Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-09 / 7. szám
6. OLDAL A L M A N A C H - 114 2002. Január 9., Szerda LAD HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7535 l_ad, Petőfi utca 2. Telefon: 82/487-002 A hivatal hétfőtől csütörtökig mindennap: 8-tól 16.30-ig van nyitva, pénteken: 8-tól 14 óráig A FALU KORFÁJA A lakosság lélekszáma: 740 18 év alatti: . 154 19-33 éves: 173 34-60 éves: 268 61 évesnél idősebb: 145 TÖBB KIADÁS Még nincs elfogadott költségvetés, de az idén tízszázalékos többletkiadással számolnak. 90 millió forintból gazdálkodhatnak. Az iskolára 36 millió forintot szeretnének költeni, s az óvodára fordítható kiadás 9 millió forintra emelkedik. A körjegyzőség fenntartására 14 millió kell, egyéb kiadásokra 31 millió marad. ELKÉSZÜLTEK AZ UTAK A Zrinyi utca kivételével tavaly minden tervezett út elkészült. A hátralevő 700 méteres szakaszt 1,3 millió forintért még az idén kiépítik. Hamarosan elkészül a kommunális szennyvízlerakó terve, s az év közepére megvalósul a beruházás is. 16 millió forinttal számol az önkormányzat, s ennek a 75 százaléka állami támogatás. Addig Homokszentgyörgy- re szállítják a szennyvizet. Tervezik a ravatalozó bővítését, vizesblokk kialakítását te, a tatarozás mintegy 1,4 millió forintba kerül. LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A kilencvenes évek közepéig a mezőgazdasági üzem volt a legnagyobb foglalkoztató. A téesz azonban 1996-ban csődöt jelentett. Piros László tanár volt, ma fafűrészelö üzemet irányit, s ott 15-20 embernek ad munkát. GYORSAN FOGY, AMI OLCSÓ A község coopboltjában minden kapható, amire a lakosságnak szüksége van. Kimpf János boltvezető szerint inkább csak az fogy, ami olcsó. - Sok az idős kisnyugdíjas és a segélyből élő a faluban. A coop áruházlánc teljes választéka megtalálható itt; zokni, fehérnemű, szög és vegyi áru, s természetesen élelmiszer. Mindenből az olcsóbb a kelendő, még a kenyérből is. A tehetősebbek a városba járnak vásárolni. Nyugdíjfizetéskor és segélyosztáskor nagyobb a forgalom. Minden hónapban két hétig van valamilyen akciónk. Most 60-80-féle árut, köztük citromlét, kávét és kekszet adunk mintegy 20 százalékkal olcsóbban. A vevők előre számolgatnak, és a beszerzéssel megvárják az árleszállítást. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓK: KOVÁCS TIBOR KÖNYVTÁR AZ ISKOLÁBAN. Több mint ötezer kötet van az iskolai és községi könyvtárban, ez az iskola épületében kapott helyet. Évente mintegy százezer forintot költenek új könyvekre. Sebők Lajosné könyvtáros - iskolaigazgató-helyettes, magyartanár - hetente kétszer tart nyitva, de a tanulók az óraközi szünetekben is fölkereshetik. A könyvtárban délutáni foglalkozásokat is tartanak. Vetélkedőkön csak úgy érnek el eredményt a gyerekek, ha búvárkodnak a könyvek között. Ezzel is az olvasást népszerűsítik. A tanulók ugyanis inkább csak a kötelező olvasmányokat keresik, s időnként visznek regényt a szüleiknek is. ■ Öregszik a település Fogyatkozik Ladon a lakosság. Néhány éve még több mint nyolcszá- zan voltak', ma csak 740-en lakják a falut. Megkezdődött az elöregedés folyamata, s itt nem jellemző a betelepülés. Viszont egyre többen, évente két-három család is máshol keres otthont és munkahelyet. A lakosság zöme képzetlen vagy csak szakmunkás-bizonyítványa van. Nem őket várják tárt karokkal a munkaadók. Az iskolában több mint 170 gyermeket tudnának korszerű körülmények között oktatni, s még száz sem jár oda, holott két település - Lad és Patos- fa - minden iskolakötelesét ide íratják be. Az 1700-as évek végén a lakosság korábbi megfogyatkozását a német ajkúaknak a betelepítésével oldották meg. Akkor két részre szakadt a település. Ma már nincs ellentét a németek és a magyarok között, a múlttal senki nem foglalkozik. Olyannyira nem, hogy csak egyes vezetéknevek emlékeztetnek az ősökre. Szinte egyetlen család sem őrzi a sváb hagyományokat: nincsenek ünnepek, szokások, nem hordják a népviseletet. Az iskolában azonban a hagyományokra hivatkozva oktatnak németet. Az újkori „betelepülés” folyamata is megindult; több német család vásárolt itt telket vagy házat, de néhány éve már nem kopogtatnak a külföldiek. Pedig a település gyönyörű. A Hoyos Miksa-féle kastély, a körülötte elterülő angolpark szobraival és szobormaradványaival a védett mamutfenyőliget, a grófi sírkert és a magyarkőris a park.egye- dülálló látnivalója. És ott a Sipos-féle ház is, ahol úgynevezett kulcsos házat alakítottak ki, de egyelőre csak az enyészet kér szállást. Talán itt is megélénkül majd az élet. Talán majd akkor, ha a kerék- páállványokhoz lovakat lehet kikötni. Ha jönnek a külföldi és a magyar turisták, a lovasok, a bakancsosok. Valakinek megtetszik a település, és otthonának választja, munkahelyet teremt, és - mint a mesében - mindenki boldog lesz. Addig azonban marad a rideg valóság: a lakosság fogy és öregszik. Amíg élnek itt emberek. _______________■ Mi nden gyerek nagyon fontos Egyre kevesebb tanuló jár az iskolába, pedig Lad és Patosfa valamennyi iskolás korú gyermekét ide íratják be. Minden megvan a korszerű oktatáshoz: szaktanárok, nyolc tanterem, tornaterem, könyvtár.- Néhány éve több mint százmillió forintért épült föl az új iskola. Ezt eredetileg 175 tanulóra tervezték, mára azonban már száz diákunk sincs - mondta Németh József iskolaigazgató. - Egyre kevesebb a gyermek a községben, az iskolára azonban ugyanannyi feladat hárul. Az önkormányzat már eddig is erején felül áldozott az oktatási intézményére, a költségek azonban csak növekszenek. S ez egyre inkább nehezíti amúgy harmonikus kapcsolatunkat a fenntartóval. A nehézségekkel szemben szakmailag előnye is van annak, hogy kevés tanuló jár most egy-egy osztályba. A szakos ellátottság pedig igen jó a ladi általános iskolában.- Minden fontos tantárgyat szaktanár tanít. A készségtárgyakat óraadók oktatják; egyebek között a német nyelvet és a számítástechnikát is. Minden tanulónk megismeri a számítógép kezelését. Bár ezek nem a legújabb gépek, de arra nagyon is jók, hogy elsajátítsák az alapokat. Az osztályokba járó tanulók kis számából következik, hogy így „jobban szem előtt vannak” a gyerekek. Hatékonyabb azonban a tanításuk, mivel így kénytelenek jobban figyelni a tanár magyarázatára, hiszen egy-egy órán többször is szerepelnek. S ezenkívül minden kis gondjuk - egyéni vagy a tanulással kapcsolatos - idejében felszínre kerül.- Elég sok a hátrányos helyzetű tanítványunk - mondta az igazgató. - nem maradnak titokban az otthoni gondok sem. A pedagógusok így jobban figyelnek rájuk. S bármilyen pénzgondokkal küzdünk is, a tanulóinkat rendszeresen elvisszük színházba, és nem maradhatnak el az évi kirándulások sem. Az a célunk, hogy ismerjék meg az országot, hazánk szépségét, különböző tájait és történelmi nevezetességeit. Nincsenek hátrányban amiatt, mert falusi kis isko- lában végezték el az általánost. ________■ Tö bb a temetés, mint a keresztelő- Nem fogadtak szívesen a hívek. Nem a korom miatt, hanem mert itt nőttem föl - mondta Stix Tamás, aki kilenc éve a falu plébánosa. - Akik gyerekként ismertek, akik Tomiként ismertek, nehezen látták meg bennem a papot. Az idősebbek nem tudtak velem mit kezdeni, így kénytelen voltam idegen gyón- tatót hívni. Mára azonban elfogadtak. S azóta felnőtt egy új nemzedék is, amely már nem ismerte fiatalnak. - Mintegy 50-60-an járnak rendszeresen a templomba: gyerekek, fiatalok és öregek. A középkorúak nem. A fiatalok azért jönnek isten házába, mert megérintette őket a hit. Bevontam őket a templomi munkába is. Nem nekem akarnak kedvezni, de tudják: itt egyetlen fizetett alkalmazott sincs, se házvezetőnő, se kántor. Mindent ellátnak, amit tudnak. Nem kényszerből, hanem önzetlenül, mert hívek; azt akarják, hogy fejlődjön a hitélet, együtt maradjon a közösség. Több olyan húsz év körüli fiatal is van, akit kisgyerekként nem kereszteltek meg. Most pótoljuk; a felkészítés után a keresztelővel egy időben lesznek elsőáldozók, és bérmálkoznak is. Sajnos, még mindig több a temetés, mint a keresztelő. Kevesebb az újszülött, a szülő pedig nem mindig érzi fontosnak az oltári szentség magához vételét. A plébános a nap minden órájában hivatásának él. - Az a hobbim, amivel foglalkozom - mondta. - Ott vagyok, ahol szükség van rám. Bárki bármikor kopogtat, a plébánia nyitva áll. Itt élek, ez az otthonom is. ■ Elleste az idős Kapoli titkát Subatics Sándor: Több faragásomhoz ragaszkodik a feleségem, így ehhez a tányérhoz is Soha nem hagyta el Tilt- ványpusztát Subatics Sándor. Dolgozott a ladi és a bárdud- varnoki állami gazdaságban, a sertéstenyésztő telepen, aztán a juhászatban; csak a cégtábla változott, de munkahelyet nem cserélt.- Mindig Tiltványhoz tartoztam. Ott kezdtem 1952-ben, és 1987- ben onnan mentem nyugdíjba. Dolgoztam a darálóban, és juhászként a birkák mellett - emlékezett Subatics Sándor. - Már gyerekkoromban is fontam ostort és faragtam nyelet. A hatvanas években Szigetváron jártunk a fürdőn; ott árultak faragott tányérokat, dobozokat. Jól megnéztem őket, s úgy gondoltam, magam is megpróbálom a faragást. 1967- ben juhászként alkalmaztak, így több időm volt rá. Nagyon tetszettek idősebb Kapoli Antal pásztorfaragásai. Közel laktam hozzá, így többször meglátogattam, s ellestem tőle a mesterfogásokat. Régen törülköző- és edénytartókat, karkötőket is faragtam, de a legkedvesebbek a fokosok, ostornyelek és a kampósbotok. Kézügyességem családi örökség lehet, mert a bátyáim is jól forgatták a vésőt. Kint faragok az udvaron; de ilyen hidegben a köny- nyem is kicsordul, ezért inkább csak jó időben s nyáron faragok. Ismerik a faluban Subotics Sándor szenvedélyét. Ha kivágnak egy gyümölcsfát, a törzsét hozzá viszik.