ter­mészeti kincsekkel rendelke­zik, nemcsak a földrajzi táj, a folyóink és tavaink adta lehető­ségekre gondoltunk, hanem a gyógyvizekre is. Hiszen az azok nyújtotta pihenési, gyógyulási lehetőség nem korlátozódik a ta­vaszi, nyári idényre. Egy új ter­málfürdő építése vagy egy meglé­vő felújítása, piacképessé tétele óriási hatással van az adott tele­pülésre és annak környezetére, ezért gondoljuk kitörési pontnak a Dél-Dunántúlon minél több ilyen fürdőhely létesítését.- Mi a véleménye arról, hogy bár Baranya megye most is több mint 100 millió forinttal többet kapott, mint Somogy, és 140 mil­lióval többet, mint Tolna, a hírek szerint mégsem igazán elégedett?- Ennek a kérdésnek a megvá­laszolásához kicsit vissza kell ka­nyarodnunk az időben. A dél-du­nántúli régióban a 2001. évi taná­csi döntés nyomán történt pályá­zati pénzosztás nem az első, hi­szen a '97-98-as években kísérle­ti mintarégióvá alakult ez a térség a tekintetben, hogy a PHARE '96- os és '97-es Magyarországra érke­ző regionális forrásból történő tá­mogatásra kiválasztott régió let­tünk. Hasonló nagyságrendű ös­szegekkel ez a régió már néhány évvel ezelőtt gazdálkodhatott. Alapvetően elmondható, hogy sikeresen vettük ezeket az akadá­lyokat, és valamennyi rendelke­zésre álló forrást sikerült a régióban megkötni, sőt, pályázati túljelentkezés volt. De ha tovább boncol­gatjuk e források régión belüli megoszlását, akkor bizony megállapítható Ba­ranya megye és Pécs erő­teljes jelenléte a pénzfor­rások lekötésében. Ez per­sze magyarázható azzal is, hogy ott volt nagyobb a pá­lyázatok iránti érdeklődés. De véleményem szerint né­mi gondok lehettek az in­formációáramlással, és a térség többi szereplője nem értesült minden ki­használható lehetőségről. Nem tudom elképzelni, hogy az uniós forrásokra nem fogékony ugyanan­nyira Tolna és Somogy me­gye, mint Baranya. Ezért érthető, hogy a fent emlí­tett hat éves programunk bevezetőjében azt a filozó­fiát javasoltuk megfogal­mazni, hogy a régiót alkotó megyék, megyei jogú váro­sok, kistérségek az egyen­rangúságon, és feladat- megosztáson alapuló társ­központokként kiegyensúlyozot­tan működjenek a régió fejleszté­sét szolgáló célok és feladatok fel­vázolásában, megoldásában, és a pénz elosztásában egyaránt. A 2001-es első évi pályázati forrá­sok elosztásakor a Tanács maxi­málisan betartotta ezt az elvet, megvalósult a kiegyensúlyozott fejlesztés a régióban. Ez statiszti­kailag igazolható, hiszen már a feltett kérdésben is benne van. Úgyhogy szerintem Baranya me­gye azon nosztalgiázik csupán, amikor még a két másik megye nem vett részt egyenrangú fél­ként a térség irányításában. Már­pedig a Tolna vagy Somogyi me­gyei polgárok érdekei nem kevés­bé fontosak a baranyaiakénál. Komoly szerep vár a térség - Pogány, TaSzár és a képen látható Öcsény - repülőtereire FOTÓ! GOTTVALD KÁROLY Nyilván a közelgő választások­ra való készülés okozhatja az állí­tólagos elégedetlenséget, ami egyébként szerintem nem a Bara­nya megyeiek általános vélemé­nye. Ugyanis eddig csak a regio­nális tanács munkájában részt vevő néhány kollégám kifogásai­ról hallottam. Pedig ők is szorgal­mazták a pogányi repü­lőtér három éves időtar­tamra szóló majdnem 1 milliárdos fejlesztését. Ha ezek után az egyéb forrásokból nem jutott annyi Baranyának, mint a másik két megyének, akkor ez szerintem ért­hető, mivel összesen 1,8 milliárd forintunk volt.- Mikor írja ki a ta­nács az újabb pályázato­kat, és mire?- A három éves prog­ram második évének megvalósítása követke­zik, amelyben az előze­tes fejlesztési tervhez képest lényegi változá­sok nem várhatók. Ám szeretnénk lezárni a 2001. esztendőt, nem­csak azért, mert február hó végén vagyunk, ha­nem azért is, mert köze­ledik az újabb esztendő regionális fejlesztési kér­déseinek megvalósítása. Erre kívánunk összpon­tosítani, megismételve legalább a tavalyi esztendő sikereit. Viszont jóval korábban, már március elején meghirdetjük az új pályázatokat, s tavasszal dön­teni szeretnénk a források elosz­tásáról. Ezen pályázatok meghir­detéséhez egyébként egy szak­mai fórum már véleményt is adott: arról a dél-dunántúli regio­nális monitoring bizottságról van szó, mely a vonatkozó kormányrendelet alapján jött létre négy nappal ez­előtt. A térségben ez a bi­zottság ellenőrzi a regio­nális tanács döntései nyo­mán támogatott pályáza­tok megvalósulását, azok eredményeit, összeveti a hatékonyságot és eredmé­nyességet a célkitűzések­kel. Azaz, hogy mennyire valósították meg a régió eredeti célkitűzéseit a pá­lyázati munkák mögötti beruházások, fejleszté­sek. Hét fős testületről van szó, elnök a regionális fej­lesztési tanács elnöke, há­rom tagot a három - Bara­nya, Somogy és Tolna - megyei önkormányzat de­legál, a további négy tagot a tükörprogram finanszí­rozásában részt vevő mi­nisztériumok adják. Ta­nácskozási joggal segítik a testület munkáját mind­azon társszervezetek, me­lyek a térségi tükörprog­ram terén részfeladatok­kal bírnak. A széles társa­dalmi kontroll tehát biztosított. S ami talán a legfontosabb: a bizott­ság véleményezte és egyhangúlag jóváhagyta az idei tükörprogram pályázati felhívását, ami azt je­lenti, hogy a Dél-Dunántúli Regi­onális Fejlesztési Tanács március elsejére, Pécsre összehívandó ülése elé ezzel a támogató véle­ménnyel vihetem a kiírás terveze­teket. Egy lépéssel ismét köze­lebb kerültünk az újabb pályáza­ti kiírás, a tükörprogram megva­lósulásához. Összegezve elmondható, hogy a régió igazolta, hogy képes a kö­zös gondolkodásra, összefogásra a térség felzárkóztatása érdeké­ben. Ezt bizonyítja a pályázatok iránti rendkívül élénk érdeklődés és a nagyon jó minőségű pálya­munkák széles köre. Ez azt jelen­ti, hogy a régió fejlesztési terve megalapozott dokumentum. Be­igazolódott, hogy alulról építkez­ve, a kistérségi, megyei progra­mokra alapozva kell ilyen fejlesz­tési terveket elkészíteni. A széles körű társadalmi, szakmai egyez­tetés értelmét és sikerét a napnál is világosabban mutatja, hogy pénzforrásainkat maradéktala­nul, többszörös túljelentkezés mellett sikerült a lehető legjobb pályázatok benyújtóinak odaítél­ni. És ezt nem minden régió tudta magáról a 2001. évben elmonda­ni. Szakértői támogatás Itáliából Források gyorsan és jelentős mértékben 2001. novemberében kezdődött el a Regionális Felkészítési Program (Régiónál Preparatory Programme) nevet viselő or­szágos projekt, amelynek célja egy olyan átfogó szakértői támo­gatás nyújtása, amely képessé teszi a régió intézményeit a Strukturális Alapokból érkező pénzalapok megfelelő fogadásá­ra, a támogatásokhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésére. A Phare Twinning fejezetéből fi­nanszírozott programot egy olasz konzorcium nyerte el, amelyben az olasz gazdasági és pénzügyi minisztérium, Piemonte; Emilia- Romagna, Friuli-Venezia Giulia, illetve Basilicata régiók szakértői vesznek részt. Magyar részről a koordinációt a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium, a miniszterelnöki hivatal, illetve a gazdasági minisztérium végzi. A teljes program mintegy 18 hónapon át tart, melynek során a regionális ügynökségekhez telepí­tett szakértők segítik a magyar fél munkáját. A program az alábbi te­rületekre tagolódik:- Programozás a regionális fej­lesztéshez.- Az Operatív Regionális Fej­lesztési Program (OPRD) megva­lósítási és monitorálási struktúrái­nak és folyamatainak tervezése és kialakítása.- Kapacitásfejlesztés (képes­ségépítés), amely tartalmazza a köz- és a privát szféra közötti együttműködés elősegítését, a he­lyi fejlesztések támogatását, a kö­zösségi politikák alkalmazását, il­letve a projekt szervezés megis­mertetését.- Fenntartható képzési prog­ram kialakítása. A program tó- emelt fontosságú, hiszen a meg­felelő felkészültség lehetővé te­szi, hogy a strukturális alapok megfelelő felhasználásához szük­séges tanulási periódus - ami a nyugati régiókban is akár 10-15 évig tartott -, jelentősen lerövi­düljön, és a Magyarország ren­delkezésére álló források a lehető leggyorsabban és legnagyobb mértékben hasznosuljanak. ■ Dél-Dunántúli Régió Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült.

Next

/
Thumbnails
Contents