Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-23 / 19. szám

2002. Január 23., Szerda A L M A N A C H 0 2 9 7. OLDAL Sátor a madarászoknak Hét éve hozták létre a Bodrog Község Egészséges Ifjúságáért közalapítványt. így évente mint­egy félmillió forinttal tudják tá­mogatni a fiatalokat.- Minden évben legalább öt pályázatot adunk be, és kapunk támogatást az önkormányzattól is - mondta Szentgróti József, az alapítvány elnöke. - Ezekből a pénzekből tudjuk támogatni a ki­rándulásokat, illetve a sportegye­sületet, amely igen népszerű a fiatalok körében - közkedveltek a versenyei is -, és ebből a pénzből vásároltuk a konditerembe az edzéshez szükséges gépeket. Vet­tünk sátrat is, ezt szívesen köl­csönadjuk a gyerekeknek, amikor madarásztáborba mennek. Ezen­kívül maga az alapítvány is szer­vez többféle kirándulást, köztük nagyobb túrákat is. Többször jár­tunk már Erdélyben, az idén pe­dig negyven fiatallal lengyelor- szági útra készülünk. _________■ Eg yütt a szülők, gyermekek Négy éve alakult az Együtt Egy­másért klub. A húsznál is több alapító tag azt vallja, össze kell fogni a fiatal családokat, közös szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget kell biztosítani a gyerekeknek és a szülőknek.- Bizonyos fokig elszigetelt a falu, szűkösek a szórakozási le­hetőségek, a városba járás pedig drága - mondta Matucza Károly- né klubvezető. - Ha tudunk kö­zös rendezvényeket szervezni a családoknak, s ezek tetszenek, akkor már megérte a fáradozás. A középpontban természetesen a gyerekek állnak, ezért játszó­házakat, kirándulást, farsangi délutánt, tavasszal pedig majá­list szervezünk. A szülők is ak­kor érzik igazán jól magukat, ha látják, hogy gyermekeik önfe­ledten játszanak, s közben nekik van idejük egy kis tereferére is. A szülők hozzák az ötleteket, a klubtagok összeülnek, s meg­beszélik, hogyan lehet megvaló­sítani. - Télen a kultúrházban, nyáron a hivatal mögötti játszó­téren találkozunk. A legnagyobb gondunk, mint mindenhol, itt is a megfelelő anyagi háttér­nek a megte­remtése, hi­szen minden mindenütt pénzbe kerül. Az önkor­mányzattól kapunk támo­gatást, és ma­gunk is meg­próbálunk pénzt szerezni: bálo­kat szervezünk, különböző ren­dezvényeken üzemeltetjük a bü­fét. A bevétel a klubé, s ezt tud­juk a gyerekekre költeni. Pályáz­ni, sajnos, nem tudunk, mert ah­hoz egyesületet kellene alakíta­ni. Ha társadalmi munka van, akkor is mozgósítjuk a csapatot; virágosítunk, fát ültetünk, ren­dezzük a környezetünket. Eb­ben a gyerekek is segítenek. így szinte észrevétlenül megszok­ják, hogy a települést is rendben kell tartani. Minden megmozdu­lásban számítunk az apákra is, kivéve az asszonytornát, mert onnan kizártuk a férfiakat, bár rájuk férnek egy kis torna. ■ Hajó a játszótéren- Fakitermeléssel 1999-ben kezd­tünk foglalkozni. Az erdőn na­gyon sok fát „pazaroltunk el”, mert amelyik törzs nem rönkmé­retű - nincs 20-22 centis átmérő­je -, azt tűzifaként kellett értéke­sítenünk. Magyarországon már voltak fa játszóterek. Ez adta az ötletet, hogy a fakitermelő bri­gádtól megmaradt fát felhasznál­juk játszótér készítéshez - mond­ta Nagy János vállalkozó. - Eddig mintegy 12 játszóteret adtunk át, és mindegyikre tíz év garanciát vállaltunk. Ezeket a játszótereket azonban évente felül kell vizsgál­ni. Mi ezt vállaljuk, és azt is, hogy a legkisebb hibát 24 órán belül kijavítjuk, bárhol állítottuk fel az országban. A játékokat úgy kell elkészíteni, hogy a gyerekek­nek a lehető legkisebb esélyük le­gyen egy esetleges sérülésre. Nagy János kísérletező elme. Legújabb terve a mozgó térjáték. Most egy labirintust tervezett, amiben a gyerekeknek egy fago­lyót kell eljuttatni a célba.- Már készen vannak a tervek, s hamarosan a prototípust is fel­állítjuk a faluban. Újdonság lesz még a játékhajó, ami kilenc mé­ter hosszú hajótest mozgó kor­mánnyal, iránytűvel, működő csigasorral, tat- és keresztárboc­cal. A hajó belseje homokozó, hogy az esetleg lecsúszó gyere­kek ne üssék meg magukat. A mozgássérült gyerekeknek is ter­vezünk játszótereket, illetve ját­szótérrendszereket. Ebben is van labirintus, életnagyságú sakktáb­la és bábuk, amik mozgathatók, valamint helyettesíthetők. Ezek nagyon nagy területet kívánnak, hogy ott a tolókocsival is elférje­nek. Egyes iskolákban tornaszer­ként használják a játékokat. A já­tékaink erdősen túltervezettek, nem fordulhat elő baleset. Négy gyermekünk van, így megoldjuk a házi nyúzópróbát. _________a GY ERMEKPARK BODROGON. Lakossági kezdeményezésre kezdték el a gyermekjátszótér és park építését a községben; három év munkájába és kétmillió forintba került, mire odáig jutottak, hogy átad- hatták a teret. A parképítő munkát a közhasznú munkások és a bodrogi szülők végezték.___________■ Me nedéket nyújt az alapítvány A Bodrogért kitüntető címet adományozta Ficsor Anitának, a Menedék alapítványi iskola igazga­tóhelyettesének a községi képviselő-testület.- Először magam is csodálkoztam, hiszen fiatal vagyok, s nem is tősgyökeres bodrogi. Kevesen va­gyunk tanárok; az elsők között kerültem ide, és nyolc éve tanítok - mondta Ficsor Anita. - Szere­tem ezt a falut, s jó a kapcsolatom a helybeliekkel.- A Menedék alapítvány célja, hogy segítsen a társadalom peremére szorult fiatalokon , s óvo­dát, majd iskolát alapított Bodrogon. Befogadták a helybeliek az alapítványiakat?- Az alapítvány először Budapesten hozott lét­re fiú-, majd leányotthont. Később kiderült, hogy foglalkozni kell a megelőzéssel is. Az állami gon­dozott gyerekek családba kerülnek, s megkapják azt a lelki és anyagi támaszt, amelyet elveszítet­tek. Bodrogon a hivatásos nevelőszülők szolgála­ti lakásokban élnek, itt egymást segítik a csalá­dok. Megszervezték az óvodát, majd 1994-ben az iskolát, 1995-ben a zeneiskolát. Az iskolában a tanulók 90 százaléka állami gondozott gyerek volt. Tizenhat kisgyermekkel kezdtük a munkát; ma már a faluból is ide járnak az iskolások.- Mi jellemzi az itteni oktatást?- Nagy előnye ennek az iskolánknak, hogy kis csoportban tudunk a gyerekekkel foglalkozni, s a szülőkkel együtt segítik a beilleszkedést. A gye­rekek között sok a cigány származású, érzelmi­leg és értelmileg sérült. Nekik sokkal több figye­lemre van szükségük. A követelményekben azonban teljesen átlagos iskola vagyunk. Ficsor Anita, az iskola igazgatóhelyettese kis tanítványai között- Milyen a vallási nevelés az iskolában?- Világnézetileg elkötelezetten, keresztény szellemben neveljük a gyermekeket, de itt nincs •felekezeti megoszlás. Bibliaóráink vannak, de semmilyen felekezetnek a katekizmusa, tana nincs benne. Ezek a gyerekek az iskolában sem­miben nem szenvednek hátrányt, csak több sze- retetet, figyelmet és védelmet kapnak. ________■ Jo bban segítik a családokat Négyéves a Vöröskereszt új akp- szervezete. Madarászná Nagy Ág­nes az elnöke. - Előtte is volt alap­szervezet a faluban, de a váltással megújult a munka. Másféle rendez­vényeket szervezünk: érdekes elő­adásokat, foglalkozásokat. Rendsze­resen jön hozzánk orvos, és beindí­tottuk a foltvarró-tanfolyamot is. A Vöröskereszt egyik legfonto­sabb feladata a segélynyújtás. Az alapszervezeti tagok ismerik legjob­ban a település lakosait, s ők jelezik a gondokat. - Akik segítségre szo­rulnak, először a barátaikhoz for­dulnak; ha már nagyon kilátásta­lannak látják helyzetüket, csak ak­kor keresik föl az önkormányzatot - mondta Madarászná Nagy Ág­nes. - Néha ők fordulnak hozzánk, mert sokszor nem az önkormány­zat segíthet, hanem a Vöröske­reszt. Több akciónk is van egy év­ben. Évente többször mosóport, burgonyát, étolajat s tartós fo­gyasztási cikket árusítunk a bolti árnál olcsóbban. Rendszeresek a ruhaakciók is. Ahol számítanak ránk, minden rendezvényen ott vagyunk. Nehéz volna számok­ban meghatározni, hány egyént és családot támogattunk. Olyan a gazdasági helyzet, hogy mindig van rászoruló, s nem hiszem, lesz- e valaha is annyi pénzünk, hogy mindenkin segíthessünk. ______■ __________________Bodrogi olvasóinkat kérdeztük: elégedettek-e az egészségügyi ellátással?_________ Ál landó háziorvosra lenne szükség Nagyné Révész Lívia: - Mióta a régi háziorvosunk nyugdíjba vonult, csak helyettesítő doktorunk van. Az állandó orvosi ellátást szerintem minél hamarabb meg kell oldani, mert nagyon sok a településen az idős ember, és nem tudnak átjárni a szomszédos fal­vakba. Bár én egy specialistában jobban megbízom, éppen ezért hordom a gyerekeimet szakorvos­hoz; szerencsére erre elég ritkán kerül sor. A saját betegkártyámat még nem vittem el innen, ám ha belátható időn belül nem oldódik meg a helyzet, mást megoldást és más orvost kell keresnünk. Olyan orvosra van szüksége a fa­lunak, akire biztosan számíthat. Iváncsics Anna:- Az orvosi ellátá­sunk erősen aka­dozik. Nincs ál­landó háziorvo­sunk; hol ez he­lyettesít, hol meg az. A községben lakókat nem ér­dekli az, hogy a régi és az új házi­orvos megegyezett-e a praxisjog megvételében vagy kötött-e szerző­dést valakivel a felsőmocsoládi ön- kormányzat. Néhány ember nem tud megegyezni, és ennek most a lakosság issza meg a levét. Min­denkinek az volna az érdeke, hogy megnyugtatóan rendeződjön a há­ziorvos kérdése, és végre legyen egy állandó háziorvosunk, akit is­merünk, akiben megbízunk. Ha másképpen nem megy, akkor má­sik körzethez kell csatlakoznunk. Csobod Imré­né: - Majdnem semmilyen itt az orvosi ellátás; hol a somogysárdi, hol a hetesi, hol meg egy kaposvá­ri orvos helyette­sít. Ha Bodrogon valaki megbetegszik, azt sem tud­ja, hogy merre és hova menjen. Sajnos, elég sokat kell orvoshoz járnom, de nem tudom, hogy ép­pen kit találok a rendelőben, mert teljesen bizonytalan, hogy ki ren­del. Még a régi háziorvosunknál van a kártyánk, nem is tudjuk máshova vinni. Eddig hetente két­szer kijött a háziorvos, ismert mindenkit. Elégedettek voltunk vele, de ő már nyugdíjba vonult, és a leendő orvossal anyagi dol­gokban nem tudnak megegyezni. Sárdi Imre: - Az orvos jó, de ritkán van itt. Csak szer­dán meg pénte­ken rendel, akkor is későn. Hamar sötétedik, s a rossz szemem mi­att nem vállalom a botorkálást a rendelőig. Ha a hét másik napjain lesz valaki rosszul és azonnali ellátásra van szüksé­ge, a mentőnek telefonálunk. Ez bizony elég gyakran előfordul, mert sok az idős ember a faluban. Bár eddig is inkább a kórházba mentünk, ha bajunk volt. A mos­tani orvosunkkal elégedettek vol­nánk, csak az a baj, hogy Kapos­várról jár ki. Jobb lenne, ha itt lak­na, akkor bármikor elérhető vol­na. Most csak helyettesít, és azt sem tudjuk, hogy meddig. Volford Sándor:- A doktornő, a volt háziorvo­sunk pénzt kér a praxisjogért. Az új orvos nem akarja ezt az ösz- szeget kifizetni, és így nem tud­nak megegyezni. A felsőmocsolá­di önkormányzat pedig - ugyanis ahhoz a körzethez tartozunk - tu­domásom szerint már megkötötte vele a szerződést, de amíg nem rendezik az anyagi dolgokat, addig csak helyettesíthet. Most három orvos jár ide, senki nem tudja, hogy mikor lesz állandó dokto­runk. Hetente kétszer jön orvos, de előfordul, hogy át kell mennie Csombárdra, Hetesre vagy Jutába. Ez így nem jó sem a gyerekes csa- ládolmak, sem az időseknek. ■ BODROG HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7439 Bodrog, Kossuth utca 54. Tel/fax: (82) 489-071 e-mail: bodrog@somogy.hu A hivatal ügyfélfogadási ideje: hétfőtől péntekig 8-12 óráig. A LAKOSSÁG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 480 14 éven aluliak: 97 15-18 évek: 17 19-60 évesek: 255 60 évesnél idősebb: 111 KEVÉS JUT FEJLESZTÉSRE Kétéves költségvetést készített tavaly a testület, bízva abban, hogy nem változnak a normatí­vák, a többletfeladatokhoz pedig többletforrásokat is igényelhet. Az önkormányzat évi teljes költ­ségvetése 49,2 millió forinttal számol. A személyi kiadásokra meg a közterhekre, valamint a köz- és közhasznú munkások bérére mintegy kilencmillió forin­tot fordítanak; a dologi kiadások pedig a falugondnoki költségek­kel együtt 13,3 millió forintra rúgnak. A szociális támogatásra 8,8 millió forintnyi összeget kü­lönítettek el, de a kifizetett pénz függ a segélyezettek számától is. Az intézmények fenntartására 11,56 milliót fordítanak, fejlesz­tésre pedig 6,5 millió forintot. Már biztos, hogy átépítik a busz­várót, befejezik a játszótér és a közvilágítás korszerűsítését. A munkák anyagi hátterét a pályá­zatok és saját pénzeszközeik adják. Az idei tervek között sze­repel a legnagyobb temető ravatalo­zójának a felújítása és az imaház te­tőzetének az átépítése is. LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legtöbb embert a Menedék alapítvány foglalkoztatja; hu­szonkét alkalmazottja között van­nak pedagógusok és nevelőszü­lők is. A fűrésztelepen tizenket- ten dolgoznak, az önkormány­zat tíz lakosnak ad munkát. Nagy János manufaktúrájában pedig - mindig a munkáktól füg­gően - nyolcan-tízen dolgoznak. KÉT BOLT, KÉT KOCSMA Egy magántulajdonban levő és egy coopbolt van a faluban. A vásárlók mind a kettőben több­nyire az olcsóbb cikkeket kere­sik. Megtudtuk azt is: a vásár­lókkal meglehetősen nehéz egy-egy új terméket elfogadtat­ni. Legtöbbet kenyérből, tejből adnak el mind a két üzletben. Kocsma is kettő van a faluban; az egyik ugyancsak a cooplánc- hoz tartozik, de vállalkozó üze­melteti, a másik magánszemé­lyé. A lakosság az olcsóbb alko­holféléket issza, fogy a bor, a sör, a pálinka. A forgalom nagy­ságát az ára határozza meg. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA; SZARKA ÁGNES FOTÓK: KOVÁCS TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents