Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-07 / 5. szám

2002. Január 7., Hétfő A L M A N A C H 1 1 7 7. OLDAL Koppány sírján lucemavirág Aki a 67-es úton végigrobog, nem láthatja a falu igazi arcát. Ősrégi te­lepülés ez, otthont kereső magyarjaink választották szálláshelyül. Koppány nagyúr nemzetsége jól védett, kies helyet talált itt, a hadak útja mellett. A település szerkezetében ma is föllelhetők a hajdani ut­caformák. Hogy meglássuk a falut, meg kell állni, szót váltani az em­berekkel. A mai község szüntelenül keresi az együttműködést a szomszédaival. A látrányi iskolát, óvodát, hivatalt négy nehéz hely­zetben levő kis település tartja el. Nem könnyű megtalálni az egyen­súlyt, vannak viták, de mindig megegyeznek a közös forintokban, amikből a szükségesnél mindig kevesebb van. Aki betér Látrányba, nemcsak a szomszédbarátság tanúja lehet, mert vendégszeretők itt az emberek. Szépen ünnepelnek, és szeretik a társaságot. A vidám nyugdíjasfesztiválok okán messze földön jó szívvel emlegetik Látrányt. S az ide települt külföldiek és hazaiak, akik üdülőnek te­kintik a Balatonhoz közeli települést, akarnak és tudnak tenni a falu­ért. A Kerek Világ egyesületet fővárosi orvosok alapították, érdekes rendezvényeket, neves előadókat hoznak ide, s megszólítják a fiaté lókat. Évekkel ezelőtt egy erdélyi tanárnővel beszélgettem a látrányi domboldalon. Népes társasággal jött, s nem tudta, hogy egyszer testvértelepülési kapcsolat hírnöke lesz. Kevés falunak van városi partnere, Látrány azonban méltó társa. Kérdeztem a fiatal pedagó­gustól, hogy mi volt a legkedvesebb élménye? Azt mondta, Koppány sírján nőtt lucernavirágot kötött csokorba. __________________________■ A r endelő már európai Dr. Csima Alfréd és dr. Csimáné dr. Orbán Anna élt a lehetőséggel: felújította a rendelőt A látrányi rendelőt privati­zálták. A fiatal orvospár volt e célból a bank első hitel- igénylője. A falu lakosainak többsége úgy gondolja, az ön- kormányzat jó vásárt csinált a letelepítésükkel. Dr. Csima Alfréd és dr. Csimáné dr. Orbán Dalma nem érti a kér­dést: valóságosak vagy mesebeli­ek? A megvalósított terveikkel annyira előreszaladtak az idő­ben, hogy szinte mesebeli mind­az, amit csinálnak. Egy biztos, a rendelőt már elfogadnák Európa bármely pontján. Ilyen szépet még nem láttunk; nyoma sincs a kórházat idéző vakító fehérség­nek, a pasztellsárga falakon fest­mények, a vizsgálóban elrejtették a betegek szorongását okozó mű­szereket. A betérő kényelmét szolgálja a berendezés mindenütt. A számí­tógépes technika az orvos-beteg kapcsolat része. A kartonozó itt egy cd-lemez, amit magukkal visznek a vidéki rendelésekre, s kéznél van a beteg minden adata. A korszerű rendszert összekötik majd a környékbeli körzetekkel és a kórházakkal is. Az már gya­korlat, hogy a lelet számítógépen pillanatokon belül helybe jön. Három éve települt a község­be az orvos házaspár. Ideigle­nes lakást kaptak, mert elődjük csak pereskedés árán adta át a szolgálati lakást, aminek a fel­újítására készült az önkor­mányzat. Aztán gondoltak egy nagyot, s megegyeztek a fiata­lokkal: eladták nekik rendelős­tül. A praxistörvény adta hitel- lehetőséget kihasználva először a rendelőt építették át. Méltán büszkék rá, s az sem véletlen, hogy akad olyan túri pácien­sük, aki átutazik a rendelésre, pedig odahaza is fogadnák. S van olyan is, aki mindennap megjelenik; kiderült, csak be­szélgetni jár a váróba. Dr. Or­bán Dalma elmondta, hamaro­san fölszerelik a tévét, videót, hogy a várakozás perceit is fe- ledtessék a betegekkel. ________■ AZ ÖSSZEFOGÁS TERET ADOTT. A Kossuth teret Látrány 675. évfordulóján, a millennium évében avatták föl. Megannyi jelét látjuk itt az összefogásnak és a község baráti kapcsolatainak. A Kossuth-szob- rot Bodó Levente erdélyi szobrászművész tervezte, a díszes kaput Simó István szentegyházi mester és tár­sai faragták. A park létesítése megmutatta, hogy a jó célokért milyen szívesen küzdenek a látrányiak. A lakosság úgy döntött, hogy kell egy tér, ahol találkozhatnak az emberek, megpihenhetnek az idősek, játsz­hatnak a gyerekek. S jött a segítség mindenhonnan. Ez az együttlétek színtere. S új álmokat szőnek itt, hogy új dolgokat teremtenek. Munkát adnak az embereknek, s a szülők hazavárhatják a fiaikat.________■ Ho rgászparadicsom lesz a Füzes-tó A község lakosainak régi vágya, hogy ismét kirándulóhely legyen a Füzes-tó. Azt mondják, mindenféle hal megtalálható benne, és ma is érzékelik vizének a gyógyhatását. Szeretnék elérni, hogy sok turista keresse föl. Elkészült a Füzes-tó vízrendezése Phare-pén-zen és a szaktárca támogatásával. Csaknem 23 mülió forintba került. Tóth László polgármester azt mondta, az önkormányzat területet vásárolna, hogy parkot létesítsen s kitiltsa a jármű­veket az értékes területről. Mielőbb megalakítanák a horgászegyesületet is, hogy a civilek kezelésébe adják a terüle­tet. A látrányiak jövőformáló forrásnak tekinük a Füzes-tavat. Ténta Lajos sza­kács például büfét javasolna, hogy az ide jövő turisták jó ellátást kapjanak. Sok a külföldi háztulajdonos, nyaraló­vendégeket is fogadnak, és örülnek majd a kirándulóhelynek. Gyermekko- '™""“ rában ő is oda járt fürödni. Horváth Já­nos biztosítási üzletkötő hozzátette, télen pedig korcsolyáztak a tó jegén. Sípos Lajos, a nyugdíjas­klub elnöke itt rendezi a majálisokat, s tavasszal és ősszel kirándulnak a Füzes partjára. Megjegyezte: még üdülőfalut is lehetne itt létesíteni, a környező pincék, szőlők is vonzatúk a vendégeket. Tóth László ezt egyelőre túlzásnak tartja, őt az idei költségvetés nehezen egyenesbe hozható egyensúlya nyomasztja. Horváth János azonban lát benne fantáziát. Elmondta: akkor lepődtek meg igazán, mikor az iratokból kide-rült, hogy az egy­kori községi legeltetőtársulat és az erdőbirtokosság földjei magántulajdonba kerültek. A kilencvenes években úgy kellett visz-szavásárolnia az önkor­mányzatnak, hogy telkeket alakíthasson ki. A Bala- ton-törvény pedig igencsak behatárolja az ipari te­vékenységeket. Sipos Lajos szerint a mezőgazda­ság lenne a járható út a fiataloknak, de sok pénz kell az állami támogatáshoz is. A faluban alig van munkalehetőség. Nyaranta a tópartra mennek idénymunkára, de ilyenkor az emberek zöme a polgármesteri hivataltól reméli a segélyt. Abban egyetértettek, hogy egyetlen kitörési pontja van a falunak: a turizmus. S ezt most a Füzes-tó testesíti meg. Az is kiderült: 30-35 horgász van a fa­luban. Sipos Lajos is rendszeresen fog a tóban harcsát, csukát, keszeget. Az egyesület-alakításról még csak tanakod­nak, de