Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-29 / 24. szám

2002. Január 29., Kedd A L M A N A C H 0 8 3 7. OLDAL Kis táncosok a színpadon A hagyományápolás mellett a néptánc megszerettetése, a gye­rekek mozgáskultúrájának a fej­lesztése, a színpadon mozgás el­sajátítása a célja a másfél éve ala­kult gyermektánccsoportnak. Most éppen farsangi mulatságra készülnek a kicsik. Négy alka­lommal is bemutatták tavaly mű­sorukat a nagyközönségnek; a farsangi fellépés után szerepeltek a tabi gyermeknapi rendezvé­nyen, a szüreti fesztiválon, s ka­rácsonykor elkápráztatták a falu lakosságát is. Húsz kisiskolás és a tíz felső tagozatos tanuló elő­ször a somogyi táncokat sajátítot­ta el. Kollár Erika táncoktatótól hallottuk, hogy a kicsik szeptem- ! bértől szatmári, a nagyobbak - itt [ főleg lányok vannak - kalocsai j táncokat tanultak. Hetente pén- j tek délután a művelődési házban | gyakorolnak, készülnek az újabb fellépésre. S nemcsak lelkesek a gyerekek, hanem ügyesek is. A falu vezetői örülnek, hogy ezáltal megpezsdült a kulturális élet, s az óvodásokból - várhatóan - lesz majd utánpótlása is. ■ Új kihívás a nagyasszonynak A kis település nagy­asszonya megtisztelő cí­met Horváthné Pór Jo­lán, a napközi otthonos óvoda vezetője kapta kö­zösségi munkájának el­ismeréseként.- Meglepő és megtisztelő is volt, hogy a polgármester asszony engem terjesztett föl a díjra, s megkaptam - emlékezett Horváthné Pór Jolán. - Örömmel tölt el, de a legnagyobb kitüntetés nekem mindig az volt, ha egy jól sikerült rendezvény után a község lakói megkö­szönték a munkámat. Horváthné Pór Jolán a falu önállóvá válása után, Horváthné Pór Jolán sokat dolgozik a közösségért 1991-ben lett az óvoda veze­tője. Azt mondta: nagy lehetősé­get kínált ez, de több új kihívást is jelentett számára. - Már diákként bekapcsolódtam a közösségi munkába - mondta -, de csak ké­sőbb tudatosult bennem ennek a jelentősége és szépsége. Összefo­gással valósult meg a sportszere­tő lakosság álma; az önkormány­zat pénzén, jelentős társadalmi munkával elkészült a korszerű öl­töző. Munkám folytán is nagyon fontos nekem a gyermekek sorsa; ők jelentik a község jövőjét. Azt mondják, Horváthnéra mindig lehet számítani. Bebizo­nyosodott ez, mikor tanítónő hiá­nya miatt veszélybe került az is­kolások zánkai táboroztatása; ő elvállalta a gyerekek kíséretét. Évente részt vesz több jótékony- sági bál szervezésében is, a be­folyt pénzből bővítették az intéz­mények eszközeit, kirándulni vitték az iskolásokat, óvodáso­kat. Horváthné Pór Jolánnak szívügye a hagyományőrzés, ezért megszervezte a néptáncok­tatást. Alapot adott ehhez az óvo­dások jelesnapi'megemlékezése. S a vezető hatékony közösségi munkáját ismerték el azzal, hogy megkapta a kis település nagy- asszonya címet. __ ■ Va dászgép zuhant az erdőbe Több repülőgép is lezuhant Ka- poly környékén a háború idején. Bognár Zoltán villanymotor-te­kercselő régóta foglalkozik hely- történeti kutatással, s talált tár­gyakat, amik Szitár Gyula va­dászpilóta lelőtt gépéből valók.- A szövetséges gépek gyakori támadásai során 1944 nyarán a Balaton körül többször alakult ki csata - mondta a múlt kutatója. - Egy ilyen légi ütközetben Szitár Gyulára „rászálltak” az ellensé­ges gépek; a kapolyi szemtanúk szerint több repülő is üldözte. A magyar pilóta Kapoly északi vé­gén, a Kis-Koppány fölött akart egérutat nyerni, de három angol vadászgép a nyomába eredt. Többször eltalálták; géppuskása az utolsó pillanatban katapultált; fönnakadt egy fán, s így megme­nekült. A gép a fenyőerdőbe zu­hant, roncsai szétszóródtak, a mo­tor a domboldalba fúródott. A környék falvaiból többen is megnézték a roncsokat. Bognár Zoltán évtizeddel később sokáig kereste, s 1987-ben az erdőben, meglelte a becsapódás helyét. A talált alkatrészek között egy for­gatógomb volt és több heveder­csat. A gombon jól látható a fel­irat: „Aus”. ■ FALUKÖZPONT PARKKAL ÉS TEMPLOMMAL. A község központjában, gondozott parkban - szem­ben a polgármesteri hivatallal - áll az I—II. világháború kapolyi áldozatainak az emlékműve, a háttérben pedig a műemlék jellegű református templom. Ezt a parkot minden évszakban fölkeresik a kis óvodá­sok; tavasszal ibolyát, ősszel faleveleket és gesztenyét gyűjtenek. Az emlékparkot 1991-ben alakíttatta ki az önkormányzat. Az emlékműre 26 első és 40 második világháborús áldozat nevét vésték föl. ■ Reménykedők kétségek között Ismert kapolyiakat kérdeztünk: miként élnek, mit hiányolnak a faluban? Munkahely kellene, s klub a fiataloknak Sárdi Gyöngyi fodrász: - Har­minchárom éve élek a faluban; ne­kem nagyon tet­szik. Meg sem for­dult a fejemben, hogy elköltöz­zem. Az utóbbi időben sokat fejlő­dött a község, csak nincs elég munkahely, ami ___________ itt tartaná a fiatalo­kat. Jó volna, ha megállna a lakos­ság elöregedése. Ha több gyermek születne, talán előbb-utóbb vissza­kerülne a felső tagozat is. Kellene egy klub a fiataloknak, s fontos volna megteremteni az internete­zés lehetőségét. Szükség lenne a szennyvízcsatorna-hálózat kiépí­tésére, s a kábelhálózat létreho­zásával bővíteni kell a tévémű­sorok fogásának a lehetőségét. Gyurik Csaba betanított mun­kás: - Szép a szülőfalum, s remé­lem, tovább gyara- ___________ po dik. Ide köt minden: a bará­tok, a családi ház. Nem is tervezem, hogy innen elköl­tözzek. Szembeöt­lő változások kö­vetkeztek be az önállóság vissza­nyerése óta: járdák, aszfaltutak épültek, kialakult a faluközpont. Szeretném, ha négy-öt év múlva már egyetlen utca sem lenne sá­ros, a fiatalok helyiséget kapná­nak. Ez is segítene, hogy marad­janak. Gondoskodni kellene az idősekről, és jó volna, ha korsze­rű játszótér készülne az óvodá­nál. Szeretném azt is, ha a falu be­kapcsolódna a falusi turizmusba. Szende Lászlóné adóügyi elő­adó: - Tízéves korom óta Kapo- lyon élek. Itt volt az első munkahelyem, a Haladás szö­vetkezetben 34 évet dolgoztam. Szeretem ezt a falut. Sokat fej­lődött, s bízom benne: nem áll meg ez a folyamat. A legnagyobb gond a munkahelyek hiánya, emi­att nem marad itt a fiatalok több­sége. Most is vagy 60 dolgozó és 68 iskolás ingázik naponta. Fogy a lakosság, évente csak egy-két csecsemő születik. Hogy mit hiá­nyolok? Nem kielégítő az orvosi ellátás, és jó lenne, ha helyben megkaphatnánk a gyógyszereket is, legalább a rendelési napon. Faragó László gépkezelő: - Min­den gyökerem ide köt. 1992-ben költöztünk az új családi házba. S később voltak ne­héz napjaink, mi­kor azt latolgat­tuk, hogy elköltö­zünk. Örülök, hogy utakat épí­tettek, szép há­zasságkötő ter­met alakítottak ki és mutatós a fa­luközpont. A fiatalok helyben tar­tására azonban több gondot kelle­ne fordítani. Jobban segíthetné az önkormányzat a munkahelyte­remtést, s anyagilag is támogassa az ifjúság letelepedését. Igényel­nénk a hétvégi buszközlekedést és a kulturális élet föllendítését. Bízom benne, hogy tíz év múlva a fiatalokat is vonzza Kapoly. Takács Ferencné nyugdíjas: - Itt születtem 1942-ben, s azóta itt élek. Szép a falu, soha nem vágy­tam el innen. A szüleim gazdál­kodtak, én Tabra jártam dolgozni. Aki több mint tíz éve járt itt utoljá­ra, ámul, hogy mennyit fejlődött Kapoly. Van vezetékes gázunk, komfortos a falu. A fiataloknak vi­szont munkahely kellene, ez hoz­na előrelépést. Az én gyermekeim is elköltöztek. Kellene a fiatalok­nak egy helyiség, ahol kulturáltan szórakozhatnának, mert jelenleg nincs semmi. Úgy tapasztalom, hogy hiányzik a közélet, nekünk időseknek is jót tenne, ha meg- szerveznék a nyugdíjasklubot. ■ KAPOLY HIVATAL: HÁROM NAP A polgármesteri hivatal címe: 8671 Kapoly, Kossuth Lajos u. 56. Tel./Fax: (84) 320-801 A hivatal hetente három nap tart ügyfélfogadást: hétfőn és pénte­ken 7.30-12 óráig, szerdán 7.30-tól 16 óráig. A házipénztár is ezeken a napokon tart nyitva. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 758 14 évesnél fiatalabb: 98 15 és 60 év közötti: 459 60 évesnél idősebb: 201 SZIGORÚ GAZDÁLKODÁS Ésszerű és szigorú költséggaz­dálkodást folytat az önkormány­zat, ennek köszönhető, hogy az elmúlt 12 évben egyszer sem volt forráshiányos. A költségveté­si koncepció 66 millió forint be­vétellel és kiadással számol. Fel­újításra, utak s hidak fenntartásá­ra félmillió, a csapadékvíz-elveze­tésre százezer forintot különítet­tek el. Idei feladatai között van a közvilágítás korszerűsítése. Az önkormányzat csatlakozott a szi­lárd hulladék térségi elhelyezé­sének megoldásához, ez kétmil­lió forint saját erőt kíván. Bekap­csolódott a szennyvízcsatorna- építési programba is, mert a falu bekerült a balatoni régióba. A sa­ját erőt azonban csak pályázattal tudná felmutatni, mert a bevétele csak a költségeket fedezi. Fon­tos volna a járdaépítés folytatása s a kapolypusztai útfelújítás. Egy­re nagyobb gond az ellátásra szo­rulók számának a növekedése is. KÉT BOLT ÉS KOCSMA Két élelmiszer- és vegyesbolt van a községben. Az áfészé önkiszol­gáló, és bekapcsolták a coop- üzletláncba, a másikat Horváth Istvánné vállalkozó üzemelteti. Alapvető élelmiszerekből mind­két üzlet kielégíti az igényeket, nagyobb bevásárlásra a városok­ba járnak. A Kapolypusztán lakók azonban csak a gépkocsiból áru­sítják az alapvető élelmiszereket. A coopüzlet akciós kínálatai népszerűek, itt van látványpék­ség is. Az áfész italboltját somi vállalkozó vezeti. Fogy a pálinka, a sör és a bor, valamint a kávé is. A forgalmat minden esetben az italok ára határozza meg. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legtöbb embert, hatvannál is több dolgozót az Epro Kft foglal­koztatja; nemrégiben létesített munkahelyeket a községben. Ta­vasztól őszig 23 munkást alkal­maz az Aranyeső Mezőgazdasági Kft. Az önkormányzat, amely óvo­dát és alsó tagozatos iskolát is fenntart, a hivatali dolgozókkal együtt tizenhét embernek nyújt megélhetést. Két család mező­gazdasági vállalkozásból él. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: ESZES ANDREA Többen aggasztónak, mások biztatónak látják a falu jövőjét. Elszomorító, hogy egyre csök­ken az állandó lakosok száma; kevés a mun­kahely, emiatt sok fiatal elhagyja a falut. Biza­kodásra ad okot azonban az a nagy léptékű fejlődés, ami az utóbbi évtizedet jellemezte, ezért reménykednek a jövőben is. Ellentmondásosnak látja a község helyzetét Poth Ibolya polgármester is; Kapolyt is sújtja az elörege­dés. A rendszerváltás idején 837 állandó lakosa volt a falunak, most csak 758. A polgármester asz- szony úgy látja: a lélekszám fogyását lassítaná, ha helyben több munkalehetőség várná a fiatalokat, s akkor megvennék az üresén máradt házakat is.- A község jövője szempontjából két dolog a meghatározó - hangsúlyozta. - Mindenekelőtt a munkahelyek bővítése, de nem úgy, hogy megnyí­lik egy üzem, a másik pedig bezár. Föllendülést hozna az idegenforgalomba kapcsolódás is. Ki kel­lene használni a Balaton közelségét és a kapolyi táj szépségét. Azt, hogy a falu 90 százalékát nem érin­ti az átmenő forgalom, a zaj. Ezt szeretik a külföl­diek; már húsznál több család vásárolt ingatlant. Szükség van a szennyvízcsatorna-hálózat meg­építésére - hangsúlyozta - azért is, hogy kialakul­jon a falusi turizmus. Általa jobb életfeltételeket te­remthetnének a családok. S, fontos lenne az is, hogy telkeket adjon az önkormányzat a fiatal háza­soknak. Hogy építkezzenek is, ahhoz azonban még több támogatás kellene az állami költségve­tésből. Színvonalasabb kulturális rendezvények és a civil szerveződések lelkes munkája folytán von­zóbbá tehetnék a települést, s ide csábíthatnának fiatalokat más falvakból is.- Igazán biztos jövőt jelentene Kapolynak, ha megnyitnák a Tab határában lefojtott termálkutat - hangsúlyozta. - Ha megépítenék a városi fürdőt és kialakulna a gyógyturizmus, azáltal nálunk is megindulhatna az erőteljes fejlődés. Sok család életét megkeserítette az egykor sike­res Haladás mezőgazdasági termelőszövetkezet összeroppanása. A hatvanas-hetvenes években 300-nál is több tagja volt, mára hétre apadt. S csak papíron létezik a szövetkezet, ugyanis 1997 óta nem folytat gazdasági tevékenységet. Csiszár Imre elnök a kevés vagyon értékesítésével foglalkozik. Az 1992-es átalakuláskor többen kiváltak, s kivitték a szövetkezet­ből a vagyon egy részét. - A kivá­lás már 1993-ban jelentős gazda­sági gondokat okozott - mondta Csiszár Imre. - A dolgozók egy része később munkanélküli lett, öt éve pedig már hitelből sem tudtuk folytatni a gazdálkodást. Az Aranyeső kft átvett húszegy­néhány dolgozót, s a kapoly- I pusztai telepen gazdálkodik. A volt téeszdolgozók egy részének megalapozta a munka feltételeit. A Haladás szövetkezet vagyo­nából már eladták a gépműhelyt, a sertés-törzstenyészeti telepet, a marhaistállót s legutóbb a köz­ponti irodaházat. Nem rendezték azonban még az Apeh-tartozást. Annak a kiegyenlítése után lehet szó a felszámolás megindításáról. Az alsó tagozatos összevonás­sal működő általános iskolában sokkal nagyobb gondot fordíthatnak egy-egy gyer­mek képességeinek a fejlesztésére, mint a nagy lét­számú osztályokban. Hogy Kapolyon jó alapokat kapnak a tanulók, mi sem bizonyítja jobban: a pol­gármesteri hivatal gyors összegzésében 12 olyan fiatalt számoltak össze, aki az osztott osztályokból indulva jutott el a felsőoktatási intézményekbe és szerzett diplomát. Egy fiatalnak már kettő is van, egynek pedig három. Németh Lívia tanítónő harmadik éve dolgozik az intézményben. Az mondta: az 1-3. és 2-4. bon­tásban 24 diák tanul a kis iskolában. - Nagy gondot fordítunk az anyanyelvi képzésre és a matematika elsajátítására. Emellett a felzárkóztatásra is, mivel tanulóink többsége hátrányos helyzetű. Arra tö­rekszünk, hogy ne maradjanak le a tabi felső tago­zaton. S úgy tudom, meg is tartják az itteni tanul­mányi átlagukat. A kapolyi kis alsósok igen jól szerepeltek a le­velező rendszerű tanulmányi versenyeken is: négyen arany, illetve ezüst fokozatot szereztek. S nagyon szép eredményt értek el a mesemondó és a szavalóversenyen is. ______________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents