Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-18 / 41. szám

I 2. OLDAL Hírek EU-REFORM. Az Európai Unió intézményi reformjainak elő­készítésére hivatott konvent egyik francia tagja azt javasolja, hogy a majdani reformok kere­tében a külpolitikát is helyez­zék az Unió kizárólagos fenn­hatósága alá. Alain Lamassoure is tagja annak a 16 fős küldött­ségnek, amelyet az Európai Par­lament delegált a tanácskozó gyűlésbe, s ebben a minőségé­ben készített jelentést a refor­mok egyik fő területéről, az Unión belüli illetékességi körök pontosabb meghatározásáról, illetve felosztásáról, mti VÉDEKEZÉS. Slobodan Milosevics jugoszláv elnök ma a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt még két film bemutatására készül, amelyek lényegében cá­folni fogják az ügyészség vádjait a horvátországi és a boszniai há­borúval kapcsolatosan - közölte Zdenko Tomanovics, a vádlott jogi tanácsadója. A belgrádi ügy­véd cáfolta azokat az értesülése­ket, amelyek szerint a volt jugo­szláv elnök védelmében besegít valamilyen külföldi hírszerző szolgálat, mti INTÉS. Mihaü Gorbacsov volt szovjet elnök vasárnap arra fi­gyelmeztette az Egyesült Álla­mokat, hogy ne feledkezzen meg Oroszországról, amely az elsők között ajánlott fel segítsé­get a tavaly szeptember 11-i ter­rortámadások után. Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy az amerikaiak csupán korláto­zott mennyiségben tárolhassa­nak leszerelt nukleáris robba­nófejeket, nagy részüket semmi­sítsék meg. mti MÉSZÁRLÁS. A nepáli maoista gerillák egyes források szerint 48, más jelentések szerint 53 rendőrrel végeztek a hét végén. Ez volt a legtöbb áldozatot köve­telő támadássorozat azóta, hogy a gerillák tavaly kivonultak a bé­ketárgyalásokról. Rendőrségi közlés szerint a maoista fegyve­resek az ország északkeleti ré­szén egy rendőrségi épület és egy repülőtér ellen hajtottak végre akciót, HULLÁK. Oszlásnak indult holttestek tucatjaira bukkantak az Egyesült Államok déli részén egy krematórium közelében lé­vő erdőben. Az Atlanta Héráid Constituüon című lap vasárnapi számában beszámolt róla, hogy a holttesteket a Georgia állam­beli Noble település közelében szétszórva, találták meg. A kre­matórium egyik munkatársa a rendőrségi kihallgatáson azzal védekezett, hogy azért nem hamvasztották el a tetemeket, mert a berendezés nem üze­melt. MTI CSÓKÖZÖN. Több mint kétez­ren fonódtak össze csókolózva szombaton Moszkva egyik híd- ján, hogy világrekordot állítsa­nak fel ebben az egyáltalán nem kellemetlen tevékenységben. A csókpartin 2226 - többségében fiatal - nő és férfi vett részt az orosz főváros egyik gyalogos- hídján, a Kievszkij moszton. Az eseményt szervező ügynökség vezetője úgy vélekedett, hogy a szimultán csókparti résztvevői világrekordot állítottak fel. mti ELHATÁROLÓDÁS. Jósé Maria Áznar spanyol kormány­fő elhatárolta magát az USA Irakkal szembeni harcos állás­pontjától, és az EU soros elnö­keként európai szintű vitát kért az amerikai külpolitikáról - ad­ta hírül a spanyol szocialista lap, az El País. mti BOMBA. Németországban 13 ezer embert költöztetett ki ott­honából a rendőrség, mert egy fel nem robbant második világ- háborús bombát találtak Han­nover peremkerületében, mti VILÁG TÜKÖR 2002. Február 18., hétfő Véres hétvége Gáza Öngyilkos merénylet történt szombat este egy ciszjordániai zsidótelep, Karnei Somron bevásárlóközpontjá­ban, negyven küométerre Tel-Ávivtól. Három ember - egyikük a merénylő - meghalt és húszán megsebesültek. A robbantás után izraeli harckocsik, ka­tonai járművek és buldózerek hatoltak be vasárnap a Gáza-övezetben a pa­lesztin autonómia területére, helikop­terek pedig ciszjordániai palesztin cél­pontokat támadtak. Tel-Avivban szom­bat este több ezer tüntető követelte az izraeliek és a palesztinok közötti erő­szakos cselekmények beszüntetését. Félnek a Visegrádi Négyek A tagjelöltek keveslik az agrártámogatást volt, most viszont tíz jelentkező­vel számolunk, miközben a költ­ségvetésünk nem változott. És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az EU hosszabb