- Tudják, hogy nekem kincs a szilvafa meg cseresznyefa; abból készítem a legszebb darabokat - mondta. - A szilva kétszínű, egy törzsben világosabb és sötétebb az erezete; gyönyörű pásztorbot lesz belőle. A cseresznyéből pedig tányér. Valamikor esztergáltam is, ma már a fiam segít. Autószerelő, de ehhez is ért. Amit készítettem, a nagy részét elajándékoztam. Van néhány darab, amihez a feleségem ragaszkodik, azoktól nem válók meg. ■ Megkérdeztük a ladiakat: mit szólnak a szennyvíztároló ötletéhez? Csatornázás helyett szennyvíztározót építenek B o j t o r Csabáné bolti eladó: - Nem is hallottam arról, hogy kommunális szeny- víztároló épül majd a falu határában. Erről az önkormányzat nem kérdezte meg a lakosságot. Nálunk, odahaza csak derítőgödör van, és így kéthavonta kell elszállíttatnunk az összegyűlt szennyvizet. Ez alkalmanként mintegy ötezer forintunkba kerül. Eddig Homok- szentgyörgyre vitték. Ha itt, Ladon is megépítik majd a lerakót, az sokkal közelebb lesz, és akkor talán olcsóbb lesz. Az a kérdés, hogy az Európai Unió előírásainak megfelel-e ez a megoldás. C s ő k e Istvánná rokkantnyugdíjas: - Tíz éve élek ezen a gyönyörű környezetű településen, és a tervezett tároló létesítése, úgy vélem, mindenképpen előrelépést jelent a lakosságnak is az eddigi szennyvízszállítással szemben. Csatornázni biztosan nem fognak ezen a településen, mert nincs rá pénz, bár ez a tervezett beruházás is jó néhány millió forintba fog kerülni. Várhatóan azonban olcsóbb lesz a szolgáltatás. Bár ez minket nem érint, mert az édesanyámmal lent lakunk a „gödörben”, és nálunk még vízvezeték sincs. Stix József nyugdíjas tanár: - A mai körülmények között nincs jobb megoldás. A szennyvízcsatorna kialakítása any- nyira drága, hogy jelenleg én nem látok semmiféle módot a megvalósítására. A település lakosainak a nagy többsége kisnyugdíjas vagy segélyezett, s az anyagi helyzetük nem teszi lehetővé, hogy hozzájáruljanak a csatornázás költségeihez. A jelenlegi elszállítás nagyon drága. Ezért döntöttek a tároló mellett, ami szerintem csak átmeneti állapot: az eddigieknél mindenképpen jobb, de nem végleges megoldás. Avar Péter gyógyszerész:- Sokkal jobban örülnék a zárt csatorna építésének, mert igazán majd csak ennek a megvalósításával válik komfortossá a település. Lehet, hogy ez a tervezett megoldás olcsóbb, és segít a jelenlegi drága és áldatlan állapot megoldásában, ám a XXL század követelményeinek nem felel meg. Nem ismerem a lakosság anyagi helyzetét, de a környéken több nagyon szegény faluban is elkezdték már a csatornaépítést. A lakosok vállalták az előtakarékossá- got, az önkormányzat pedig szükség esetén hitelt vett föl. N e u h a u s János nyugdíjas: - A szennyvízelszállítás nagyon sokba kerül. A vállalkozó most Ho- mokszent- györgyre viszi, és egy-egy forduló mintegy ötezer forint. Ha elkészül majd az itteni tároló, a tíz kilométernyi szállítás helyett csak egy kilométert kell fizetni, A csatornázást nem tudná kifizetni a lakosság. A különböző hatóságok csak úgy engedélyezik a kommunális szenny- víztározó megépítését, hogy ne szennyezze a környezetet. Jelenleg ez látszik a legjobb megoldásnak, és reméljük, hogy a tervek szerint júniusra el is készül. _ ■
