Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-09 / 7. szám

8. OLDAL T Ü K Ö R 2002. Január 9., szerda GAZDASÁG I RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 8.) Borsodctem 4 550 Ft 8 Egis 10600 Ft ? Matáv 950 Ft 8 Mól 5 080 Ft ' -8 OTP 17105 Ft tí Richter 15 200 Ft 8 TVK 3100 Ft 8 Zalakerámia 1600 Ft ______8 BU X: 7325,66-0,14% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 395,45 Cseh korona 7.76 Euró 244,75 Japán jen (100) 206,74 Lengyel zloty 68,94 Svájci frank 164,90 Szlovák korona 5,73 USA-dollár__________271,88 __________HÍREK__________ TÁ MOGATÁS. A Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium 60 millió forintos összeghatárig támogatást ad a minőségi kecsketej termelésé­hez. Az agrárpiaci támogatást literenként 20 forintban állapí­tották meg. mti APEH-ZÖLDSZÁM. Közeled nek az adóbevallási határidők, ezért január 15-től az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal is­mét beindítja telefonos szolgál­tatását. Az adózók kérdéseire hétfőtől csütörtökig 8-16 óráig, pénteken 8-13 óráig szakem­berek válaszolnak. Munka­napokon 20 óráig üzenetrögzítő is fogadja a hívásokat, ra EURÓDÖMPING. Az elmúlt év végén megtöbbszöröződött a hazai kereskedelmi bankokban elhelyezett euróbetétek állomá­nya. A CIB-nél vezetett euró- számlák száma a három és fél­szeresére nőtt, a pénzállomány pedig megduplázódott, míg az OTP-nél elhelyezett lakossági betétállomány megháromszoro- j zódott. Az MKB, a Postabank és a Takarékbank csekélyebb gyarapodást regisztrált. Eköz­ben a Monetáris Unió országai­ban már 75 százalék közelébe ért az új valutával bonyolított készpénzfizetések aránya, mti ENERGIATAKARÉKOSSÁG. A Széchenyi-terv múlt évi ener­giatakarékossági pályázatai ke­retében 2001. december 22-ig 4153 pályázat érkezett, amely­ből 3557-et fogadtak be, ezek támogatási igénye több mint 3,27 milliárd forint volt - közöl­te a Gazdasági Minisztérium. A szaktárca összesítéséből kide­rül, hogy az igényelt támogatás jóval meghaladta a rendelkezés­re álló kétmilliárd forintot, ezért a zárszámadási törvény elfoga­dása után a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból az energia­takarékosság támogatására további egymilliárd forintot csoportosítottak oda. mti FIZETNEK MAJD. Az Európai Bizottság szerint a légitársaság­ok túlfoglalásai (a lehetségesnél több jegy eladása) miatt egy év alatt 250 ezer utas maradt hop­pon. A hasonló esetek elkerülé­se érdekében a jövőben minden utas után 750 euró büntetésre számíthatnak a cégek, mti Drágább lesz a kábeltévézés Az AntennaMikro egyelőre a tavalyi árakon szolgáltat A kábeltévés és az ahhoz hasonló csatlakozással rendelkező magyar háztartások több mint felét kiszolgáló három piac­vezető cég közül kettő az inflációt jóval meghaladó mértékben emeli havi előfizetési díjait. Budapest Országos átlagban a UPC Magyar- ország 16 százalékkal, a Matáv- Kábel Tv pedig 20 százalékkal emeli előfizetési díjait az idén. Az AntennaMikro előfizetői egyelőre változatlanul a tavalyi árakon fog­hatják a tévéadásokat - értesült a Világgazdaság. A háztartások mérsékelhetik az emelés hatását azzal, ha vállalják^ bizonyos idő­re - például féf vagy egész évre - való előre fizetést, ebben az eset­ben ugyanis a cégek kedvezményt adnak. A három szolgáltató össze­sen mintegy 940 ezer háztartás­ban nyújt televíziós szolgáltatást, ami