Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-08 / 6. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 0 2 2002. Január 8., Kedd ll|| ANDOCS HIVATAL MINDENNAP Az Andocsi Polgármesteri Hivatal címe: 8675 Andocs, Szabadság utca 1. A hivatal hétfőtől csütörtökig mindennap reggel fél 8-tól 14 óráig, pénteken fél 8-tól 13.30- ig tart nyitva. A FALU KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 1224 Férfi 592 No: 632 Korcsoportos megbontásban 14 évesnél fiatalabb 218 15 és 60 évesek 788 60 évesnél idősebb 218 HIÁNY A KÖLTSÉGVETÉSBEN Az önkormányzat 97,5 millió forint bevételt tervezett 2002-re, a kiadása pedig meghaladja a 114 millió forintot, így 16, 8 millióra rúg a működési hiánya. Adóbevételként 9,1 millió forinttal számolnak, a fejlesztésre, felújításra fordítható összeg pedig hárommillió forint. A helyhatóság félmillió forintos tartalékot képezett. Az önkormányzat a közvilágítás korszerűsítését, a járdák felújítását, az oktatáshoz szükséges szemléltetőeszközök beszerzését tervezi, illetve a szennyvizcsatoma- hálózat kiépítésének az előkészítését. A község vezetése az egészségügyi-szociális feladatokra költ jelentős összeget, s az utak és a hidak fenntartására. ÖT ÜZLET, NÉGY VENDÉGLŐ Andocson öt üzletben s diszkontboltban veheti meg a lakosság az alapvető élelmiszert és egyéb cikkeket. A legnagyobb és legkorszerűbb a tabi áfész üzemeltette mini coopüzlet, amit 1998-ban nyitottak. Hárommillió forintot költöttek a felújítására, s ötmillió forintos árukészlettel várják a vevőket. A választékot bővíti a zöldség- és gyümölcskínálat; az üzlet forgalma különösen az akciók idején növekszik. Három üzlet árusít felsőruházati cikkeket, pulóvereket. Négy büfé-presszó, vendéglő is van Andocson; itt a betérők bort, sört, tömény italt, illetve üdítőt és kávét fogyasztanak. A Barát vendéglőben étkezni is lehet; nyaranta több külföldi itt ebédel és vacsorázik. A Bodakos büfé is készít házias meleg ételt. Leginkább töltött kacsát kínál párolt káposztával, főtt burgonyával. A NAGYOBB MUNKAADÓK A községben a legnagyobb foglalkoztató a siófoki székhelyű Jeans-Tex Ruhaipari és Kereskedelmi Kft; varrodájában hetvenen varrnak németországi exportra nadrágot. Az önkormányzat az óvodában, iskolában és a polgármesteri hivatalban csaknem 60 személyt foglalkoztat. A Kossuth Faluszövetkezetben húsznál többen. Jelentős foglalkoztató Andocson Theisz András, Németh András és Fazekas Gábor egyéni vállalkozó is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: ESZES ANDREA, GÁTI KORNÉL ANDOCS FALUKÖZPONTJA. A főtéren, a karád-szántód-kaposvári út elágazásánál áll a katolikus templom, amit a középkori kegykápolnához építettek. Már 1665 óta híres búcsújáró hely. Andocs másik büszkesége a tavaly bővített és felújított általános iskola, amire több mint 40 millió forintot költöttek. A temp- lom és az iskola segíti a felnövekvő nemzedék tudásának növelését, szellemi és lelki gyarapodását. ■ Nyomasztó gondok pénztelenül Mínusz hat fokot mutat a hőmérő nappal is. A faluközpontban alig van mozgás. Az üzletekben év eleji a hangulat, s nincs élet még a Barát vendéglőben sem. A lakosságot a megélhetés gondjai foglalkoztatják elsősorban, meg a drágaság és természetesen a faluszövetkezet sorsa; többeket az is; hogyan fejlődik a település.- A lakosságot egyre jobban érdeklik a változások. A vezetés ugyanis sokat tett az előrelépésért - mondta Pál Imre rendőr főtörzsőrmester. 1982 óta szolgál a községben, 1989-től körzeti megbízott. - A kérdés az: mennyi pénzből gazdálkodhat az idén? Mert bőven van megoldásra váró feladat. Nem rejtette véka alá, hogy Andocson mekkora gondot okoz a munkanélküliség. Emiatt - különösen ősszel - megszaporodtak a kisebb bűncselekmények: betörés, terménylopások, szőlőhegyi dézsmálás. - Egyre több a besurranásos lopás is - mondta -, ezt azonban utazóbűnözők követik el, és szűrte lehetetlen a felderítés. A napi megélhetési gondok foglalkoztatják az embereket: a pénz értéke, a munkahely vagy a nyugdíjemelés. - Egyre több ember, különösen nyugdíjas érdeklődik az üzletrészek kifizetéséről - hallottuk Magyaricza Bélámétól, aki 1995 óta vezeti a Karád és Vidéke Takarékszövetkezet helyi kirendeltségét. - Nagyon sokan a téeszből mentek nyugdíjba, s várják a pénzt. A falu egyébként sokat változott, szépült. Tavaly adták át a kibővített iskolát. Talán a felszereltségére kellene többet fordítani. Szükség volna kultúrházra is. Németsűrűpusztán az udvaron tett-vett az 54 éves Dávid Jánosné. Öt éve költöztek ide Somogyvámosról. Kilátástalannak tartja a puszta jövőjét. Sok az idős lakos, bolt nincs, és nagyon rossz a közlekedés. Naponta egyetlen busz jön ide. Akinek nincs autója, alig tud kimozdulni. Sokan gyalog járnak a faluba vásárolni. - Rendszertelenül jár ide egy kenyeresautó is, de esetenként egy órát is várni kell rá ebben a hidegben - panaszolta. - Itt nincs fejlődés. Ha az öregek kihalnak, a pusztán is vége lesz mindennek. Munkahelyről még álmodni sem lehet, sok az állástalan... Kilátástalannak látja a jövőt az 52 éves Balassa Sándor. Nyugdíjasnak még túl fiatal, de munkavállalónak már idős. S emellett Andocs sorsa is nyomasztja. Nagy gond, hogy jut-e pénz az utak rendbetételére. - A lakosságnak egyre nagyobb az igénye - állította -, bár az is igaz, elkényelmesedtek az emberek. Sokan a még a portájuk körül sem tesznek rendet. Nem dobálják el a havat a járdáról, s nüics mindenütt rendben a vízelvezető árok sem. Hogy milyennek látom a helyzetet? Az előrelépés ellenére is sok még a tennivaló. Jó lenne egy kultúrház; erről is beszélnek sokan, akiket érdekel a falu jövője. Balassa Sándor mezőgazdasági szakképesítéssel 1996 óta az önkormányzat közhasznú munkása három-három | hónapos megszakításokkal. - ! Szeretnék végre állandó, biztos j munkahelyet - mondta. - Mert most csak tengődöm. A 80 éves Horváth István kapta | meg először 2000-ben - több évti- j zedes közéleti tevékenysége elis- jj méréséként - a község díszpolgá- | ra címet. Ő volt a falu első polgár- . mestere.- Andocs sorsa csak a lakosság egy részét érdekli; azokat, akikben van felelősség - állította. - Bár sokat fejlődött a falu, különösen az utóbbi években, elégedetlen vagyok. Előbbre is tarthatnánk. Ezt a községet évtizedekig elnyomták, most is érezzük a hátrányát. Az andocsiak és a búcsújárók is aggódnak a kolostor és a templom állapota miatt. Más településeken egyre több pénzt fordítanak műemlékvédelemre - állította -, Andocson azonban keveset törődnek vele. Beázik a kolostor tetőzete; a templom környékén kivágták a fákat, rendezetlen a Szentháromság szobor környezete is. Erre több pénzt kellene költeni, s nagyobb gondot fordíthatnának az utakra és a parkosításra is. - Szeretném, ha lenne jövője a falunak, de nem sok hozzá a reményem - mondta. - Több pénz kellene neki. Személy szerint az is gondom, hogy a korom miatt magam sem tudok annyit tenni, mint régen, Andocsért. ____________________■ A Mária-kép története Gyakran felidézik a Mária-kép történetét Andocs lakosai. Nekünk Pál Józsefné mondta el, aki rendszeresen segíti a templom díszítését. A Mária-szobor csodatevő erejében bízva évente zarándokok ezrei keresik föl a templomot. A monda szerint a szentélyt - ahol a Mária-szobor áll - Kalocsáról hozták az angyalok Andocsra.- Nagyon sokan jönnek ide búcsúra, közülük is kiemelkedően nagy a Székesfehérvárról érkezők száma - mondta Pál Józsefné. - A szent helyre vezető zarándokút számukra nagyon fontos, ugyanis az út vezeklőút. Szeptember első vasárnapján, az őrangyalok vasárnapján jönnek búcsúra. A város lakosainak ősei ugyanis 1824-ben fogadalmat tettek; ez megszabta a gyalogos zarándoklat minden mozzanatát, a pihenőhelyeit is. Andocs és Kapoly között az őrangyalok képét 1931-ben egy nagy fára szegezték. Miután ez tönkrement, a helyére 1949-ben az úti Boldogasszony képét tették. A fát a környéken lakók is számon tartják. A székesfehérvári hívek ma már busszal jönnek, de a fától gyalog teszik meg a több kilométer hosszú utat az andocsi templomig. Az önkormányzat tavaly májusban az Országépítő Alapítvány pályázatán nyert kopjafát állíttatta föl a Mária-képes fa mellé. Az emlékoszlopra ezt a feliratot vésték: „Nagyasszonyunk ha- zánk reménye." ■ Szőlők, pincék éber őre Naponta legalább tizenöttizenhat kilométert gyalogol Pál Rudolf az andocsi, németsűrűi és nagytoldipusztai határban. A 36 éves mezőőr június óta az önkormányzat állományában dolgozik. Négyezer hektárnál is több termőföld őrzése Pál Rudolf feladata. Korábban vagyonőrként dolgozott a karádi szövetkezetben, majd 1998-tól a karádi önkormányzat mezőőre volt.- Pályázat útján nyertem el az andocsi állást; most már csaknem négyévi gyakorlatom van - mondta. - Ilyenkor a földeken nincs termény, de a szőlőhegyre, az építményekre, illetve az erdőkre vigyázni kell. Ősszel elég sok a terménylopás, most pedig a fakitermelés. Fölszereléssel az önkormányzat látta el. A szolgálati kismotor lehetővé teszi, hogy naponta többször is végigjárja a területet. A munkaideje kötetlen. Nyaranta hajnali négy órakor már a határt járja, s kint van még sötétedéskor is. Veszélyes helyzetbe még nem került, bár tolvajokat sem ért tetten. Azt mondta: az eredményes felderítéshez és elfogáshoz szükPál Rudolf: Télen a pincékre kell figyelni ség volna a földtulajdonosok nagyobb összefogására. S arra, hogy amit tudnak, elmondják a mezőőrnek is.- Miért választotta ezt a munkát?- Vonzó a kötetlen munkaidő, és szabad levegőn dolgozom. Minden évszaknak megvan a szépsége, igaz, a nehézsége is. Télen több a jogtalan fakivágás, és nehéz elcsípni az elkövetőket, mert terepjárókkal, traktorokkal közlekednek. ■ Segíti az iskolát az alapítvány Százezer forinttal hozta létre az önkormányzat négy éve az Andocsi Iskoláért közalapítványt. Célja az oktatás és nevelés tárgyi feltételeinek a javítása, segíti a tanulók művelődését. - Igyekszünk bevonni diákjainkat a környezet- védelembe, s hogy eljussanak erdei iskolába is - mondta Katona Istvánná, a kuratórium elnöke. - Három éve már a hatodikosok is részt vesznek ebben. Az alapítvány segítette az iskola fölszereltségének a bővítését: nyomtatót vettünk, számítógépet, tévét, tavaly pedig írásvetítőt is. Évente jótékonysági bált is szervez az alapítvány, a pénzt az oktatási intézménynél használják föl. A bevétel jelentős része a lakosság személyi jövedelemadója egy százalékának felajánlásából származik, ez tavaly meghaladta a 84 ezer forintot. Támogatást kaptak dr. Gyenesei Istvánnak, a megyei közgyűlés elnökének a keretéből is.- A tanulók nyári táboroztatásának támogatására most vár elbírálásra a közalapítvány pályázata - mondta Katona Istvánná. - Húsz diákot szeretnénk táborba küldeni. Céljaink között szerepel a negyedik osztályosok úszásoktatásának a megszervezése is. ■ Ismert andocsiakat kérdeztünk: milyennek szeretnék látni tíz év múlva a falujukat? Fiatalodást remélnek több lehetőséggel Törőcsik Ferencné polgármester:- Számomra Andocs mindig is szép község volt. Az iskola felújításával és bővítésével már megfelelő környezetben tanulnak a diákok; most a lakosságot érintő fejlesztéseken kell gondolkodni. Ilyen a kultúrház felújítása és bővítése pályázati támogatással, ott helyet kapnának a társadalmi, a civil szervezetek is. Szeretném, ha a gázvezeték-hálózat kiépítésével megszűnne a környezetszennyezés és egészségesebben élnénk. Jó volna, ha addig az utcákat is leasz- faltoztathatnánk. Remélem, tíz év alatt sokat fejlődik, s még vonzóbb lesz a falu a hazai és a külföldi polgároknak. Dr. Karasszon Diána háziorvos:- Elsősorban az anyagiaktól függ az infrastruktúra javítása; a kiépítéséhez jó pályázati kiírások és megfelelő támogatás is kell. Szeretném, ha a községben létrehozhatnánk a központi ügyeletet, megteremtenénk a hét végi és hétközi ellátás korszerűbb feltételeit. Szép, tágas és modern műszerekkel fölszerelt munkahelyet szeretnék, ahol mindig minden működne. S jó volna, ha tovább nőne a születések száma, és egészségesebb lenne a lakosság. Ennek érdekében folyamatosan végezzük a szűrővizsgálatokat, hogy idejében fölismerjük és kezeljük a betegségeket. Komáromi Róbert iskolaigazgató: - Az egyik legfontosabb dolog, hogy 2012- ben is gyerekzsivajtól legyen hangos a község központja. Bízom benne, hogy az egyre korszerűbb iskola a mostaninál is több diáknak lesz a második otthona. Az intézmény udvarán kialakítjuk a játszóteret is, ott szórakozhatnak a gyerekek. A legnagyobb örömem pedig az lenne, ha megépülne a tornaterem. Ezzel maradandót alkotnánk. Az építéséhez szükséges pályázat összeállításában s a kivitelezésben is szívesen segítenék. Bízom abban is, hogy egy évtized múlva több fiatal s jó néhány már vezetőként vesz részt a közéleti munkában. Özy. Bodakos Ferencné nyugdíjasklub-vezető:- Nagyon szeretem a szülőfalumat; sokat fejlődött, szépült. Ám összefogással még többet tehetnénk érte. A fiataloknak is jobban be kellene kapcsolódni ebbe a munkába, és jó volna, ha nagyobb megbecsülést kapnának, akik sokat tettek, tesznek Andocsért. Szeretném, ha a fiatalok nem költöznének el, és megépülne a torna- csarnok. Kellene egy szép étkezde is a diákoknak, s több virágos park padokkal. Szeretném megérni, hogy tíz év múlva még virágzóbb, fejlődő legyen a falu, ahol sok fiatal születik, s több lehetőséget találnak a családot alapítók. Theisz Andrásné óvodavezető:- Szeretném a gyerekeket és szüleiket segítőkész közösséggé formálni. Az óvodában arra törekszem, hogy a kicsik családias légkörben érezzék magukat. Kedves szóval, figyelemmel ott segítünk, ahol szükséges.' Boldog lennék, ha a falu a következő években még tisztább és rendezettebb lenne, s ha a lakosság zömének nem a megélhetés okozna gondot; akkor igényesebbek volnának a környezetükre is. Ha a fiatalokat meg tudja tartani a falu, ha itt élnének és tudásukat helyben kamatoztatnák, az nagyban segítené a község fejlődését. Szeretném, ha jobban segíte- nék egymást az emberek. ________■
