Somogyi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam,280-303. szám)
2001-12-21 / 297. szám
8. OLDAL Hl 2001. December 21., Péntek DÉL-DUNÁNTÚL; A DERŰ S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS TERÜLETFEJLE’SZTÉSI TANÁCS HÍREI Szakmai tanulmányút Olaszországban Ismerkedés Friuli-Venezia Giulia régióval és Trieszt városával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. az EU PHARE HU 9705 Kísérleti Program Alap forrásaiból pályázati úton elnyerte a „Helyi közösségi kezdeményezések támogatása” című képzési program megvalósításának lehetőségét. Ennek keretében Baranya-Somogy-Tolnából hetvenöt kistérségi menedzser és területfejlesztési szakember vett részt az EU-s felkészülést és a régió belső kohézióját erősítő szemináriumokon. Közülük huszonötén nemrég egy olaszországi tanulmányúton vehettek részt.- Friuli-Venezia Giulia régiót, ezen belül Trieszt városát kerestük fel, miután a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.-nak 1999. november 12-e óta aláírt együttműködési megállapodása van az érintett olasz térséggel - mondta Pusztai Beatrix, a kht. munkatársa, aki a látottakról adott tájékoztatást lapunknak. - Az utazás célja az volt, hogy a magyar régiónk területfejlesztésben leginkább érintett aktorai megismerhessék az olasz régió hasonló intézményeit, azok működését, és esetlegesen konkrét együttműködési lehetőségek is körvonalazódjanak. Olaszországnak húsz régiója van, melyek közül öt különleges státussal bír rendhagyó etnikai, történelmi, ill. periferikus elhelyezkedése miatt. Ilyenek: Valié d’Aosta, Trentino Alto Adige, Triest, tengerparti részlet Friuli-Venezia Giulia, Sardegna és Sicilia. A különleges státusú régiók előjogait az alkotmány külön- külön szavatolja, míg az általános autonómiával bíró többi tizenöt régió jogait az alapítvány egységesen szabályozza. Tehát minden különleges státusú régióra külön passzusok vonatkoznak. így például csak Friuli-Venezia Giulia rendelkezik azzal a külön joggal és feladattal, hogy Olaszország Közép-Kelet Európai kapcsolatait kiépítse, és uniós együttműködési rendszert hozzon létre. Nem véletlen, hogy ebben a régióban található a Közép-Kelet Európai Fejlesztési Társaság, illetve a Finest és Informest, mely szervezetek alappillérei Olaszország Közép-Kelet Európa felé irányuló, határon túli együttműködéseket kifejlesztő regionális fejlesztési politikájának. Ezen cégek mellett a küldöttség meglátogatta az ERSA-t, amely mezőgazdasággal, borászattal kapcsolatos kutatásokat végez. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés csak kis mértékben járul hozzá a régió GDP-jéhez, nagyon magas minőségű termékeket állítanak elő, és jelentős az élelmiszeripar, a feldolgozás szerepe is. Az Olasz Állam megbízta Friuli- Venezia Giulia Regionális Önkormányzatának Külkapcsolatok Osztályát (SÁRI), hogy képviselje az olasz uniós törekvéseket a Közép- Kelet Európai csatlakozásra váró államok felé és segítse elő azok mihamarabbi csatlakozását közös uniós projektek beadásával, euro- régiók és CBC programok létrehozásával, így a SÁRI a felelős a Dél-Dunántúli Régió és Friuli-Venezia Giulia Autonóm Régió között megszületett Phare twinning programért is Olaszországban. Ez a szervezet bonyolította a magyar régió képviselői számára szervezett négy napos trieszti tanulmányutat is. A küldöttek a SÁRI munkatársaitól értesülhettek a mindenki számára érdekes köz- igazgatási rendszer működéséről, a víz- és szennyvízgazdálkodásról, valamint a hulladékkezelés különböző lehetőségéből. A látogatók betekintést nyerhettek egy olasz inkubátorház működésébe is.- A rendkívül sűrű szakmai program mellett volt azonban lehetőségünk megismerkedni Trieszt városával, illetve az olasz régió több kisvárosával is, amelyek osztrák és szlovén nemzetiségeik ellenére is az igazi olasz mentalitást sugározzák a látogatók felé - folytatta Pusztai Beatrix. - Ennek legjellemzőbb megnyilvánulása a nyugodtság és a rendkívüli bőbeszédűség. Trieszt közelében, egy családi panzióban szállásoltak el bennünket, ennek köszönhetően megismerhettük az olasz vendéglátás színvonalát, a jellegzetes ételeket és italokat. Minden kellemes tapasztalat ellenére azt hiszem bátran állíthatom, hogy azért mi magyarok nagyon sok mindenben jobbak vagyunk, és erre méltán kellene büszkének lennünk. Véleményem szerint ugyanis a magyar vendégszeretetnek nincs párja Európában, de még talán a világon sem. „Építeni a jövőt” A régi elnök értékelése a tanács idei munkáidról Vidor Hugó sokszor idézett gondolatai jutnak eszembe: „Nincs csodálatosabb, mint építeni a jövőt: ami ma álom, az holnap már valóság. ” Azf hiszem, hogy a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2001. évi munkájában tetten érhető Vidor Hugó gondolatának megalapozottsága. Ugyanis ez az esztendő, már ami az első felét illeti, valóban a tervezés, a három éves részletes fejlesztésiprogram elfogadásának, a széles körű társadalmi-szakmai egyeztetésnek az utolsó mozzanataival telt el. Hogy azután a jövő építésére vonatkozó dokumentumokat az év második felében pályázati úton próbáljuk meg érvényesíteni, elképzeléseinket megvalósítani, a regionális források felosztásával. Amikor egy kitűzött cél - amit egy ember, vagy akár egy testület, mint amilyen a regionális tanács is, önmaga számára megjelöl - gyakorlatilag maradéktalanul teljesül, akkor az nemcsak új erőt ad, 'de új célok kitűzésére is sarkall. Ezért várom bizalommal a 2002. esztendőt, amikor is a finanszírozás által újabb és újabb regionális források válnak elérhetővé és felhasználhatóvá régiónkban. Hazánkban a területfejlesztés törvényi szinten, intézményes formában 1996. óta létezik. Amit a Dél-Dunántúl 2001-ben, tehát ha úgy tetszik az ötödik esztendőben magáénak mondhat, az nem más, mint ami mára korábban is megfogalmazott filozófiánkból következik: azaz a dél-dunántúli térség a régiót alkotó megyék, megyei jogú városok egyenrangúságán alapuló és a feladat megosztásán nyugvó társközpontúságon, mint híd a pillérein, szilárdan áll. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyenlő eséllyel és partnerként veszünk részt - legyen szó Baranya, Somogy vagy Tolna megyékről, Kaposvárról, Pécsről vagy Szekszárdról, valamint a kistérségekről - a régió céljainak kitűzésében, a feladatok meghatározásában és majdan a források elosztásában is. Ez történt legutóbb is, és így már elmondható: a források 2001. évi felosztásánál már nemcsak cél, hanem döntésünk nyomán statisztikai módszerrel, számokkal is igazolható tény lett a megyék közti kiegyenlített, így igazságosnak is nevezhető területfejlesztés. Mindez persze nem valósulhatott volna meg a felhívásaink iránt érdeklődő, azokra jelentkező régiós szereplők jobbnál-jobb pályázati nélkül. S ezáltal válhat a tanács munkája nyomán regionálissá az együttműködés és az összefogás. Az esztendő végén, a karácsony közeledtével a régió polgárainak, a területfejlesztés közreműködő szervezeteinek és valamennyi szereplőjének áldott, békés ünnepet kívánok, hiszen a meghitt percek, órák szeretteink körében a legszebbek és igazán bensőségesek. Az év utolsó napján, az éjféli koccintáskor pedig kívánom, hogy jussanak eszünkbe az eltelt tizenkét hónap legkedvesebb és egyben legsikeresebb pillanatai: s ezekből nyerjünk erőt és optimizmust, mely tulajdonságok megújult lendülettel vezetnek át bennünket a 2002. esztendőbe. m A Dél-Alföldtől a Dél-Dunántúlig Program, mely tovább erősítette az együttműködést Új igazgató a fejlesztési ügynökség élén Sitányi László a már létező, erős alapokról és a tervekről A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy 2001. december 15-i dátummal Sitányi László vegye át a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. igazgatói tisztét. Az új vezető előtt a legkevésbé sem ismeretlen a terület, hiszen korábban ugyanezen cég igazgatóhelyetteseként dolgozott, s vezette a kaposvári irodát. Koltai Tamás, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke Endre Sándorral, a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnökével együtt terjesztette elő a közelmúltban, az Országos Területfejlesztési Tanács ülésén azt az értékelést, mely a PHARE kísérleti programot értékelte a két említett térségben. Ebből a dokumentumból származik az alábbi összegzés. A PHARE HU9606 programja keretében a Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régiók kaptak arra lehetőséget, hogy regionális hatású projektek megvalósításához támogatást nyújtsanak. Ennek a Regionális Kísérleti Programalapnak az volt a fő célja, hogy regionális hatású területfejlesztési projektek támogatásán keresztül segítse elő gyakorlati tapasztalatok kialakulását a regionális együttműködés, a regionális stratégiák kialakítása és megvalósítása, valamint a fejlesztési programok regionális szinten történő támogatása terén. A program kísérleti jellegéből adódó nehézségek ellenére mindkét régióban egyértelműen sikeresnek ítélik a PHARE támogatással lebonyolított projekteket és jó mintának tartják a regionális program-megvalósításra. A program eredményei A Területfejlesztési PHARE Programirányító Iroda és a Regionális Fejlesztési Tanácsok között létrejött Együttműködési Megállapodás szinte teljes mértékben a Regionális Fejlesztési Tanácsok hatáskörébe és felelősségébe utalta a pályázati prioritások meghatározását és a projektek kiválasztását, a Területfejlesztési PHARE Programirányító Iroda, illetve az EU Delegáció szerepe a döntéshozatal átláthatóságának és szakmaiságának ellenőrzésére korlátozódott. Minden utólagos értékelés azt támasztja alá, hogy a Regionális Fejlesztés Tanács mindkét régióban kifogástalanul megfelelt ennek a feladatnak. A Területfejlesztési PHARE Programirányító Irodával megkötött és az EU Delegáció által elfogadott Együttműködési Megállapodás értelmében a Regionális Fejlesztési Ügynökségek komoly, érdemi szerepet kaptak a projektek kiválasztási eljárásának lebonyolításában és a nyertes projektek megvalósításának követésében, ellenőrzésében, sőt 100 000 euro értékhatár alatt a tenderdokumentációk elfogadásában is. Az így kialakult szakmai együttműködés jó alapot nyújt további PHARE programok decentralizált megvalósításához a régiókban. A pályázati rendszer egyik fontos eleme volt, hogy regionális szintű együttműködést, megyehatáron átnyúló partnerséget kellett kialakítaniuk a pályázóknak. A program teljes körű lezárása után 2001. szeptember és október hónapjaiban elvégzett értékelés azt mutatta, hogy a projektek keretében kialakított partnerkapcsolat nagyon sok esetben bizonyult hosszabb távon is gyümölcsözőnek, ezért a projekt megvalósulása után is fennmaradt. Ennek alapján tehát kijelenthető, hogy a program elérte egyik legfontosabb célját, azaz a regionális együttműködés erősítését. A műszaki egyetemi diploma után a KFKI, majd különböző magáncégek, végül pedig a Somogy Megyei Vállalkozói Központ jelentették Sitányi László szakmai pályafutásának állomásait. S immár közel tíz esztendeje a PHARE programok menedzsereként is tevékenykedett szakterületén.- Ezen munkáim közepette találkoztam a területfejlesztés, azon belül is a gazdaságfejlesztés kérdéseivel - tudtuk meg az új igazgatótól. - Egy PHARE programra vonatkozó pályázat készítése révén kerültem kapcsolatba a regionális fejlesztési ügynökséggel: dr. Kovács Katalin 1999. tavaszán keresett meg azzal, hogy vajon kaposváriként dolgoznék-e a cégnek? Igent mondtam. Azóta több mint két esztendő telt el, s immár - a vezetőváltásból adódóan - Kaposvár mellett Pécs lesz Sitányi László új munkahelye.- Ahogyan azt már a felügyelőbizottsági meghallgatás és a regionális tanács ülésén is hangsúlyoztam, az ügynökségénél az alapok jók, a személyi feltételek pedig kiválóak. Erre az erős fundamentumra szeretném további munkánkat építeni. Főleg arra tekintettel, hogy hamarosan kezelnünk kell az EU Strukturális Alapokat. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy az elkövetkezőkben a dél-dunántúli régió a maihoz képest legalább tízszer annyi pénzt fogad majd. Ehhez regionális hatású projektek generálására lesz szükség, melyekhez mindhárom megye szereplőnek együtt kell működniük. Mivel ezzel foglalkozom lassan egy évtizede, úgy érzem, ez a fajta változás nem fog nehézséget okozni. Sitányi László szerint a jövőbeni jelentős forrás bővülés, azaz a pénz beáramlás komoly fejlesztést eredményez a régióban. Ez munkahely teremtéssel, az infrastruktúra bővülésével, az oktatás magasabb szintre emelésével, összefoglalva a régió versenyképességének javulásával jár együtt.- Miután az Európai Unió a régiók Európája, a térségek közötti óhatatlan versenyben a Dél-Du- nántúl, az előbb felsorolt pozitívumoknak köszönhetően egyre nagyobb eséllyel vehet részt - összegezte a kedvező kilátásokat a kht. igazgatója. Forráselosztás a Dél-Dunántúlon A hároméves tükörprogram első évének számai a tények tükrében A kördiagramok a különböző prioritásokra vonatkozó, elnyert támogatásokat mutatják be megyénként. I. A régió humán erőforrás bázisának erősítése: összesen 215 millió forint. Baranya megye: 97 millió forint, Somogy megye: 80 millió forint, Tolna megye: 38 millió forint. II. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (reptér+út): összesen 779 millió forint. Baranya.megye: 386+5 millió forint,'Somogy megye: 24^ Tiltó forint, Tolna megye: 135+5 millió forint. III. Gyógy- és termálturizmus fejlesztése: összesen 251 millió forint. Baranya megye: 80 millió forint, Somogy megye: 81 millió forint, Tolna megye: 90 millió forint. IV. A vállalkozások versenyképességének erősítése: összesen 578 millió forint. Baranya megye: 132 millió forint, Somogy megye: 182 millió forint, Tolna megye: 263 millió forint. A KULONBOZO PRIORITÁSOKRA VONATKOZÓ, ELNYERT TÁMOGATÁSOK MEGYÉNKÉNT Összesen 215 millió forint II. Összesen 779 millió forint IV: Összesen 578 millió forint