meghaladja az egész piac 1,6 milliósra becsült méretének a fe­lét. A maradékon több száz kisebb társaság osztozik. A mintegy 640 ezer előfizetőt számláló, piacvezető UPC a ki­sebb cégek felvásárlási hullámá­ból örökölt helyzet miatt ma még mindig 54, különböző műszaki színvonalú hálózatot működtet országszerte. A legtöbb előfizetőt - mintegy 220 ezret - a budapesti központi állomás változásai érin­tenek, itt átlagosan 12 százalékos az áremelkedés, amely január 11- étől lép életbe. A UPC-hez tartozó vidéki nagyvárosok többségében átlagosan 14 százalékos a növeke­dés, az ország keleti felében már január 1-jétől, a nyugati megyék­ben viszont csak január 26-ától emel a szolgáltató. A még nem modernizált, úgynevezett soros kábeltévé-hálózatok esetében a UPC az említetteknél nagyobb arányban növeli díjait, így jön ki az országos 16 százalék körüli átlag. A közel 200 ezer háztartásban jelen lévő MatávKábel Tv a leg­több előfizetőjét érintő budapesti, illetve főváros környéki fejállomá­sához tartozóknál átlagosan 20 százalékkal kér többet a szolgálta­tásért. A 105 ezres tábort tömörítő AntennaMikro egyelőre nem emelte árait, és szerződései sze­rint ezt 30 nappal előre jeleznie kell, tehát az előfizetőknek a kö­zeljövőben még nem kell növeke­désre számítaniuk. Mint arra Szűcs László, a UPC kommunikációs menedzsere utalt, az áremeléseknél a szolgál­tatók költségeinek növekedését veszik alapul, így van ez az esetle­ges versenyhivatali vizsgálatoknál is. Az infláció mellett emelkedtek a tévétársaságok számára fizeten­dő műsor-, a szerzői jogdíjak és a hatóságoknak fizetendő díjak is, mindezen túl pedig a kódolt tévé- csatornák továbbítása után külön, egy újonnan bevézetett díjat kell fizetnie a kábelszolgáltatónak. A MatávKábel Tv egyértelműen a kínálat fejlesztésével indokolja emeléseit. A legtöbb háztartás esetében a minimális program- csomag része lett az Xmédia és a Fix.tv, a második csomag a Reality Tv-vel és a Filmmúzeummal, a harmadik csomag pedig a Hall­mark és a Fox Kids csatornával bő­vül. Kikerült viszont a kínálatból két német nyelvű adó, a 3Sat és a Super RTL. A UPC szintén alakított cso­magjain, a számos változás közül az előfizetési díjak szempontjából talán a legfontosabb, hogy az ed­dig külön 2000 forintos előfizetési díjért megrendelhető Sport 1 a családi csomag része lett, ez a cég költségeit is növeli. __________ep ÁR VÁLTOZÁSOK AZ UPC-NÉL ÉS A MATÁVKÁBEL TV-NÉL _______________________(RÉGI-ÚJ ÁRAK FORINTBAN)_______________________ A legolcsóbb csomag Bővített csomag A legdrágább csomag UPC Budapest 500-550 1790-1970 2448-2840 UPC vidék 310-340 2150-2500 3100-3600 MatávKábel Tv 489-550 1440-1750 2200-2690 A táblázat nem tartalmazza az úgynevezett prémiumcsatomákat, melyekért külön tehet fizetni. Forrás: UPC, MatávKábel Tv Erősödik a hazai méhészet Marketing és szélesebb termékskála kell a sikerhez A magyar mezőgazdaság egyik leginkább fel­szálló szakaszban lévő ágazata a méhészet. A hazai akácméz nem csak volumenében jelen­tős az európai piacon, hanem ármeghatározó szerepet is betölt. A KSH szerint az országban gyarapodik azok száma, akik fő- vagy mellék­állásban méztermeléssel foglalkoznak. Budapest A magyar méz az elmúlt években is megőrizte meghatározó szerepét az európai piacon. A leg­frissebb felmérések szerint az Európai Unió orszá­gainak mézimportjából Magyarország mintegy 8-10 százalékkal részesedik. Ennél lényegesen na­gyobb szeletet hasított ki magának a hazai akác­méz, a tokaji borhoz hasonlított hungaricum ugyanis mintegy 70-80 százalékát adja az európai termelésnek. A tapasztalatok szerint az elmúlt évek jelentő­sen átrajzolták a hazai méhészeti térképet. Míg a korábbi évtizedeken hagyományosan a Dél- Dunántúl volt a legerősebb akár a méhészek, akár az egy gazdára jutó méhcsaládok számát tekintve, a legutóbbi általános mezőgazdasági összeírás adatainak tanúsága szerint a dél-alföldi, az észak­alföldi és a nyugat-dunántúli térség is jelentős mértékben előretört. Érdekes képet mutat a mé­hészettel foglalkozó emberek megoszlása gazda­sági aktivitás szerint. Az egészből közel azonos mértékben részesülnek az aktív keresők (48 szá­zalék), illetve a nyugdíjasok (46,5 százalék), a fennmaradó, mondhatni elenyésző, hányad a munkanélküliek, más inaktívak, illetve eltartottak közül kerül ki. Általános érvényű szakmai meg­állapodás, hogy mellékállásban nem ajánlatos 100-150 méhcsdádnál nagyobb állományt tartani, egy-egy ember vagy család tisztes megélhetését ugyanakkor főállásban csak a nagyobb méretű gazdaságok tudják biztosítani. Ami az 'ágazat gazdasági környezetét illeti, nem kedvező a helyzet. Ezt elsősorban az idézi elő, hogy Magyarországon roppant alacsony - mindössze évi 40 dekagramm - az egy főre jutó mézfogyasztás. A magyar méz jelentős része ilyen módon külföldön értékesül. Miután azonban egy­előre nincs szerves egység a termelői és a kereske­dői hálózat között, ez a helyzet jelentősen rontja a termelői munka jövedelmezőségét. Az utóbbi években a kiútkeresés több fronton is megindult. A méhész szakemberek egyre nagyobb része gon­dolkodik úgy, hogy a termékszerkezet szélesítésé­vel, a feldolgozottsági szint, illetve minőség javítá­sával jobb pozícióba kerülhetnek a termelők. Ami a gazdák és a kereskedők közötti érdekkülönbsé­geket illeti, azok kezelésében a szövetkezeti tö­mörülések vezethetnek eredményre. A társulások egyben hatékonyabb szereplői lehetnek az ágazat előtt álló infrastrukturális és technológiai fejlesz­téseknek ÍS. KASZÁS E. Kétséges az autókiállítás sorsa Az Automobil-Autótechnika 2002 kiállítás megrendezése ve­szélyben van, mivel a Hungexpo Rt. még nem kezdte el az ok­tóber 2-6. között tervezett rendezvény szervezését - mondta Haris György, a Haris Kereskedőház Kft. tulajdonos-ügyveze­tő igazgatója. Budapest Haris György elmondta: bizonyta­lannak látja az általuk 1988-ban indított Automobil kiállítás sorsát, mégpedig azért, mert ők korábban már az októberi kiállítás bezárása után azonnal elkezdték szervezni a következő évi rendezvényt. Erre legalább 7 hónapra volt szükség, mivel a tapasztalat szerint nyáron már nem lehetett érdemben új ki­állítókat megnyerni. Ezzel szem­ben, a korábbi kiállítóktól kapott információk szerint a Hungexpo csak most, tehát két hónap késés­sel kezdi kiküldeni ajánlatát a ko­rábbi mintegy 300 kiállítónak. Hozzátette: a Hungexponak joga lenne a Haris Kft. nélkül is meg­rendezni az Automobil-Autó­technika 2002 kiállítást, azonban akkor új nevet, lógót és arculatot kell adnia, mivel ezek a Haris Kft. jogtulajdonát képezik. A Haris Kereskedőház 1988- ban indította útjára az Automobil kiállításokat. Az évek során az egyik legnagyobb szakkiállítássá fejlődött rendezvényt 1993-ban kettéválasztották. Azóta évente felválta rendezik meg az Automo­bil Budapesti Autószalont vala­mint az Automobil-Autótechnika kiállítást. A Haris Kft. 1991-ben tíz évre szóló együttműködési megállapo­dást kötött a Hungexpo Rt.-vel, amelynek értelmében közösen szervezik meg a kiállításokat. Két évvel ezelőtt a Hungexpo meg­vásárolta az Automobil Budapesti Autószalon kiállítás szervezési jogait és előszerződést írt alá a Haris Kereskedőházzal az Auto­mobil-Autótechnika kiállítás meg­vételére is. A Hungexpo élén 2000 októbe­rében vezetőváltás történt, és Petykó Zoltán új vezérigazgató nem kívánta aláírni az előszerző­désben vállalt Automobil-Autó­technika adásvételi szerződést. A Hungexpo azonban programjában szerepelteti az Automobil-Autó­technika kiállítást. Haris György szerint, miután a Hungexpo nem vásárolta meg a rendezvényt, és nincs közöttük érvényes szerző­dés a közös szervezésre vonatko­zóan, a kiállítás jogsértő módon szerepel a programban. P.A. Céggé alakulhat a tőzsde _ _____Budapest________ Ig ennel szavaztak a tőzsde részvénytársasággá alakítá­sára a börze tulajdonosai. A változás a tőkepiacot érdem­ben nem érinti. A tőzsde részvénytársasággá ala­kulását előkészítő rendkívüli közgyűlést tartott tegnap a BÉT, amelyen a tagok hat napirendi pontról szavaztak. Egyhangúan mondtak igent a tőzsde zártkörű részvénytársa­sággá alakítására, az ehhez kap­csolódó alapszabály-módosítás­ra, és megállapították az átalaku­lás fordulónapját is. Ez utóbbit január 31-ében határozták meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy eddig kell elkészülnie a töb­bi között a tőzsde vagyonmérleg­tervezetének, és a leendő rész­vénytársaság alapító okiratának, amelyeket a Pénzügyi Szerveze­tek Állami Felügyeletéhez kell jóváhagyásra benyújtani. Simor András, a BÉT elnöke elmondta: a részvénytársaság­ként működő börze hatékonyabb és olcsóbb teret kínálhat a tőke­piac résztvevőinek, és lehetősé­get teremt esetleges szövetségek, tőzsdeegyesülések végrehajtá­sára is. A tőzsdetagok az új tőkepiaci törvény január elsejei hatálybalé­pését követően szavazhattak ezekről a kérdésekről, amelyek 2003. december végi határidővel kötelezik a börzét az átalakulás­ra. A közgyűlésen elfogadták a BÉT idei üzleti tervét, és ismer­tették a tavalyi gazdálkodás elő­zetes számait. Ebből kiderült, a tőzsdei bevételek jelentősen visszaestek, hiszen a korábbi két­milliárd forint helyett tavaly kü­lönféle jogcígieken 1,48 milliárd folyt be, míg a kiadások tavalyi 1,7 milliárdja csak árnyalatnyival marad el az előző évtől. Az idei tervben a BÉT a bevételek továb­bi csökkenésével számol, amit a piaci forgalom visszaesése in­dokol. ____________________________________________(KA) Té len is lopják a halat Fél-egymilliárd forintot tesz ki a balatoni kár Siófok __ Év ente mintegy fél-egymilli­árd forint közötti összeget tesz ki az a kár, amit a balato­ni haltolvajok okoznak télen és nyáron az államnak - kö­zölte Tőig László, a Balatoni Halászati Rt. termelési vezér­igazgató-helyettese. Az rt. vezetője annak kapcsán nyilatkozott, hogy a napokban a sajtó többször is hírt adott a befa­gyott Balaton jegén léket vágó orvhorgászokról. - Nem orvhor­gászokról van szó, hanem hal­tolvajokról, akik nyáron hálóval és más eszközökkel fogják ki az állam tulajdonát képező halat a tóból; ilyenkor télen pedig a jég­be léket vágva folytatják a hallo­pást - hangsúlyozta a siófoki székhelyű részvénytársaság ve­zérigazgatója. Télen egy-egy haltolvaj egy­szerre húsz-harminc léket is vág a Balaton jegébe. A lékhorgászok éjjelre otthagyják a vízbe lógatott damilt a horoggal, reggel pedig összeszedik a horogra akadt halakat, sokszor az igen értékes fogasokat. A.legtöbb haltolvaj az északi parton Gyenesdiás, a déli parton pedig Boglár környékén működik. Tőig László hangsúlyozta: a halőrök ugyan a part teljes hosz- szában ellenőrzik télen is a Bala­tont, de a tettenérést nehéz, s emellett a haltolvajok többnyire igen agresszívan lépnek fel a hal­őrökkel szemben. . A téli lékhorgászat további kedvezőtlen következménye, hogy a Balaton jegén vágott lék igen veszélyes, hiszen a haltolva­jok természetesen nem jelölik meg, hol vágták meg a jeget, s így akárki beleléphet a lékbe. imtd Danone: vitatott névhasználat Győr * A Danone tulajdonában lévő Győri Keksz Kft.-t kétmillió fo­rintos bírsággal sújtotta nem jog­erősen a Győr-Moson-Sopron Megyei Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség, mivel a társaság egyes termékeinél jogosulatlanul használta a „Győri” nevet, s ez­zel megtévesztette a fogyasztó­kat - közölte tegnap a győri polgármester. Balogh József emlékeztetett: tavaly augusztusban tett bejelen­tése nyomán a felügyelőség vizs­gálatot végzett a Csehországban és Lengyelországban gyártott, ám csomagolásukon „Győri” el­nevezéssel forgalomba hozott termékek ügyében. Az elmarasz­talás azt jelenti, hogy a név- használattal megtévesztették a fogyasztókat. Balogh kifejtette: a döntés azt mutatja, hogy a névhasználattal kapcsolatban rendezetlen a jog­viszony. Ez ügyben a kft. vezető­ivel a város felvette a kapcsola­tot, de a tárgyalások még nem fejeződtek be. ___________________________________________(MTI) Ne m nő a tejtermelés Bizonytalan a felvásárlási ár támogatása Budapest Nem tervezik a tejtermelés növelését a idén sem a tejter­melők, sem a feldolgozók - jelentette ki tegnap István- falvi Miklós, a Tej Termék- tanács elnöke. Berki Viktor, a terméktanács ügy­vezető igazgatója beszámolt ar­ról, hogy az előzetes adatok sze­rint a feldolgozók tavaly 1,75-1,8 milliárd liter tejet vásároltak fel. Az ügyvezető igazgató úgy fogal­mazott, a múlt év a tejtermelők és feldolgozók szempontjából el­fogadható és közepesen sikeres volt. Utalt arra, hogy az idén a múlt évihez hasonlóan mintegy 400 millió liter lesz a tej többlet, ami a belföldi piacon nem fogy el. A többlet a múlt év során mintegy 100 millió literrel emel­kedett. A többlettej elhelyezése ugyanakkor jelentős terhet ró az ágazatra a terméktanács elnöke szerint. Piacra segítésére éves szinten mintegy 12,5 milliárd fo­rintra volna szükség. Ennek azonban jelenleg nincs fedezete, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudtak megegyezni az idei extratej irányárában és a kilátás­ba helyezett állami pénzügyi se­gítséget is elégtelennek tartják. Tavaly áz irányár 68 forint plusz áfa volt literenként, amihez az ál­lam 4,7 forintot adott támogatás­ként. Jelenleg a termelők 72 fo­rint 50 fillért szeretnének kapni a tej literjéért, míg a feldolgozók 71,6 forintot ajánlanak. Az állami segítség mértékét literenként 7 forintban tartanák reálisnak, az állam azonban 5,2 forintot tart le­hetségesnek. MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents