Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-18 / 15. szám
4. OLDAL MEG Y E I KÖRKÉP 2002. Január 18., Péntek i~- HBB Vezet a feketemunka SMS-hírek KUTYA EGY ÜGY. Egyesek ku- tyái rendszeresen garázdálkodnak a patalomi utcán, veszélyeztetve a járókelőket. Az illetékesek úgy látszik, nem mernek szólni a legtöbb adót fizető tulajdonosnak. BÉREMELÉS. A közalkalmazottak, ha nincs minimálbéremelés, akkor nem is kaptak volna béremelést. Vagy kaptak, csak más zsebébe vándorolt? MACI. Mikor emelik meg végre a munkanélküli-járadékot és a rendszeres szociális segély összegét. Köztudott, hogy minden megemelkedett. GYEREKÜLÉS. A tömegközlekedési járműveken, ahol nincs biztonsági öv, hogyan oldják meg a 7-14 éves gyerekek utaztatását? VÁLASZ A NAGY TALÁNYRA. Kinek kell a sorköteles kedvezmény? A királyok nem lesznek katonák. ■ Tavaly kétszer annyi bírságot rótt ki a szabályokat megszegő munkáltatókra a megyei munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőség, mint 2000-ben. Tavaly mintegy 1500 munkáltatót ellenőriztek, s rendszerint találtak valamilyen szabálytalanságot. Míg 2000-ben 8000, tavaly 9600 intézkedésre volt szükség, a kiszabott összbírság pedig 23 millió forintról 50 millióra emelkedett. Dr. Farkas István, a felügyelőség helyettes vezetője elmondta: a munkabiztonsági ellenőrzések során tavaly is az építőipar volt a legkiemeltebb terület. Itt a legjellemzőbb, hogy hiányoznak, vagy nem megfelelőek a védőfelszerelések. Itt volt a legtöbb munkabaleset is. A listát vezeti még a feldolgozóipar és a mezőgazdaság. Jellemző adat, hogy míg 2000-ben 12 bírságot kellett kiszabni, összesen 2,5 millió forint értékben, tavaly már 38 munkaadót köteleztek csaknem 7,8 millió forintnyi bírság megfizetésére. Nőtt a szabálysértési bírságok száma is: a tavalyi 526 kiszabott bírság csaknem háromszorosa a korábbi évinek, az összeg pedig alig egymillió forintról 4,3 millió forintra emelkedett. Munkaügyi területen tavaly 200 bírságot szabtak ki 21 millió forint összértékben. A szabálytalanságok listáját továbbra is munkaszerződés hiánya vagy hiányosságai vezetik, ám egyre jellemzőbb a munkabérrel kapcsolatban az írásos elszámolások hiánya, valamint a munkaidő-pihenőidő arányának megsértése, a túlfoglalkoztatás. A külföldi feketemunka, az egyre szigorodó szankciók ellenére most is jócskán adott tennivalót a felügyelőknek. A bírság meglehetősen magas: akit először kapnak külföldi engedély nélküli foglalkoztatásán, minden engedély nélküli munkavállaló után 250 ezer forintot kell fizetnie. Ha három éven belül újra „lebukik”, ez az összeg már 500 ezer forint. Ennek ellenére míg 2000-ben 12 munkaadó ellen 23 külföldi munkavállaló engedély nélküli foglalkoztatásáért 3,8 millió forint bírságot szabtak ki, tavaly 15 munkáltató, 70 „feketemunkás” és 16 milliós bírságösszeg volt a végeredmény^ _________________jj. BE * ~~ ^^rva '* v1 I I ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ' ,, _ ^ ^ ^ ^ ^ I I UiZ ^ ■ elkötelezett vállalkozáshoz, akkor hívja Korona Zoltán vezérigazgatót az alábbi telefonszámok valamelyikén ffiffPlW1' 345-8206, 345-8207, 06/30/3430900 I ez>r~i\ /com nóc70C0 I__CUVCI I I CíZJzLtíÍ3v3 t s ikereinknek! r* j r . | 2 !7 o •/ ... o ifi 00 íj # 4 IRURfln VI WWW.MURANYI.COM I q r~i\ /co m nooTzoco I _cuyci i i COZ.COC si kereinknek! muRflim WWW.MURANYi.COM Minimálbért a képviselőknek A parlamentben ülőknek 153-ról 165 ezerre növekedett az alapbére, így egy átlagos honatya 230 ezer forintos jövedelemmel és 215 ezres költségtérítéssel kalkulálhat. Arról kérdeztük a somogyi embereket, szerintük megdolgoznak-e az országgyűlési képviselők a pénzükért? Szalai Tündi: - Túl soknak tartom azt a pénzt, amit egy hónapban hazavisznek. Minél több bizottságnak tagjai, annál többet keresnek, és akkor még nem beszéltünk az utazási költségtérítésről. Havi 200 ezer forintért én is felutaznék Budapestre. Jó lenne, ha betartanák azt, amit a választásokkor ígérnek, hiszen azért szavaztunk rájuk, mert szimpatikus volt törekvésük; Egy idő után ezek sajnos elfelejtődnek. Ebben az esetben nem sajnálnám tőlük a pénzt. Akik munkájukat segítik, azokról sem kellene elfelejtkezniük, hiszen jóval kevesebbet keresnek. Barabás Csaba: - Annyit adnék az országgyűlési képviselőknek, amennyit egy átlagember keres. Ez mostanság nem több ötvenezer forintnál. Az a legnagyobb gond, hogy a többség azt sem tudja, mi a dolga. A parlamentben üldögélő 2-300 emberből csupán néhány követi az eseményeket, a többi csak a gombot nyomogatja és újságot olvas. Ha annyiból élnének, mint mi, akkor minden bizonnyal jobb döntéseket hoznának, és még tovább emelnék a minimálbért. Kovács Józsefné: - Kíváncsi lennék, mihez kezdenének, ha annyi bért kapnának, ami mindössze a létminimumhoz elég. Igazán megmutathatnák, hogyan lehet abból megélni, hogyan kell gazdaságosan beosztani. Sokat foglalkoznak a parlamentben a cigányokkal, ennél jóval fontosabb lenne a létminimumon élő embereken segíteni. Még tovább kellene csökkenteni a munkanélküli-járadékot, hiszen, aki akar, az tud dolgozni. Van itt munkahely bőven, nem kellene válogatni. Tóth István: - Méltányosnak tartom azt a nettó 300 ezer forintot, amit kapnak a honatyák. Szerintem megérdemlik, megdolgoznak érte. Főként azoknak jár, akik eredményeket tudnak felmutatni. Tudom, kik képviselik Kaposvárt a parlamentben, figyelemmel kísérem tevékenységüket, hiszen a város fejlődését tartják szem előtt. Azzal is tisztában vagyok, hogy az sem mindegy, ellenzéki vagy kormánypárti képviselőről van-e szó. Tény, hogy az elmúlt években sokat fejlődtünk. ______■ Ke vesebb jut közmunkára Nagyatád Maratoni tanácskozást tartott tegnap a Rinya menti kistérségi területfejlesztési társulás. Az egyetlen napirend a Szociális és Családügyi Minisztérium közmunka-foglalkoztatást támogató pályázata volt, amelyhez haladéktalanul csatlakozni kívánt mindegyik Rinya menti település. Az évkezdés ugyanis kényszerű meglepetést tartogatott az ön- kormányzatok számára. A Somogy Megyei Munkaügyi Központ Nagyatádi Kirendeltségének tájékoztatása szerint az idei közhasznú foglalkoztatásra fordítható keret a tavalyi összeg felét sem éri el, s közben a minimálbér-emelés miatt még növekedett is az egy foglalkoztatottra eső költség. így a közhasznú létszámnak mintegy harmadával számolhatnak most az önkormányzatok, hogy némileg enyhítsenek a munkanélküliségen. Az új közmunkapályázat éppen a tartós munkanélküliek, a roma népesség és a halmozottan hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítását célozza, s egyben arra is lehetőség, hogy pótolja a kieső közhasznú keretet. Minden egyedi szempontot és lehetőséget latba vetettek tegnap a Rinya menti települések, hogy a lehető legesélyesebben pályázhassanak, s végül arról döntöttek, hogy Nagyatád gesztorságával hét hónapon keresztül összesen 200 ember tartós és hasznos foglalkoztatását vállalják. A pályázat révén mintegy 60 millió forint támogatást remél a kistérség, mellyel nemcsak a települések ároktisztítását, vízelvezetését és közterület-bővítését oldhatják meg, hanem több száz család megélhetését is biztosíthatják. BÍRÓ MÁRIA Kórház: gáz volt, gáz lesz Nem kell százmillió forintos veszteséggel számolnia a Kaposi Mór Megyei Kórháznak amiatt, mert egy korábbi szerződés alapján gázfűtésről olajfűtésre kellett átállnia. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke kezdeményezte: 48 órán belül kapcsolják vissza az intézményt gázfűtésre. Erre az illetékes szaktárcák segítségével a MÓL Rt-vel és a Kögáz Rt-vel kötött megállapodás alapján kerülhet sor. Mint ismeretes, a megyei kórház hét évvel ezelőtt szerződésben vállalta, hogy rendkívüli téli időjárás esetén a fűtési rendszerét olajra állítja át. Ezzel kedvezményes gázdíjat fizet, amely évente 16 millió forintos megtakarítást jelentett. Korábban, 1998-ban volt szükség öt napra az energiaváltásra, majd az idén január 44-én hajnalban ugyanezt kérte a szerződésre hivatkozva a szolgáltató. Az olajfűtés naponta kétmillió forintos többletterhet jelent az intézménynek, s a 45 napos átállás mintegy százmilliós többletráfordítást kívánna, ez pedig a kórház működő- képességét is veszélyeztetné. Dr. Gyenesei István hangsúlyozta: megengedhetetlen, hogy a megyei kórház az anyagi ellehetetlenülés határára sodródjék, mert ez jelentős mértékben rontja a betegellátás minőségét, s veszélyezteti a kórházi dolgozók munkáját is. A gázszolgáltató hozzájárult a szerződésmódosításhoz. Ennek lényege, hogy a kórház kedvezménye ugyan megszűnik, ha alapdíjat fizet, de a szolgáltatásból rendkívüli téli időjárás ésetén sem lesz kikapcsolható^ _________________■