távon az agrár- szubvenciók, lefaragását, meg­szüntetését tűzte ki célul. Kétségtelen tény, hogy a Brüsszelben megfogalmazott tár­gyalási alap az összes felvételre váró országra nézve bántó, de a legérzékenyebben mégis Lengyel- országot érinti. A The Economist című vezető brit gazdasági hetilap elemzése rámutat: a brüsszeli eu­rokraták abból indulnak ki, hogy az új tagok a „klub” előnyeit már 2004-től élvezhetik, s az első két esztendőben 25 milliárd euró (a jelenlegi árfolyamon átszámítva mintegy 6250 milliárd forint) áramlik ebbe a térségbe - az ösz- szegnek mintegy a fele egyenesen Lengyelországba. A lengyel gaz­dák ennek ellenére attól tartanak, hogy nem fogják tudni tartam a lé­pést a jelenlegi tagországok farmereivel elsősorban a verseny- képesség tekintetében. A The Economist megfogalmazása sze­rint hasonló félelmek élnek a ma­gyar, a cseh és a szlovák gazdák­ban is. . GYULAY ZOLTÁN A visegrádi országok miniszterelnökeinek álláspontja szerint az Európai Unió strukturális, kohéziós és mezőgaz­dasági politikáját minden részletével együtt a csatlakozáskor is ki kell terjeszteni a tagjelölt országokra. Az EU egyelőre kitart meghirdetett álláspontja mellett: a felvételt követő első három évben a juttatások mértéke csupán a korábbi tagok­nak jutó összeg 35 százalékát teheti ki; a teljes körű szub­vencióra csak 2013-tól lehet számítani. Varsó - Brüsszel A Welt am Sonntag kitér arra, hogy a magyar, a cseh, a szlovák és a lengyel kormányfő nyilatko­zatban nehezményezte az Euró­pai Unió tárgyalási javaslatát az agrárfinanszírozásról. A doku­mentum hangsúlyozza: a tagjelölt országok számára juttatott támo­gatások mértékének meg kell egyeznie az EU hasonló fejlett­ségű tagállamai által kapott mér­tékkel. A Visegrádi Négyek most meg­erősített szándéka, amely szerint minden igyekezetüket arra fordít­ják, hogy 2002 végéig sikeresen le­zárják a csatlakozási tárgyaláso­kat, találkozik ugyan az EU állam- és kormányfőinek legutóbbi há­rom csúcstalálkozóján is megfo­galmazott célokkal, de emlékez­tetnünk kell Martonyi János la­punk szilveszteri számában meg­jelent interjújára. A külügyminisz­ter azt hangsúlyozta: a legnehe­zebb tárgyalások ebben az évben várhatók, mert jóformán csakis és kizárólag pénzről, a pénzek el­osztásáról lesz szó. Több jelenlegi tagország kifeje­zetten nagyvonalúnak tartja a tag­jelöltek részére tett brüsszeli aján­latot. Franz Fischler, az Európai Bizottság mezőgazdasági ügyek­kel foglalkozó osztrák biztosa (Ausztria egyike a „szűkmarkú­ság” pártfogóinak) a Frankfurter Mlgemeine Zeitungnak azt nyilat­kozta: nem nagyvonalúságról van szó, hanem arról, hogy a bővítési folyamatot eredményesen lehes­sen levezényelni. Méghozzá anél­kül, hogy az EU pénzügyi keretei ne kerüljenek veszélybe, de az újonnan belépőkkel szemben se legyenek sportszerűtlenek.- A rendelkezésre álló keret­összeg megállapításakor hat jelölt Egyre több a határsértés Azok a franciák, akik a schengeni határok keretein belül úgy érkeznek Ausztriába, hogy otthon felejtették személyi igazol­ványukat, egyforma elbírálás alá esnek azokkal a lengyelek­kel, akik túllépik a turistavízumukban engedélyezett tartóz­kodási időt. Becs Az osztrák Dér Standard című napilap tudósítása szerint tavaly csaknem félszázezer határsértőt füleltek le, 6,4 százalékkal töb­bet, mint az eddigi rekordévnek számító 2000-ben. Emst Strasser belügyminiszter elmondta: a növekedés elsősorban az afgán inváziónak tudható be; a nemze­tek listájának második helyét a románok foglalják el. A statiszti­ka egyébként összesen 138 „kül­dő” országot sorol fel. A tartós migrációs hullám szoros kapcso­latban áll a szervezett bűnözés­sel, az embercsempészettel is.- A szervezett nemzetközi csempészbandák nagyobb hasz­not húznak, mint a drogkereske­dők - hangsúlyozta ezzel kapcso­latban Erik Buxbaum, a rendőr­ség biztonsági főigazgatója. Ta­valy összesen 2294 embercsem­pészt lepleztek le, köztük szép számmal magyarokat. Oskar Strohmeyer csendőrtábornok hozzáfűzte: külön gondot jelente­nek a schengeni belső határok. Állítását igazolja, hogy 2001-ben az elfogottak egynegyede illegális úton Olaszországból érkezett Ausztriába. Szlovéniát hozzák föl követen­dő példaként: annyira jól műkö­dik a határbiztonság, hogy a jog­sértőknek mindössze 1,4 százalé­ka érkezik innen. europress Elkerülhető Irak megtámadása Német kormánykörökben immár bizonyosra veszik, hogy az amerikai elnök háborús terveket kovácsol Irak ellen. Ezeknek esetleges megakadályozására Berlin két stratégiai lehetőséget lát - írta hét végi számában a Frankfurter Rundschau. Frankfurt Az újság értesülése szerint a né­met titkosszolgálatok információi is arra vallanak, hogy az Egyesült Államok komolyan készül egy nagyszabású katonai akcióra. Wa­shington ennek jegyében erőteljes nyomást gyakorol Törökországra, hogy egy „harapófogó hadműve­let” céljára igénybe vehesse annak támaszpontjait. (A fogó déli szára Kuvait, északi szára Törökország felől indulna ki.) Német körökben arra is emlékeztetnek, hogy George Bush elnöknek már csak belpolitikai okokból is szüksége van a terrorellenes háború témájá­ra, legalább a novemberben ese­dékes kongresszusi választásokig. Az újabb katonai akció megelő­zésének egyik lehetőségét Berlin az európai országok egységes el­utasító frontjának megőrzésében látja, elégedetten nyugtázva, hogy egyelőre senki nem vált ki a front­ból. Még az Egyesült Államokhoz „különleges szálakkal” kötődő Nagy-Britannia kormánya is arra az álláspontra helyezkedik, hogy az iszlám terrorizmus és Irak köz­vetlen kapcsolatára valló konkrét bizonyítékok nélkül nem indokolt megtámadni Szaddám Húszéin országát. A másik ellenirányú stratégia szeretné rábírni Bagdadot, hogy engedélyezze ENSZ-ellenőrök te­vékenységét Irak területén. A kez­deményezés célja egyrészt a hábo­rús veszély elhárítása, másrészt felderíteni a gyaníthatóan létező iraki tömegpusztító fegyvereket, illetve az ezek előállítására képes üzemeket. A Sc/iröder-kormány egy tagja óva intett egy Irak elleni háború­tól, amelynek Európára nézve sú­lyos következményei lennének. A név nélkül idézett miniszter sze­rint Irak megtámadása megterhel­né az arab országokhoz fűződő vi­szonyt, egyúttal pedig felhajtaná az olajárakat, és mély gazdasági recesszióhoz vezetne. Egy hábo­rú, gazdasági értelemben, „barát­ságtalan lépés” volna Európával szemben, kitörése esetén a sze­métbe lehetne hajítani az SPD-Zöldek koalíció becsvágyó növekedési előrejelzéseit, ame­lyek döntő fontosságúak a Schröder-kormány újraválasztása és a következő törvényhozási idő- szak szempontjából. europress BÁN JÁNOS Tízből kilenc Unalmas, visszataszító. Tízből kilenc magyar fiatal így minő­síti a hazai közéletet, s nagy ívben kerüli is annak minden megnyilvánulását. Egy nemrégiben végzett felmérés adatai rá­mutatnak: a fiatalok véleménye szerint a politikusok a saját ér­dekeiket képviselik, s nem éppen szavahihető emberek. Mindennél többet elmond a számadat, miszerint nyolcezer fiatalból mindössze harmincketten tagjai valamilyen politikai szervezetnek. Tökéletesen megértem a fiatalokat. Igazuk van, a hazai köz­élet valóban unalmas, visszataszító. Nem látom okát, hogy bárki, akinek nem muszáj, a politikával foglalkozzon, ami­kor ehelyett bulizhat, szórakozhat, csajozhat, pasizhat, ta­nulhat, utazhat, élheti a még gondtalan életét. Aztán persze, beleöregedve a hétköznapokba, valami visszavonhatatlanul történik velünk. A lapunkhoz érkező SMS-üzenetek leg­alábbis arról tanúskodnak, hogy az acsarkodó közéleti sze­mélyiségeknek sikerül megvadítani minket. Harminc felé közeledve elkezdjük komolyan venni politikusainkat, és egyre gyakrabban idegesítjük fel magunkat kijelentéseiken. Kezdjük elhinni, hogy boldogulásunk kizárólag azon múlik, melyik párt nyeri meg a választásokat, s egyre nagyobb meggyőződéssel valljuk, hogy „amazok” valójában az ellen­ségeink, akiket el kell hallgattatni, félre kell söpörni, el kell taposni. Egy idő után már a régi osztálytársak is gyanakodva mérege­tik egymást ha összefutnak, egyértelmű politikai kijelenté­seket nem szívesen tesznek, mert hát ki tudja, lehet, hogy a Józsi már „azokhoz” tartozik, meg egyébként is. Apák és fiúk esnek egymásnak, gyerekkori barátok fordítanak örökre hátat csupán azért, mert más csapathoz vallónak tartják magukat. Az ország - a választásokhoz közeledve - egyre inkább hasonlít egy Fradi-MTK örökrangadó előtti _ stadionhoz. Úgyhogy csak ismételni tudom magam: tökéletesen meg­értem a fiatalokat. Nevezzék őket tudatlannak, a hétköz­napokban járatlannak, igazuk van, ha elkapcsolják a té­vét, amint felbukkan egy politikus. Előbb-utóbb úgyis el­jön a nap, amikor nem kapcsolnak el, hanem ökölbe szo­rított kézzel hallgatják majd, és lassan bólogatni kezde­nek hozzá. De legalább addig, legalább arra a pár évre nyugtuk lesz. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90030-423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. » Az olvasó mondja A napokban olvastam ebben a rovatban arról, hogy a megyei jogú városok polgármesterei mind indulnak az országgyűlési képviselő- választáson. Arról szólt az írás, hogy ez milyen jó a településnek, mert a polgármestere - az ott lakók érdekében - igyekszik minél többet meg­szerezni városának. Megjegyzem: a kisebb te­lepülések polgármesterei és a megyei önkor­mányzatok elnökei közül is sokan képviselők (vagy szeretnének azok lenni). Egyetértek: valóban hasznára válik a településnek, ha az első emberének jók a kapcsolatai, első kézből juthat információk­hoz, és ismeri a kormány, illetve a törvényhozás távlati el­képzeléseit. Éppen azért, mert a parlamenti képviselők közül sok a (városi, megyei) polgármester, önmagát nem fogja kor­látozni a parlament, és nem fogja összeférhetetlenné nyilvá­nítani a polgármesteri funkciót az országgyűlési képviselő­séggel. Mindezt azért mondom, mert úgy érzem, a községek számára nagyon diszkriminatív az az összeférhetetlenségi törvény, amely szerint nem lehet polgármester az, akinek az önkormányzattal szerződéses kapcsolata van, továbbá aki helyi intézmény vezetője. Az iskola igazgatója és az orvos pél­dául ebbe a körbe esik. Eltekintve attól, hogy jelenleg sok or­vos polgármester ténykedik (még) a lakosság megelégedésé­re (különben nem szavaztak volna rá), éppen azokat a helyi értelmiségi vezetőket kívánják kizárni az indulás lehetőségé­ből, akik hivatásuknál fogva aktív közéleti szerepet játsza­nak. Az összeférhetetlenség indoka az, hogy ha az iskola- igazgató vagy az orvos a polgármester, akkor jogtalan elő­nyökhöz juthat az oktatás és az egészségügy, mert a polgár­mesternek saját maga felé fog hajlani a keze. Kérdem én: miért lenne baj, ha a faluban az oktatás, illetve az orvosi el­látás feltételei javulnának, hisz a polgármester mindezt nem a saját hasznára tenné? De továbbmegyek. Indokként hozták fel a tiltó törvény mellett, hogy több iskola közül csak a polgármester iskolája lesz tá­mogatva a többiek hátrányára. Elfelejtik azonban azt, hogy csak a háromezernél kisebb lélekszámú településeken lehet a polgármester társadalmi megbízatású, azaz tarthatja meg eredeti beosztását is. Kérdezem én, hány háromezer lélek- szám alatti településen van ebben az országban két iskola, és olyan sem túl sok van, ahol egynél több orvosi körzet műkö­dik. így valójában a törvény indoka is mondvacsinált. Furcsának tartom, hogy a törvényhozás szerencsésnek tartja, ha a (városi) polgármester egyúttal parlamenti képviselő is, mert így többet tehet a környezetéért, ugyanakkor összeférhe­tetlennek minősíti, ha a kistelepülési polgármester iskola- igazgató vagy háziorvos, mert így esetleg többet tenne a sző­kébb környezetéért. Nem saját magamért ágálok e törvény ellen, hanem a kistele­pülések érdekében. Nekem lesz egzisztenciám akkor is, ha nem lennék polgármester. Ugyanígy van ezzel a többi házi­orvos és iskolaigazgató is, aki nem egzisztenciális okokból, hanem a települése iránti elhivatottságból vállalja a nem mindig hálás és nem mindig könnyű polgármesterséget. MOHR TAMÁS, Segesd polgármestere és háziorvosa __________________ÁLLÁSPONT____________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents