Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-28 / 23. szám

6. OLDAL ÁLMÁN A C H 2 1 4 2002. Január 28., Hétfő ||| NAPONTA ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 8625 Szólád, Kossuth Lajos utca 32. Telefon: 84/367-511 Ügyfélfogadás naponta, munka­időben. Falugazdász kedden 10-12 óra között, a kéménysep­rő hétfőn 13-14 óráig, a család- védelmi és gyermekjóléti szolgálat kedden 8-tól 12-ig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 635. 14 éven aluli: 76 15-18 éves: 17 18-60 éves: 370 60 évesnél idősebb: 172 PÁLYÁZATOKBAN BÍZNAK Várhatóan 47 millió forintból gaz­dálkodhat az idén az önkormány­zat. Ebből 45 millió forint el­megy a működésre: ennyibe ke­rül az óvoda, a hivatal, a körjegy­zőség fenntartása, a bérköltség és a közüzemi szolgáltatások di­ja. Pályázati pénzekkel sokszo­roznák meg idén is a költségve­tést. 150 millió forintra pályáztak nyugdí-jasotthon építésére, há­rommillió forintból a ravatalozót újítanák föl s bővítenék, míg hu­szonötmillió forintból összekötő út épülne a falu és a nezdei kül­terület között. Tavaly a költségve­tés huszonöt százalékát fordítot­ták fejlesztésre. Pályázatokon 1994 óta 45 millió forintot nyert az önkormányzat. KEVÉS A MUNKAADÓ Négy munkáltató van a faluban. A szárszói székhelyű Szőlőskert Szövetkezetnek Szólódon van a telepe és a szőlője. Itt van a Pin­ceszövetkezet központja is. Az ön- kormányzat tíz dolgozót foglal­koztat, egy vállalkozó pedig kettőt. FODRÁSZBÓL KETTŐ IS Négy vegyesbolt árusít a község­ben, s van egy ruházati, illetve ve­gyi kereskedés, egy mezőgazda- sági és egy virágbolt is. Fodrász­üzletből kettő is várja a lakosokat. S van három vendéglátóegység: két presszó és egy cukrászda is. KÖRÖNDI TESTVÉREK Aszóládi önkormányzat 1999-ben írta alá a testvértelepülési szerző­dést a Hargita megyei Koronddal. Az idén a szóládi önkormányzat ti­zenkét személyes vendégházat épít a székelyföldi híres faluban. NÉGY CIVIL SZERVEZET Négy civil szervezet tevékenyke­dik a településen: a Szólódért Egyesület, a nyugdíjasklub, a sportkör egyetlen - testépítő - szakosztállyal, valamint a Vöröske­reszt helyi szervezete. Az oldal elkészítését támogatta a Balatoni Szőlőskert Szövetkezet AZ OLDAL CIKKEIT ÍRT Aj FÓNAI IMRE FOTÓK: GÁTI KORNÉL TIZENKÉT APROSAG OVODAJA. Korábban jóval több kisgyermek járt a szóládi óvodába, akkor még a mai művelődési házba. Amikor megszűnt az iskola, átépítették az óvodának. Az önkormányzat tavaly is jelentős összeget költött az épületre: 2,6 millió forintért újították föl. Most tizenkét apróságra felügyel a dajka, valamint Kocsfsné Tóka Györgyi vezető óvónő. A falu vezetése a kevés gyerek ellenére is ragasz- kodik az intézmény fenntartásához, föl sem merült az a gondolat, hogy esetleg’bezárnák. ___________■ Üd ülőfalu és legendaturizmus Három új utcát akar nyitni a szóládi önkor­mányzat; ez is mutatja, hogy bíznak a község jövőjében. Kis településtől szokatlan módon 150 millió forintos beruházásba fognak, s azt tervezik, hogy továbbképzik azokat, akik részt vennének a falusi turizmusban. Egyértelmű, hogy Szólád jövője a falusi turizmus le­het. Vörös Gyula polgármester alig győzi sorolni a kí­nálkozó- meglevő vagy egyelőre még csak az elkép­zelésekben rejlő - lehetőségeket.- Az 1999-ben Európa-díjat nyert löszpincesor ál­lagmegóvására, fejlesztésére mindig félreteszünk, és pályázunk is - mondta a polgármester. - Igencsak megélénkült ott az élet, ma 125 pincét használnak. Gazdáiktól most áldozatvállalást is várunk, hiszen a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a pá­lyázatán másfél millió forintot nyertünk mutatós elő­tetők építésére. Még ugyancsak másfél milliót kelle­ne hozzátenni a pincetulajdonosok összefogásával. A pincesor lesz az idén is a megyei borfesztivál hely­színe; összekapcsoljuk a falunappal, s így legalább ötezer vendéget várunk. A tavaly átadott kilátó ha­mar népszerű lett; nem elsősorban az építmény szépsége, hanem a páraüan látvány miatt, elvégre ez, az Almán-tető Somogy legmagasabb pontja. Régóta szeretnénk feltárni a földvárat; ez csak forrás kérdé­se. Egy befektetői kör - az ismert táncdalénekes, Csuka Mónika és barátai - legendaturizmust képzelt el Szólódon, pontosabban a nezdei külterületen. A magyarsággal, a honfoglalással kapcsolatos rendez­vényeket, jelképeket akarnak oda. Zajlik a holland üdülőfalu építésének az előkészítése - a terveket egyeztetjük a balatoni rendezési terv előírásaival -, miközben már újabb holland befektető jelentkezett, sőt egy további magyar, egy másik pedig csónakázó­tavas üdülőterületet alakítana ki a megvásárolt hét és fél hektáron. Egy német ingatlanvásárló azt tervezi: panziót nyit és biogazdálkodást folytat. Az adottságok Idválóak. A reményeik szerint föl­lendülő turistaforgalmat persze ki is kell tudni szol­gálni. Ezért meghirdetik, hogy aki részt kíván venni a falusi turizmusban, annak továbbképzést szervez az önkormányzat, amely más egyéb, merész vállal­kozásba is belevág, ilyen például a nyugdíjasotthon építése. - Pályázunk a Széchenyi Tervre - magyaráz­ta a polgármester. - Ha sikeresek leszünk, már tavasz­szal megindulhat ez a százöt­venmillió forintos beruházás. A szennyvízprogram Szólódon is a fejlődés alapja, a közeli telepü­lésekkel közösen tervezik a csa­tornázást. Sokat mondó tény: az új rendezési tervben három új ut­ca nyitása is szerepel. A hollandok egyházi kapcsolat révén találtak Szólódra. - Három éve munkavakációra járnak hoz­zánk nyaranta egy ottani gyüleke­zetből - mondta Hajdú Zoltán Le­vente református lelkész. - Segítet­tek például a parókia felújításá­ban. Az egyik hollandnak annyira megtetszett ez a vidék, hogy terü­letet vett, s ott épül föl a holland üdülőfalu. Hollandok vettek telke­ket, s ez a falu jövője szempontjá­ból azért is kecsegtető, mert vala­mennyien mezőgazdasági vállal­kozók odakint. Üvegházas terme­lést folytatnak, s ha ide költöznek, ebben a szóládiakkal akár együtt is működhetnek. A fiatal lelkész azt vallja: ha a gyülekezet kifelé is láttatja, hogy milyen egységes közösség - márpedig szerinte a szóládi egyre inkább ilyenné válik -, akkor abból a falu is gazdagodhat. Sőt, ez akár jó példát is jelenthet.- Ma már tudják, ha valahová elmegyek, hogy honnan jöttem, hol az a Szólád; erre jó büszkének lenni - mondta Torma Zoltán, a Szólódért Egyesület elnöke. - Elismerik a tenni akarásunkat. Korábban ez nem volt így, például a rendszerváltást követő el­ső négy évben. A munkahelyem engem is más tele­püléshez köt, de már nem tudnám elképzelni, hogy másutt éljek. Nagy szó, hogy kis falunk rendre meg tud jelenni a' turisztikai szakvásárokon. Mert hiszen hiába virágosítunk, rendezzük a települést, ha nem tudjuk megmutatni az értékeinket. Az idén százezer forintot szán az egyesület a virágosításra. Részt vet­tünk tavaly a „Három szombat” közterület-szépítő versenyben. Vonzóvá akarjuk tenni Szóládot, ezt a Balatontól nem is olyan távoli kis falut. Űj emlékmű­vünkről a turul tekint le ránk; hisszük, hogy egy fo- lyamatos, fokozatos fejlődés tanúja lesz. ________■ Sz óládi szőlő Szlovákiába Január elsején Szólódra tette át a székhelyét az 1999-ben alakult Pinceszövetkezet, amely a térség településem élő szőlősgazdáknak nyújt*segítséget és 34 tagja van.- A telepítéstől a növényvédel­men át a szüretig a szőlőművelés minden eszközével rendelkezünk - mondta Kemendi István elnök. - Nemcsak a tagjainknak, hanem a kívülállóknak is adunk szakmai segítséget. Tavaly a térségben ter­melt szőlőnek gyakorlatilag a száz százalékát mi vásároltuk föl a gaz­dáktól; harmincezer mázsát érté­kesítettünk így. Kialakult a vevő­körünk - a hazaiakon kívül szlo­vák és cseh partnereink is vannak -, s nagy tételben amúgy is köny- nyebb az értékesítés, mint ha egy gazda egyedül, egy-két mázsa sző­lővel próbálna a piacra tömi. A Pinceszövetkezet nonprofit jellegű szervezet, a képződő ered­ményt visszaosztják a tagjaiknak. - Tavaly ez négy és fél millió forint volt, az idén várhatóan eléri a hat­milliót - magyarázta Kemendi Ist­ván. - A ta­gok ebből részjegyet vettek, s a befolyó pénzt beru­házásokba forgattuk. Tizenhá­rommillió forintért például sző­lőművelés- ” ............... he z gépeket vettünk. Szőlőt is telepítünk: tavaly 30 hektáron végeztük el, az idén legalább negyvenen szeretnénk. Fajtaváltásra törekszünk, a fehéret egyre inkább fölváltja a vörös. A szőlőtermő területük 230 hek­tárnyi Szólád, Kötcse, Kőröshegy és Balatonszemes térségében. Kemendi István elnök szerint a ré­gió egyik fejlődési lehetősége, ki­törési pontja a borturizmus; ezért is van jövője annak, amit csinál­nak. S munkahelyet, megélhetést ad sokaknak a szövetkezet. ▲ Főnixmadár Minden rendezvényen ott va­gyok, segítek, ahol tudok, de ez a cím a társaimnak is szól - mondta Fiilöp Tibomé, a kis te­lepülések nagyasszonya kitün­tető cím birtokosa. A főnixmadarat ábrázoló jelvényt és az oklevelet Kaposváron vette át. Erre a címre civil szervezetek ja­vasolhattak a településeken tevé­keny hölgyeket. Fülöpnét a Szó­lódért Egyesület ajánlotta a nagy­asszony titulust odaítélők figyel­mébe.- Ha nem volnának társaim, akik hasonlóképpen tevékenyek, akkor egymagám semmire sem mennék - állította Fiilöp Tibomé, s elárulta: büszkén viseli kabátja hajtókáján a főnixmadarat. - Elnö­ke vagyok a helyi nyugdíjas-egye­sületnek; öt éve alakultunk, har­mincán vagyunk, és mindenütt ott vagyunk, ahol történik valami. Ha a Hollandiából nyaranta Szólódra jövő református híveknek főzni kellett, magam vettem kezembe a fakanalat. Ott voltunk a falu eddigi legkiemelkedőbb rendezvényén, az októberi borfesztiválon. A köz­ség virágosításában ^ igen szorgal­masak a tagjaink. Ők rakták leg­utóbb ládába a virágokat s ültették el az árvácskát a Millennium park­ban. Örülünk, hogy segíthetünk, a hajtókáján Fiilöp Tiborné az egyre szépülő faluközpontban hiszen ezáltal is szépül a település. Fülöp Tibomé most előadást szervez, elsősorban az időseknek; belgyógyász orvost hívott meg, aki a helyes életmódról tájékoztatja az érdeklődő falubelieket. A klubel­nök azt is elárulta: kissé fájlalja, hogy a legutóbbi szüreti mulatság nem úgy sikerült, ahogy tervezték. A fiatalokkal összefogva szerették volna megrendezni, velük együtt járni a falut, de végül nem tudták őket bakra ültetni, s a nyugdíjasok magukra maradtak. Ha a helyi fia­talok nem is, az idősek annál seré­nyebbek. Gyakran föllépnek: éne­kelnek, táncolnak. Még cigányru­hájuk is van - arra az esetre, ha ép- pen cigánytáncot járnának. __■ Ko ppány emlékét idézik Olyan legenda is él, miszerint Kop­pány (Kupa) vezért valahol Szólád környékén, talán a mai Nezde kül­területen négyelték föl. Bár bizo­nyosan nem vele, hanem mással tették elrettentő okból azt a látsza­tot keltve, hogy Koppány az áldo­zat. A somogyi horka lelke ma is ott bolyong a vidéken. Az Istvánt segítő bajor lovagok közül több éppen itt kapott birtokot. A hely el­ső neve ezért is lehetett Neusiedl (Újtelep), s a magyarban kopha- tott Nezdére ezer év alatt.____ ■ Ismert helybelieket kérdeztünk; milyennek szeretnék látni tíz év múlva a falut? _______ Vo nzóvá akarják tenni a fiataloknak Németh Lajosné könyvtáros, kul- túrfelelős: - Fejlődjön a szociális el­látás, nőjön az óvo­dások száma, ezt szeretném. S akár a környező települé­sekkel összefogva, kulturális fellegvá­rakat kellene létre­hozni: mozit, szín­házat. Jó lenne föl­ébreszteni az ér­deklődést a közösségi rendezvé­nyek iránt. A kilencven általános is­kolás gyerek az, aki most mozdít­ható. Meg kellene őriznünk a lelke­sedésüket a későbbiekre is. Ha tu­ristákat akarunk Szóládra csábítani - ebben látom a falu fejlődésének az egyik útját akkor vonzóvá kell tenni a települést. S ha így lesz, ak­kor a helybeli fiatalok is itt teleped­nek le, nem költöznek el. Koczka Gyula mezőőr: - A legfon­tosabb az, hogy kiépüljön a szennyvízcsator­na-hálózat. Ez a fejlődés alapja. Több lehetőség lesz akkor az épít­kezésre, mert ta­lán idővel ez a fia­talok számára is elérhetőbb lesz. Most még ugyan­is nem tudják fölvenni a versenyt a külföldiekkel. Azok, ha érdekük úgy kívánja, sok millió forintot is adnak egy-egy házért, a helybeli fi­ataloknak meg ma nincs miből. Pe­dig csak úgy lesz jövője a falunak, ha gyarapodik a lélekszáma. Fiatal­nak, idősnek egyaránt lehetőséget kell adni. Ez ma még hiányzik. So­kat várok a holland üdülőfalutól, az öregbítheti Szólád jó hírét. Szipliné Zenthe Csilla gyesen le­vő anya: - Nincs iskola Szólódon, és az óvodába is csak alig több mint tíz apróság jár; ez érzéklete­sen mutatja, hogy mi a falu legfőbb gondja. Attól fé­lek, hogy idővel bezár itt az óvoda is. Fejlődni kelle­ne, méghozzá a mostaninál sokkal gyorsabb ütemben, nehogy elöre­gedjen a település. Van faluhá­zunk, de nincs kihasználva; a kul­túrát más nem hozza be Szólád­ra, pedig ez fontos volna. A közte­rületek rendezettek, virágosak, er­re sokat költ az önkormányzat, de azért is tenni kellene, például la­kástámogatás formájában, hogy a fiatalok helyben maradjanak. Kiss Jenő gazdálkodó: - Sokat fej­lődött a falu, de mintha a legutób­bi időben ez kis­sé megtorpant volna. Pedig nem szabad leállni... Rossz jelnek tar­tom azt is, hogy a futballpályát a kö­zelmúltban bérbe adta az önkor­mányzat egy vál­lalkozónak. Kis faluként elva­gyunk, mint a befőtt, pedig na­gyobb nyüzsgés kellene ide. Sze­rintem igen hiányzik egy széles választékot nyújtó vegyesbolt, meg a helybeliek nagyobb össze­fogása is; egy bált is alig lehet ma már szervezni, szilveszterkor is csak diszkóra futotta a tizenéve­seknek. Várjuk a csatornát, s rend­be kellene tenni a község útjait. Csató Sándor nyugdíjas: - Ha az el­múlt évek gyakorlatát követi a falu vezetése, akkor je­lentős fejlődés előtt áll a telepü­lés. Messze földön ismertté vált Szólád a löszpin­cesor felújításával; legutóbb itt avat­ták a megye borki­rálynőjét, vagyis olyan dolgok történtek, amikről ko­rábban álmodni sem mertünk. Az önkormányzat egyetlen pályázati lehetőséget sem hagy ki, így bizto­sítja a falu jövőjét. Vörös Gyula pol­gármester és Hajdú Zoltán Levente, a tevékeny református lelkész sze­mélye a garancia erre. Az is jó vol­na persze, ha több munkalehetőség lenne itt; ha fölépül a nyugdíjasház, az segíthet ezen a gondon is. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents