Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-22 / 18. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 2 2 2002. Január 22., Kedd BÁBONYMEGYER HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8658 Bábonymegyer, Dózsa György u. 50. Tel.: 84/320- 200, 325-317. Hétfőtől csütörtökig 8-16.30-ig, pénteken 8-14 óráig van nyitva. Mindennap van ügyfélfogadás. A FALU KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 14 évesnél fiatalabb: 14-18 éves: 18-60 éves: 60 évesnél idősebb: 192 BŐVÍTIK AZ ÓVODÁT A napközi otthonos óvoda tavaly kezdett bővítését augusztusra szeretné befejezni az önkormányzat. A beruházás 12 millió forintba kerül, a felét már elvégezték. A munka befejezéséhez ez évre kétmillió forintot különített el az önkormányzat. Költség- vetési koncepciójában második helyen szerepel a Petőfi utca szilárd burkolattal ellátása. Ez csaknem 20 millió forintba kerül; hatmillióval járul hozzá a helyi vezetés, s a hiányzó 14 millióra pályázik az Ukignál. Tervezi a ravatalozó felújítását, a falu rendezési tervének elkészítését és a közvilágítás korszerűsítését. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére is pályázik öt községgel közösen. Bábonymegyer az idén 30 millió forintot szánt fejlesztésre. A szociális és egészségügyi feladatokra 12 milliót terveztek. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ A legnagyobb foglalkoztató a Béta-Roll Hengergumizó Rt, amely évek óta igyekszik megfelelni a piac új kihívásainak. A cég megyeri üzemében 65 dolgozónak ad munkát. Huszonnyolc személyt foglalkoztat az önkormányzat; tizenhármán dolgoznak az óvodánál és az iskolában, öten a polgármesteri hivatalban. Ezenkívül tíz közhasznú munkást is alkalmaznak. 913 168 31 522 ISKOLÁSOK KORSZERŰ ÉPÜLETBEN. Bábonymegyer egyik büszkesége az általános iskola, amit új szárnnyal és tornateremmel bővítettek s alig másfél éve avattak föl. Mintegy huszonnégymillió ío intba került ez a fontos beruházás, de megoldották vele az oktatási intézmény régóta sürgető gond:; kulturált körülmények között s egy épületben oktathatják az alsó és a felső tagozatos tanulókat. ígv mei szűnt a tanítók ingázása is a két településrész között, és lényegesen hatékonyabb lett a műnk. , __s Ha t lóval vár a vendégre Bábonymegyemek nemcsak múltja és jelene van, hanem jövője is - mondta dr. Ruff Flórián polgármester, aki 1990 óta irányítja a községet. Hogy biztató jövő előtt áll a 900 lakosú falu, azt Ágh János mezőgazdasági vállalkozó is megerősítette. Arra készül, hogy külföldi vendégeket hoz, s föllendíti a község idegenforgalmát. A fejlődésről az önállóság visszanyerésén túl a számok is beszélnek. Egy évtized alatt 133 millió forint értékű beruházást végeztek el, s ebből 53 milliót a község saját erőként teremtett elő. Bevezették az egészséges ivóvizet, a poros-sáros utcák többségét - a Dózsa, Hunyadi, Haladás és Béke utcát - mintegy négy kilométer hosszan aszfalttal fedték. Bővítették az általános iskolát, megteremtve a központi oktatás feltételeit, s tornaszobát építettek.