Somogyi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam,280-303. szám)

2001-12-01 / 280. szám

10. OLDAL HÉTVÉGE 2001. December 1., Szombat Kaposváron vizsgálják a barguzini csontváz fogát A Petőfi-kntatók is bíznak az egyetem kormeghatározási módszerében Csapó János professzor, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának inté­zeti igazgatója a Morvai-expedíció által Barguzinban talált csontváz egyik fogát vizsgálja. A vizsgálat célja, hogy megál­lapítsák: az állítólagos Petőfi-maradvány valójában hány esztendős volt a halál időpontjában. A Kaposvári Egyetemen régóta foglalkoztat­ja a kutatókat az a kormeghatározási mód­szer, melynek lényege, hogy az emberi szervezetben .található aminosavak a halál után átrendeződnek. Ennek a folyamatnak az előrehaladtát mérni lehet, és az eredményből megle­hetősen pontosan le­het következtetni ar­ra, hogy a régészeti lelet - csontváz vagy egyéb csontmarad­vány - hány éve ke­rült a földbe. Ennek a módszernek egy továbbgondolt válto­zatával az is megál­lapítható, hogy a megtalált csontváz tulajdonosa hány éves koráig élt.- Az emberi test L-aminosavakból épül fel - magyaráz­ta a módszer lénye­gét Csapó János pro­fesszor. - Ez egy úgynevezett szélső­ségesen rendezett ál­lapot. Rendezetlen akkor lenne, ha 50 százalékban L-, 50 százalékban pedig D- aminosavakból állna. A visszaalakulás már az ember életében megkezdődne, ha a szervezet ezt nem akadályozná meg. A halál után azonban megszűnik a vérke­ringés és az anyag­csere, így megkez­dődhet a rendezetlen állapot felé való visszaalakulás. A D-amino- savak mennyisége pedig mérhető, vagyis abból lehet következtetni a halál után eltelt időre. Ez a visszaalakulás - a tudósok racemi- zációnak hívják - a kutatások szerint az aminosavak fajtájától függően 5-300 ezer év közötti időbe telik. E módszerrel már számos kísérletet végeztek, és az így mért és megállapított csontvázkor, valamint a régészeti módszerekkel becsült kor az ese­tek többségében megegyezett, illetve na­gyon közel járt egymáshoz. A módszert az­óta alkalmazzák a régészetben, annak elle­nére, hogy a racemizáció ideje miatt csak ötezer évesnél idősebb leletek pontos kor­meghatározására alkalmas, vagyis a leg­gyakrabban feltárt avar kori sírokban talált csontvázak esetében nem működik. Hogy a gyakorlat számára sűrűbben használható legyen, Csapó professzorék továbbfejlesz­tették a kutatási módszerüket. Rájöttek ugyanis, hogy hasonló elven alapuló vizs­gálatok segítségével megállapítható: hány éves korában halt meg az illető, akinek a csontvázát megtalálták. Márpedig a törté­neti népességek vizsgálatában ez igen fon­tos adatnak számít. Ebben az esetben a fo­gakat elemzik.- A fogzománcban nincs anyagcsere, hi­szen nincs vérellátása, így a racemizáció már a maradó fogak kinövésének pillanatá­Elfogadott módszer Csapó professzorék fog alapján mért kormeghatározása olyannyira elfogadott, hogy egy svéd hölgy emiatt esett el az általa kért nyug­díjtól. Ő ugyanis 63 évesnek mondta magát, ám egy kihúzott fogát megvizsgálva Csapó Jáno- sék azt állapították meg, hogy mindössze 50 esztendős. A nyug­díjkérelmet elutasították... bán elkezdődik - mondta Csapó János. - Ez a folya­mat azonban csak 37 Celsi- us-fokon működik megfele­lő sebességgel, 12 fokon - ennyi az átlagos hőmérsék­lete a földnek abban a mélységben, ahova temetik a halottakat - szinte leáll. A mérésekből megállapítható a fog D-aminosav- (asz- paraginsav- és glutamin- sav) tartalma, ebből pedig meglehetősen pontosan következtetni lehet az életkorra. Csapó professzor és munkatársai az ösz- szefüggések megállapítása után szerkesz­Afog A képen látható fog a barguzini ótemető 7-es számú sírjának halottjá­tól származik. Ezt a sírt 1989. július 17-én bontotta fel Clyde Simpson, Bruce Latimer cleveland-i, Aiekszej Burajev szentpétervári igazságügyi orvos-antropológus, valamint Kiszely István professzor. A halott neme férfi, a fog a jobb alsó 5-ös. tettek egy hitelesítő függvényt. Ehhez két fogszakorvos, dr. Fazekas Sándor és dr. Fü- löp Gábor segítségét kérték, akik olyan, ál­taluk kihúzott fogakat küldtek nekik elem­zésre, amelyről pontosan tudták, hány éves volt a páciens. A 24 minta vizsgálata meg­erősítette a kutatókat: jó úton járnak. Ezután Csapó professzor a Göteborgi Egye­temen 102 újabb fogmintát vizsgált meg, el­sősorban azért, hogy a magasabb életkorok­ra is kiterjeszthessék a vizsgálatokat. Az így kapott eredmények tovább erősítették az összefüggést és elkészült a végleges hitele­sítő görbe, amely alapján ma már nagyon kis eltéréssel meg lehet állapítani a pontos élet­kort.- A régészet terüle­tén is végeztünk vizs­gálatokat - mondta Csapó János. - A Kereki határában feltárt avar kori temetőben talált 39 férfi- és 26 női csontváz fogmintáit elemeztük, ami mellett párhuza­mosan a régészek a ná­luk szokásos antropo­lógiai jegyek alapján szintén elvégezték az életkor-meghatározást. A kettőt összevetettük és megállapítottuk, hogy bár a fogminta analízise pontosabb eredményt ad, ez min­den esetben illeszkedik a régészek által megál­lapított becsült korin­tervallumba. A Kaposvári Egyete­men folyó kutatásról értesült Kiszely István professzor, aki a Morvai-expedíció által Barguzinban talált - és többek által Petőfi­nek vélt - csontváz vizsgálatait végzi. El­küldte Csapó Jánosnak az 1989 júliusában kihantolt csontváz egyik fogát elemzésre. A kaposvári tudóscsoport elvégezte a kért vizsgálatot.- Nyolc párhuzamos elemzés készült, ezek alapján elvégeztük a kormeghatáro­zást. A két szélső érték 28,4, illetve 32,8 év, az átlag 30,64 év. Vagyis, az a férfi, akit Barguzinban temettek el, 28 évesnél nem volt fiatalabb, 32 évesnél nem volt idősebb, nagy valószínűséggel 30 éves volt halálakor. Ebből mindenkinek magának kell levonni a megfelelő következtetéseket. Csatlakozva Csapó Já­noshoz - aki kínosan ügyelt arra, ki ne ejtse a költő ne­vét -, mi is azon a vélemé­nyen vagyunk, hogy min­denkinek magának kell to­vábbgondolnia a történetet. Ehhez csak annyit: Petőfi | Sándor 1823. január elsején született, vagyis feltétele- j zett segesvári halálakor 26 éves volt. Ha azonban nem halt meg Segesváron... VARGA OTTÓ Kétórás séta a halálba Vaszkov átveszi a legénységet a bázison fotó: kovács tibor Borisz Vasziljev A hajnalok itt csendesek című művéből egy adaptáció született: 1972-ben ké­szítettek belőle egy játékfilmet, amit nálunk is megnézhetett bár­ki, aki tudott róla. Idáig színpadra nem írták át, ki tudja, miért. Pedig a témája örök. Arról szól, hogy milyen ostoba a háború: a 171-es számú vasúti kitérőállomás őrzése teljesen reménytelen. Az utolsó bombázáskor a víztorony is rom­ba dőlt, a vonatok sem állnak meg itt, a helyet őrizni felesleges. Kaposváron Lázár Kati rendez­te a Idsregény színpadi átiratát, s itt a helyzet, ha lehet, még kilátás­talanabb: a közelebbről meg nem nevezett bázis a világ végén, egy erdőben van, ki tudja, hol. Az ob­jektum védelmének irányítására Vaszkov törzsőrmestert rendelik ki, aki nincs megelégedve a le­génységgel: állandóan isznak és a falubeli lányokat hajkurásszák. Vaszkov megelégeli: felveszi a tele­font, s megbízható legénységet kér. Meg is érkezik a kilenc harcos: kilenc fiatal nő. Vaszkov persze nem örül az ötletnek: a lányok na­poznak, kiszöknek bogyót szedni az erdőbe, nem az előírásos utasí­tásokat használják, és egyáltalán: hogy lehet -gyalogsági zubbony alatt selyemalsót hordani? Lázár Kati rendezése különle­ges hatásokkal dolgozik: alig né­hány kelléket használ. Aki éppen nem szerepel, az nem megy ki a színről: beáll fát, bokrot, mocsarat alakítani. A hangokat is ők adják: a gépfegyverek hangját tapssal, a mocsár bugyogását szívószállal és vízzel helyettesítik. Már a nézők bejövetelekor is látszik: itt valami másról lesz szó, mint a szokvá­nyos előadásokon. A lányok már a földön fekve és guggolva várják a kezdetet. Egy zsáknyi avartól, egy­két ládától eltekintve semmilyen tárgy nincs a színen, s az előadás folyamán sem kerül elő sokkal több. Stilizáltak a puskák is: min­den lány egy-egy vastagabb botot cipel a vállán, amelyet később többféleképpen is használnak. Más szempontból is különle­ges az előadás: Lázár Kati szerep­lési lehetőséget ad azoknak a fia­tal színésznőknek, akik idáig alig kaptak lehetőséget. Horváth Zitán kívül Száger Zsuzsa és Pálffy Zsu­zsanna kapott idáig kisebb szere­pet. Öt elkülöníthető karaktert lá­tunk a színen, ehhez a figurákat nem maga az író találta ki: a Szofja Gurvicsot játszó Antal Már­ta például csontkeretes szem­üvegben, verseskötettel a hóna alatt mászkál. A Galja Csetver- tákot alakító Horváth Eszter álmo­dozó tekintettel jár-kel, mint afféle művésziélek. Liza Bricskina sze­repében Kántor Anita beszédmo­dorában hordozza az egyszerű, paraszti származású lány jellem­zőit. Talán Horváth Zitának a leg­egyszerűbb: Rita Oszjanyina hát­terét lehet a legjobban megismer­ni, így neki van a legtöbb lehető­sége megmutatni a szereplő moz­gatórugóit. Az egyetlen férfi a darabban (a néha felbukkanó őrnagyot leszá­mítva) a Fedőt Vaszkovot játszó Lugosi György. Lugosi jól érzékel­teti azt, ahogy a fafejű katona el­jut addig, hogy a lányoknak már- már apja. Attól a pillanattól kezd­ve, hogy Vaszkov rájön: nem két kósza német, hanem tizenhat, jó húsban lévő katona jár az erdő­ben, Lugosi hanghordozása meg­változik: annyira pátyolgatja Vaszkov az ő harcosait (véletle­nül sem harcosnőit !), hogy cso­da, hogy nem tűnik fel egyikük­nek sem: a vesztükbe rohannak. Márpedig a kis csapatnak esé­lye sincs: négy legyengült fiatal nő és egy középkorú törzsőrmes­ter aligha ideálisnak nevezhető élelemmel nem szállhat szembe a jól szervezett német csapattal. A lányok egyesével mennek a halál­ba. A rendező egyszerűen oldotta meg azt, hogy hogyan vigye ki őket a színpadról: nem viszi ki őket, hanem beállnak a fákat, bokrokat alakítók közé. A mene­külés egyre tragikusabbá válik: a végén már csak egy lány bujkál a sok fa között. Azután Vaszkov és Oszjanyina fia a téli erdőben: két túlélő. A fiú egyszerűen apácskának hívja az egykori törzsőrmestert. Az élet te­hát megy tovább. De akkor is meg­halt ugyanebben az erdőben négy fiatal nő, akik mind ugyanilyen de­rék legényeknek adtak volna életet. KÓNYA ORSOLYA „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Súlyt és sújt Fegyvert, s vitézt A végvári harcokban használt jellegzetes magyar és török fegy­vertípusokat mutatja be a barcsi Dráva Múzeum legújabb kiállí­tása. A szablyák, vértek, ágyúk és láncos buzogányok java része a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűj­teményéből került Barcsra, s mindezt a Dráva Múzeum anya­gával kiegészítve állítják a láto­gatók elé. így a tollas botok, lán­dzsák és mozsárágyúk között megtalálható az 1556-ban emelt babócsai végvár ágyúja is, és a hozzátartozó tömör, illetve rob­banógolyó. A kiállítás két legszebb da­rabja is keletről származik: egy művészien kivitelezett török szablya és egy handzsár ezüst­hüvellyel. A tárlat - amelyet ko­rabeli metszetek, a kor haditu­dósításai tesznek még színe­sebbé - 2002. január 10-ig lát­ható. N. L. A cím láttán a jó nyelvérzékű ol­vasó azonnal tudja: most a „j” hang kétféle jelöléséről lesz szó. Sokan úgy gondolják: mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha egy­féleképpen - lehetőleg pontos „j”- vel - kellene írni minden olyan magyar szót, amelyben szerepel ez a bizonyos hang. Nincs igazuk, mert az „ly”-t nem a gyenge he- lyesírásúak bosszantására tartja meg a helyesírási szabályzat, ha­nem azért, hogy megkönnyítse, gyorsabbá tegye az írott szöveg megértését, egyértelművé tételét. Néhány kifejezés egymás mel­lé állításával igyekszem bemutat­ni, milyen fontos, értelemmegkü­lönböztető szerepe van a „j” hang jelölésére használt két betűnek. Kezdjük rögtön a címbeli két szó­val: Nagy lelki súlyt cipel, akit szörnyű csapás sújt. Stílszerűen folytassuk a sort még néhány példával: Hej, mi­csoda film volt a Hely a tetőn! El­vágta a kötél bogját. Egymásra rakott öt boglyát. Az ünnep esté­jén ott volt a miniszter estélyén. (Csak úgy mellékesen jegyzem meg: Arany János művének a cí­me: Toldi estéje, amely az idős Toldi Miklósról, életének alko­nyáról szól, aki ebből az alka­lomból nem rendezett estélyt sem a király, sem a nemes urak, sőt még Bence tiszteletére sem!) A király foglya fogja magát, és kö­nyörögni kezd az életéért. Szűk a színpadi súgólyuk, nem fér be a kövér súgójuk. (Le kellene fogy­nia!) A futóknak a pocsék rajt­lyuk miatt nem sikerült a rajtjuk. A kastélyt berendezték lakályo­san, a szolgák meghajoltak laká­josán. (Úgy, mint a lakájok.) A szabó kéri a megrendelőktől a gombjukat, hogy szabhasson hozzá gomblyukat. A haza írt le­velemen megfolyt a tinta, apám ezért a rendetlenségemért meg­fojt, ha hazamegyek! Láthatjuk, hogy milyen hasz­nos a „j” hang kétféle jelölése, hisz velük egyértelműen meg tud­juk különböztetni az egyforma hangzású szavakat. Különösen fontos ez a toldalékolt szavakban; közülük is a birtokos és a tárgyas személyrag megkülönböztetésé­ben játszik igen fontos szerepet: foglya (birtokos személyragos fő­név), fogja (a tárgyas ragozás sze­mélyragjával ellátott ige). Remélem, most már nem rej­tély, helyes-e a következő mon­dat: A matrózok festik a hajót a só­lyán, hogy kifogjanak az óceán SÓján. MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ " _ . ; ~7 a gp Karácsonyi vásár B«A.woo®N a Balaton Bútor Rt B L 1 UK v—íü*—) Mintatermében december 1-től december 22-ig.- valamennyi felvett megrendelésre 10% engedmény- készletről vásárolt termékekre 15% engedmény -1-2 db-os szólószékek, a készlet erejéig 30-40% engedménnyel Részletekről érdeklődjön kollégáinktól! Ha eddig várt, most ne szalassza el az alkalmat! KAPOSVÁR, Fő u. 57. Cf)j Tel./fax: 82/412-418 (f\ Nyitva tartás: hétfotől-pénekig 9-17-ig, J ( . \ 4 szombaton 9—12 óráig. ^Bronz-, ezüst-, aranyvasárnap is nyitva. j

Next

/
Thumbnails
Contents