Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-11 / 35. szám
2002. Február 11., Hétfő A L M A N A C H 1 6 9 7. OLDAL Rénszarvast vadásztak az ősök Százával kerültek elő a földből a korábbi ásatásokon a muzeális értékű tárgyak. Feltárták a jégkorszak ősemberének nyomait és a Krisztus utáni IV. századi katonai telepeket is. Az anyagiak hiánya miatt azonban ezeket a lelőhelyeket vissza kellett temetni, csak elenyésző részük látható. A valamikori vár falából mindössze néhány méternyi látszik a református templom előtti romkertben. Itt van a Tömlöc-hegy mélyéről 1901-ben előkerült kőszarkofág is. Rénszarvasvadász-csoport élt a község mai területén a jégkorszak végén, tizenhétezer évvel ezelőtt. A rénszarvas vadászatát a mainál jóval hűvösebb éghajlat tette lehetővé; akkor még luc- és a vörösfenyő volt itt az uralkodó növényzet. A feltárás során megállapították: a tábor magában foglalja a hazánkban talált legrégebbi kunyhók maradványait. Az irodalomból ismert első település kelta eredetű. Ezt mutatja a neve: Tricciana - romanizált kelta név. Az ókorban ez a város a Rómába vezető út egyik fontos állomása. Később a betörő ellenséggel szemben erőddé alakították. Több római császár is megfordult itt. Gratianus még törvényt is bocsátott ki a falai közül. Aelius Triccianus, egy kivételes tehetségű katona innen származott: Alsó-Pannónia helytartója, Caracalla császár barátja volt. Érről a korról több lelet, vastag várfalak és a tömlöc-hegyi római temető tanúskodnak. Háromszázötven sírt tártak föl itt a múlt század harmincas éveiben. ■ Megénekeltették a falut Az a célunk, hogy megmozgassuk a falu apraját-nagyját- mondta Bódis Ilona, a legújabb civil szervezet, a Vadvirág Kör egyik vezető aktivistája. E kör tagjainak a többsége az évek óta működő nyugdíjasklubból vált ki.- Azt sütötték ránk először, hogy ellenszervezet vagyunk - állította. - Több rendezvényünk volt azonban, ahol bebizonyítottuk: a célunk csak annyi, hogy programot nyújtsunk a falu minden korosztályának. Indulásként nóta- és népdaléneklő versenyre hívtuk a lakosságot; sokan azt mondták, hogy lehetetlenre vállalkozunk, úgysem jön össze. Aztán kis híján szűk lett a kultúr- ház, még olyanok is eljöttek, akiket amúgy semmilyen falusi rendezvényen nem lehetett korábban látni. A jegyző és a polgár- mester sem győzött csodálkozni, hogy mekkora az érdeklődés. Tizenhat nótázó fellépő volt a fiataloktól a nyugdíjasokig. Igény is van tehát a jó rendezvényekre, s mindez bizonyítja: meg lehet mozdítani a falut. Azért választották a Vadvirág elnevezést, hogy abból is látszód- jék: bárki tag lehet mindenfajta megkötés nélkül.- A falunapon már benevezBódis Ilona szívügye a falu kulturális élete tünk a főzőversenyre, a sportnapon a tagjaink süteményt meg palacsintát sütöttek a fiataloknak - folytatta Bódis Ilona. - Mária- napon a nagyberényi nyugdíjasklub segítségével tartottunk vidám, zenés estet, majd Zamárdiban, az öregek napján már mi adtunk műsort. Kirándulást is szerveztünk a somogyvá- mosi Krisna-völgybe. A Vadvirág Kör most azt tervezi, hogy vers- és prózamondó versenyt hirdet a tavasszal. ■ A vámügynökség a kapocs Kilenc éve bonyolítja le a régió cégeinek vámügyleteit a Horváth és Társa vámügynökség Ság- váron.- Kapocsként működünk az ügyfél és a vámhivatal között - mondta Horváth László ügyvezető. - Erre azért van szükség, mert kitöltött okmányokkal kell kérni az áruk vámkezelését. Márpedig erre a cégek többsége nem tart alkalmazottat. Elvégezzük mi az okmányok előkészítését; végül is minden egy helyütt történik, hiszen társaságunk az ellenőrző hatósággal egy épületben dolgozik, s igen jól együttműködünk a vámosokkal. Naponta harminc-ötven, havonta több száz kamion fordul meg a ságvári vámhivatal területén. Nagy részük vámkezelésének az előkészítését a Horváth és Társa vámügynökség végzi, a FEJLESZTI AZ ISKOLÁT AZ ÖNKORMÁNYZAT. Szerencsés helyzetben vannak a ságváriak: fokozatosan nő a tanulók száma. Erre figyelve fejlesztette az önkormányzat az általános iskolát; saját erőből tornatermet építtetett, új tantermeket alakíttatott ki, és hathatós támogatásával meghonosították a számító- gépes oktatást is. Az oktatási intézményben most 225 diák tanul: 151 ságvári, 39 somi és 29 nyírni. ■ Gyerekekben látják a falu jövőjét Negyvenmillió forintot szán idén az önkormányzat az óvoda bővítésére. Most elsősorban az óvoda és az iskola helyzete foglalkoztatja a falu lakoságát - ez derült ki a legutóbbi közmeghallgatáson is.- Munkánkban az a legnagyobb öröm, ha mind több gyereket látunk magunk körül. Halljuk, hogy más településeken csoportokat vonnak ösz- sze, óvodát zárnak be; nálunk a gondok éppen ezzel ellentétesek - mondta Balogh Istvánná óvodavezető. - Kilencven kicsi jár most hozzánk, s harmincán vannak egy-egy csoportban. Két évtizede várjuk már azt az óvodabővítést, ami az idén végre megvalósul. Hosszú idő után elérhetővé válik, hogy szeptembertől minden helybéli óvodáskorút föl tudunk venni, s helyhiány miatt senkit sem kell elutasítanunk. A bővítés emberibb munkakörülmények teremt, s nyugodtabb, családiasabb lehet a légkör is a létrejövő tizenöthuszonöt tagú csoportokban. Az óvoda melletti telken állt valaha az a ház, amelyikben tír. Szilády Áron református lelkész, orientalista, Ázsia-kutató és nyelvész született. Ságvár leghíresebb fiának a nevét viseli egyébként az általános iskola. Az önkormányzat legújabb tervei szerint azon a területen építenek majd az óvodához egyebek között két új csoportszobát. Korábban a község telket vett az iskola mellett, mert úgy képzelték, hogy ott épül föl majd az új - négy csoportszobás - óvoda étteremmel és konyhával. Erről azonban letettek, mivel nem sikerült állami támogatást nyerni a beruházáshoz. Azt azonban jól látták a helyi képviselők, hogy mivel egyre több a gyermek a településen, valamit lépni kell. - Az öltözőt és vizesblokkot is magában foglaló új épületszárnyat folyosó köti össze majd a régi óvodaépülettel - magyarázta Szigeti József polgármester. - A bővítés folytan nevelői és orvosi szobát is kialakíthatunk. Úgy tervezzük, hogy márciustól augusztusig tart az építkezés. Szeptembertől már jelentősen enyhülhet a zsúfoltság; a következő lépés a régi épület - ami valaha református iskola volt osztályteremmel és tanítói lakással - felújítása lehet. Szigeti József hozzátette: az utóbbi néhány évben az iskolára költötték a fejlesztésre szánt pénz legnagyobb részét. Félretettek azonban mindig az SZIGETI JÓZSEF tartani óvodára is, és az idén ezt használják föl. Végh István iskola- igazgató is azt hangsúlyozta: szerencsés az a település, amelyik elmondhatja, hogy biztosítottnak látszik a jövője, hiszen egyre több az iskolás korú fiatal. Emiatt egy tanévvel korábban először kellett két első osztályt indítani, s még nem dőlt el, hogy szeptembertől egy vagy két osztályban kezdik-e a kis elsősök a tanulást. Az azonban mindenképpen újdonság, hogy nulladik osztályt is indítanak.- Ez már eldőlt, a szükséges forrásokat az önkormányzat adja - állította az iskolaigazgató. - Mintegy nyolc-tíz diáknak ez előkészítő lesz, ahol személyre szabottan foglalkoznak velük a pedagógusok. Az a cél, hogy egy év alatt fölzárkózzanak, iskolaéretté váljanak, s attól kezdve már tudják a tempót a többiekkel. Dédelgetett álma az iskolának és a szülőknek az angol oktatásának a beindítása. Hangsúlyt kapott ez a közmeghallgatáson is amellett, hogy volt, aki a hideg tornateremre panaszkodott, más pedig arra, hogy az elöregedett padokból kiálló szálkák kiszaggatják a nebulók nadrágját. Minden, így az angol is pénzkérdés. - Az igény jogos, hiszen néhány éve kezdtük a számítástechnika oktatását tizenöt korszerű géppel, s ez is ösztönözte a diákokat és a szülőket, hogy minél jobban beszéljenek angolul - tette hozzá Végh István. - Egyébként is most fogtunk hozzá a minőségbiztosítás kiépítéséhez, s a szülők véleményére, ha úgy tetszik, kívánságára még jobban figyelünk. Fontos és ezt többnyire el is értük, hogy ne vigyék Siófokra taníttatni a gyereküket azzal az indokkal, hogy ott több mindent megkap, jobbak a körülmények. Az iskola jobb megismerése és népszerűsítése végett havi rendszerességgel videofelvétel készítését is tervezik az oktatási intézmény mindennapjairól; ezt nemcsak a zárt láncú videohálóza- ton vetítenék le, hanem a széles nyilvánosság számára is a Ságvár tévében. _________________■ _____________SÁGVÁRI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK; MILYENNEK SZERETNÉK LÁTNI A TELEPÜLÉST TÍZ ÉV MÚLVA? _____ Hi ányzik sok munkahely és a csatornázás Horváth Józsefné pénzügyi előadó: - Huszonhét éve rálátok a település pénzügyeire, így a magam tapasztalatai alapján állíthatom, hogy a falu mostani vezetése jól beosztja a rendelkezésre álló anyagi forrásokat. S most, hogy már az általános iskolát igazán jól fölszerelték, az óvodabővítést szeretné legjobban a lakosság. Egyszer talán majd eljön az idő, hogy új óvodát is tudunk építeni. A csatornázás nagyon fontos lenne a továbbfejlődés szempontjából. Talán öregek otthonát is kellene majd építeni, és azért tenni a legtöbbet, hogy a fiatalok ne vágyjanak el Ságvár- ról, hanem maradjanak helyben. Juhász Gyula, a helyi tévéstúdió vezetője: - Amellett, hogy folyamatosan fejlődik a község, figyelemre méltónak és nagyon örvendetes dolognak tartom, hogy mind több civil szervezet is tevékenykedik. Ezek remélhetőleg egyre inkább meghatározóvá válnak a település életében. Igazából az lenne jó, ha a fiatalokat is sikerülne mozgósítani, nekik is lenne valamüyen szerveződésük. Kicsi már a közösségi klub, előbb-utóbb kinövik a civilek, így új helyiségre lesz szükség. Nagyobb rendezvényeket is lehetne tartani, ha egy kulturális épületegyüttest sikerülne kialakítani kiszolgálóhelyiségekkel. Szabó Attiláné munkanélküli: - Munkahelyek kellenének helyben, hogy ne kelljen annyi helybelinek Siófokra bejárni. Bejáró vagyok, így jól ismerem a gondjaikat. Két gyermekem van, így aztán nem nagyon állnak velem szóba a munkaadók. Nosztalgiával emlegetjük azt az időt, amikor még voltak vállalkozások a falu Siófok felőli határában; jó volna ezeket feléleszteni. Magam is ott dolgoztam, de amikor bezárt az ABC, az utcára kerültem. Játszótér is több kellene, és nagyon várjuk a csatornát is, mert másképp még kevesebb fiatal marad itt. Pedig fontos lenne a jelenlétük Ságvár jövője miatt. Takács Imre asztalos: - Mindennek az az alapja, h szennyvízcsatorna. Valamiféle ipari tevékenység indítására is igen nagy szükség, volna, olyanra, ami sok embert foglalkoztatna. A turisztikai fejlesztésben is érdemes volna gondolkodni, hiszen igen közel a Balaton, s idáig el lehetne csalogatni a turistát. Ha kerékpárút épülne Siófokig, pihenőket lehetne kialakítani az erdőben, s rendbe lehetne tenni a halastó környékét. Állami támogatás is szükséges, hogy minél több helybéli belevághasson a falusi turizmusba. Közel a nagyberényi termálvíz, egyszer talán Ságvár is részesülhet belőle. Fonyó Lászlóné óvónő: - Nagyon sokat fejlődött a falu és az általános iskola is; látom a különbséget, hiszen gyerekként ide jártam. Most már - ez az emberek egyöntetű véleménye - valóban az óvodafejlesztés van soron. Két évtizedes a gond, hogy sok a gyerek és kevés a hely. Ha végre megszűnik a zsúfoltság, az nemcsak nekünk lesz öröm, hanem a szülőknek is. Az óvoda felszerelése is hiányos. A fiataloknak pedig több sportolási és értelmes szabadidő-eltöltési lehetőség ‘kell. Nagy szükség volna ifjúsági klubra, olyan rendezvényekre, amelyek nemcsak a középkorúaknak meg az időseknek szólnak. ■ SÁGVÁR HIVATAL NÉGY NAPON A polgármesteri hivatal cime: 8654 Ságvár, Fő utca 16. Tel.: 84/ 380-011, 580-022 Ügyfélfogadás hétfőn 12-16 óráig, szerdán 8-16, csütörtökön és pénteken 8-12 óra között. Kedden nincs ügyfélfogadás. A KÖZSÉG KORFÁJA A lakosság lélekszáma: 1808 14 évesnél fiatalabb: 344 15-60 éves: 1186 60 évesnél idősebb: 278 NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉS Az önkormányzat tavaly 200 millió, az idén 230 millió forintból gazdálkodik. A növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy az idén fölhasználja a korábban óvodaépítésre félretett összeget. Mintegy 40 millió forint áll rendelkezésére az óvoda bővítésére. Korszerűsítik a közvilágítást is, ez 5,5 millió forintba kerül. Rendezési tervet is készíttetnek az új Balatorvtörvény előírásai szerint. Erre 1,8 millió forintot szánnak. Játszóteret, parkot terveznek a központ közelébe. Fejlesztésre 53 millió forint jut. Az intézmények fenntartására költik a legtöbbet: az óvodára 33 millió, az iskolára 52 millió, a körjegyzőségre 27 millió, az egészségügyre (közalkalmazott orvosok dolgoznak a faluban) 14 millió forintot. Az öt településen tevékenykedő gyermekjóléti szolgálat költségvetése 6,5 millió forint. LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat: hetven embernek ad munkát. Ötvenen dolgoznak a ruhaüzemben, s ennél jóval kevesebben a szövetkezetből alakult Tricciana mezőgazdaság rt-nél. A helyi vállalkozások csak néhány munkást foglalkoztatnak, főleg mióta a benzinkút környékiek mind bezártak. A legtöbb ságvári Siófokra jár dolgozni. ÉJSZAKAI BÁR IS NYÍLT Hat vegyesbolt van a községben, ezek elsősorban élelmiszert árusítanak. A versenyhelyzet ugyanis jelentősen javította a valaha Ságváron igencsak akadozó ellátást. Ma már egyaránt van a faluban éjjel és hét végén is nyitva tartó bolt. Hét presszó üzemel, a közelmúltban pedig éjszakai bárt is nyitottak. SERÉNY CIVIL SZERVEZETEK Egyre-másra alakulnak a civil szervezetek Ságváron. A Szivárvány nyugdijasklubból kiváltak most a Vadvirág körben tevékenykednek; rendszeresen föllép a többnyire pedagógusokból álló kamarakórus, dolgozik a Vöröskereszt helyi szervezete, a Ságvár tévé kht formájában dolgozik, és egyesületbe szerveződtek a helybeli romák is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÓNAI IMRE FOTÓK: GÁTI KORNÉL