- Kiemelt eseményként tartjuk számon, hogy 1991-ben óvodát létesített az önkormányzat - mondta dr. Ruff Flórián. - S az új intézményt már bővítenünk kellett. Kiépült a vezetékes földgáz- hálózat, s ez még komfortosabbá tette a települést. Sort kerítettünk a vízrendezésre, felújíttattuk a középületeket. A polgármester hangsúlyozta: bízik a község fejlődésében, hiszen sikeres vállalkozások tevékenykednek itt, és szép a falu környezete. Fontos feladatnak tartja a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését, a Petőfi utca aszfaltozását, a község parkosítását a fiatalok megtartása, a szakemberek ide csábítása érdekében is. Az egyik civil szervezet a Bábonymegyer Községért alapítvány, amit az önkormányzat kezdeményezésére három évvel ezelőtt hoztak létre. Az volt a szándékuk, hogy lehetőséget teremtsenek a lakosság sportolási és művelődési igényei jobb kielégítésének támogatására. Major Károly kuratóriumi elnök szerint eredményeik még nagyon kezdetiek, hiszen korlátozottak az anyagi lehetőségeik. Éppen ezért számítanak a falu vállalkozóinak a felajánlásaira és a lakosság személyi jövedelemadójának egy százalékára.- Lehetőségünk szerint támogattuk az anyagi nehézségekkel küszködő sportegyesületet - mondta Major Károly. - Segítettük az iskolások ajándékozását a falunapi rendezvényen is. Remélem, a lakosok közül is mind többen megismerik az alapítvány munkáját és anyagilag is támogatják, mert csak így felelhet meg az alapító okiratban megfogalmazott céloknak. Ágh János tíz éve talált rá Bábonymegyerre. 1991-ben vette meg a téesz régi juhtele- pét, majd a kárpótlás során földet vásárolt. A bérelt földeket is számítva a családi vállalkozás most mintegy 600 hektáron gazdálkodik. Ágh János már harmincmillió forintot költött beruházásra, épületekre és utakra. Azért választottam Bábonymegyert, mert itt a juh- telep révén lehetőség nyílt az állattartás megteremtésére - magyarázta. - Ez a dombos terület ugyanis csak legeltetésre, juhtartásra alkalmas. Most kétezer anyajuhot tartunk, növeljük ezt a számot. A szaporulatot Olaszországba adjuk el, folyamatosan, ahogy igénylik a bárányt. A növénytermesztés ezeken a gyenge aranykoronáid földeken egyáltalán nem éri meg; ráfizetéses, és nincs biztos piaca. Ezért növényt csak annyit termesztünk, amennyi'az állatainknak kell. Négy szürkemarha is legel Bábonymegyer határában. Ágh János azt mondta: tízre bővíti ezt az állományt, mert ezeket csak kedvtelésből tartja. S van hat lova is.- Bízik-e a község további fejlődésében?- A következő években a majort szeretném bemutatóteleppé fejlesztem. Nem tenném, ha nem lámám ebben a jövőt. A pályázatokon nyert pénzt minden esetben visszaforgatom a gazdaságba. A lovakat kocsikáztatásra, lovagoltatásra tartom; remélem, bekapcsolhatjuk a községet a falusi turizmusba. Külföldieket szeretnénk ide hozni, hogy megismerjék a táj szépségét. Bízom a fejlődésben, s ezt a juhtartásra és a turizmusra alapozom. ______________________■ Négy templom, egy emlékház Bábonymegyer sajátossága, hogy négy temploma és egy kápolnája van. A megyeri falurészen álló református templom állaga romlott, a katolikus azonban - ezt 1940-43- ban építették - modern épület. A bábonyi evangélikus templomot 1832-ben emelték, a Dózsa utcai református templomot pedig 1768- ban. Három felekezetihez tartozik a lakosság. A település múltjának fontos része, hogy Bábonyban 1919-ben házat vett s itt alkotott Rudnay Gyula, a híres festő. Irányításával készült el a református templom freskója, s az I. világháborús emlékmű. A Kossuth-díjas festő hajdani otthona ma emlékház, és özv. Borza Gyuláné, a mű- vész.keresztlánya gondozza. ■ Betyársír a temető árkában Régi, megsárgult lapú könyvet kotort elő a 81 éves Losonczi Páer. - A feleségem szüleitől örököltük: a somogyi betyárokról szól. Fiatal korunkban gyakran forgattuk - emlékezett. - Betyárvilág volt itt, főleg az 1848/49-es szabadságharc után. Patkó és Balassa sírját kopjafa jelzi a bábonyi temetőhöz vivő út mellett. Losonczi Pétert érdekelte a betyárok sorsa. Sokat beszéltek róluk az öregek, legtöbbet a két Patkóról. - Tóth volt a két testvér igazi neve - mesélte. - Jancsi 35, Pista 33 éves lehetett, amikor rabolni kezdett a bandájuk Ádánd, Tab, Nyim, Ságvár térségében. Főleg disznót, birkát loptak. Patkó Pistát Bábony- hoz Móricz Böske leányasszony vonzotta: az mosott rá. Pistáról az a hír járta, hogy nem fogja a golyó... Aztán mégiscsak elérte őket a végzet. Állítólag Kovács Ferenc nyírni gazda igazította útba üldözőiket. - Az erdő sűrűjében akadtak rájuk Stiaszni József igali pandúr őrmester emberei - mondta Losonczi Péter. - Balassát lelőtték, Baloghot megsebesítették; halálos lövés érte Patkó Pistát is. Két társuk elmenekült. Patkóra Bábonyban, egy kazal tövében találtak rá a pandúrok. Azt beszélik, seblázasan vizet kért, s mikor őrzője, Jani István borral itatta meg, megsúgta neki, hogy a gombóci határban melyik kazalba rejtette a pénzét. Ezt azonban meghallotta a kisbíró, s megelőzte; meg is gazdagodott. Patkó Pistát és Balassa Józsit egyházi áldás nélkül hántolták el a bábonyi régi temető árkában. ■ Türelem a gyerekszívekhez Hét éve igazgatja Takács Margit a Rudnay Gyula Általános Iskolát. A bábonyi falurész kisiskolájából indult; később évekig tanított abban az osztályteremben is, ahol valaha megtanulta a betűvetést.- Harminchárom éve végeztem a pécsi tanárképző matematika-kémia szakán - emlékezett Takács Margit. - Akkor üresedett meg itt egy állás, így kerültem pályakezdőként a szülőfalumba. Kicsit félve vállaltam, hogy ott tanítsak, ahol kollégája lettem volt tanítóimnak. Köztük volt Dusza Pálné tanító is, aki már gyermekkoromban is a példaképem volt. Már akkor határoztam: tanár leszek. Abban az időmben az alsó tagozat részben osztott volt, a felső osztatlan. - Mikor én ide jártam, még hiány volt szaktanárokban - mondta Takács Margit -, az iskola viszont megtanított önállóan tanulni. így rövid idő alatt ledolgoztam a hátrányt... Harminchárom éve tanítok, ez az első munkahelyem. Az iskolában 1982-1995 között igazgató- helyettes voltam, hét éve pedig igazgató. Kínáltak jobb állást, magasabb beosztást is, de maradtam.- Nem bánta meg? Takács Margit igazgató az iskolában néhány tanítványával- Nem. Örülök, hogy részese lehettem a változásoknak, s megteremthettük az iskola színvonalasabb oktatásának feltételeit. Létrehoztuk a technikatermet, melegítő- konyhát építettünk, megnyitottuk az óvodát; elkészült az iskolaépület új szárnya, s végre egy épületben van az alsó és felső tagozat.- Milyenek a mai tanulók?- Mások a mai diákok: nyíltabbak, és sokkal kritikusabban fogadják a szülők vagy a nevelők tanácsait. Türelemmel és sok szeretettel azonban eljuthatunk minden gyermek szívéhez. Ez a munkám, s naponta ezen fáradozom. ■ __________BÁBONYMEGYER! OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK; MILYENNEK LÁTJÁK A FALUJUKAT, ÉS MIT HIÁNYOLNAK?___________ Sz embeötlő gyarapodás nagyobb összefogással VEGYES PÁLINKÁVAL KEZDIK Havasi Antalné Öt élelmiszer- és vegyesboltban vásárolhat a lakosság. Az áíész üzlete tagja a coophálózatnak, így a legválasztékosabb az árukészlete. A boltokban minden alapvető élelmiszer, illetve vegyi áru kaphatók. A Dózsa utcai bolt a nagyobb ünnepekre cukrász- süteményt is hozat. Az italboltban reggel a vegyes pálinka a legkelendőbb. Napközben inkább a csapolt sör, a fehér- és a vörösbor fogy jobban. A kocsmában pénteken és szombaton van igazán nagy forgalom, több mint hetven vendég fordul meg itt. Sokan a zenegépet hallgatják. A száz lemezen mintegy ezer szám közül válogathatnak. __________■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: GÁTI KORNÉL községi könyvtáros: - Húsz éve figyelem a falum sorsát. Az utóbbi években nagyon sokat változott. Ivóvizet kaptunk, szilárd burkolatú utakat építettek, bővült a telefon- hálózat, a községbe hozták a gázt. Fejlesztették az iskolát, felújították a polgármesteri hivatalt, a kul- túrházat. Óriási előrelépés ez ebben a kilencszáz lakosú faluban. Amit még hiányolunk: a korszerű orvosi rendelő, egy közösségi helyiség, és játszótér is kellene. Gyönyörű a környék, csak az a gond, hogy a sok terület magánkézbe került s a kirándulók kevésbé látogathatják. Büszke vagyok a falunkra, mert nemcsak múltja és jelene van, hanem szép jövője is. Sárfalvi Dezső igazgató, képviselő, a polgárőregyesület elnöke:- Tizenkét éve itt élünk, s a község azóta olyan sokat szépült, gyarapodott, hogy még az átutazók is észreveszik. A változásban elvitathatatlan érdemei vannak a polgármesternek meg a képviselőknek, s abban is, hogy a lakosság jóval igényesebb lett. Mi kellene még? Van még sáros utca, hiányzik a szennyvízcsatorna-hálózat, EU-konform hulladékgyűjtésre, mutatós buszvárókra is szükség volna. Főtér kellene a bábonyi s a megyeri falurésznek, s meg kellene menteni a református templomokat. A közbiztonság javítására létrehozzuk a polgárőrség bábonyi tagozatát is. H a r m a t h Györgyné boltvezető: - Büszke vagyok a szülőfalumra, rohamosan fejlődött az utóbbi tíz évben; felsorolni nehéz a sok változást. Persze vannak még hiányosságok is: a fiatalok elmennek, mert itt nincs munka. S mind kevesebben foglalkoznak a közélettel, visszahú- zódóak az emberek. Szeretném, ha megszűnnének ezek a hiányosságok és a lakosok többet tennének a falu fejlődéséért. Javítani kell a közvüágítást, a közbiztonságot. Elkerülhetetlen az orvosi rendelő korszerűsítése. Szívesen vállalnék társadalmi munkát, hogy még vonzóbb legyen a település, épüljön játszótér is. Talán ez is megtartóerő lenne a fiataloknak. Gálfi György vállalkozó: - Itt élek 46 éve; azóta kiépült az infrastruktúra, vonzó lett a falu. Ide kötnek a barátok, ismerősök, a gyümölcsösöm. Nagyon megszerettem Bábonymegyert, de előbb-utóbb elköltözünk, mert csak ketten lakjuk ezt a nagy házat a feleségemmel. Örülök, hogy bővítették az iskolát, megújult több épület, bevezették a földgázt, megszűnt a sok sáros utca. Amit viszont hiányolok: a játszótér, és a Rudnay-házat is bekapcsolhatnák az idegenforgalomba. Rendbe kellene tenni a hősök kertjét is. A családok bevonásával szebbé varázsolhatnák az utcákat, bevezethetnék a Tiszta udvar, rendes ház versenyt is. Mezőfi Tiborné postahivatal-vezető: - Huszonkét éve itt élünk, a munkám is ide köt. Büszke vagyok rá, hogy mennyit szépült, fejlődött ez a község. Komfortos lett; utak épültek, bevezették a gázt, bővítették az iskolát, felújították a kultúrházat, a hivatalt. Úgy tapasztalom, az önkormányzat igazi gazdája a falunak. Nagy gondot fordít a közterületekre is. A fiataloknak azonban helyben kevés a lehetőségük; a tanulás befejeztével egyre kevesebb jön vissza. Ezen kell változtatni. Hiányzik még a szennyvíz- csatorna, pedig az környezetvédelmi szempontból is fontos. Az önkormányzatnak is jobban kellene törődnie az idősekkel. ■
