Somogyi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam,280-303. szám)
2001-12-01 / 280. szám
10. OLDAL HÉTVÉGE 2001. December 1., Szombat Kaposváron vizsgálják a barguzini csontváz fogát A Petőfi-kntatók is bíznak az egyetem kormeghatározási módszerében Csapó János professzor, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának intézeti igazgatója a Morvai-expedíció által Barguzinban talált csontváz egyik fogát vizsgálja. A vizsgálat célja, hogy megállapítsák: az állítólagos Petőfi-maradvány valójában hány esztendős volt a halál időpontjában. A Kaposvári Egyetemen régóta foglalkoztatja a kutatókat az a kormeghatározási módszer, melynek lényege, hogy az emberi szervezetben .található aminosavak a halál után átrendeződnek. Ennek a folyamatnak az előrehaladtát mérni lehet, és az eredményből meglehetősen pontosan lehet következtetni arra, hogy a régészeti lelet - csontváz vagy egyéb csontmaradvány - hány éve került a földbe. Ennek a módszernek egy továbbgondolt változatával az is megállapítható, hogy a megtalált csontváz tulajdonosa hány éves koráig élt.- Az emberi test L-aminosavakból épül fel - magyarázta a módszer lényegét Csapó János professzor. - Ez egy úgynevezett szélsőségesen rendezett állapot. Rendezetlen akkor lenne, ha 50 százalékban L-, 50 százalékban pedig D- aminosavakból állna. A visszaalakulás már az ember életében megkezdődne, ha a szervezet ezt nem akadályozná meg. A halál után azonban megszűnik a vérkeringés és az anyagcsere, így megkezdődhet a rendezetlen állapot felé való visszaalakulás. A D-amino- savak mennyisége pedig mérhető, vagyis abból lehet következtetni a halál után eltelt időre. Ez a visszaalakulás - a tudósok racemi- zációnak hívják - a kutatások szerint az aminosavak fajtájától függően 5-300 ezer év közötti időbe telik. E módszerrel már számos kísérletet végeztek, és az így mért és megállapított csontvázkor, valamint a régészeti módszerekkel becsült kor az esetek többségében megegyezett, illetve nagyon közel járt egymáshoz. A módszert azóta alkalmazzák a régészetben, annak ellenére, hogy a racemizáció ideje miatt csak ötezer évesnél idősebb leletek pontos kormeghatározására alkalmas, vagyis a leggyakrabban feltárt avar kori sírokban talált csontvázak esetében nem működik. Hogy a gyakorlat számára sűrűbben használható legyen, Csapó professzorék továbbfejlesztették a kutatási módszerüket. Rájöttek ugyanis, hogy hasonló elven alapuló vizsgálatok segítségével megállapítható: hány éves korában halt meg az illető, akinek a csontvázát megtalálták. Márpedig a történeti népességek vizsgálatában ez igen fontos adatnak számít. Ebben az esetben a fogakat elemzik.- A fogzománcban nincs anyagcsere, hiszen nincs vérellátása, így a racemizáció már a maradó fogak kinövésének pillanatáElfogadott módszer Csapó professzorék fog alapján mért kormeghatározása olyannyira elfogadott, hogy egy svéd hölgy emiatt esett el az általa kért nyugdíjtól. Ő ugyanis 63 évesnek mondta magát, ám egy kihúzott fogát megvizsgálva Csapó Jáno- sék azt állapították meg, hogy mindössze 50 esztendős. A nyugdíjkérelmet elutasították... bán elkezdődik - mondta Csapó János. - Ez a folyamat azonban csak 37 Celsi- us-fokon működik megfelelő sebességgel, 12 fokon - ennyi az átlagos hőmérséklete a földnek abban a mélységben, ahova temetik a halottakat - szinte leáll. A mérésekből megállapítható a fog D-aminosav- (asz- paraginsav- és glutamin- sav) tartalma, ebből pedig meglehetősen pontosan következtetni lehet az életkorra. Csapó professzor és munkatársai az ösz- szefüggések megállapítása után szerkeszAfog A képen látható fog a barguzini ótemető 7-es számú sírjának halottjától származik. Ezt a sírt 1989. július 17-én bontotta fel Clyde Simpson, Bruce Latimer cleveland-i, Aiekszej Burajev szentpétervári igazságügyi orvos-antropológus, valamint Kiszely István professzor. A halott neme férfi, a fog a jobb alsó 5-ös. tettek egy hitelesítő függvényt. Ehhez két fogszakorvos, dr. Fazekas Sándor és dr. Fü- löp Gábor segítségét kérték, akik olyan, általuk kihúzott fogakat küldtek nekik elemzésre, amelyről pontosan tudták, hány éves volt a páciens. A 24 minta vizsgálata megerősítette a kutatókat: jó úton járnak. Ezután Csapó professzor a Göteborgi Egyetemen 102 újabb fogmintát vizsgált meg, elsősorban azért, hogy a magasabb életkorokra is kiterjeszthessék a vizsgálatokat. Az így kapott eredmények tovább erősítették az összefüggést és elkészült a végleges hitelesítő görbe, amely alapján ma már nagyon kis eltéréssel meg lehet állapítani a pontos életkort.- A régészet területén is végeztünk vizsgálatokat - mondta Csapó János. - A Kereki határában feltárt avar kori temetőben talált 39 férfi- és 26 női csontváz fogmintáit elemeztük, ami mellett párhuzamosan a régészek a náluk szokásos antropológiai jegyek alapján szintén elvégezték az életkor-meghatározást. A kettőt összevetettük és megállapítottuk, hogy bár a fogminta analízise pontosabb eredményt ad, ez minden esetben illeszkedik a régészek által megállapított becsült korintervallumba. A Kaposvári Egyetemen folyó kutatásról értesült Kiszely István professzor, aki a Morvai-expedíció által Barguzinban talált - és többek által Petőfinek vélt - csontváz vizsgálatait végzi. Elküldte Csapó Jánosnak az 1989 júliusában kihantolt csontváz egyik fogát elemzésre. A kaposvári tudóscsoport elvégezte a kért vizsgálatot.- Nyolc párhuzamos elemzés készült, ezek alapján elvégeztük a kormeghatározást. A két szélső érték 28,4, illetve 32,8 év, az átlag 30,64 év. Vagyis, az a férfi, akit Barguzinban temettek el, 28 évesnél nem volt fiatalabb, 32 évesnél nem volt idősebb, nagy valószínűséggel 30 éves volt halálakor. Ebből mindenkinek magának kell levonni a megfelelő következtetéseket. Csatlakozva Csapó Jánoshoz - aki kínosan ügyelt arra, ki ne ejtse a költő nevét -, mi is azon a véleményen vagyunk, hogy mindenkinek magának kell továbbgondolnia a történetet. Ehhez csak annyit: Petőfi | Sándor 1823. január elsején született, vagyis feltétele- j zett segesvári halálakor 26 éves volt. Ha azonban nem halt meg Segesváron... VARGA OTTÓ Kétórás séta a halálba Vaszkov átveszi a legénységet a bázison fotó: kovács tibor Borisz Vasziljev A hajnalok itt csendesek című művéből egy adaptáció született: 1972-ben készítettek belőle egy játékfilmet, amit nálunk is megnézhetett bárki, aki tudott róla. Idáig színpadra nem írták át, ki tudja, miért. Pedig a témája örök. Arról szól, hogy milyen ostoba a háború: a 171-es számú vasúti kitérőállomás őrzése teljesen reménytelen. Az utolsó bombázáskor a víztorony is romba dőlt, a vonatok sem állnak meg itt, a helyet őrizni felesleges. Kaposváron Lázár Kati rendezte a Idsregény színpadi átiratát, s itt a helyzet, ha lehet, még kilátástalanabb: a közelebbről meg nem nevezett bázis a világ végén, egy erdőben van, ki tudja, hol. Az objektum védelmének irányítására Vaszkov törzsőrmestert rendelik ki, aki nincs megelégedve a legénységgel: állandóan isznak és a falubeli lányokat hajkurásszák. Vaszkov megelégeli: felveszi a telefont, s megbízható legénységet kér. Meg is érkezik a kilenc harcos: kilenc fiatal nő. Vaszkov persze nem örül az ötletnek: a lányok napoznak, kiszöknek bogyót szedni az erdőbe, nem az előírásos utasításokat használják, és egyáltalán: hogy lehet -gyalogsági zubbony alatt selyemalsót hordani? Lázár Kati rendezése különleges hatásokkal dolgozik: alig néhány kelléket használ. Aki éppen nem szerepel, az nem megy ki a színről: beáll fát, bokrot, mocsarat alakítani. A hangokat is ők adják: a gépfegyverek hangját tapssal, a mocsár bugyogását szívószállal és vízzel helyettesítik. Már a nézők bejövetelekor is látszik: itt valami másról lesz szó, mint a szokványos előadásokon. A lányok már a földön fekve és guggolva várják a kezdetet. Egy zsáknyi avartól, egykét ládától eltekintve semmilyen tárgy nincs a színen, s az előadás folyamán sem kerül elő sokkal több. Stilizáltak a puskák is: minden lány egy-egy vastagabb botot cipel a vállán, amelyet később többféleképpen is használnak. Más szempontból is különleges az előadás: Lázár Kati szereplési lehetőséget ad azoknak a fiatal színésznőknek, akik idáig alig kaptak lehetőséget. Horváth Zitán kívül Száger Zsuzsa és Pálffy Zsuzsanna kapott idáig kisebb szerepet. Öt elkülöníthető karaktert látunk a színen, ehhez a figurákat nem maga az író találta ki: a Szofja Gurvicsot játszó Antal Márta például csontkeretes szemüvegben, verseskötettel a hóna alatt mászkál. A Galja Csetver- tákot alakító Horváth Eszter álmodozó tekintettel jár-kel, mint afféle művésziélek. Liza Bricskina szerepében Kántor Anita beszédmodorában hordozza az egyszerű, paraszti származású lány jellemzőit. Talán Horváth Zitának a legegyszerűbb: Rita Oszjanyina hátterét lehet a legjobban megismerni, így neki van a legtöbb lehetősége megmutatni a szereplő mozgatórugóit. Az egyetlen férfi a darabban (a néha felbukkanó őrnagyot leszámítva) a Fedőt Vaszkovot játszó Lugosi György. Lugosi jól érzékelteti azt, ahogy a fafejű katona eljut addig, hogy a lányoknak már- már apja. Attól a pillanattól kezdve, hogy Vaszkov rájön: nem két kósza német, hanem tizenhat, jó húsban lévő katona jár az erdőben, Lugosi hanghordozása megváltozik: annyira pátyolgatja Vaszkov az ő harcosait (véletlenül sem harcosnőit !), hogy csoda, hogy nem tűnik fel egyiküknek sem: a vesztükbe rohannak. Márpedig a kis csapatnak esélye sincs: négy legyengült fiatal nő és egy középkorú törzsőrmester aligha ideálisnak nevezhető élelemmel nem szállhat szembe a jól szervezett német csapattal. A lányok egyesével mennek a halálba. A rendező egyszerűen oldotta meg azt, hogy hogyan vigye ki őket a színpadról: nem viszi ki őket, hanem beállnak a fákat, bokrokat alakítók közé. A menekülés egyre tragikusabbá válik: a végén már csak egy lány bujkál a sok fa között. Azután Vaszkov és Oszjanyina fia a téli erdőben: két túlélő. A fiú egyszerűen apácskának hívja az egykori törzsőrmestert. Az élet tehát megy tovább. De akkor is meghalt ugyanebben az erdőben négy fiatal nő, akik mind ugyanilyen derék legényeknek adtak volna életet. KÓNYA ORSOLYA „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Súlyt és sújt Fegyvert, s vitézt A végvári harcokban használt jellegzetes magyar és török fegyvertípusokat mutatja be a barcsi Dráva Múzeum legújabb kiállítása. A szablyák, vértek, ágyúk és láncos buzogányok java része a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből került Barcsra, s mindezt a Dráva Múzeum anyagával kiegészítve állítják a látogatók elé. így a tollas botok, lándzsák és mozsárágyúk között megtalálható az 1556-ban emelt babócsai végvár ágyúja is, és a hozzátartozó tömör, illetve robbanógolyó. A kiállítás két legszebb darabja is keletről származik: egy művészien kivitelezett török szablya és egy handzsár ezüsthüvellyel. A tárlat - amelyet korabeli metszetek, a kor haditudósításai tesznek még színesebbé - 2002. január 10-ig látható. N. L. A cím láttán a jó nyelvérzékű olvasó azonnal tudja: most a „j” hang kétféle jelöléséről lesz szó. Sokan úgy gondolják: mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha egyféleképpen - lehetőleg pontos „j”- vel - kellene írni minden olyan magyar szót, amelyben szerepel ez a bizonyos hang. Nincs igazuk, mert az „ly”-t nem a gyenge he- lyesírásúak bosszantására tartja meg a helyesírási szabályzat, hanem azért, hogy megkönnyítse, gyorsabbá tegye az írott szöveg megértését, egyértelművé tételét. Néhány kifejezés egymás mellé állításával igyekszem bemutatni, milyen fontos, értelemmegkülönböztető szerepe van a „j” hang jelölésére használt két betűnek. Kezdjük rögtön a címbeli két szóval: Nagy lelki súlyt cipel, akit szörnyű csapás sújt. Stílszerűen folytassuk a sort még néhány példával: Hej, micsoda film volt a Hely a tetőn! Elvágta a kötél bogját. Egymásra rakott öt boglyát. Az ünnep estéjén ott volt a miniszter estélyén. (Csak úgy mellékesen jegyzem meg: Arany János művének a címe: Toldi estéje, amely az idős Toldi Miklósról, életének alkonyáról szól, aki ebből az alkalomból nem rendezett estélyt sem a király, sem a nemes urak, sőt még Bence tiszteletére sem!) A király foglya fogja magát, és könyörögni kezd az életéért. Szűk a színpadi súgólyuk, nem fér be a kövér súgójuk. (Le kellene fogynia!) A futóknak a pocsék rajtlyuk miatt nem sikerült a rajtjuk. A kastélyt berendezték lakályosan, a szolgák meghajoltak lakájosán. (Úgy, mint a lakájok.) A szabó kéri a megrendelőktől a gombjukat, hogy szabhasson hozzá gomblyukat. A haza írt levelemen megfolyt a tinta, apám ezért a rendetlenségemért megfojt, ha hazamegyek! Láthatjuk, hogy milyen hasznos a „j” hang kétféle jelölése, hisz velük egyértelműen meg tudjuk különböztetni az egyforma hangzású szavakat. Különösen fontos ez a toldalékolt szavakban; közülük is a birtokos és a tárgyas személyrag megkülönböztetésében játszik igen fontos szerepet: foglya (birtokos személyragos főnév), fogja (a tárgyas ragozás személyragjával ellátott ige). Remélem, most már nem rejtély, helyes-e a következő mondat: A matrózok festik a hajót a sólyán, hogy kifogjanak az óceán SÓján. MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ " _ . ; ~7 a gp Karácsonyi vásár B«A.woo®N a Balaton Bútor Rt B L 1 UK v—íü*—) Mintatermében december 1-től december 22-ig.- valamennyi felvett megrendelésre 10% engedmény- készletről vásárolt termékekre 15% engedmény -1-2 db-os szólószékek, a készlet erejéig 30-40% engedménnyel Részletekről érdeklődjön kollégáinktól! Ha eddig várt, most ne szalassza el az alkalmat! KAPOSVÁR, Fő u. 57. Cf)j Tel./fax: 82/412-418 (f\ Nyitva tartás: hétfotől-pénekig 9-17-ig, J ( . \ 4 szombaton 9—12 óráig. ^Bronz-, ezüst-, aranyvasárnap is nyitva. j
