Somogyi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam,280-303. szám)

2001-12-18 / 294. szám

HAZAI TÜKÖR 3.OLDAL 2001. December 18., kedd Álmok álmodói Budapest Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét követően megnyitotta az Álmok álmodói - Világraszóló magya­rok című kiállítást a Millenáris Park­ban. A park 13 ezer négyzetméteren mutatja be a magyar tudomány, ipar, technika, művészet és kultúra kiemel­kedő személyiségeit és találmányait; összesen 689 személyiséget és 290 mű­tárgyat. Magyar Nobei-díjasok életmű­vei, kiemelkedő magyar szabadalmak, szellemi termékek, a tudományos és műszaki gondolkodás nagyelméletei láthatók, képviselteti magát a magyar művészet és a sport. A tárlat bemutatja a magyar közép- és felsőfokú oktatás történetét, a jelentősebb iskolákat, Magyarország híres-neves ételeit és ita­lait. Kallus György felvételén Orbán Viktor miniszterelnök épp azt a földön fekvő táblát tanulmányozza, amelyen látható, hány ország, hány nemzete vette át nyelvébe és használja a magyar kocsi szót. Sztrájkközeli állapotok Budapest Nem született egyezség a kormányzat és a Közgyűj­teményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) tegnapi tárgyalá­sán. A honatyák ma dönthet­nek arról, napirendre tűzik-e a bértábla ügyét.- Felháborítónak tartjuk, hogy a kabinet egyetlen kézmozdulat­tal elintézi az ország értelmisé­gét - mondta lapunknak Vadász János a tárgyalás után. Szerinte a Rákosi-rendszer óta nem ke­zelték ennyire mostohán az értelmiséget. A KKDSZ szerint jelenleg 150 euró {1 euró 246 forint) egy ma­gyar értelmiségi havi átlagbére, ugyanez az EU-ban átlag 3-4 ezer euró. Lapunk úgy tudja, a tárgyalá­son elhangzott: a bérügyre a mi­nimálbér bevezetése után kellene visszatérni, és elő kell készíteni a 2003-tól bevezetendő közalkal­mazotti bérrendszert. A KKDSZ ezt az ügy elodázásának tartja. A tárgyaláson a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztérium képviselői vettek részt. A minisz­térium közleményből kiderül: továbbra sem értenek egyet a KKDSZ javaslatával, amely a mi­nimálbér emelését a közalkalma­zotti illetménytábla azonnali át­alakításával köti össze. Szerintük a minimálbér emelése senkit sem érint hátrányosan. Vadász János szerint az utolsó esélyük, hogy az Országgyűlés napirendre tűzi a bérügyet, ellen­kező esetben - az érintett szak- szervezetek bevonásával - meg­kezdik az országos demonstráció szervezését, amelyre még a par­lamenti választások előtt sor kerül.- BEN ­Negatív hazugságvizsgálat A Magyar Posta vezérigazga­tóságának néhány dolgozója már átesett a poligráfos vizs­gálaton a napokban. Ok ön­ként vállalkoztak a hazug­ságvizsgáló gép bevetésére, ennek ellenére az ügyet az ombudsman vizsgálja. Nem hozott eredményt a poligráf alkalmazása, ezért a postánál tovább vizsgálódnak: miként kerülhettek ki a társaságtól a Defend céggel kapcsolatos bizal­mas iratok. - A poligráfos vizsgá­latot egy arra jogosult külső cég­től rendelte meg a posta, a vizs­gálatra senkit nem köteleztünk, abban önkéntesen vett részt az a néhány személy, aki egyáltalán szóba jöhetett az üzleti titok­sértés kapcsán - kommentálta az eseményeket Szász Katalin. A Magyar Posta humánpolitikai vezetője csak hozzávetőleges adatokat kívánt a nyilvánosság tudomására hozni, amikor el­mondta: 40-50 dolgozó vállalta, több mint 10 azonban megtagad­ta a vizsgálaton való részvételt. Eredményt nem hozott a poli­gráf alkalmazása, ezért a postá­nál az egyébként szokásosnak nevezett belső ellenőrzés folya- tódik. Szász Katalin közölte: a vizsgálatok vagy annak megtaga­dása miatt senkit sem ért munka­jogi hátrány. Lővétei István alkot­mányjogász szerint amennyiben a dolgozók beleegyezése valóban önkéntes volt, jogszerűen hasz­nálhatta a posta a poligráfot. A vizsgálat eredménye egyébiránt nem olyan bizonyíték, amely bárhol, akár bíróság előtt felhasz­nálható. HORVÁTH MAGDOLNA Karácsonyi fejpénz ________ Budapest________ A családi pótlék és a nyugdí­jak karácsony előtti egyszeri kiegészítését javasolja ma a parlamentnek az MSZP. A szocialisták elképzeléséhez 23,1 milliárd forint költségve­tési forrásra lenne szükség. Az MSZP szerint a kormány nem nézett szembe azzal a ténnyel, hogy karácsony előtt nagyon sok gyerekes család és nyugdíjas idős ember szorongva gondol a kará­csonyra, mert nincs pénze aján­dékra vagy az ünnepi ételek meg­vásárlására. Nagy Sándor, a szoci­alisták parlamenti frakcióvezető­je úgy véli: lenne elég forrás és idő, hogy az Országgyűlés egy­szerű döntéssel kiegészítse a családi pótlékot és a nyugdijakat. Bejelentette: a párt önálló indít­ványt terjeszt ma a parlament elé. Eszerint: egy gyermek esetén leg­kevesebb kétezer forint, két gyer­mek után háromezer, a három- és többgyermekes családok és a gye­reküket egyedül nevelők ötezer forint egyszeri juttatást kapná­nak. A nyugdíjban vagy nyugdíj- szerű ellátásban részesülők is egyszeri kiegészítésként ötezer forint juttatásban részesülnének. Mindez 23,1 milliárd forint költ­ségvetési forrást igényelne. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium nem kívánt reagálni az ellenzéki párt tegnapi bejelen­tésére. Egy magát megnevezni nem kívánó minisztériumi szak­értő szerint a szocialisták elkép­zelése jól hangzik, ám irreális: karácsonyig már kivitelezhe­tetlen. UG Megújul a büntetőjog Történelmi időket él a törvényalkotás: az uniós követelmé­nyekhez igazítani a magyar jogrendszert hatalmas feladat, de a magyar törvényalkotók jól vizsgáztak. A parlament elé ke­rült az utolsó nagy törvénycsomag is. Györgyi Kálmán minisz­teri biztos elsősorban az uniós csatlakozással indokolja eze­ket a módosításokat: a büntetőtörvénykönyv 86 paragrafusát kellett módosítani, a büntetőeljárási kódexben pedig - ami jogtörténeti kuriózumnak számít - a passzusok nagy része, 309 paragrafus változik. Kaposvár- Mely területeken várható legin­kább a változás?- Az egyik kiemelt terület a korrupció elleni küzdelem, an­nak büntetőjogi eszközei. A módosításokat várhatóan ezen a héten fogadja el az Ország- gyűlés. Az eddigi bírói praxis többnyire „bocsánatos bűnnek” tartotta az ilyen bűncselekmé­nyeket, a módosítások sokkal nagyobb szigort hoznak, és olyan kérdéseket is rendeznek, mint például a feljelentési köte­lezettség. A másik, a magyar törvényalkotás számára telje­sen új terület a jogi személyisé­gekkel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésekkel kapcsolatos szabályozás. Ez bi­zonyos fokig megingathatatlan­nak tűnt jogi normákkal való szakítást jelent.- A jogszabály-előkészítés igé­nyelt-e különle­ges, új módsze­reket a jogalko­tók részéről?- Az unió kerethatároza­tai befolyásol­ták ezt a mun­kát, ám az álla­mok büntető­törvényhozásánál az EU csak a kereteket határozza meg, azon belül meglehetős szabadságot biztosít. A külföldi példák megis­merése, a másodlagos uniós jog­források átültetése új, érdekes része volt a munkának. Bár a csatlakozásig még kisebb módo­sítások előfordulhatnak az eset­leges új közösségi joganyag kap­csán, a csatlakozási folyamatnak ez a része mostanra lezárult. JAKAB Egyre több a szerződéses katona Szolnok-Budapest A fiatalok számára egyre von­zóbb a katonai pálya. Magyar- országon 1993-tól vannak szer­ződéses katonák, létszámuk ma már eléri a háromezret. A kilencvenes évek elejéig to­vábbszolgálói rendszer műkö­dött, ami azt jelentette, hogy a sorkatonák a szolgálatuk befejez­tével a honvédség állományában maradhattak - mondta Baksa Ist­ván őrnagy. Szeretnénk, ha 2006- ra kilencezer főre duzzadna a szerződéses katonák létszáma, amely már egy tekintélyes állo­mánynak számít. Eleinte a fiatalok számára nem volt vonzó a pálya, hiszen 1998- ban egy kezdő tiszt fizetése 32 500 forint, a tiszthelyetteseké pedig 26000 forint volt. Január 1-jétől azonban változások tör­ténnek e téren is: a hadsereg költ­ségvetéséből közel 15 milliárd fo­rintot fordítanak béremelésre, a következő öt év alatt pedig továb­bi 90 milliárd forintot. Ez azt je­lenti, hogy a minimum bér bruttó 85 800, a tisztek pedig több mint 130 ezer forintot kapnak havonta. A bérnövekedés azonban két részletben történik: 2002-ben a növekmény 70 százalékát, 2003- ban pedig 30 százalékát kapják meg a katonák. Ezen kívül a jövő­ben is alanyi jogon juthatnának lakáshoz, illetve lakhatási lehető­séghez - már próbaidő alatt is - a hivatásos katonák, a szerződése­sek lakhatását pedig a honvédség biztosítja. A juttatásokon kívül a Miskolcon, Kaposváron és Debre­cenben működő toborzóirodák­nak is jelentős szerepe van abban, hogy egyre több fiatal választja ezt a hivatást. Az 500. szerződéses katona SZERZŐDÉSESEK. Az ötszáza­dik - Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben toborzott - szerződéses katona kezdte meg munkáját Szolnokon, a MH 1. Könnyű Vegyes Ezrednél. Rendkívüli ezredsorakozón ismertet­ték az alakulatnál tegnap szolgálatba állt összesen 39 fiatal kinevezési pa­rancsát. A szerződésesek felvételénél ezúttal már alapkövetelmény volt a leg­alább szakmunkás-iskolai végzettség. Érdekesség, hogy az utóbbi években a hölgyek számára is egyre vonzóbb a katonai pálya. A jelenlegi állomány közel 20 szá­zalékát már a nők teszik ki, an­nak ellenére, hogy a felvételi kö­vetelmények számukra is ugyan­olyan kemények, mint férfi pálya­társaiké. Igaz, a hathetes alapki­képzésen a gyengébbik nem kép­viselői közül valamivel többen adják fel. Aki sikerrel zárja az alapkiképzést, azzal kétéves szer­KÖVETELMÉNYEK: 0 2002. január 1-jétől a 18-47 év közötti életkor O minimum három hónap sorkatonai szolgálat (kivéve a hölgyeket) O magyar állampolgárság O büntetlen előélet O cselekvőképesség O tiszti beosztáshoz egyetemi vagy főiskolai végzettség ződést kötnek, amelynek lejárta után meghosszabbítható a kont­raktus, de maximum 20 évig szol­gálhatnak a honvédségnél. Öt év elteltével azonban átléphetnek a hivatásosak közé, ahol akár éle­tük végéig is tevékenykedhetnek. Húsz év után 24 hónapig leszere­lési pénzre jogosultak az egykori szerződéses katonák, majd civil foglalkozás után kell nézniük, amelyben a honvédség segíti az illetékeseket. privacsek andrás Hírek MSZP-LIGA. Az MSZP egyen­rangú, programalapú együtt­működésre törekszik az összes szakszervezettel - mondta Kovács László, a szocialisták pártelnöke, aki a Liga szak- szervezet vezetőivel tárgyalt a párt budapesti székházában. A felek abban állapodtak meg, hogy közös szakmai fórumo­kon egyeztetik véleményüket programjaikról, mondván a szociáldemokrata értékrend természetszerűleg közel áll a munkavállalói értékrendhez, érdekekhez. VÁLASZTÁS. Veszélybe kerül­het az Országos Választási Bizottság (OVB) politikai sem­legessége és szakmai hitele - állítja Kóródi Mária szabad- demokrata országgyűlési kép­viselő. Szerinte az OVB tagjaira tett belügyminiszteri javaslat felrúgja az eddigi gyakorlatot, hiszen a jelöltek zöme nem rendelkezik a választójog kér­déseiben olyan szakmai vagy tudományos ismeretekkel, és a jelöltek életrajza alapján úgy látja, hogy szinte mindannyian a jelenlegi kormánypártokhoz kötődnek. KÓRHÁZÜGY. Az MSZP nem szavazza meg az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló törvény előterjesztését. Kö­kény Mihály, az egészségügyi bizottság szocialista elnöke szerint a kórháztörvény nem nyújt többletet az orvosoknak és az egészségügyi dolgozók­nak, és arra sincs garancia, hogy a közhasznú társasággá alakult intézmények több bért tudnak fizetni az orvosoknak, illetve a szakdolgozóknak. PAPOK BÉRE. A kormány és az egyházak képviselői ma ír­ják alá a parlamentben azt a megállapodást, amelynek értel­mében a kistelepüléseken dol­gozó lelkészek január 1-jétől állami fizetés-kiegészítést kap­hatnak. A kabinet a soproni kihelyezett ülésén már tárgyalt arról, hogy az ötezer lélekszám alatti településeken dolgozó egyházi szolgálattevők része­sülhetnek jövedelempótlékban. Az összeg várhatóan havi 20-30 ezer forint lesz és legfel­jebb a mindenkori minimálbér hatvan százalékát érheti el. ADATBÁZIS. A tudományos elektronikus adatbázishoz való térítésmentes hozzáférésről írt alá megállapodást az Oktatási Minisztérium, a Magyar Tudo­mányos Akadémia (MTA), valamint kilenc magyar felső- oktatási intézmény. Eszerint 2004. december 31-ig vala­mennyi állami, egyházi egye­tem és főiskola, valamint az MTA és az általa megjelölt kutatóintézetek térítésmente­sen férhetnek hozzá a tudomá­nyos munkához szükséges elektronikus adatbázisokhoz. FILMSZEMLE. A budapesti Művész moziban rendezik meg az első Magyarországi Nemze­tiségi Filmszemlét. A szer­vezők között található a Ma­gyar Televízió Rt. Regionális, Kisebbségi és Határontúli Főszerkesztősége és a Magyar- országi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány szervezete is. A szemle prog­ramjában 28 dokumentumfilm szerepel. BORSZENTELŐ. December 27-én Szent János-napi borszentelőt tartanak a tarcali katolikus templomban. A tokaj-hegyaljai történelmi borvidék 27 települése, 400 bortermelője és a római katoli­kus egyház egy több évtizede szünetelő nemes hagyományt újít fel ezzel. i <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents