Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-02 / 28. szám

2002. Február 2., Szombat A L M A N A C H 2 3 3 7. OLDAL Életre nevel a kisiskola Részönkormányzatot akartak a vis- nyeszéplakiak. Úgy gondolta a tele­pülésrész mintegy száz lakója, hogy sajátos gondjaikat, problémá­ikat így jobban lehetne orvosolni. Három év után most végre műkö­dik a részönkormányzat. Zaja Péter a vezetője.- Túl vagyunk az alakulóülésen, négyen vállaltak munkát a részön­kormányzatban. Sajnos, a visnyei önkormányzat anyagilag nem tud segíteni, így a képviselők ingyen végzik a munkát. Esős-sáros idő­ben a településrész szinte megkö­zelíthetetlen. Nekünk is kellene busz- és postajáratra, de nem sze­retnénk átmenő forgalmat. E terü­let érintetlenségét meg kell őrizni. Sajátos a település szerkezete, s ez a vidék kiváló a ligetes, kertes, vegyszermentes gazdálkodásra. A növény- és állatvilág megőrzésére helyileg védett területet akarnak ki­jelölni. - Az itt lakók szeretik és vé­dik a természetet. Sok a három­négy gyermekes család, s a gyereke­ket is ilyen szellemben akarják ne­velni. Nagy szerepe van a ter­mészetközeli életmódnak, korunk káros hatásai kiszűrésének - mond­ta a részönkormányzat elnöke.- Tizenöt kisiskolásunk van és öt óvodásunk - tette hozzá Sélmeczi Kovács Borbála tanítónő. - A kadarkúti iskola kihelyezett tagozata vagyunk összevont négy osztállyal. Van igény a saját isko­lára; óraadók oktatnának itt vagy magántanulók lennének a gyere­kek. Nálunk nincs osztályzás, s az órák sem 45 percesek. Addig tart a tanóra, amíg a gyerekek figyelnek. Nem a bizonyítványért tanulnak; ezeket a gyerekeket az életre ne- veljük. ______________________■ Me gélhetést ad a csemete Erdészeti szaporítóanyagot, facse­metét termelnek Istvánfi József kft- jében. A tölgyfélék és az akác után a tervek között a díszfák, díszcser­jék is szerepelnek.- Tizenöt hektár bérelt terület áll rendelkezésünkre, ebből hat hek­tárt művelünk. Ősszel volt az első vetésünk - mondta Istvánfi József, a tulajdonos. - Állandó dolgozóink nincsenek, időszakonként - tavasz- szal, ősszel - harminc-negyven idénymunkást foglalkoztatunk. Először csak bérmunkát végez­tek egy kft-nek. Kaptak vetőma­got, és a kiemelésnél kellett elszá­molni. Zökkenőmentesen dolgoz­tak, minden évben egy kicsit na­gyobb területen.- Változott, sajnos, a kft vezeté­se, s nem fértünk bele az új vezető­ség koncepciójába. Akkor kezd­tünk saját területet keresni, és azóta önállóan dolgozunk. A csemeteter­melés, -felvá­sárlás nagyon zárt világ, szinte lehetet­len bekerülni. Tőlünk első­sorban az er­dőbirtokosok vásárolnak, s igazolnunk kell az erede­tet, a makk származási helyét. A szaporító­anyag fajtájától is függ, hogy meny­nyi csemetét tudunk fölszedni, ál­talában egy héktáron 300-500 ezer csemetével lehet számolni, és két év alatt lesz fa a makkból. Beszélgetésükbe Istvánfi Jó­zsef fia, a kis Péter is bele-bele- szólt, miközben jóllakottan pi- hengetett az asztalon. Könnyen tehette, hiszen ottjártunkkor volt pontosan négyhetes. __________■ Ko porsó tölgyből, fenyőből Csaknem harmincöt éve gyárta­nak koporsót a településen. A vegyes tulajdonú Casket Hun­gary Kft harmincöt helybelinek ad állandó munkát.- A cégvezetés erőfeszítései és a tu­lajdonosok feltétel nélküli támoga­tása folytán egyre nagyobb a gaz­dasági súlyunk a külföldi és a ha­zai piacon - mondta Lezsák Zsolt ügyvezető. - Tavaly a külföldi piaci kapacitásunk 80, a belföldi pedig 50 százalékra növekedett. A folya­matos fejlődést csak állami támo­gatás és különböző pályázatok el­nyerésével tudtuk megvalósítani. A továbblépéshez elengedhetetle­nül szükséges a gépparkunk kor­szerűsítése, az épületek felújítása és egy szárító építése. Hazai tölgy és import fenyő alapanyagból ha­vonta több mint ezer koporsó ke­rül ki az üzemünkből. Lezsák Zsolt szerint a koporsó­ban is van divat: - Egyre keresetteb­bek a színes, fekete, fehér és ara­nyozott koporsók. Ez utóbbiak a legdrágábbak, bár még ezek is 15-20 százalékkal olcsóbbak az im­portnál. Délnyugat-Magyarország egyetlen koporsógyártó kft-fe va­gyunk, a cég jól működik, egyre na­gyobb a forgalmunk. Ezt sokan ész­revették, és szemet vetettek a vállal­kozásra. Nem annyira a munkát, hanem az eredményeinket irigylik. Különböző jellegű ajánlatokat ka­punk, ám a cég tulajdonosai a kö­zeljövőben nem kívánják - önszán­tukból - megváltoztatni a tulajdo­nosi szerkezetet, a vezetés pedig minden energiáját a termelés növe­lésére akarja fordítani, hogy a térség legnagyobb munkalehetősége meg­maradjon. Reméljük, a jövőben is élvezzük a megye és a város politi- ká és gazdasági támogatását ▲ FELÚJÍTOTTÁK A VISNYEI TEMPLOMOT. A templom külső tatarozását tavaly fejezték be, az idén a belső munkálatokat végzik el. Kicserélik az ajtókat, ablakokat, s átépítik a mennyezetet. Ha marad még pénzük, bevezetik a villanyt is. A híveknek a templom életveszélyes állapota miatt tavaly jó időben a hi- vatal udvarán tartottak istentiszteletet, év vége óta az új templomban van a mise. ___________________■ Sz arvasok járnak a kert végében Kápolnásvisnyén csend van; a téliesí­tett házakon látszik, hogy gazdáik csak jó időben jönnek ide. Mindössze három kémény füstöl, jelezve az állan­dó lakosokat. Jáger Sándor: Állatokat tartunk; ezt a borjút csak nemrégiben vettem- Csak nyaralót akartunk venni, mikor vé­letlenül erre jártunk - mesélte Jáger Sán­dor, az egyik állandó lakos. - Az akkori gazda az utcán állt, s érdeklődtünk, van-e eladó ház. Mondta: az övé az, így vettük meg. Öt éve itt lakunk. „Naplopással” fog­lalkozunk; megélhetésünket a kert adja, il­letve az állattartás. Vannak kecskék, most vettünk egy borjút is. Sertéssel is próbál­koztunk, de nem volt szerencsénk: kettő meglépett, a vadászok lőtték le. A törpe anyakocáink közül az egyik tegnap ellett tízet, a másik ma négyet, de minden kis­malac elpusztult... Nehéz az élet itt, Jágerék mégsem gon­dolnak arra, hogy elköltözzenek. - A vá­rosban még nehezebb megélni. A különböző fizet­nivalók és a bevásárlás mind sokba kerül - mondta a gazda. - Bennünket semmi sem köt a városhoz. Itt jól érzem magam, a migrén is ritkábban tör rám. Ez a csend és nyugalom megfizethetetlen. Szeptember­ben a kert végében bőgnek a szarvasok. A kukorica egy részét azért nem szedtük le, hogy élelmet talál­janak a vadak. Fenn, a tetőn van három ismerős nyuszi; ha meghallják a motor hangját, már jön­nek, kíváncsiskodnak. S van kedvenc őzünk is. Télen két-három hónapra előre vásárolnak, hogy ha túl nagy a hó, lehetőleg sehová ne kelljen menni. - Ha elfogy a kenyerünk, legföljebb sütnek - tette hozzá. - Szedret, gombát szedünk az erdőn, a vis- nyeszéplaki ismerősökkel pedig cserélünk. Én sárga­répát adok, ők meg a sajtot vagy ami kell. Egymásrautaltak itt az emberek, és jobban törődnek egymással. _______________________________■ De tektoros rádió unalmas estéken- Visnyeszéplakon születtem. Apámnak 12 hold földje volt. Ami­kor már olyan erős voltam, hogy fel tudtam tenni az ekét a kocsira, szántani küldött. Meg kellett tanul­ni a munkát - mondta a 77 éves Istvánfi János. - A háború után még egy-két évet dolgoztam az ott­honi gazdaságban, azután belép­tem a hedrehelyi Kossuth téeszbe. Mikor traktorvezetőkre volt szük­ség 1953-ban, jelentkeztem a ladi gépállomáson. Amíg az megvolt, ott dolgoztam, először Hoffer, vé­gül már lánctalpas traktoron. Sok mindenhez kellett érteni. Kereset­kiegészítésként meg söprűt kötöt­tem. A cirok megtermett a ház kö­rül. Mindig kísérletező ember vol­tam, villanyunk nem volt, s unal­mas estéken még detektoros rádiót is összebütyköltem. Csodájára jár­tak a szomszédok. Istvánfi János lassan húsz éve nyugdíjas. A kora tavaszi nap már a szőlőben találja. Ellenőrzi és met­szi a vesszőket. - A tél haszontalan időszak; az ember bezárkózik, csak fáért megy ki. Tavasztól már elfoglalom magam. Tartunk né­hány baromfit, sertést, amennyi a családnak kell. Bár egyre körülmé­nyesebb a takarmány megtermelé­se. Mindig többet dolgozunk, míg azt nem mondják ott fenn, hogy ne tovább. ■ ____________ Visnyei olvasóinkat kérdeztük: milyen a jelen és milyennek képzelik el a jövőt? _______________ Mi nden attól függ, hogy lesz-e munkahely Sípos Irén: - Nem tudpm, mit hoz a jövő. Nyolc éve költöztem ide, egyedül élek. A munkahelyem megszűnt, az ön- kormányzattól kapok segélyt. Az emberek szeret­nek itt élni, mert a környék gyönyö­rű, csend és nyu­galom van. A civilizáció zaja és ártalmai nem értek el ide; ez az előnye és a hátránya is a telepü­lésnek. A legnagyobb gond, hogy munkalehetőség alig van a kör­nyéken; nincs vállalkozó, senki' sem tud munkát adni. A kert és az állatok csak keresetkiegészítést adnak. Mi, idősebbek még csak elvagyunk, de a fiatalok a szóra­kozást is igénylik, nem csak a munkát. Major Istvánné: - Tíz év múlva is élnek itt emberek, s talán egy ki­csit könnyebben, mint mi. A kül­földiek már kez­dik fölfedezni ezt a települést, több ingatlannak né­met, osztrák, hol­land tulajdonosa van. Bár felverik az árakat, bízom benne, hogy las­san a városban élők is rájönnek, hogy jobb, nyugodtabb életet él­hetnek ilyen falvakban. Az utóbbi tíz évben nagyot fejlődött Hárser- dő. Bár vezetékes gáz nincs, de néhány éve még bokáig jártunk a sárban, mára kiépült a kövesút, és van telefonunk is. Munkahely azonban nincs. A fiataloknak nem marad más lehetőségük, mint az elköltözés. Fehérvári Józsefné: - Többet kel­lene törődni ezzel a településsel. Jó néhány olyan épület is van, aminek még a gazdáját sem is­merjük. Megvet­ték az ingatlant, aztán többé feléje sem néztek. Vala­mikor szép, vi­rágzó volt ez a falu. Ma már több­nyire öregek élnek itt, ők rendben tartják a portájukat, a fiatalok pe­dig minden erejüket a megélhe­téshez szükséges pénz előterem­tésére fordítják. Helyben nem ta­lálnak munkát, így korán men­nek, későn jönnek, míg meg -nem unják az ingázást és el nem köl­töznek. Ha nem történik valami, kihal a falu. Elsősorban munka­helyet kell teremteni. Vígh Istvánné: - Reméljük, Kápolnásvisnye olyan marad, amilyen most: nagyon békés, szinte érintetlen. Itt kiáll az ember a kapuba, és fi­gyelheti a bakta­tó őzikét, a sza­ladgáló fácánka­kast, és évek múlva is pofátlanul bámul a róka, miután elvitte a csirkét. Változat­lanul csend lesz és nyugalom. Egész életemben arra vágytam, hogy ne kelljen emberekkel fog­lalkoznom, ne legyenek sokan körülöttem. Itt megtaláltam a nyugalmamat, hiszen állandó la­kó mindössze három van a falu­ban, a többi épület nyaraló. Kitű­nően alkalmas ez a falu elvonu­lásra, elmélkedésre. Bordáné Rocskár Zsuzsa: - Egy­re jobban öregszik a település; fi­atalok nem jön­nek ide, akik van­nak, inkább el­költöznek. Az is elképzelhető, hogy egy idő múl­va kihal a falu. Halmozottan hát­rányos, hiszen zsáktelepülés, és nincs megfelelő munkalehetőség. Bejárni a város­ba szinte lehetetlen; a bérlet drá­ga, a munkáltatók sem az ingázó­kat foglalkoztatják elsősorban. Reménytelennek látom a helyze­tet. A falusi turizmushoz megfele­lő lenne ez a környék, de ehhez serény, fiatal emberekre van szükség, akik előre terveznek, és anyagi hátterük is van, hogy beru­házhassanak. ■ VISNYE UGYFELFOGADAS HETENTE A polgármesteri hivatal címe: 7534 Visnye, Fő utca 20. Telefon: 82/481-003 Ügyfélfogadás: minden héten csü­törtökön 8-12 óra között. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 242 14 éven aluli: 60 15-18 éves: 5 19-60 éves: 138 60 évesnél idősebb: 39 VILLANYT A TEMPLOMBA A központi pénzt elsősorban az in­tézmények fenntartására költi az önkormányzat. 16,88 millió forint a várható bevétele. Személyi jutta­tásra 3,88 millió kell, 3,7 millió a dologi kiadás, és 2,48 millió a szo­ciális juttatások összege. Az intéz­mények fenntartására 6,5 milliót fi­zet. Tartaléknak 228 ezer forintot tettek félre. A templom külső tata­rozása kész, s több mint másfél milliót nyertek a belső felújításra; ezt 730 ezer forinttal kell megtol- dania az önkormányzatnak. Terve­zi a villany bevezetését és elektro­mos harang fölszerelését is. A közvilágítás a polgármester szerint elfogadható, az öt településrészen most cserélik ki az égőket. A köz­temetőben van víz, villany, ravatalo­zó is, csak a megfelelő hűtésről kell gondoskodni; ez az idei tervek között szerepel. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A Casket kft koporsókészítésre szakosodott, és mintegy harminc embernek ad munkát. Ügyancsak ennyien dolgoznak Istvánfi József és társa kft-jében, erdészeti termé­keket és csemetéket állítanak elő. Az önkormányzatnak két állandó dolgozója van, és időszakosan 10-15 munkanélkülit foglalkoztat. EGY BOLT, EGY KOCSMA Egy coopbolt van a faluban, de minden második kedden zárva tart. A kocsmát egy hedrehelyi vál­lalkozó bérli. A bolt forgalma folya­matosan csökken. A kenyér és a dohányáru fogy a legjobban, de újabban kevesebb tejet vesz a la­kosság. Egy új terméket esetleg ki lehet próbáltatni, sokszor a vevők még azt is elismerik, hogy jobb, de az árától függ, hogy legköze­lebb melyiket veszik. A tehetőseb­bek inkább a városba járnak vásá­rolni. A faluban nincs iskola, a gye­rekek Kadarkútra vagy Hedrehely- re járnak. Visnyeszéplakon a ka­darkúti általános iskolának van ki­helyezett tagozata, 14 helybeli kis­diák és öt óvodás jár a faluházban kialakított tanterembe. A valaha né­pes Hárserdőn is egyre keveseb­ben élnek, Kápolnásvisnye pedig szinte teljesen üdülőfalu lett, már csak két család itt az állandó la­kos. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓK, KOVÁCS TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents