Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-21 / 44. szám
yBBl20°2.FEBmR21.,csiiTóRTóK PÉL-DUNÁNTÚL; A DERŰ S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ _____________________________________?• oldal A R EGIONÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI Baranya, Somogy, Tolna: emelkedőben a térség Koltai Tamás, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke az elmúlt és az idei esztendőről A dél-dunántúli régió a többihez képest különösen hátrányos helyzetből indult. A '80-90-es évek gazdasági-társadalmi szerkezet-átalakítási problémái éppúgy jelentkeztek, mint más térségekben, ám ezt a rendszerváltozás után tovább súlyosbította, hogy elmaradt a segítő kormányzati beavatkozás - hangsúlyozta Koltai Tamás, a regionális fejlesztési tanács elnöke, amikor a Tolna, Baranya és Somogy megyét tömörítő térség fejlesztési törekvéseit összegzi. A vele készült interjúban elsőként a DDRFT legutóbbi döntéséről nyilatkozott.- Hogyan ítéli meg a tanács legutóbbi döntését a régió felzárkóztatása szempontjából?- Sajátos a régió helyzete a '90-es évek elejétől a délszláv válság és háború miatt is, amelynek a konkrét fenyegetettség érzésen kívül legdrámaibb hatása abban mutatkozott meg, hogy ezeket a megyéket elkerülték a befektetők. Tehát a történet egy tőkehiányos, aprófalvas láncolattal, széttagolt település-struktúrával, magas munkanélküliséggel sújtott Dél-Dunántúllal kezdődött. így érthető, hogy . 1996-tól a területfejlesztéssel foglalkozó törvények megje- Koltai Tamás lenése után az egymásrautaltság miatt az összefogás itt korát megelőzve, spontán jött létre. Talán ennek is következményeként ma már elmondható, hogy ez a térség mintarégióvá minősült, ami nemcsak a régiók közötti rangsort jelenti, hanem ennek a tevékenységnek a hazai és nemzetközi elismerését is. A dél-dunántúli régió az országban először készült el azzal a hat évre vonatkozó fejlesztési programjával, melyet két szakaszra osztottunk, s melyből az első három évre vonatkozó Előzetes Regionális Fejlesztési Tervet szintén hazánkban elsőként fogadtunk el. Ebben a régió adottságaira és lehetőségeire építve a legfontosabb kitörési pontokat fogalmaztuk meg, egyes területeknek kiemelt szerepet biztosítva. Négy fő prioritást jelöltünk meg, melyek végcélja a Dél-Du- nántúlon élő polgárok életminőségének javítása. Az első a közlekedési infrastruktúra fejlesztése azért, hogy megfeleljünk az egyik legfontosabb ipari telephely-választási kritériumnak, a jó megközelíthetőségnek. Mivel útépítésre nem vállalkozhatunk, a repülőterek fejlesztését tűztük ki célul. Már csak azért is, mert rö- videbb idő alatt eredménnyel kecsegtet, és kisebb befektetéssel megvalósítható. Ráadásul a megközelíthetőséget jelentősen javítja bizonyos ágazatok - a turizmus, az üzleti utazás és a sport- hobbirepülés - számára. A Tanács a régió mindhárom megyéje repterének az eddig betöltött szerepével arányos fejlesztéséről határozott. A terv következő igen fontos célterülete a humánerőforrás-fejlesztés. Ugyanis elemi érdekünk, hogy a csúcs- technológiát alkalmazó iparágakat telepítsük le a Dél-Dunántú- lon. Mind makro-, mind mikrogazdasági szempontból fontos, hogy ne a bérmunkás kategória legyen csupán a kínálatunk, és ne csak az összeszerelő műhelyek hódítsanak teret, hanem egy - lehetőleg hazai eredetű - termék feldolgozottsági szintjét biztosító, a hozzáadott értéket fejlett technológiával növelő iparágak jelenjenek meg. A csúcstechnológia alkalmazása azonban magasan képzett szakembereket igényel, viszont régiónk felsőoktatási kínálatából hiányzik a felsőfokú, mérnök és informatikus egyetemi képzés. Az előzetes fejlesztési terv ezért azt célozza meg, hogy ezt térségünkben megteremtsük. Feltétlenül meg kell említeni az EU-konform terület- és településfejlesztési szakemberképzés meghonosítását is. Hiszen hazánk európai integrációjának közeledtével hallatlanul megnő az igény olyan szakemberekre, akik jól kiismerik magukat az Unió forráselosztási módszerei, a pályázatírás, az elnyerhető források szakszerű, tudományos felhasználásának módszerei között. A harmadik prioritás a kis-és középvállalkozások támogatása, hiszen-köztudott, hogy hazánkban a GDP meghatározó részét néhány multinacionális vállalat adja, és egyelőre csak a kisebbik hányadot'az a közel nyolcszázezer-egymillió hazai vállalkozás, amelynek természetesen a foglalkoztatásban betöltött szerepe ennél jóval nagyobb. Ezért a kis- és középvállalkozások segítése a nemzeti érdeken túlmenően foglalkoztatáspolitikai stratégiai cél is. A negyedik kiemelt terület a turizmusfejlesztés. A dél-dunántúli régió egyedülálló természeti kincsekkel rendelkezik, nemcsak a földrajzi táj, a folyóink és tavaink adta lehetőségekre gondoltunk, hanem a gyógyvizekre is. Hiszen az azok nyújtotta pihenési, gyógyulási lehetőség nem korlátozódik a tavaszi, nyári idényre. Egy új termálfürdő építése vagy egy meglévő felújítása, piacképessé tétele óriási hatással van az adott településre és annak környezetére, ezért gondoljuk kitörési pontnak a Dél-Dunántúlon minél több ilyen fürdőhely létesítését.- Mi a véleménye arról, hogy bár Baranya megye most is több mint 100 millió forinttal többet kapott, mint Somogy, és 140 millióval többet, mint Tolna, a hírek szerint mégsem igazán elégedett?- Ennek a kérdésnek a megválaszolásához kicsit vissza kell kanyarodnunk az időben. A dél-dunántúli régióban a 2001. évi tanácsi döntés nyomán történt pályázati pénzosztás nem az első, hiszen a '97-98-as években kísérleti mintarégióvá alakult ez a térség a tekintetben, hogy a PHARE '96- os és '97-es Magyarországra érkező regionális forrásból történő támogatásra kiválasztott régió lettünk. Hasonló nagyságrendű összegekkel ez a régió már néhány évvel ezelőtt gazdálkodhatott. Alapvetően elmondható, hogy sikeresen vettük ezeket az akadályokat, és valamennyi rendelkezésre álló forrást sikerült a régióban megkötni, sőt, pályázati túljelentkezés volt. De ha tovább boncolgatjuk e források régión belüli megoszlását, akkor bizony megállapítható Baranya megye és Pécs erőteljes jelenléte a pénzforrások lekötésében. Ez persze magyarázható azzal is, hogy ott volt nagyobb a pályázatok iránti érdeklődés. De véleményem szerint némi gondok lehettek az információáramlással, és a térség többi szereplője nem értesült minden kihasználható lehetőségről. Nem tudom elképzelni, hogy az uniós forrásokra nem fogékony ugyanannyira Tolna és Somogy megye, mint Baranya. Ezért érthető, hogy a fent említett hat éves programunk bevezetőjében azt a filozófiát javasoltuk megfogalmazni, hogy a régiót alkotó megyék, megyei jogú városok, kistérségek az egyenrangúságon, és feladat- megosztáson alapuló társközpontokként kiegyensúlyozottan működjenek a régió fejlesztését szolgáló célok és feladatok felvázolásában, megoldásában, és a pénz elosztásában egyaránt. A 2001-es első évi pályázati források elosztásakor a Tanács maximálisan betartotta ezt az elvet, megvalósult a kiegyensúlyozott fejlesztés a régióban. Ez statisztikailag igazolható, hiszen már a feltett kérdésben is benne van. Úgyhogy szerintem Baranya megye azon nosztalgiázik csupán, amikor még a két másik megye nem vett részt egyenrangú félként a térség irányításában. Márpedig a Tolna vagy Somogyi megyei polgárok érdekei nem kevésbé fontosak a baranyaiakénál. Komoly szerep vár a térség - Pogány, TaSzár és a képen látható Öcsény - repülőtereire FOTÓ! GOTTVALD KÁROLY Nyilván a közelgő választásokra való készülés okozhatja az állítólagos elégedetlenséget, ami egyébként szerintem nem a Baranya megyeiek általános véleménye. Ugyanis eddig csak a regionális tanács munkájában részt vevő néhány kollégám kifogásairól hallottam. Pedig ők is szorgalmazták a pogányi repülőtér három éves időtartamra szóló majdnem 1 milliárdos fejlesztését. Ha ezek után az egyéb forrásokból nem jutott annyi Baranyának, mint a másik két megyének, akkor ez szerintem érthető, mivel összesen 1,8 milliárd forintunk volt.- Mikor írja ki a tanács az újabb pályázatokat, és mire?- A három éves program második évének megvalósítása következik, amelyben az előzetes fejlesztési tervhez képest lényegi változások nem várhatók. Ám szeretnénk lezárni a 2001. esztendőt, nemcsak azért, mert február hó végén vagyunk, hanem azért is, mert közeledik az újabb esztendő regionális fejlesztési kérdéseinek megvalósítása. Erre kívánunk összpontosítani, megismételve legalább a tavalyi esztendő sikereit. Viszont jóval korábban, már március elején meghirdetjük az új pályázatokat, s tavasszal dönteni szeretnénk a források elosztásáról. Ezen pályázatok meghirdetéséhez egyébként egy szakmai fórum már véleményt is adott: arról a dél-dunántúli regionális monitoring bizottságról van szó, mely a vonatkozó kormányrendelet alapján jött létre négy nappal ezelőtt. A térségben ez a bizottság ellenőrzi a regionális tanács döntései nyomán támogatott pályázatok megvalósulását, azok eredményeit, összeveti a hatékonyságot és eredményességet a célkitűzésekkel. Azaz, hogy mennyire valósították meg a régió eredeti célkitűzéseit a pályázati munkák mögötti beruházások, fejlesztések. Hét fős testületről van szó, elnök a regionális fejlesztési tanács elnöke, három tagot a három - Baranya, Somogy és Tolna - megyei önkormányzat delegál, a további négy tagot a tükörprogram finanszírozásában részt vevő minisztériumok adják. Tanácskozási joggal segítik a testület munkáját mindazon társszervezetek, melyek a térségi tükörprogram terén részfeladatokkal bírnak. A széles társadalmi kontroll tehát biztosított. S ami talán a legfontosabb: a bizottság véleményezte és egyhangúlag jóváhagyta az idei tükörprogram pályázati felhívását, ami azt jelenti, hogy a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács március elsejére, Pécsre összehívandó ülése elé ezzel a támogató véleménnyel vihetem a kiírás tervezeteket. Egy lépéssel ismét közelebb kerültünk az újabb pályázati kiírás, a tükörprogram megvalósulásához. Összegezve elmondható, hogy a régió igazolta, hogy képes a közös gondolkodásra, összefogásra a térség felzárkóztatása érdekében. Ezt bizonyítja a pályázatok iránti rendkívül élénk érdeklődés és a nagyon jó minőségű pályamunkák széles köre. Ez azt jelenti, hogy a régió fejlesztési terve megalapozott dokumentum. Beigazolódott, hogy alulról építkezve, a kistérségi, megyei programokra alapozva kell ilyen fejlesztési terveket elkészíteni. A széles körű társadalmi, szakmai egyeztetés értelmét és sikerét a napnál is világosabban mutatja, hogy pénzforrásainkat maradéktalanul, többszörös túljelentkezés mellett sikerült a lehető legjobb pályázatok benyújtóinak odaítélni. És ezt nem minden régió tudta magáról a 2001. évben elmondani. Szakértői támogatás Itáliából Források gyorsan és jelentős mértékben 2001. novemberében kezdődött el a Regionális Felkészítési Program (Régiónál Preparatory Programme) nevet viselő országos projekt, amelynek célja egy olyan átfogó szakértői támogatás nyújtása, amely képessé teszi a régió intézményeit a Strukturális Alapokból érkező pénzalapok megfelelő fogadására, a támogatásokhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésére. A Phare Twinning fejezetéből finanszírozott programot egy olasz konzorcium nyerte el, amelyben az olasz gazdasági és pénzügyi minisztérium, Piemonte; Emilia- Romagna, Friuli-Venezia Giulia, illetve Basilicata régiók szakértői vesznek részt. Magyar részről a koordinációt a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium, a miniszterelnöki hivatal, illetve a gazdasági minisztérium végzi. A teljes program mintegy 18 hónapon át tart, melynek során a regionális ügynökségekhez telepített szakértők segítik a magyar fél munkáját. A program az alábbi területekre tagolódik:- Programozás a regionális fejlesztéshez.- Az Operatív Regionális Fejlesztési Program (OPRD) megvalósítási és monitorálási struktúráinak és folyamatainak tervezése és kialakítása.- Kapacitásfejlesztés (képességépítés), amely tartalmazza a köz- és a privát szféra közötti együttműködés elősegítését, a helyi fejlesztések támogatását, a közösségi politikák alkalmazását, illetve a projekt szervezés megismertetését.- Fenntartható képzési program kialakítása. A program tó- emelt fontosságú, hiszen a megfelelő felkészültség lehetővé teszi, hogy a strukturális alapok megfelelő felhasználásához szükséges tanulási periódus - ami a nyugati régiókban is akár 10-15 évig tartott -, jelentősen lerövidüljön, és a Magyarország rendelkezésére álló források a lehető leggyorsabban és legnagyobb mértékben hasznosuljanak. ■ Dél-Dunántúli Régió Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült.
