Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-18 / 15. szám

4. OLDAL MEG Y E I KÖRKÉP 2002. Január 18., Péntek i~- HBB Vezet a feketemunka SMS-hírek KUTYA EGY ÜGY. Egyesek ku- tyái rendszeresen garázdálkod­nak a patalomi utcán, veszélyez­tetve a járókelőket. Az illetéke­sek úgy látszik, nem mernek szólni a legtöbb adót fizető tu­lajdonosnak. BÉREMELÉS. A közalkalma­zottak, ha nincs minimálbér­emelés, akkor nem is kaptak volna béremelést. Vagy kaptak, csak más zsebébe vándorolt? MACI. Mikor emelik meg végre a munkanélküli-járadékot és a rendszeres szociális segély összegét. Köztudott, hogy min­den megemelkedett. GYEREKÜLÉS. A tömegközle­kedési járműveken, ahol nincs biztonsági öv, hogyan oldják meg a 7-14 éves gyerekek utaz­tatását? VÁLASZ A NAGY TALÁNYRA. Kinek kell a sorköteles ked­vezmény? A királyok nem lesznek katonák. ■ Tavaly kétszer annyi bírságot rótt ki a szabályokat megszegő munkáltatókra a megyei mun­kaügyi és munkabiztonsági felügyelőség, mint 2000-ben. Tavaly mintegy 1500 munkáltatót ellenőriztek, s rendszerint talál­tak valamilyen szabálytalansá­got. Míg 2000-ben 8000, tavaly 9600 intézkedésre volt szükség, a kiszabott összbírság pedig 23 millió forintról 50 millióra emel­kedett. Dr. Farkas István, a fel­ügyelőség helyettes vezetője el­mondta: a munkabiztonsági el­lenőrzések során tavaly is az épí­tőipar volt a legkiemeltebb terü­let. Itt a legjellemzőbb, hogy hiá­nyoznak, vagy nem megfelelőek a védőfelszerelések. Itt volt a leg­több munkabaleset is. A listát vezeti még a feldolgozóipar és a mezőgazdaság. Jellemző adat, hogy míg 2000-ben 12 bírságot kellett kiszabni, összesen 2,5 millió forint értékben, tavaly már 38 munkaadót köteleztek csaknem 7,8 millió forintnyi bír­ság megfizetésére. Nőtt a sza­bálysértési bírságok száma is: a tavalyi 526 kiszabott bírság csak­nem háromszorosa a korábbi évi­nek, az összeg pedig alig egymil­lió forintról 4,3 millió forintra emelkedett. Munkaügyi területen tavaly 200 bírságot szabtak ki 21 millió forint összértékben. A szabályta­lanságok listáját továbbra is munkaszerződés hiánya vagy hi­ányosságai vezetik, ám egyre jel­lemzőbb a munkabérrel kapcso­latban az írásos elszámolások hi­ánya, valamint a munkaidő-pihe­nőidő arányának megsértése, a túlfoglalkoztatás. A külföldi feke­temunka, az egyre szigorodó szankciók ellenére most is jócs­kán adott tennivalót a felügyelők­nek. A bírság meglehetősen ma­gas: akit először kapnak külföldi engedély nélküli foglalkoztatá­sán, minden engedély nélküli munkavállaló után 250 ezer fo­rintot kell fizetnie. Ha három éven belül újra „lebukik”, ez az összeg már 500 ezer forint. En­nek ellenére míg 2000-ben 12 munkaadó ellen 23 külföldi mun­kavállaló engedély nélküli foglal­koztatásáért 3,8 millió forint bír­ságot szabtak ki, tavaly 15 mun­káltató, 70 „feketemunkás” és 16 milliós bírságösszeg volt a vég­eredmény^ _________________jj. BE * ~~ ^^rva '* v1 I I ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ' ,, _ ^ ^ ^ ^ ^ I I UiZ ^ ■ elkötelezett vállalkozáshoz, akkor hívja Korona Zoltán vezérigazgatót az alábbi telefonszámok valamelyikén ffiffPlW1' 345-8206, 345-8207, 06/30/3430900 I ez>r~i\ /com nóc70C0 I__CUVCI I I CíZJzLtíÍ3v3 t s ikereinknek! r* j r . | 2 !7 o •/ ... o ifi 00 íj # 4 IRURfln VI WWW.MURANYI.COM I q r~i\ /co m nooTzoco I _cuyci i i COZ.COC si kereinknek! muRflim WWW.MURANYi.COM Minimálbért a képviselőknek A parlamentben ülőknek 153-ról 165 ezerre növekedett az alapbére, így egy átlagos honatya 230 ezer forintos jövede­lemmel és 215 ezres költségtérítéssel kalkulálhat. Arról kér­deztük a somogyi embereket, szerintük megdolgoznak-e az országgyűlési képviselők a pénzükért? Szalai Tündi: - Túl soknak tartom azt a pénzt, amit egy hónapban hazavisznek. Minél több bi­zottságnak tagjai, annál többet keresnek, és akkor még nem beszéltünk az utazási költségtérítésről. Havi 200 ezer forintért én is felutaznék Budapest­re. Jó lenne, ha betartanák azt, amit a választá­sokkor ígérnek, hiszen azért szavaztunk rájuk, mert szimpatikus volt törekvésük; Egy idő után ezek sajnos elfelejtődnek. Ebben az esetben nem sajnálnám tőlük a pénzt. Akik munkájukat segí­tik, azokról sem kellene elfelejtkezniük, hiszen jóval kevesebbet keresnek. Barabás Csaba: - Annyit adnék az országgyű­lési képviselőknek, amennyit egy átlagember ke­res. Ez mostanság nem több ötvenezer forintnál. Az a legnagyobb gond, hogy a többség azt sem tudja, mi a dolga. A parlamentben üldögélő 2-300 emberből csupán néhány követi az eseményeket, a többi csak a gombot nyomogatja és újságot ol­vas. Ha annyiból élnének, mint mi, akkor minden bizonnyal jobb döntéseket hoznának, és még to­vább emelnék a minimálbért. Kovács Józsefné: - Kíváncsi lennék, mihez kez­denének, ha annyi bért kapnának, ami mindössze a létminimumhoz elég. Igazán megmutathatnák, hogyan lehet abból megélni, hogyan kell gazdasá­gosan beosztani. Sokat foglalkoznak a parlament­ben a cigányokkal, ennél jóval fontosabb lenne a létminimumon élő embereken segíteni. Még to­vább kellene csökkenteni a munkanélküli-járadé­kot, hiszen, aki akar, az tud dolgozni. Van itt mun­kahely bőven, nem kellene válogatni. Tóth István: - Méltányosnak tartom azt a nettó 300 ezer forintot, amit kapnak a honatyák. Szerin­tem megérdemlik, megdolgoznak érte. Főként azoknak jár, akik eredményeket tudnak felmutat­ni. Tudom, kik képviselik Kaposvárt a parlament­ben, figyelemmel kísérem tevékenységüket, hi­szen a város fejlődését tartják szem előtt. Azzal is tisztában vagyok, hogy az sem mindegy, ellenzéki vagy kormánypárti képviselőről van-e szó. Tény, hogy az elmúlt években sokat fejlődtünk. ______■ Ke vesebb jut közmunkára Nagyatád Maratoni tanácskozást tartott teg­nap a Rinya menti kistérségi terü­letfejlesztési társulás. Az egyetlen napirend a Szociális és Családügyi Minisztérium közmunka-foglal­koztatást támogató pályázata volt, amelyhez haladéktalanul csatla­kozni kívánt mindegyik Rinya menti település. Az évkezdés ugyanis kénysze­rű meglepetést tartogatott az ön- kormányzatok számára. A So­mogy Megyei Munkaügyi Köz­pont Nagyatádi Kirendeltségének tájékoztatása szerint az idei köz­hasznú foglalkoztatásra fordítható keret a tavalyi összeg felét sem éri el, s közben a minimálbér-emelés miatt még növekedett is az egy foglalkoztatottra eső költség. így a közhasznú létszámnak mintegy harmadával számolhatnak most az önkormányzatok, hogy némi­leg enyhítsenek a munkanélküli­ségen. Az új közmunkapályázat ép­pen a tartós munkanélküliek, a roma népes­ség és a hal­mozottan hát­rányos hely­zetűek életkö­rülményeinek javítását cé­lozza, s egy­ben arra is le­hetőség, hogy pótolja a ki­eső közhasznú keretet. Minden egyedi szempontot és lehetőséget latba vetettek tegnap a Rinya men­ti települések, hogy a lehető leg­esélyesebben pályázhassanak, s végül arról döntöttek, hogy Nagy­atád gesztorságával hét hónapon keresztül összesen 200 ember tar­tós és hasznos foglalkoztatását vállalják. A pályázat révén mint­egy 60 millió forint támogatást re­mél a kistérség, mellyel nemcsak a települések ároktisztítását, vízel­vezetését és közterület-bővítését oldhatják meg, hanem több száz család megélhetését is biztosíthat­ják. BÍRÓ MÁRIA Kórház: gáz volt, gáz lesz Nem kell százmillió forintos vesz­teséggel számolnia a Kaposi Mór Megyei Kórháznak amiatt, mert egy korábbi szerződés alapján gáz­fűtésről olajfűtésre kellett átállnia. Dr. Gyenesei István, a megyei köz­gyűlés elnöke kezdeményezte: 48 órán belül kapcsolják vissza az in­tézményt gázfűtésre. Erre az illeté­kes szaktárcák segítségével a MÓL Rt-vel és a Kögáz Rt-vel kötött meg­állapodás alapján kerülhet sor. Mint ismeretes, a megyei kórház hét évvel ezelőtt szerződésben vál­lalta, hogy rendkívüli téli időjárás esetén a fűtési rendszerét olajra ál­lítja át. Ezzel kedvezményes gáz­díjat fizet, amely évente 16 millió forintos megtakarítást jelentett. Korábban, 1998-ban volt szükség öt napra az energiaváltásra, majd az idén január 44-én hajnalban ugyanezt kérte a szerződésre hi­vatkozva a szolgáltató. Az olajfű­tés naponta kétmillió forintos többletterhet jelent az intézmény­nek, s a 45 napos átállás mintegy százmilliós többletráfordítást kí­vánna, ez pedig a kórház működő- képességét is veszélyeztetné. Dr. Gyenesei István hangsúlyozta: megengedhetetlen, hogy a megyei kórház az anyagi ellehetetlenülés határára sodródjék, mert ez jelen­tős mértékben rontja a betegellá­tás minőségét, s veszélyezteti a kórházi dolgozók munkáját is. A gázszolgáltató hozzájárult a szer­ződésmódosításhoz. Ennek lénye­ge, hogy a kórház kedvezménye ugyan megszűnik, ha alapdíjat fi­zet, de a szolgáltatásból rendkívü­li téli időjárás ésetén sem lesz ki­kapcsolható^ _________________■

Next

/
Thumbnails
Contents