abban egyetértenek: be kell kerí­teni a területet, mert ez a három hektár kincs a falunak. Horváth János szerint gyógyhatású jód van a tó vizében. Nem hagy nyugodni: talán félnek merészet álmodni? Miért ne lehetne a cél egy üdü­lőfalu a tó közelében? A beszélgetésből kiderül: az a 38 külföldi család, amely itt vásárolt ingatlant, ki­használja a község természeti értékeit, behozza a ház árát azzal, hogy nyaraltatást szervez. Miért ne lehetne ebből haszna az önkormányzatnak is? A válaszokból kitűnik, hogy van félelem a szobaki­adókban, mert egy üdülőtelep elviheti a lehetséges vendégeket. Ige,n de ha többen jönnek, már min­denkinek jutna turista. Végül is Tóth László zárja le a vitát: jöjjenek a befektetők, szívesen látják őket, te- remtsenek munkahelyeket a falubelieknek._______■ Csatornát építenek összefogással Újra összefogott s nagy fába vágta fejszéjét öt szomszédos falu. Kö­zös csatomaberuházásra készül. Látrány a gesztora a csaknem mil­liárdos beruházásnak, amit Túrral, Somogybaboddal, Visszel, Gamás­sal együtt épít. A külterületre már kész a tanulmányterv: vagy a leilei szennyvíztelepre, vagy a babod- túri tisztítóhoz viszik a csatornát. Az új, 500 köbméteres szennyvíz- tisztító építése gazdaságosabb len­ne. Ez most a legnagyobb feladat; ha zöld utat kap a beruházás, meg kell szervezni a lakossági társu­lást. Csatorna nélkül a Balaton-tör- vény értelmében 2005-től még egy kerítést sem építhetnének. ■ Megkérdeztük a látrányiakat: milyennek szeretnék látni tíz év múlva a településüket? Összkomfortos, lakható faluról álmodnak Kis Gyula, a vízmű gé­pésze: - Lát­rány olyan nagy léptek­kel fejlődik, hogy szerin­tem tíz esz­tendő múl­va összeépül Balatonlellé- vel; az a néhány kilométer, ami ma elválasztja tőle, már nem lesz akadály. A közmű­vek máris összekötik a két települést, s a falu folytatja a lendületes fejlődést. Ha elkészül a tervezett szenny­vízberuházás, építkezhet­nek az emberek. S addigra a falu minden utcáját leasz­faltozzák. Remélem azt is, hogy addigra a fiatalok át­veszik a község vezetését. Hajas Sándorné hivatalse­géd: - Az én legfon- t o s a b b szempon­tom, ahon­nan a fej­lődést tekintem: a fiatalság. Ez sok mindent meghatá­roz; a következő években tovább korszerűsítjük az is­kolát és az oktatást, mert ez nélkülözhetetlen a gyerme­keink jövője érdekében. S talán felépülhet egy sport- központ is, ha kapunk hoz­zá kellő támogatást. A hiva­tal, szerintem, rövid időn belül papírmentes lesz, és mindent a számítógépek se­gítségével intézünk. Dusnoki Imre vál­lalkozó: — Tíz év múl­va Látrány minden ut­cájában jól megépített, szilárd bur­kolatú járdán szeretnék jár­ni, ha az utcára megyek. Remélhető, hogy addig mindenütt kiépül. Tíz év múlva én ugyan már nyug­díjas leszek, de a sportcsar­nokban még szívesen részt vennék az öregfiúk kispá­lyás futballbajnokságában. A sportcsarnokot természe­tesen csak helyi erőből nem tudjuk megvalósítani, de re­mélem, hogy megteremtőd­nek hozzá a feltételek. Molnár Lászlóné szociális gondozó: - Nagyon szeretném, ha addigra létrehoz­nák Lát- rányban is az öregek napkö­zi otthonát, mert ma is szá­mottevő az idős, elözvegyült és egyedül élő emberek száma a faluban, s közülük nagyon sokan rajtam kívül senkivel nem találkoznak, így senkivel nem tudják megosztani gondjaikat. A napi bajaikat is könnyebben elviselnék, ha együtt tölt­hetnék a napjaikat. Szerin­tem van rá lehetőség, ha az állam is jobban támogatja. Császár Bíró Zsu- zsanna óvónő:-Ab­ban bízom, hogy sok kisgyermek születik, lé- nyegesen több, mint az utóbbi évti- környezetével, s igyekszik a zedben, és akkor nem kell portáját, annak a környékét aggódnia senkinek az óvó- szépítem. Úgy látom szon­dába járó apróságok, a bán, hogy még nagy különb­gyermekcsoportok számá- ségek vannak a település kü- nak csökkenése miatt. Hi- lönböző területeinek a gon- szen vonzó ez a falu, dozottsága között. Az igé- megannyi lehetőséget kínál nyesség, remélem, nem vál- azoknak, akik családot tozik, és tetszetős, dinami- kívánnak alapítani. S a mi kusan fejlődő település lesz nevelési programunk is arra Látrány. A lendület nem áll épül, hogy megismertessük, meg, és a fiam, aki kömye- megszerettessük a gyere- zetvédelmi mérnöki diplo- kekkel a környezetüket. mát szerez, visszajön. ■ Lugosi Istvánná iskolai ügy­intéző: - A község lako­sai, az itt élők több­sége ma is törődik a HIVATAL MINDENNAP A Látrányi Polgármesteri Hivatal címe: 8681 Látrány, Rákóczi u. 69. E mail: latrany@somogy.hu A hivatal hétfőtől csütörtökig mindennap: 8-tól 16.30-ig, pénteken: 8-tól 14-ig van nyitva A FALU KORFÁJA A falu lakosainak száma: 1414 5 évesnél fiatalabb: 103 6-17 éves: 192 18-60 éves: 868 60 évesnél idősebb: 251 HITEL A KÖLTSÉGVETÉSBEN Még több nyitott kérdés van az idei költségvetési koncepció­ban. Az már biztos, hogy az ön- kormányzat csak 13 millió forin­tos hitellel tudja egyensúlyban tartani a gazdálkodását. Várha­tóan 160,4 millió foriritot költhet a falu. Ebből 79,4 milliót az in­tézmények és 29,1 milliót a kör­jegyzőség közös fenntartására fordít a társult települések hoz­zájárulásával. A falu működteté­se 51,9 millió forintba kerül. KERESIK AZ AKCIÓKAT Jó vásárlók a látrányiak, mondta Papp Zoltánná, mert mindennap megfordulnak az ABC-ben. Kü­lönösen akkor, ha akciót hirdet az üzlet. A hónap elején persze többen és többet vásárolnak, bár a nyugdíjasok a hónap vége felé mennek nagyobb beszer­zésre, mert akkor kapják meg a nyugdíjukat. A kenyér, a tej; az étolaj fogy legjobban, de szalá­miból is föl kell készülnie a bolt­nak, mert ennek minden fajtáját kedvelik. A drágább piperecik­keket ugyanúgy viszik, mint az olcsóbb mosóporokat. S külö­nösen télen, mikor kifogy a tar­talékuk, bőségesebben vásárol­na zöldségféléket is. A látrányi férfiak sörösek. Ezt isszák a legtöbben, bár kedvelik a jó borokat is. A falu ültetvénye­in termesztett szőlőből jófajta vörös- és fehérbort készítenek. A legjellemzőbb fajta az otelló, a pinot noir, valamint az olaszriz- ling és a chardonnay. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ Látrányban a legnagyobb foglak koztató - közoktatási intézmé­nyei révén - a községi önkor­mányzat. Az általános iskolában, valamint a napközi otthonos óvodában, továbbá a hivatalban, valamint a körjegyzőségen is jó néhány helyi lakosnak van állá­sa, és ennek folytán biztos megélhetése. A másik jelentős foglalkoztató a községben a Látrányi Szolgáltató Szövetkezet. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GÁLDONYI MAGDOLNA FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents