Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-13 / Vasárnap Reggel, 2. szám
RIPORT 2002. JANUAR 13. Gverekmentő köldökvér Egy hónap múlva már Magyarországon is lehet kérni, hogy fagyasszák le a köldökvért. Ez a még világszerte ritkaságnak számító eljárás, a gyerek bizonyos koráig alkalmas arra, hogy betegségek esetén visszajuttassák a szervezetbe a saját őssejtjeit. A szakemberek szerint több ezer gyerek szenvedhet olyan betegségben, amelynél segíthet majd a köldökvér. ■ Balogh István, a Krio Intézet vezetője nem is tagadja, hogy üzleti számításból alapították három éve a Spérmabankot. A 11 meddőségi központ ugyanis arra már nem vállalkozott, hogy spermát tároljon illetve meddő házaspároknak donort keressen. Tavaly óta már női tüszőt is fagyasztanak, hiszen nemcsak a férfiak nemzőképessége van olykor veszélyben, a rákos megbetegedések a nőket is megakadályozhatják abban, hogy teherbe essenek. A hét befektető elégedetten nyugtázhatta, hogy tavaly már nem voltak veszteségesek. S idén még grandiózusabb terveik vannak, hiszen többed- magukkal pályáztak a Széchenyi-tervre, s ha az engedélyt is megkapják, néhány hét múlva már köldökvért fagyaszthatnak.- A köldökzsinórban C található vérben őssejtek í'f < vannak, s ha a felnövő ISí gyerek később olyan | betegségben szenved, 1 hogy csontvelő-transzplantációra volna szükség, a saját vérét kapja vissza. Az őssejtről ma már gyógyszerként beszélnek a tudósok, hiszen az még fejlődőképes és így helyettesítheti a beteg szövetet. Eddig pótoltak vele vesesejtet, idegsejtet, sőt még szívizomszövetet is - mondja Balogh István. - Sokkal kisebb így a kilökődés veszélye, s donort sem kell keresni. A mostani technológia arra alkalmas, hogy amíg a gyerek testsúlya nem éri el az 50-60 kilogrammot, addig a köldökvér tartalmaz elegendő számú sejtet. Jelenleg évente 80-90 ezer gyerek szüleük Magyar- országon, s a szakemberek szerint amíg el nem érik a 10-14 éves életkort, több ezren szenvedhetnek olyan betegségben (leukémia, tumor), amelynél a visszajuttatott sejtek segíthetnek. Az Egyesült Államokban és több nyugat-európai országban, sőt Prágában és Pozsonyban is van már ilyen intézet, amely tárol köldökvért. Ahogy híre hogy áz intézet erre ké szül, máris rengeteg szülő kereste meg őket, s úgy tűnik, a •költségek sem olyá- nok, hogy egy átla- gos család ne engedhetné meg magának. Az egyszeri belépési összegen túl csak havi ezer forintot kérnek a tárolásért. Balogh úr szerint maga a köldökvér levétele sem jelenthet gondot, hiszen a szülész egy fecs- en- dővel megtöltheti a 50-60 milliliterrel a steril flakont.- Az apa kap egy kis dobozt az edénnyel, s miután a szülész levette a köldökvért, 36 órája van, hogy hozzánk azt eljuttassa. Tehát ez nem jár többletköltséggel, s addig őrizzük, míg a szülők azt nem mondják, hogy már nincs rá szükség. Az intézet tehát felkészült, csak az ÁNTSZ engedélyére várnak, hogy működjön a fagyasztótartály. Balogh úr szerint akár néhány év alatt is fejlődhet annyit a technológia, hogy ne legyen határa a köldökvér felhasználásának. Dalia László 91 Kétszázezer meddő házaspár van Magyarországon, s a meddőségi központoknak az intézet keres donort. Többnyire egyetemisták jelentkeznek, a fizetségük nem sok, hiszen ötezer forint költségtérítést adnak és ezért kétszer is részt kell venniük egy részletes kivizsgáláson. Több mint 60 gyerek született már a közreműködésükkel. Az viszont nem túl biztató, hogy 10 egyetemistából 3-4 valamilyen betegségben szenved, vagy már eleve steril. Spermát többnyire azok a férfiak fagyasztatnak, akiknek kezelés vagy műtét veszélyeztetheti a nemzőképességét. Bizonyos betegségeknél, például cukorbajnál, tartós gyógyszerfogyasztásnál vagy hereműtétnél ugyancsak megtörténhet, hogy a férfi meddővé válik. Erős Antónia H Nagyon jó ötletnek tartom egy ilyen vérbank felállítását, és ha itt lesz az ideje, magam is szívesen igénybe venném. Elég csak arra gondolnom, hogy ha harminc évvel ezelőtt is létezett volna valami hasonló, már talán az én cukorbetegségemet is meg tudták volna gyógyítani. Jelenleg a költségei sem okoznának gondot, de ezt a kérdést még meg kellene oldani, hogy ne csak azok legyenek gyó- gyíthatóak, akiknek van rá pénzük. Détár Enikő H Rékasi Károly és Détár Enikő kisfia, Zsigmond Vilmos négy és fél hónapja született, s a színésznő elmondta: borzasztóan sajnálja, hogy a pici születésekor még nem tudtak a köldökvértárolás lehetőségéről.- Soha semmilyen baja ne legyen a kisfiamnak, de ha értesültünk volna erről a technológiáról, biztos, hogy igénybe vesszük. Ahogy hallom, a tárolás nem is drága, ennyi pénzt oly sok butaságra amúgy is elkölt az ember. Szerintem sokan fognak élni ezzel a módszerrel. Jótékony sztárok Bajor Imre a szenvedélybetegeknek nem segít Ha valaki sztár, az nem csak kellemes ismertséget jelent, hanem jókora felelősséggel is jár. A híres emberek élete ugyanis többnyire a nyilvánosság előtt zajlik, tetteik példaértékűek. Nyugaton ezt már régóta tudják, mi több, különböző karitatív célokra fel is használják a sztárok népszerűségét. De vajon miként működik ez itthon? Jótékonyak-e a hazai hírességek?' IIA magyar zenészek, színészek, televíziós személyiségek nem verik nagydobra jótékonykodásaikat, viszont ha valamire áldoznak, általában ellenőrizni szokták, hogy a megfelelő célra fordítják-e a pénzüket. Nagy Bandó András például a közvetlen adományozás híve.- Számomra nagyon fontos a személyes kapcsolattartás, ez ugyanis a garancia arra, hogy korrekt módon bánnak az általam adott pénzzel. Csak egy példa: dr. Pintér Andrást már évek óta ismerem Pécsen, ő a gerinc- sérwel született gyerekek gyógyításával foglalkozó team vezetője. Folyamatosan támogatom a munkájukat, a könyvem bevételéből is részesültek. Ezenkívül felléptünk még Natival (Nagy Natália - a szerk.) a csökkent- látók, illetve a gégerákkal műtötték rendezvényem is. Egyébként a fogyatékosok jobban örülnek egy-egy műsornak, mint a pénznek. Nagy Bandót hetente két-három levéllel, illetve telefonnal keresik meg, hogy segítsen. A humoristának bizonyos esetekben fenntartásai is vannak.- Sokszor mondják, hogy mire gyűjtenek, s én nem is kétlem, hogy valóban megvásárolják a kérdéses orvosi eszközt. A probléma csak az, hogy nem tudom, valójában mennyi pénz gyűlt össze, s vajon mi lesz a többletbevétel sorsa. A közvetett adományozást egyébként is jobbnak érzem, ilyen például, hogy ha jön a fakanalas cigány Abaligetről, akkor is vásárolok tőle, ha már száz darab van a konyhában, mert ő a munkájából akar megélni. Galambos Lajosnak, a Dáridó Lajcsijának két szívügye is van: a gyerekek és az állatvédelem.- Ők a leginkább kiszolgáltatottak a környezetüknek. Igyekszem mindkét területen intézményi keretek között segítem, ám ennek is vannak korlátái. Ha segítünk, utólag mindig ellenőrizzük, hogy oda jutott-e az adomány, ahová azt szántuk. Erre azért van szükség, mert az utóbbi évek ügyeskedői sajnos megtépázták az alapítványok tekintélyét. Lajcsi nem óhajtotta konkrétan megnevezni azokat az alapítványokat, amelyeknek segített. Hosszas rábeszélésre végül két alkalmat mégis elárult: az Aranyág Alapítványt eddig körülbelül ötmülió forinttal támogatta, míg egy nagyszábású rendezvény bevételét egy kórház számára ajánlotta fel.- A komáromi Sellye János Kórház javára nemrég rendeztünk egy koncertet. Bevallom, az ő irányukban kicsit elfogult vagyok, hiszen mindkét kisfiam ott született... Lajcsi szerint aki manapság segít valakiken, soha nem lehet elégedett, mivel a rászorulók nagy számához képest még a hozzá hasonlóan népszerű sztárok is csak keveset tudnak tenni. Arra viszont jó a példájuk, hogy minél többen kövessék őket. A Dáridó műsorvezetője nem titkolta: néhány év múlva, televíziós pályafutása után esetleg még többet tehet az általa fontosnak tartott ügyekért.- Egyelőre annyit mondhatok, hogy diplomáciai pályára készülök, európai uniós körökben... Egy másik tv2-s, Stahl Judit szintén közismert karitatív elkötelezettségéről. Az ő ötlete volt, hogy a kereskedelmi adó készítsep egy rövid felhívási, amelyben a mellrák veszélyeire hívják fel a figyelmet (Magyarországon ma minden nyolcadik nő mellrákban hal meg). De a népszerű műsorvezető mást is szívügyének tekint. Egyszer például vak kisgyerekeket látott tornázni, s a látvány olyannyira megrendítette, hogy azonnal felvette a kapcsolatot a Vakok és Gyen- génlátók Szövetségével. Kiderült, hogy bár a szövetségnek van hangos könyvtára klasszikus szerzők műveiből, ám a kortárs irodalmat még nem sikerült feldolgozniuk. Stahl létrehozott egy alapítványt, s rávette kollégáit, ismerőseit és barátait - többek között Kern Andrást, Szilágyi Jánost, Szulák Andreát, Alföldi Róbertét és még vagy háromtucatnyi ismert embert -, hogy készítsenek el több ezer olyan kazettát, amelyen kortárs verseket, novellákat olvasnak fel. Bajor Imre csak olyanokon segít, akikről tudja, hogy önhibájukon kívül kerültek kiszolgáltatott helyzetbe.- Az alkoholistáknak soha nem adnék, nekik ugyanis csak le kell tenniük a poharat. A beteg gyerekek baja már inkább megérinti a lel- kemet. Ha segítek, általában kérek is valamilyen dokumentumot, ami igazolja, hogy jó helyre ment a pénzem. Van néhány ismerősöm is, akik segítenek a le- informálásban. A legutóbbi nagy árvíz idején például az egész Heti Hetes stábja felajánlotta a gázsiját a rászorulóknak. Ugyanakkor zavar és idegesít, hogy magánemberek a legkülönfélébb indokokkal megkeresnek, zaklatnak, hogy adjak nekik pénzt. Ráadásul fű-fa-virág elvárja, hogy az ember ingyen lépjen fel. Kérdezem: hol van akár csak egy építész is, aki rendszeresen ingyen húz fel épületeket? Koltai Róbert saját bevallása szerint nem szeret dicsekedni azzal, hogy kiken segít rendszeresen. Némi unszolásra egyet mégis elárult: a Gyermek-élelmezési Alapítvány számlájára több-kevesebb rendszerességgel átutal bizonyos összegeket. Azután viszont nem nyomoz, hogy mi történik a pénzével.- Nincs nekem erre sem időm, sem pedig energiám. Akikről én úgy gondolom, hogy megérdemlik a segítséget, azokban én megbízom. Egyébként most jut eszembe: van egy támogatás, ami abszolút nyilvános. A Magyar Televízió egy műsorunkért a mai napig nem fizetett. Ha úgy vesszük, ez is egy karitatív akció a részemről, hiszen azzal az összeggel én tulajdonképpen támogatom a haldokló köztévét... Már az 1971-es Bangladesért koncertnél kiderült, hogy minden jó szándék ellenére nem más, mint emlékezetes rocktörténeti esemény. A bevétel kézen-közön elfolyt. Jelképes összegről szólt a csekk. Dávid Gilmour, a Pink Floyd veteránja nemrégiben kijelentette, megveti azokat a kollégáit, akik a közönség által megváltott jegyek árát ajánlják fel a rászorultaknak. Sir Elton Johnhoz vagy a nemrég elhunyt George Harrisonhoz hasonlóan régóta a saját pénzét adja karitatív célokra. Állítja, szemérmetlenül sokat keresett és keres, van bőven, Isten adománya, s így kötelessége adni. Nemrég vált meg londoni házától, árát, 4,5 millió fontot a hajléktalanok alapítványának ajánlotta. Stahl Judit a mellrák veszélyeire figyelmeztetett
