Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-14 / 11. szám

6. OLDAL 2002. Január 14., Hétfő BALATONFÖLDVÁR Földvár viszi el a pálmát HIVATALI ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 8623 Balatonföldvár, Petőfi u. 1. A hivatalban hétfőn 8 és 11.30 között, szerdán 8 órától 16 órá­ig, pénteken pedig 8-13 óra között van ügyfélfogadás. A polgármester fogadóideje: szerda 8-12 óra. A VÁROS KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 2251 6 évesnél fiatalabb 100 7-18 éves 235 19-60 éves 1394 60 évesnél idősebb 522 INGYENES SZOLGÁLTATÁSOK A helyi vállalkozások vezetőivel egyezkedik a város vezetése, hogy a vendégváró helyek mellett parkolókat létesítsenek. Jó pél­da erre a Forrás étterem, ahol a legutóbb húsz gépkocsimegállót létesítettek. A parkolás a város­ban ingyenes marad, csakúgy, mint a strandok és a nyilvános il­lemhelyek használata. A strando­kat is fejleszti az önkormányzat, és újabb játszóhelyeket kialakit. JUT PÉNZ FEJLESZTÉSRE A balatonföldvári önkormányzat az idén 872 millió forinttal gazdál­kodhat. Az állami források nem fedezik a kötelező feladatok ellátásának 60 százalékát sem, ezért az önkormányzati bevételek egy részét is a város működteté­sére kell fordítani. A legjelentő­sebb beruházás 39 telek kialakí­tása lehet a Móricz Zsigmond ut­cától délre; a közművek kiépíté­se mintegy 150 millió forintba ke­rül. Harmincnyolc telket licittel ad el az önkormányzat, ezekre ed­dig 60-an jelentkeztek. A 39. tel­ken hat szociális bérlakást építe­nek. Korzót létesítenek a Szé­chenyi utcában, a városközpont­tól a vasúti átjáróig; ennek a költ­sége összesen 30-40 millió fo­rint lehet. Létesíteni szeretnének egy önkormányzati vitorlásklubot. A turizmus szervezettségén segít­het, hogy két szakembert egész évben foglalkoztat majd az ön- kormányzat, s a Bajor Gizi közös­ségi háznál a mintegy száz hely­beli idegenforgalmi vállalkozás összefogását is igyekeznek segí­teni, és feladatuk a városi turisz­tikai koncepció kidolgozása is. LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Baiatonföldváron a város legna­gyobb munkaadója az önkormány­zat. Az általános iskolában, a zeneiskolában, továbbá az óvo­dában, a gamesznál, a közösségi házban, illetve a gondozási köz­pontban és a polgármesteri hiva­talban kétszáztizenkét szakem­bernek van biztos állása, s így kenyere. A nagyobb foglalkoztatók közétartozik még a nyári szezo­non kívül a Jogar hotel, valamint a Balatonföldvár és Vidéke Áfész. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: CZENE ATTILA FOTÓK: GÁTI KORNÉL KÖZÖSSÉGI HÁZ A VÁROSKÖZPONTBAN. A Bajor Gizi Közösségi Ház a város központja, s nem­csak az elhelyezkedése miatt; 1994-ben épült, és a kulturális élet központjává lett. Folyamatosan helyet ad a kiállításoknak, a szakköri foglalkozásoknak és a tanfolyamoknak. Népszerűek a gyerekszínházi elő­adások, nyaranta pedig itt tartják a nagy rendezvényeket, a fesztiválokat és hangversenyeket. A Földvár­napoknak már országos hírük van. A közösségi házban van a városi könyvtár, itt alakították ki az Euró- pa-pont elnevezésű irodát és a nyári hónapok kivételével itt működik a Tourinform-iroda is. _______■ Tu rizmushoz belföldi vendégeket Baiatonföldváron szinte minden családot érint a nyaraltatás. A lakosok zöme a nyári évad rö­vidségét tartja a legnagyobb gondnak. Ezen mindenképpen változtatni kell, s arra is van­nak határozott tervek, hogy mit kellene tenni.- Nekünk itt kell élnünk, akár csökken vagy növekszik a Balaton vonzereje - mondta Berkes László polgármester. - Ahhoz, hogy kihasználtak legyenek a szolgáltatóegységek, az kell, hogy a magyar állampolgároknak több pénzük legyen. Úgy tapasztaljuk, rövid időre, s legfőképpen hét­végékre sokan jönnek Balatonföldvárra. Többre azonban tőlük nem futja. A vendégvárók pedig nem tudnak a szolgáltatások igénybevétele híján jelentősebben fejleszteni. Berkes László beszélt arról is, hogy az alacsony fizetések behatárolják az üdülések időtartamát is.- Nincs az embereknek se pénzük, se idejük - summázott a polgármester. - Jó hely volna, ahová elutazhatnának, ilyen Balatonföldvár. Berkes László szerint a külföldi csak bokréta le­het a kalapon, a magyarok nélkül nem lehet jól működő idegenforgalomról beszélni. Kell persze repülőtér és négy-ötcsillagos szálloda is, ahol jól érezhetik magukat, de a régió vendégeinek a több­sége szerinte nem ezek közül kerül ki. - A mosta­ni hathetes főszezonban sok a külföldi, de hazá­jukban ők is a kevésbé tehetős réteg tagjai - tette hozzá. - Mi nem panaszkodhatunk, mert sokan választják üdülésük helyszínének a várost. A szol­gáltatásaink mellett más is van: a környék telepü­lésein egyebek között lehet lovagolni, bort kóstol­ni, horgászni. Nem tartom helyénvalónak azt a vádat, hogy a kevés program miatt maradnak távol a vendégek. Inkább azért, mert kevés a pénzük. Vanya László, a Margaréta utazási iroda veze­tője is arról beszélt, hogy magyarok nélkül nem lehet jelentős turizmus a Balatonon. - Átlagos ma­rad a forgalom Földváron is, ha nem jön több ha­zai vendég - állította. - Az előző években csapdá­nak bizonyult sokak döntése, hogy jelentősen engedtek például a szállásárból. Pedig a német tu­rista számára, szerintem, faár a korábbi ár is ala­csony volt. Vanya László arról is beszélt: a városnak vendégként járó napi 300 forintos idegenforgalmi adót olcsóbbá tenni nem volna jó, mert csökkentené Földvár bevé­teleit. Ugyanakkor megjegyezte: a bevételeket növelhetné egy fűt­hető tekepálya, mellette söröző­vel.- Egy feltaláló nemrég elmond­ta az ötletét - árulta el. - Ez talán előrevihetné a földvári turizmust. A feltaláló szerint napenergiával meg lehetne hosszabbítani a sze­zont. Úgy, hogy a Balaton egy ré­szét lekerítve, föléje tetőt húzva a sugarak jelentős vízmennyiséget fölmelegítenének március-április­ban is. Mindennek a kipróbálásá­hoz 3-4 millió forint kellene. Jentetics István a jó nevű For­rás vendéglő tulajdonosa. - Az idegenforgalom fejlesztése elen­gedhetetlen, mert a Balaton-par- ü települések lakosságának élet­módját meghatározza, hogy mennyi vendég jön - mondta. - Az elő- és utószezonban vendég­növelő szerepe lehetne a szállo­daiparban az úgynevezett Welness-programnak, amely az egészségmegőrzést szolgálja. A helyszíne lehetne ennek Balatonföld-vár is, a Széchenyi Tervnek a pályázati alapjából jutna rá pénz. A hát­tértelepüléseket körülölelő erdők pedig a falusi tu­rizmus, a lovaglás és a kirándulás jó terepei. Jentetics István felhívta a figyelmet a nyelvtanu­lás fontosságára is.- Az angol és a német nyelv ismerete létszükség­letté vált a Balatonnál. Szerencsére az iskola vezetői ezt idejében fölismerték - tette hozzá. - Az előbbrelépéshez mindemellett fontos volna az is, hogy valamennyi balatonföldvári vendéglátó arca derűt és mosolyt sugározzon. __________■ Tí z éve avatták várossá Balaton- földvárt. Röpke idő ez egy telepü­lés életében, Földvár azonban óri­ásit változott. Több önkormány­zat elismert kisrégiós központja, s parkosításának csodájára járnak az ország távolabbi szegleteiből. Nevét említik az Árpád-házi kirá­lyok oklevelei, de a terület még a XVIII. században is legelő volt. Te­rületét az 1900-as évek fordulóján Széchenyi Viktortól angol tőkések akarták megvásárolni; az üzlet el­maradt, magyar földesurak vettek telkeket s fürdő-részvénytársasá­got alapítottak. Keresztury Dezső meg is jegyezte; „Voltak, akik azt mondták, a hely szelleme sugal­mazta, hogy a magyar feudaliz­mus éppen itt építette meg a maga Balaton-parti fellegvárát.” Alapraj­za máig a legrendezettebb, s für­dőtelepnek legjobb az egész part­vidéken. Tüskés Tibor szerint a déli part nyaralói közül Földvár vi­szi el a pálmát. Beigazolódhat Eöt­vös Károly vélekedése: ha Földvár­nak más településekhez képest nincs is múltja, jelene viszont van, s ragyogó jövője is. Remek adottságai vannak Földvárnak, s ezekkel a várost építők jól sá­fárkodtak. A sétány platán­sora, a gyö­nyörű villák, a megszépült kikötő mind egy nyugodt kisváros ré­szei. A fiata­lok ugyan időnként panaszkodnak, hogy nincs szórakozási lehetőség, az idősebbek amiatt, mert nem épült bevásárlóközpont, de a döntésho­zók őrizni akarják a csendet to­vábbra is. Kultúrával igyekeznek vigasztalni; erre arányaiban több pénzt költenek, mint más telepü­lések. A közösségi ház rendezvé­nyei népszerűek, a vegyes kar és a fúvószenekar pedig külföldre is elviszi Balatonföldvár jó hírét. Az önkormányzatok kötelező­en végzendő feladata egyre több, s ehhez az állam nem ad elég pénzt. Rászorulnak az együttmű­ködésre. Földvár ma málr tizen­három környező településnek nyújt különféle szolgáltatásokat, s ez a tény minden dicsérő szó­nál többet mond. ■ Vászonra álmodta a Balatont Gyakorta megfesti Vágó Sándor a tópart szépségét vagy a város öreg, jellegzetes épületeit Megesik, hogy éjszaka megálmo­dom a kompozíciót, színt, aztán kikászálódom az ágyból, s fölvá­zolom, hogy reggelre el ne felejt­sem. A festés aztán már könnyen megy - árulta el Vágó Sándor. Katonatisztként szolgált a kö­zeli Pusztaszemesen, de ott bezárták a laktanyát. - Nem is baj, mert legalább jut időm arra, amit a legjobban szeretek, a festésre - mondta Vágó Sándor. Harminc éve fest, olajjal. Senki nem tanítot­ta rajzolni, az idők során azonban szekrénynyi szakirodalmat vásá­rolt össze, és képezi magát. Kis al­kotóműhelyét a garázsában ren­dezte be. Vittek már tőle képet Ja­pánba és Ausztráliába is. Témái között gyakran szerepel Földvár: a jellegzetes épületek és a tópart. S járja a vidéket; ha megtetszik neki egy fa, megörökíti a vászna­in. Termékeny festő. Képeiből holnap nyílik kiállítás a Bajor Gizi közösségi házban. ___________■ Új intézmény: az Arányúid Új intézményt alapított a földvári önkormányzat. Az Aranytűd gon­dozási központ szolgáltatásait a szerződés értelmében igénybe ve­szik a környékbeli öt község lako­sai is. A gondozási központ a nap­pali szociális ellátást, a házi segít­ségnyújtást, a családsegítést végzi, illetve a rászorultak étkeztetését. Földvár és a környező települé­sek új utat kerestek a családsegítés és a gyermekjóléti szolgálat felada­tainak az ellátására. Sok a rászo­ruló, a segítségre a váró a városban s környékén is. Eddig a IV. Béla Alapítvány látta el a teendőket, ám az alapítványnak a hat önkormány­ISMERT BALATON FÖLDVÁRIAKAT KÉRDEZTÜNK: MIRE SZÁNNÁNAK PÉNZT A KÖVETKEZENDŐ IDŐSZAKBAN? Komonsz- ky László­né tervező- irodában dolgozó vál­lalkozó: - Uszodát és jégpályát szeretnék építeni Balatonföldvárra; ezek elsősorban a gyerekek igényeit szolgálhatnák. Jó volna, ha megtanulhatnának vitorlázni is, ha már a Bala­tonnál élnek. Szeretném kul­turáltabbnak látni a Galamb­szigetet a kikötőben, s örül­nék, ha épülne ott egy zene­pavilon is. Több munkahely­re volna szükség a városban, hogy a fiatalok az iskoláik el­végzését követően vissza tudjanak jönni dolgozni. Somogyi Károlyné, a gamesz gazdasági vezetője: - A kulturális fejlődés a megkezdett úton halad­jon. Továbbra is támogatni kell a zenei életet. Sok város­lakó gondolkodása azonban változtatásra szorul. Örülnék annak is, ha a városban vagy a közelében egy nagy üzlet- központ épülne, ahol min­dent olcsón megvásárolhat­nánk, akkor nem kellene a munkahelyen összeszerve­ződve autóval Siófokra utaz­ni. Jó volna, ha az időseknek is lenne itt, helyben lehetősé­gük még több szórakozásra. Koncsag Renáta hitoktató: jlr** j|| ben a föld­vári fiata­loknak, például középiskolá­ra s munkalehetőségre egész évben. Ez a városhoz kötődé­süket szolgálná; szerintem a legtöbb fiatal szívesen Föld­váron maradna s nem költöz­ne el a munka végett vagy utazna naponta. Sajnos, azon­ban télen nincs találkahely, szórakozási lehetőség, és ke­vés a rendezvény. Nagyon örülnék egy uszodának és so­kakkal együtt szeretném, ha lenne Földváron is mozi. Kapus Já­nos, a ze­neiskola ta­nára: - Még több pénzt kellene köl­teni a kultú­rára. A föld­vári fúvós­zenekarnak például szüksé­ge volna egy rendes próbate­remre, mert az az üdülő, amit most használhatunk, nagyon lerobbant állapotban van, és nincs még illemhely sem. Örülnék egy városi uszodának és más egyéb sportolási lehetőségeknek is. Nagyon fontos volna, hogy egy középiskolát is alapítsa­nak a városban, ez is nagy­ban hozzájárulna, hogy hely­ben maradjanak a fiatalok. Nieselber- ger Zol­tánná, a városháza igazgatási ügyintéző­je: - Kellene a városnak egy jó üzlet- központ, hogy a földváriak­nak ne kelljen Siófokra utaz­niuk bevásárolni. Nagyon örülnék egy sportcentrum­nak is, amelynek a szolgálta­tásait a városlakók, a kör­nyékbéliek és az üdülőven­dégek egyaránt igénybe ve­hetnék. Jó volna egy igazi if­júsági klub és diszkó, ahová nyugodt szívvel elengedhet­nénk a fiatalokat, akik most Siófokra vagy Balatonboglár- ra utaznak szórakozni. Andorka Sándor, a Fesztivál szálloda igazgatója:- Nagyon jó adottságai vannak a városnak ahhoz, hogy a Balaton déli partján a sportok fellegvárá­vá váljék. Á nagy versenyek szervezése is sokkal több rendszeresen visszatérő ven­déget vonzana; ehhez azon­ban szükség volna egy sok nézőt befogadó sportcsar­nokra is. Egész Európában hírnevet adhatna és masz- szív hátteret biztosíthatna a kulturális rendezvények­nek egy vízi színpad kiala­kítása is a Balatonon. ■ Áruházát, uszodát, középiskolát építenének

Next

/
Thumbnails
Contents