Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-15 / 39. szám

7. OLDAL 2002. FebruAr 15., Péntek A L M A N A C H - 0 6 3 A Kotró kincse: a kavics Ha az időjárás engedi, hamarosan munkába állhatnak a téli nagyjaví­tást követően a Dráva Kavics és Be­ton Kft kotrógépei. A vállalatnak húsznál több kavics-, homok- és kő­bányája van Somogy, Zala, Tolna és Baranya megyében, s az első bá­nyavállalkozó hazánkban, amely közúti hídmérleget alkalmaz, így valóban a kifizetett összegnek meg­felelő mennyiséget kapja a vevő. A kilencvenes években Bajcsán, Berzencén, Bélaváron és Gyéké­nyesen csaknem egymilliárd forin­tos beruházást hajtottak végre, s bár a kereskedelmi partnereik szá­ma lényegesen nem változott, a mi­nőségi alapanyag előállítása techni­kai korszerűsítést kívánt. Várható­an márciusra befejeződik a cég négyszázmillió forintos berzencei beruházása: egy nagyobb kapacitá­sú kotróhajó és mosó-osztályozó berendezés szolgálja majd az igé­nyek szélesebb körű kielégítését.- Korábban csak szárazon osztá­lyozó technológiát alkalmaztunk, így az iszapot és a különféle szeny- nyeződéseket nem tudtuk teljesen kiszűrni; az új, vizes osztály­ozóberendezéssel azonban 1-2 szá­zalék alá csökken az iszap. Ugyan­akkor a korábbi két kavicstípus he­lyett többfélét is előállíthatunk - mondta Kisiván István igazgató. A cég tavaly is a 2000. évivel megegyező 800 ezer tonnás ter­melést ért el. A vezetői azonban remélik, hogy az idén tovább nő ez a mennyiség. _____________a Tö bb a diák a falu iskolájában Míg másutt csökken a tanulók szá­ma, Gyékényesen az utóbbi öt év­ben 27-tel gyarapodott. Most 107 tanulójuk van. - Ez a tárgyi feltéte­leknek s a hozzáértő pedagógusok­nak köszönhető - vallja Gergelics- né Túri Katalin igazgató. 1998-ban bővítették az épületet, s így szak- tantermekkel, modem könyvtárral s a községi rendezvényeknek és házasságkötéseknek is helyet adó mutatós teremmel büszkélkedik; hamarosan itt rendezik be a tele- házat is. Az igazgató azt mondta: az a legfontosabb, hogy a gyerek jól érezze magát az iskolában, mert úgy jobb a teljesítménye. A tanórák után zenét és angolt tanul­hatnak a diákok, s népszerű a kara­te és hasznos a tartásjavító torna. Szép eredményekkel büszkélkedik az iskolai sport­kör, mely három korosztály lab­darúgó- és két korosztály kézi­labdacsapatát versenyezteti. Horváth Sándor testnevelő el­mondta: évente 120-130 tétmér­kőzést játszanak és hat-nyolc ku­pán vesznek részt. Legújabb ran­gos helyezésük a megyei diákolim­pia teremlabdarúgó-mérkőzésén született, 85 csapat között harmadi­kak lettek. - Az anyagi fedezetet nem könnyű előteremteni - mondta -, de sokan támogatják a sportot. _____■ Ha társzéli fűrészüzem Évek óta töretlen a Pencz-Fa Kft fűrészüzemének a fejlődé­se. Az induláskor csak 9 em­bernek adott munkát, napja­inkban 21 a dolgozók száma, és Peticzinger László ügyveze­tő azt mondta: 50 főt foglal­koztató üzemmé szeretnének nőni. A cég fő profilja a fűrész­áru, a bútorléc és a parkettfríz- gyártás. Kezdetben a kft bérel­te az épületeket, majd 1999 de­cemberében megvásárolta, és hatalmas ütemű - mára a 150 millió forintot is meghaladó - fejlesztésbe kezdett.- 2000 elejétől 6000 négy­zetmétert betonoztunk az ud­varon, felújítottuk a régi csar­nokot, és két új csarnokot, rak­tárt építettünk. Sikeres pályá­zatainknak köszönhetően egyre több korszerű berendezésünk lesz, így Primultini rönkhasító szalagfű­részt, anyagmozgató gépet, soro­zatvágót, legutóbb rakodógépet vá­sároltunk - mondta az ügyvezető. - Modem porelszívó rendszer került a csarnokokba, s elkészült a porto­rony a központi gyűjtőhellyel. A következő beruházás - amihez Korszerű gépekkel viszik feldolgozásra a rönköket ugyancsak pályázati támogatást re­mélünk - a hőközpont és a szárí­tókamrasor kialakítása lesz; távlati tervként szerepel egy bútoralkatré­szeket gyártó üzemegység, vala­mint szociális helyiségek, iroda, tárgyaló építése. Az értékesítés nem okoz gondot, mert a megter- meltnél nagyobb mennyiségű fű­részárura lenne kereslet. A BABAHÁZ AZ ÓVODA GALÉRIÁJÁN. Csaknem évszázados hagyomány a községben a Kossuth vacso­ra; a gyékényesiek - sőt több környékbeli is - a március 15-ét követő hét végén terített asztalnál emléke­znek meg az 1848/49-es eseményekről, s e rendezvény bevétele jótékony célokat szolgál. így készíttet­ték el az óvoda galériáját is, amit igen szeretnek a gyermekek. Az óvónők babaszobát és konyhát rendez­tek be itt a kicsinyeknek. Az idei Kossuth vacsorára is elkeltek már a jegyek, és szorgalmasan próbál a kulturális csoport is, hogy igényes műsorral lepje meg a közönséget. _________________________ ■ Tu ristasereg a tiszta vizű tónál Több mint 340 hektáros a tó a település hatá­rában, ahol hetven éve kezdték a kavicsbá­nyászatot. Az áttetszőén tiszta és nyáron is kellemesen hűs a víz; sokáig csak a helybeli­ek fürödtek itt, mások tisztes távolból csodál­ták a helyenként 15-20 méter mély, minden évben áldozatot követelő nagy vizet. A nyolc­van-kilencvenes években egyértelművé vált: a Kotró lehet a falu fejlődésének a kulcsa. Kovács Józsefék néhány éve költöztek a Petőfi ut­cába; ez van a vízhez legközelebb. Házuk ablaká­ból a méltóságosan nyújtózó tóra látnak, s ha megmártózni támad kedvük, pár perc alatt a part­jára érnek. Mikor a házat vették, nem is gondoltak ennél többre, később kezdtek merészebb terveket szövögetni. Főleg Kovács József lát kiaknázatlan lehetőségeket a falusi turizmusban. A gondolat akkor ütött szöget a fejébe, amikor a közeli kem­ping tulajdonosa megkérdezte tőle: van-e kiadó szobájuk, mert náluk telt ház van?- Nyári konyhának készült a hátsó rész, de apartmanná alakítottuk. Egy budapesti család volt az első, amely tíz napot töltött nálunk, s még azon a nyáron visszajött barátostul. Ezért, hogy elférjenek, mi költöztünk ki a hátsó részbe - mondta Kovács József. Házuk megfelelőbb a gyer­mekes családoknak, mint a vízparti bungalók, mert biztonságban játszhat a kicsi a zárt udvaron, és nagyobb a nyugalom is. Kovács József bővíteni szeretné a vendégeknek szánt lakrészt, a fiatalasz- szony azonban óvatosabb; sok mindennel foglal­koznak, s a vendéglátás folyamatos alkalmazko­dást kíván. - A falubeliek még nem nagyon gon­dolnak a turizmusra; eleinte ránk is furcsán néz­tek. Jól mutatja ezt, hogy két év alatt nem jött ösz- sze 12 jelentkező, hogy elindulhasson a német nyelvi tanfolyam - mondta Kovácsné.- Amink van, azzal kell jól sáfárkodnunk. Tár­sadalmi összefogással megélhetési forrássá válhat a Kotró - vallja Csordás József polgármester. Egy éve rakták le egy - az országban egyedülálló - bú­várközpont alapjait. Ezt külföldiek is könnyen megközelíthetik, hiszen csaknem azonos távol­ságra van öt fővárostól. Az épülő központ munkát ad a falu lakosságának és szín­foltja lehet a kistérségnek is.- Pályázati segítséggel elké­szült a központi épület alapré­sze, a tároló, valamint a szociá­lis helyiségek, ezeket a sporto­lók már az idén birtokba vehe­tik. Fejlesztésről akkor lehet szó, ha a most induló szenny­víz- és gázberuházás befejező­dik, mert addig az önerőt ezekre kell fordítanunk - mondta a pol­gármester. A későbbiekben sze­retnénk kajak- és kenuszakosz­tályt, a gyerekeknek szörf- és vi­torlásiskolát szervezni. Szerepel a terveinkben még kis kemping és szabadidősport-terület - röp­labda, teniszpálya -, s jó volna vállalkozók bevonásával minő­ségi kiszolgálást és programokat is biztosítani. Gyékényes a Drá­va menti borút egyik állomása, a tervezett közúti határátkelő megnyitásával pedig bekapcsolódhatunk a nemzetközi turizmusba. Nyaranta életre kel a part, de a holtszezonban kevés a turista, így a vendéglősöknek nagy fejtö­rést okoz, hogyan gazdálkodjék ki ezt az idősza­kot. Nem így a vízpartra épített Kastély fogadó, ezt a hideg hónapokban is látogatják. Szombatonként diszkót tartanak országosan ismert előadókkal, éttermükben pedig finom ételekkel fogadják a be­térőket. Parkolót, strandot építettek, fásítottak, most bővítik a panziót 11 szobásra; egy német utazási iroda ugyanis hetente hoz ide vendégeket. Egybusznyi embernek tudnak szállást adni.- Szeretnénk még egy borozót és olyan terüle­tet kialakítani, ahol kiköthet a vitorlás, és a búvár feltöltheti a palackját. S tervezünk egy víz fölé nyúló félköríves teraszt - mondta Csizmazia Ti­bor, a fogadó egyik tulajdonosa. - A Kotró a világ egyik legtisztább tava - megél benne az édesvízi medúza is -, de most szemetes a környéke, és mindeddig megoldatlan volt a szennyvízelvezetés is. Közös feladatunk a megóvása. _________ ■ _______________Megkérdeztük gyékényesi olvasóinkat; van-e fiatalokat megtartó ereje a falunak? Cs ak a fejlődés hozhat megtartóerőt Horváth György nyugdíjas: - Kicsi a falu megtartóereje, mert nincs munkalehetőség. Egyre fogynak a fia­talok, mert a mun­kaképesek elmen­nek, pedig biztosan itt maradnának, ha találnának helyben is munkát. Óriási a drágaság a fizeté­sekhez és a nyugdíjhoz mérten, és ez leginkább a falun élő embereket sújtja. Gyékényesen alacsony az életszínvonal; változást csak az hoz­na, ha az államtól jóval több támo­gatást kapnának a falvak. Ugyanak­kor az utóbbi tíz esztendőben hatal­mas fejlődésen ment át a település, de annál többet, amennyit most tesz a község vezetése, nem tehet. Szépek az utcák, és büszkék va­gyunk az iskolára, a tornateremre. Pálffy István munka nélküli nép­művelő: - Nincs megtartóereje a fa­lunak, bár én ak­kor sem mennék el innen, ha fiatal volnék; itt szület­tem, itt vannak a gyökereim. Aki to­vább tanult, mind elment; csak azok maradtak, akik hozzám hasonlóan betegesen sze­retik Gyékényest. Helyben nincs munka, s erre a gondra megoldást csak az ökoturizmus kínál. Sok né­met meg osztrák települt be a falu­ba, ők jobban fel tudják szerelni a nyaralójukat és így könnyebben ki­adják. A helybelieket is tájékoztatni kellene a falusi turizmussal kapcso­latos tudnivalókról és támogatni kellene az ilyen vállalkozásokat, akárcsak a családi gazdaságokat. Valachné Füstös Etelka, a gondo­zási központ vezetője: - Gyékénye­sen sokkal drágáb­bak a telkek, mint másutt; a külföldi­ek miatt felszöktek az árak, és így ne­hezen j umak la­káshoz a fiatalok. Annyi pénzből, amennyi máshol elég az építkezés megkezdéséhez, itt még telket is alig kapnak. Legin­kább csak a szülőknél tudnak letele­pedni, és kevés az esélyük az önál­lóságra. A másik gond, hogy nincs elég munkahely, emiatt sokan elköl­töznek. A kevésbé képzettek még jobban találnak munkát, mint a ta- nultabbak. Mivel üdülőfalu va­gyunk, csak abban bízhatunk, hogy egyre több vállalkozó jön és kínál munkahelyet a fiataloknak. Kiss Emilné pedagógus, a Margaré­ta nyugdíjaskJub vezetője: - Megtar­tóerőt jelent az, hogy üdülőfalu vagyunk, és ha­marosan kezdő­dik a szennyvíz­csatorna-hálózat meg a gázvezeték kiépítése. Ez fon­tos a jövő szem­pontjából. Jó lenne, ha nemcsak külföldiekkel gazdagodnánk, de hál’ istennek azért építkeznek itt a fiata­lok is. Szerintem a nagyszülők visz- szahúzzák a családokat, hiszen nagy szükség van rájuk a gyerekne­velésben. Szép az óvoda, az iskola, és szépül a falu. Egyre többen törőd­nek vele, hogy utcájuk, kertjük rend­ben legyen, s mindez hozzájárul a falu jó hangulatához. Látható a fejlő­dés, amely a megtartóerő alapja. Ribárszki Tibor lakatos: - Dolgoz­tam több városban is, de visszajöt­tem, mert szere­tem a falumat, s úgy gondolom, lesz megtartóereje. Épül a szennyvíz- rendszer, a gázve­zeték, és igen von­zó a bányató: más megyékből is jár­nak ide nyaralni. Sorra épülnek az új házak, bár a 30 százalékuk kül­földi tulajdon. Sajnos, kevés a mun­kalehetőség, és nagyon rossz a köz- biztonság. A Kotró-parti bulik után kukák vannak az árokban, össze­tört üvegek az úton. Rossz a közvi­lágítás, főleg a tóparton, és sok fiatal nem törődik a környezetével, derék­ba töri a fákat. A falu azonban fejlő­dik, és remélem, idővel jó irányban változnak a dolgok. ____________■ GY ÉKÉNYES HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8851 Szabadság tér 7. Tel.: 06(82)596-012, (82)596-013, fax: 06(82)596-014 E-mail: gyekenyes@somogy.hu Az ügyfélfogadás munkanapon hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig, pénteken 7.30-tól 13.30-ig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 1120 Kétévesnél kisebb: 29 3-5 éves: 38 6-17 éves: 142 18-60 éves: 634 60 évesnél idősebb: 277 HIÁNYZIK MÉG 33 MILLIÓ Két évre szóló költségvetést készí­tett az önkormányzat tavaly, s idén. 183 millió 753 ezer forinttal szá­molnak. A forráshiány 33 millió fo­rint, így az önhikis pályázati támo­gatásban bíznak. Személyi jutta­tásra 65,6 millió forintot terveznek, 23,7 milliót a járulékokra és 39 millió a dologi kiadás. 21,7 milliót átadnak, és 1,4 millió a tartalék. Az intézmények működésére 61,8 millió forint kell, a beruházásokra 32,4 millió. Két jelentős beruhá­zásba kezdenek: a vezetékes gáz és a szennyvízcsatorna-hálózat ki­építésébe, ehhez jelentős önerő szükséges. Befejezik a ravatalozó bővítését, s felújítják a közvilágítást. Tervezik az utak javítását is, de en­nek hiányzik az anyagi fedezete. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A két legjelentősebb foglalkoztató a Gyékényesi Mezőgazdasági Fit és az önkormányzat, az előbbi 59, az utóbbi 51 embernek ad mun­kát. A Pencz-Fa Kft 21-et foglalkoz­tat, a Dráva Kavics és Beton Rt tí­zet. Sokan a vasútra járnak, töb­ben a határőrségnél helyezkedtek el. Jelentős az ingázók száma, ők Csurgón, Nagykanizsán dolgoznak. TÖBB A CIVIL SZERVEZET Jelentős a civil szervezetek száma. Fontos szerepe van a Margaréta nyugdíjasklubnak, a Gyékényes és Környékéért, Kavics Kotró Tó Vé­delméért nevű alapítványnak. Sport-, horgász-, polgárőr-, tüzoltó- és honismereti egyesület is van. NÉPSZERŰ A FŐZÖKOLBÁSZ Négy vegyesbolt, egy cukrászda és három italbolt van a faluban, a Kotró-parton két fagyizó, egy büfé és két étterem. A vegyes boltok forgalma hullámzó, az emberek el­sősorban a legszükségesebb élek miszert veszik; luxusnak számíta­nak a drágább kozmetikai cikkek. Üdítőitalból is leginkább az ol­csóbb fogy, a márkásabb italokat a nyaralók vásárolják. Visszaesett a csokoládé- és a cigarettafo­gyasztás is. Jól fogy azonban a fő­zőkolbász, amivel viszonylag ok csón kiadóssá tehetők az ételek. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: VARGA ANDREA FOTÓK: VARGA GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents