Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-20 / Vasárnap Reggel, 3. szám

2002. JANUAR 20. SZTÁROK 13 HÍREK I Amerigo Tót hazatér szülőfalujába > ■ Hazatér munkáiban a kilencvenhárom évvel ezelőtt Fehérvárcsurgón Tóth Imre néven született, majd Itáliában letelepedett világhírű szobrászművész, Amerigo Tót. Másfél ezer alkotásból, személyes tár­gyakból, családtörténeti és egyéb dokumentumok­ból álló hagyatékából válogatva márciusig szülőfalu- 1 ja nyit állandó kiállítást. A családja egykori fehérvár- íj csurgói kastélyának felújításán, s annak kulturális központtá alakításán munkálkodó Károlyi György gróf teremt helyet az épületben. Mikor a színidirektorokat akasztják | g A IX. Drámaíró versenyen az Alföld színidirektorai, | Bodolay Géza, a kecskeméti, Konter László, a békés- | csabai és Korognai Károly, a szegedi színház igazga- I tója méri össze rögtönzőképességét holnap a veszp- rémi Petőfi Színházban. Az aznapi újságból húzott I cikk alapján kell egyfelvonásos darabjaikat megírni- | uk. Ezúttal a direktoroknak meg is kell rendezniük, amit „főztek”. A házigazda társulaton kívül többek között Pásztor Erzsi, Kubik Anna, Székhelyi József § és Sztankay István a játék játékosai. A Csocsó Amerikába megy ■ Koltai Róbert ismét a filmes álomváros, Los Ange­les meghódítására indul. Ezúttal a hazai filmto­plista második helyén álló új filmjével, a § . Csocsóval. A színész-rendező kilenc évvel ezelőtt már ostromolta a falakat az akkor Oscarra is jelölt Sose halunk meg című alkotással. „Végül az is nagy fegyvertény volt, hogy a filmet megvásárolta | az amerikai HBO tévécsatorna - idézi Koltai. - A Csocsó január 24 -el díszbemutatójára egyébként amerikai magyarok adták össze a pénzt.” Cinit idézik meg Husztiék í ■ „Mulatságos szellemidézésre invitáljuk mindazo­kat, akik szeretik a színházat, irodalmat, na és a hu- | mórt, az életet” - tartja Piros Ildikó és Huszti Péter, a Cini, isten csúzlija című új, a Madách Színház Tolnay Szalonjában februárban bemutatásra kerülő műsor két szereplője. A színészházaspár azt a Ka­rinthy Ferencet idézi meg összeállításában, aki egy­szerre volt drámaíró, tréfamester, játszótárs, és az élet szerelmese, s az ő életük mint ilyen baráttal éj­szakába nyúló beszélgetések során fonódott össze. Mondják, tőle tanulták a játék varázsát is. 1 Kevés manapság az olyan zeneszerző és szövegíró a popszakmában, aki bármihez nyúl, rövid időn belül sláger lesz belőle. Kaszás Péter nevét szerzőtársa, Jimmy tragikus halála után ismerte meg leginkább a közönség, hiszen az azóta eltelt időszak alatt több aranylemez bizo­nyítja a fentiek igazát. Eddig hatmillió eladott lemezen működött közre alkotóként. Mindig annak az előadónak a hangjára írja a dalokat, átível éppen együtt dolgozik. Dolgozott már Máté Péterrel, Korda Györggyel, Aradszky Lászlóval, Balázs Palival, Csocsesszel, Frédivel, a Nagyecsedi Fekete Szemekkel és természetesen Zámbó Jimmyvel ■ Sokak szerint Kaszá’s Péter Jimmy tragikus halála után el­kezdte ontani a slágereket. A ze­nész ezt cáfolja, hiszen ahogy me­séli, ő mással is dolgozott a sztár életében.- A dalaim közül ha valamelyik megtetszett neki, azt ő kapta meg - állítja Kaszás Péter. - Azok a sláge­rek Jimmy hangterjedelmére íród­tak, nem hinném, hogy rajta kívül bárki sikerre tudta volna vinni őket. Aktívan zenélt 1992-ig, ő volt a Marcelina PJT egyik frontembere. Már akkor is közel állt hozzá a szintetizátorra épülő dallamos pop­zene, ő volt a szerzője többek kö­zött a PJT egyik legmagyobb sikeré­nek, a Sztár csak te vagy című nótá­nak, amelyről rádiófelvétel is ké­szült és az akkori slágerlisták első helyére került. Egyszer éppen Korda Györgyöt kísérték, amikor az énekes megkér­te Kaszás Pétert, hogy írjon neki né­hány számot. Öt dal készült el rö­vid időn belül, amelyek annyira tet­szettek Kordának, hogy a követke­ző lemezére valamennyi felkerült. Azóta nincs megállás, egymás után kapta ' a felkéréseket. Aradszky László például vele csinálta meg azt az albumát, amely 16 év hallga­tás után jelent meg, Balázs Pali pe­dig az egykori Első Emelet tagját, Kisszabó Attilát kérte meg, hogy hozza össze a slágergyárossal. Már a harmadik közös albumuk készül, az első kettő többszörös arany- és platiqalemez lett. Ráadásul 11 film­nek a zenéje is az ő keze munkáját dicséri.- Érdekes lehet az olvasóknak, hogy én az alapötleteket sosem hangszeren találom meg, hanem séta közben - árulja el. - Aztán ki­nyitom a stúdió ajtaját, bemegyek és feljátszom a fejemben már ösz- szeállt dalt. Rengeteg zenét és stí­lust hallgatok nap mint nap, ám a zeneszerzésben a szintetizátoros pop, a szövegekben pedig a boldog­ság és ,a szerelem áll az alkotói munkám középpontjában. Először Kaszás Péter Születési hely, Idő: Szeghalom, 194€ Családi állapota: nős (Anikó), egy fia Iskolai végzettség: gimnáziumi érett! Foglalkozása: zenész, zeneszerző, sz Eladott lemezei: kb. 6 millió példány Díjai: Nívó-díj, Huszka Jenő-díj, Kossuth Kard megírom a dal refrénjét, amelynél mindig fontos, hogy rövid és köny- nyen tanulható legyen a közönség számára is. Bármilyen furcsa, de hölgyek nem tartoznak a Kaszás-istállóhoz, mert szerinte ez férfiszakma. Ráadá­sul állítja, az ő dalait csak és kizáró­lag 30 feletti férfi­ak tudják hitele­sen tolmácsolni. Minden nótáját először feleségé­nek, Anikónak és zenei rendezőjé­nek, Muck Ferencnek mutatja be. Felesége első hallás után valameny- nyi szerzeményét azonnal leszólta eddig, így ha valamelyik rögtön el­nyerné a tetszését, az maga lenne a csoda. Természetesen sosem fogad­ja meg Anikó asszony tanácsait, ám bevallja ez az egyetlen dolog, ami­ben ilyen határozott.- Minden másban meglehetősen életképtelen vagyok, nem is tudom mi lenne velem, ha valaki kikülde- ne egy piacra, hogy vásároljak be. Valószínűleg mindent megvennék, amire egy háztartásban semmi szükség - tette hozzá nevetve Ka­szás Péter. B. Molnár László Újkori slágergyáros Márai Londonban A tizedes emléke üt Márai Sándor Á gyertyák csonkig égnek című világ­hírű regénye először jelent meg Angliában. Orbán Vik­tor összekapcsolva Tony Blairrel való találkozóját a könyv londoni bemutatójá­val, hétfőn át is nyújtott egy példányt a brit kormányfő­nek, az odakint Embers, vagyis Parázs címen kiadott könyvből. A skót származású, de az USA-ban élő fordító, Carol Brown Jeneway német változatból fordította Márai 1942-ben írt könyvét. „Márai úgy vélte, hogy őt nem lehet angolra ül­tetni - mondta Bogyay Katalin, a kiadást szorgal­mazó londoni Magyar Kulturális Intézet igazgatója pedig a regény hősei közel állnak az angol men­talitáshoz, úgyhogy biztos vagyok a sikerben!” A könyv megjelenése után néhány nappal már fel is került a brit bestsellerlistára. A legnagyobb internetes könyváruház, az Amazon listáján a 28. helyen van, s rövidesen újabb 18 országban adják ki. Az angliai Viking Kiadó a kiadás jogát 100 ezer fontért vásárolta meg a New York-i Knopftól. 8 „Némelykor Imre jött el értünk a szálláshe­lyünkre kocsival, s nemegyszer haza is ő szállí­tott minket megtetézvén a boldog estét rendőr­keltette aggodalommal... Midőn a sípszó elhang­zott, karhatalmi kar lendült, s bármely hihetet­lennek tűnt, mindez nekünk szólt.- Le vagyunk bukva! - ejtettem magam elé a baljós szavakat...- Van egy dal a lebukott elvtársakról - mondta Imre. - De a fölemlegetése felesleges. A helyzet nem azonos. Például nem vagyok elvtárs.” A poharazgatás utáni ellenőrzést végül is megúsz­ták, mert a „a tizedest” tisztelve meghatódtak a köz­lekedésiek, emlékezik vissza Sütő András egy törté­netre a sok közül, és rajta kívül még ötvenen hason­lókra és komolyakra a Vallomások Sinkovits Imréről alcímet viselő kötetben. Pályatársak, közéleti szemé­lyiségek, mindenféle rendű-rangú kortárs idézi a Nemzet Színészét, mint a főcím mondja: Az embert. A Tinta Kiadónál megjelent gazdag emlékezéstárház Spangel Pétert, a riportert és szerkesztőt dicséri, ki még emlékezetes interjúkat, Sinkovitstól származó leveleket, írásokat is beleszőtt a színészóriásról szó­ló, korabeli fotókkal bőségesen illusztrált kötetbe. A könyv élő bemutatóját holnap, 21-én este tartják a Kiskorona utcai Óbudai Társaskörben. S. T. Almási Évát néha lefőzik ■ Almási Éva február 3-tól rendkívül gonosz lesz. A Bu­daörsi Játékszín új produkci­ójában, a magyar színpadon még nem játszott Steinbeck- darab, Az Édentől keletre fő­szereplője, Cathy Ames.- Senki sem születik ere­dően gonosznak - tiltako­zik. - A Stuart Máriában is azt kerestem, mi tette Erzsé­betet olyanná, amilyen, úgy most is azon voltam, hogy megértsem, mitől vált ilyen­né. Különben nem tudnám eljátszani. Ám úgy vagyok vele, s ezt még Ádám Ottótól tanultam, a próbákon kell a titok, mert ha beszélünk róla, elpattan, mint egy szappanbuborék. Kellenek a fehér foltok, s ak­kor az előadás közben megoldódnak a dolgok. Az előadást Koncz Gábor rendezi, aki a játék­beli férjem is. Bár együtt kezdtünk a József Atti­lában, később a Madáchban valahogy sose kerül­tünk össze mint egyik kedvenc partnerrel. Csak így. Kinti produkciókban. Otthon védem magam. Egy színész-rendező-direktor férj, és színészlány mellett nem beszélünk a szakmáról. So­ha nem kötöm össze csa­ládtagjaimat a munkával. Mert azt meg tudom kérdez­ni, hogy éhes vagy-e kislá­nyom, de azt hogy milyen volt a próba?... Soha nem nézek próbát, csak egymás premierjére megyünk el. Ott­hon a centrum amúgy az ebédlőasztal. Ám a férjem a konyhatündér. Sok elrontott húslevesembe került, hogy Lajos ilyen jól főzzön. Vi­szont mégis rosszul esik, hogy jobb, de ezért néha megpróbálom „lefőzni’’. Nem sok sikerrel, ellenben rettentő jól mosogatok és takarítok. Megelégedés­sel ülök le egy takarítás után, mert nagyon alapos vagyok. Azon, hogy egy alakítás ilyen vagy olyan, le­het vitázni, de hogy egy mosdó tiszta vagy sem, az konkrét dolog... (sipka) A finnek a gyűrűk urai A Gyűrűk ura című trilógia első epizódja, a Gyűrű szövetsége minden eddigi filmes rekordot megdöntött. Négy nap alatt több mint 160 ezren látták a hazai mozikban, Amerikában pedig már négy hete őrzi első helyét a népszerűségi listák csúcsán. Sokak szerint a siker titka a Tolkien által teremtett, sehol sem létező fantáziavilág egzotikumában keresendő. Ám azt kevesen tudják, hogy a tündék népének nyelve valószínűleg a finnektől szárma­zik. S mint ilyen, a magyarral is rokon. B A finn nyelv nélkül ma A Gyű­rűk ura sem létezne. A brit John Rónáid Reuel Tolkien (1892- 1973) ugyanis eredetileg nyelvész volt. Már iskolás korában tanul­mányozta az óangolt és az angol nyelv történetét, de igazán nagy hatást a kihalt gót nyelv tette rá. Olyannyira, hogy szórakozásból teremtett is egy „új ősgermán nyelvet”, az újgótot. Ám ez csak addig izgatta, amíg a kezébe nem került a Kalevala angol fordítása. Tolkient olyannyira elbűvölte a finn mitológia, hogy magát a nyel­vet is megtanulta, s ennek hatásá­ra felhagyott az új gót szavak te­remtésével, s inkább a Tolkien- rajongók számára jól ismert quenya, a tündenyelv megalkotá­sába kezdett. Ám egy idő után rájött, hogy hiába zengenek gyö­nyörűen az általa teremtett sza­vak, ha nincsenek beszélői, nincs környezet, ahol alkalmaznák őket. így kezdte el kialakítani nyelvének hátterét az általa ismert mitológiák alapján - vagyis a gombhoz varrta a kabátot, azaz a nyelvhez teremtett történetet. Ám kitört az első világháború: Tolkien rögtön az egyetem befejezése után a frontra került, ott megbete­gedett, és hamarosan hazatért. A kórházban kezdte írni azokat a meséket, amelyből a tri­lógia kialakult. Először A szilmarilok című regé­nyét írta meg, majd 1937-ben jelentette meg híres gyerekkönyvét, A babót. Mindkét történet Középföldén játszódik, s mindkettő olyan sikeres volt, az olvasók szinte kikövetel­ték Tolkientól a folytatást. így szü­letett meg főműve, A Gyűrűk ura. Tolkien tizenhét éven át dolgo­zott eposzán. Ahogy munkájával haladt, egyre több kapcsolatot te­remtett A babó, A gyűrűk ura és A szilmarilok között. A távoli me­seföldön játszódó, évezredekre nyúló történet egyre tökéletese­dett. Tolkien álma egyébként az volt, hogy egyben jelenjen meg A szilmarilok és A Gyűrűk ura, de ezt a kiadók ellenezték. A legna­gyobb akadály az volt, hogy Tolkien képtelen volt a két regény közötti összes ellentmondás fel­oldására. Az évtizedek során írt különböző ver­ziók annyira ellentmon­dásosak voltak, hogy Tolkien sem tudta, me­lyek legyenek a véglegesek, s vé­gül ez a feladat fiára, Christopher- re maradt. A munka egy valódi eposz ösz- szeállítására emlékeztetett: sok, különböző korú és ellentmondá­sos részletből kellett egységes mű­vet alkotni. Vesa Sisattö, Amikor a finnből tündenyelv lett című írásá­ból azonban kiderül, hogy sokat segített az ihlető háttér, a Kalevala ismerete. Az azonosságokat ma már nehéz felfedezni, mivel Tolkien alaposan átdolgozta őket, de például a szilmarilok teremtő istennőjének neve, Ilúvatar a finn Ilmatarra emlékeztet. Mindkét eposzban az érték visszaszerzésé­re épül a cselekmény. Még az ég­tájak is megegyeznek. A Kalevala hősei Pohjolából (Északföldjéről), a tündék az északi Thangorodrim hegyéről hozzák el kincsüket, s mindkét helyet szörnyek őrzik. S hogy mi magyarok se marad­junk ki: vannak bizonyos tünde kifejezések, amelyek emlékeztet­nek az általunk használtakra: az anta például az ad szavunkra, a hala pedig a halra rímel - és ter­mészetesen ugyanazt is jelenti.

Next

/
Thumbnails
Contents