Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-11 / 9. szám

2002. Január U„ Péntek A L MANAC H 0 3 9 7. OLDAL Helyreállítják a szobrot Helyreállítják Széchenyi István szobrát Csokonyavisontán. Az ezredfordulón készült a polgárok adományaiból, és a rákosista időben dön­tötték le azzal, hogy grófoknak ne állítson emléket a falu. Erre ma is szégyenkezve emlé­keznek. A lakosság évti­zedek óta sürgette az emlékmű rendbetételét, utoljára a nyolcvanas években volt napiren­den. A tettekig azonban még nem jutottak el. Nemrég a képviselő-testület döntött a szo­bor helyreállításáról. Fölvette a kapcsolatot a nagycenki Széche- nyi-múzeummal, s megbízott egy békéscsabai művész házaspárt a tervek elkészítésével. A szoborál­lítás várható költsége másfél mil­lió forint lesz, az avatását pedig a nyárra tervezik. Csokonyavisonta hosszú ideig a Széche­nyiek tulajdona, a csa­ládi domínium egyik fontos gazdasági köz­pontja volt. Ennek kö­szönhető a török hó­doltság után a község talpraállása, majd vi­rágzása. Ezért is tartja kötelességének a jelen­legi képviselő-testület az emlék­mű helyreállítását. Az eredeti szobor elveszett, de a talapzata ma is áll, a szobrot pedig a régi képek alapján készíti el a szob­rászművész. ■ Babaház a Egyre szebb a csokonyavisontai óvoda: nemrég galériát kaptak a kicsik, s ott babaszobát, játék­konyhát és fodrászatot alakítot­tunk ki nekik - mondta Pusztai Tibomé vezető óvónő. A gyere­kek hamar megszerették a szülői munkaközösség támogatásával készített emelvényt. Rá is fér az óvodára a felújítás, hiszen öreg az épület, s az utóbbi három évet leszámítva nemigen költöttek rá. Most az udvar rendbetételére gyűjtik az erőt: felszámolták a galériában korszerűtlen fémmászókákat, helyettük fajátékokkal szeretnék telerakni az udvart. Ehhez azon­ban ugyancsak szükség van a szülők támogatására, és arra is, hogy az önkormányzat az idén az óvoda segítségére egy kicsit mélyebben nyúljon a falu kasszá­jába. Az elképzelés szerint má­szókát és magaslest is emelnek a az óvoda mellett. S nemcsak a munkából vennék ki részüket a szülők, hanem mindehhez ők adnák a faanyagot is. _____■ Sz ékelyföldről jött a lelkész Az Oláh házaspár szeretné megőrizni a református gyülekezet életképességét Erdélyből települt át Magyaror­szágra a lelkész házaspár. Hírük kelt hamarosan, mert semmiben sem átlagosak. Oláh Lajos, az el­ső erdélyi püspök leszármazottja szókimondásáról, szép faragásai­ról és arról híres, hogy mindig megragadja a munka végét. 0 hirdeti az igét, s emellett a kör­nyék ezermestere: építkezik, szé­kelykaput farag, állatot tart. Ko­rábban kamionsofőrködött is. Svájctól Kolozsvárig sokfelé lát­hatók a faragásai. Feleségét a fia­talok szeretetéről ismerik: ötödik éve vezeti a népdalkört, amely­nek helybeli és rinyaújlaki lányok a tagjai. Hangjukat már nemcsak a környéken ismerik, hanem Né­metországban is. A fiatalokkal együtt gondozza a nemrégiben átadott református emlékkertet is. A házaspár négy lányával 1993-ban települt át - karácsony­kor, másfél méteres hóban. Őt éve élnek a faluban, s azt mond­ják: könnyen befogadta őket Csokonyavisonta lakossága. Dol­gos év van mögöttük, és 2002 sem tetszik nyugalmasabbnak.- Szeretnék megőrizni a refor­mátus gyülekezet életképességét, megállítani a létszám apadását; ez a fő célunk - mondta Oláh Ilo­na. - Ehhez meg kell nyernünk a fiatalokat, így ma már szinte töb­bet foglalkozom az ifjúsággal, mint az idősebbekkel. ■ EGYRE KEVESEBB GYEREK SZÜLETIK. Csokonyavisonta fiataljai közül egyre többen másfelé kere­sik a boldogulásukat, mert helyben nem találnak megélhetést. Valaha százhúsz gyermek járt az óvodá­ba, ma mindössze negyvenhárom kis óvodása van a településnek. A község irányítói jól tudják, hogy az elöregedési folyamatot, a fiatalítást csak munkahelyteremtéssel lehet megállítani. Szeretnék elérni, hogy a mai óvodásokat (képünkön) felnőttként már biztos megélhetés várja a szülőfalujukban. _________■ Te rmálvíz hoz gyarapodást Húsz év alatt nem fejlődött annyit a falu, mint az utóbbi néhány évben. A jelenlegi testület többet tett négy év alatt, mint az elődeik két évtizedig - állította Takács Józsefné. - Jó látni a település boldogulását, de a magunkét is szívesen vennénk. Több munkahely kellene, nagyobb létbiztonság. Megannyi igyekezet ellenére eddig senki sem tu­dott itt munkahelyeket teremteni. A rokkantnyug­díjas asszony egyedül azt írja a mostani vezetők ro­vására, hogy a kelleténél jobban fölkarolták a ki­sebbséget. - Amit a romáknak elosztogattak, an­nak a pénznek jobb helyet is találhattak volna - mondta Takács Józsefné. - Nemcsak a cigányok él­nek rossz körülmények között ebben a faluban, hanem nagyon sok magyar család is. Őket sem kel­lene kihagyni a segélyekből. Nem magamról be­szélek, mert én sosem kértem, bár a rokkantnyug­díjam nem éri el a húszezer forintot sem. Hasonló a véleménye a község fejlődéséről Kolics Sándor postamesternek is, aki Barcsról jár ki ide. - A külső szemlélő gyarapodó településnek lát­ja Csokonyavisontát. A fürdőturizmus sokat lendí­tett rajta, s a jövőben várhatóan még több haszna származik belőle. A postának is hasznos ez: nya­ranta megkétszereződik a forgalmunk - mondta. - Csokonyavisonta ma már igazi üdülőfalu, a pos­tánk pedig ennek folytán üdülőposta lett. Hozzáteszi azonban ő is: amíg összességében fejlődik a falu, a polgárok többsége ezt a maga bő­rén még kevésbé érzi. Több munkahely kellene. Sok fiatal elhagyja a szülőfaluját, mert nem talál helyben az érdeklődésének, a képzettségének vagy az igényeinek megfelelő munkát. Németh Angélá­nak is megfordult már a fejében, hogy elmegy in­nen. - Postaforgalmi középiskolát végeztem, most főiskolára járok, de voltam már munkanélküli, bol­ti eladó, és csak rövid ideje dolgozhatok a szak­mámban - mondta. - Ez is mutatja: nem sok lehe­tőség van a faluban a fiataloknak. Magam is több­ször elgondolkodtam már azon, hogy el kellene menni. Szeretem a falumat, de a megélhetés szem­pontjából könnyebb helyzetben volnék Pécsen vagy Kaposváron. Barcsra, Nagyatádra hiába men­nék, ott sem jobb a helyzet, mint idehaza. A fiatal lány a visontai teleházat vezeti. Elmond­ta: egyre népszerűbbek a szolgáltatásaik, de a for­galmon is látszik, hogy Csokonyavisonta öregedő település. - Kevés a főiskolás, aki a tanuláshoz vagy a munkához venné igénybe a teleházat, a fiatalok jobbára csak játszani jönnek és szörfözni az inter­neten. Sok kisvárosban nincs annyi civil szervezet, mint ebben a faluban. Nemrég alakult meg a kilen­cedik. A legeredményesebb a karatésok sportegye­sülete. - Ahhoz, hogy ilyen szép számban legye­nek szervezetek, olyan önkormányzatra van szük­ség, amely ebben is jó partnerük. A miénk szeren­csére támogatja a lakosok kezdeményezéseit - mondja Mannó Zoltán, a négy éve létrejött karate­egyesület elnöke. - Húsz gyerekünk karatézik jó eredménnyel. Reméljük, a következő években sem apad el a siker, sem az önkormányzat segítő szán­déka. Az egyesület elnöke egyben falugazdász is. Bár a szülőfaluja nem hozzá tartozik, tudja, hogy mi­lyen gondokkal küszködnek a helybeli gazdálkodók. - Homo­kos, gyenge a talaj, és sok a vad­kár. Ugyanannyi energiával má­sutt jóval eredményesebben lehet gazdálkodni, mint mifelénk - mondta. - A kedvezőtlen adottsá­gok miatt ez a vidék több támoga­tást igényelne. A gazdálkodók többnyire tőkeszegények, s töb­bet kellene fordítani a képzésük­re is, hogy megállják helyüket az Európai Unióban. Amióta van üdülőövezet, tapintható az ellentét az őslakosok meg a nyaralótulajdonosok között. Az utóbbiak évtizedek óta mondják: ők csak arra jók, hogy adót fizessenek, de a pénzből a falu nem sokat forgat vissza az üdülőövezetbe. Princz Gézá­nak is ez a véleménye. A nyolcvanas évek eleje óta van itt nyaralója. - Tanácsok mentek, önkormány­zatok jöttek, de az üdülőövezet mindig mostoha- gyereke volt a faluvezetésnek - mondta. - Gyakor­latilag a fürdőből és az üdülőövezetből él ez a falu; innét mindig elvitte a pénzt, vissza alig forgatott. Az utóbbi egy-két évben érezhető valami változás, de a lényeges kérdésekben még mindig nincs elő­relépés. Most ugyan elkezdik a csatornázást, de ezért kétszázezer forintot fizettetnek velünk. Hatal­mas költséget lőcsölnek ránk, miközben egy nya­ralóban, ahol többnyire csak nyáron laknak, nem is számottevő a vízfogyasztás. _____________■ Meg kérdeztük a csokonyavisontaiakat: milyennek szeretnék látni tíz év múlva a települést? Városi rangot nyerne a fejlődő üdülőközpont Csík László polgármes­ter: - Cso­konyavi­sonta re- mélem, olyan gon­dozott tele­pülés lesz, ahol jól érzik ma­gukat a helybeliek s a ven­dégek is. Egy évtized múltán olyannak szeretném látni a falumat, amely már európai színvonalú idegenforgalmi központ. Bízom benne, hogy egyre nő a turizmusba telepü­lés felnő az igényekhez, s akár a városi rangot is elnyer­heti. Addig azonban még na­gyon sok a munka. A lehető­ség megvan, s ezért Csoko­nyavisonta minden polgárá­nak érdemes dolgozni. Sára Sándomé képviselő, nyugdíjas- klub-veze- tő: - Itt születtem, itt lakom 58 éve, és szeretném, ha az emberek végre nem látnák kilátastalan- nak a jövőt. Ma nagyon sokan élnek rossz körülmények kö­zött, a fiatalok pedig másutt keresik boldogulásukat. Gya­kori, hogy férj, feleség egy­aránt munkanélküli. Régen az egész falunak megélhetést adott a téesz, ma az önkor­mányzaton és a fürdőn kívül nincs nagyobb foglalkoztató. A termálfürdő fejlődik, de ott is van tennivaló, s újabb me­dencékre is szükség van. R ü I I György iskolaigaz­gató: - Vi­sontai pol- gárként remélem, hogy az idegenfor­galmi áttörés révén sok új munkahely jön létre a falu­ban. Erre nagy szükség van, hiszen nálunk ma még a me­gyei átlag két-háromszorosa az állástalanok száma. Intéz­ményvezetőként pedig abban reménykedem, hogy a bizton­ságos működtetés mellett nemsokára több pénz jut a korszerűsítésre is, és a meg­újult iskolaépületet mielőbb kiegészíthetjük egy korszerű tornateremmel, amire évek óta hiába várnak a diákjaink. Pusztai Tiborné óvodave­zető: - Re­mélem, tö­retlen lesz a falu fejlő­dése, és ebből mi­nél többet érez majd az óvoda is, hiszen a gyerekek jelentik itt is a jövőt. Remélem, hogy a mai óvodások, iskolások tíz­egynéhány év múlva nem hagyják el szülőfalujukat, mert helyben is találnak meg­élhetést. Ma, sajnos az a jel­lemző, hogy öregszik a falu; mindent meg kell tennünk, hogy ezt a folyamatot megál­lítsuk. Valaha 120 gyermek járt az óvodába, ma csak negy­venhárom. Remélem, hogy tíz év múlva másképp lesz. Simon Zoltánná fiókigaz­gató a Drá- vamenti Takarék- szövetke­zetnél: ­Több munkahelyet és növekvő ide­genforgalmat remélek. Minél több a munkahely, annál na­gyobb forgalomra számíthat a fiók is. Az idegenforgalom nö­vekedése iá hasznos; már ma is sok a külföldi ügyfelünk, közülük többnek mi vezetjük a számláját is. Számottevő fej­lődést remélünk; helyben fog­lalkozunk banki tevékenység­gel. Hamarosan pénzkiadó automatát is fölállítunk a falu­ban, s tervezzük a takarékszö­vetkezet korszerűsítését is. Kiss Er­nő, a ter­málfürdő igazgatója:- Tíz év múlva még szebb, korszerű fürdője les? a falunak, s több helybe­linek ad megélhetést. A me­dencéket korszerűsítjük, s úja­kat is építünk. Bízom benne, hogy csaknem egyrrlilliárd fo­rintos beruházást sikerül vég­rehajtanunk. Bízom az üdülő­övezet növekedésében, és ab­ban is, hogy hamarosan szál­lodák is épülnek majd Csoko­nyavisontán. Ez ma már több mint álom, hiszen nemrégi­ben több befektető szálloda- építési céllal vásárolt a fürdő körül 16 hektáros területet. ■ CSOKONYAVISONTA HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7555 Csokonyavisonta, Széchenyi u. 3. E-mail: csokonyavisonta@somogy.hu A hivatal hétfőtől csütörtökig 7.30- tól 16 óráig fogadja az ügyfeleket, pénteken 7.30-tól 13.30- ig. CSOKONYAVISONTA KORFÁJA A község lakosainak száma: 1696 14 évesnél fiatalabb: 319 14-60 év közötti: 1031 60 évesnél idősebb: 346 CSATORNÁZÁSRA 95 MILLIÓ A költségvetésről csak később dönt a képviselő-testület, de az már biztos, hogy több mint 240 millió forinttal gazdálkod­hat az idén Csokonyavisonta önkormányzata. A 2002-es költségvetés legnagyobb tétele a szennyvízberuházásra fordí­tandó összeg, kifizetése rend­kívül nagy terhet ró a falura. Az önkormányzatra eső rész 95 millió forint, s ezt három évre elosztva kell kifizetnie, várható­an 25, 49 és 21 millió forintos részletben. A költségvetés kon­cepciójában az intézményfelújí­tás áll a középpontban, ezt a munkát már elkezdték. Járda­építést s a fürdőhöz vezető ke­rékpárút folytatását tervezik. HÁROM BOLT, EGY PRESSZÓ Három boltot és egy presszót üzemeltet a barcsi áfész Cso­konyavisontán, étterem és több kisebb vegyesbolt is nyílt az utóbbi pár évben. Legutóbb korszerű húsboltot nyitottak. A NAGYOBB MUNKAADÓK A legnagyobb munkaadó intéz­ményei révén az önkormány­zat, száznál több embert fog­lalkoztat. A Thermálfürdő kft követi több mint 40 alkalmazot­tal. Ennek a társaságnak is az önkormányzat a többségi tulaj­donosa. Jelentős foglalkoztató még a Dráva-Coop Szövetke­zet, amely csokonyavisontai fémipari üzemében csaknem félszáz embernek nyújt megél­hetést. Tíznél több munkást foglalkoztat a Schiffer faipari kft, s valamivel kevesebbet a Csokonya mezőgazdasági kft. A FALU NEVES SZÜLÖTTEI Emlékmúzeumot avattak a hé­ten Nagyatádi Szabó István szülőházában. Szép gyűjte­ményt állítottak össze a néhai miniszter használati tárgyaiból. Hetente két nap: kedden és csütörtökön látható. Hasonló kiállítással szeretne emlékezni a község másik nagy szülötté­re, Xantus János világutazóra is, akiről Kari May mintázta fő­hősét, Old Shatterhandet. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: NAGY LÁSZLÓ FOTÓK: BACHER DÓRA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents