Somogyi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam,280-303. szám)

2001-12-17 / 293. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR BÁT-ÖSSZEFOGLALÓ Gyengült a dollár, a márciusi búza Budapest A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán a hét utolsó napján 44,3 millió forint értékű áru­val kereskedtek a brókerek, míg a határidős devizapi­acon közel 3,6 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - de­rül ki a BÁT jelentéséből. A takarmánykukorica ára jövő év márciusra 350 forinttal, 21200 forintra drágult, a májusi jegyzé­sek 110 forinttal gyengültek, így ez a lejárat 22100 forinton állapo­dott meg. Az étkezési búza jövő év márciusi lejárata 26170 forint­ra mérséklődött, májusra 26 590 forintig erősödött. A takarmány- búza és az extrabúza árfolyamai stabilak maradtak. Márciusban a takarmánybúza tonnája 22250, az extrabúzáé 28 900 forintba ke­rül. A napraforgó piacán vegye­sek az árak. A márciusi és máju­si jegyzések 700, illetve 400 fo­rinttal erősödtek, míg a novem­beri és decemberi árfolyam 400, illetve 300 forinttal csökkent. A legközelebbi márciusi lejárat elszámolóára 73400 forint volt. A határidős pénzpiacon az ame­rikai dollár valamennyi lejárata 0,36-2,40 forintot vesztett az érté­kéből, decemberi árfolyama a hét utolsó kereskedési napján 273,60 forinton zárt. Az egyhetes lejárat értéke nem változott, 273,22 fo­rinton várja a mai tőzsdenyitást. Az euró decemberre 246,50 fo­rintra gyengült. A japán jent 1,40­5,30 forinttal kínálták olcsóbban az alkuszok. A távol-keleti fizető- eszköz decemberre 215,50 forin­tot ért. Az angol font változatla­nul 398 forinton cserélt gazdát, míg a svájci frank árfolyama 168 forint volt. újvári HÍREK MINIMÁLBÉR. A minimálbér­emelés 50 ezer forintra történő emelése az Ecostat számításai szerint mintegy 500 ezer alkal­mazottat érint. Ez a gazdaság- elemző és informatikai intézet legfrissebb prognózisa szerint a versenyszférában dolgozók 20,7 százalékának, valamivel több mint 370 ezer főnek, a költségvetésben foglalkozta­tottak 19,4 százalékának, mint­egy 130 ezer dolgozónak jelent változást jövőre. ÜZLETRÉSZ. A szövetkezeti üzletrészt öröklőknek a jövő évtől kedvezőbb feltételekkel kell adózniuk. A januárban ha­tályba lépő jogszabályváltozás ugyanis névértékre emeli a be­kerülési értéket. A személyi jövedelemadót a bekerülési és az eladási érték közötti külön­bözet után kell megfizetni. ASZÚ. Tokaj-Hegyalján idén a vártnál lényegesen több volt az aszúszem. Az agrártárca elő­zetes felmérése szerint a ter­mésmennyiség 15-20 százalék­kal haladja meg a tavalyit. (G) TURIZMUS. A forint árfolyam­sávjának kiszélesítése több mint 10 milliárd forintos forga­lomkiesést okozott idén az ide­genforgalmi vállalkozásoknak - jelentette ki Meszter László, az Idegenforgalmi Koordinációs Testület elnöke. Elmondta: ezt a 2002. január elsejétől eltörölt turisztikai hozzájárulás nem tudja kompenzálni, ami egyéb­ként éves szinten a vállalkozá­soknak együttesen 4-5 milliárd forint megtakarítást jelenthet. BOSCH-GYÁR. Első ütemben 16,5 millió euró költséggel évi 3-3,5 millió elektromos kézi- szerszám gyártására üzemet épít Miskolcon a német Róbert Bosch GmbH. ■ 2001. December 17., hétfő Tanyák az évezred küszöbén Egy hagyományos tanyarendszert ma már visszaálmodni sem szabad, ám nem törvény- szerű, hogy eltűnjenek a palettáról. A harma­dik évezredben is van létjogosultságuk, legfel­jebb egy modernebb, újjáéledő formában - mondja a Hódmezővásárhelyen élő Szenti Tibor író, néprajzkutató, aki könyvet írt a ta­nyáról, amelyből Tanya Atlantisz címmel színházi előadás is készült. Ahol a köves út véget ér, ott kezdődik a tanya­világ. Ha körbetekintünk az Alföldön, Csongrád, Bács-Kiskun megyében, láthatunk omladozi^- félben lévő viskókat, de gyönyörűen felújított, szép portákat is.- Kik élnek manapság a tanyákon?- Laknak itt tsz-járadékos, nyugdíjas, idős em­berek, akiknek a városban nem épült házuk, vagy ha épült is, a kommunizmusban elvették tő­lük, kiadták bérlőknek, akik azt tönkretették. Egy másik réteg a rendszerváltást követően köl­tözött ki, amikor sorra szűntek meg a munkahe­lyek, sokan utcára kerültek, ellumpenizálódtak. Hogy meg tudjanak élni a mun­kanélküli-segélyből, kiköltöztek a tanyákra. Először azzal az el­képzeléssel, hogy majd gazdál­kodnak, később azonban rájöt­tek: nem értenek hozzá. De tő­kéjük sem volt, hogy bármibe is belefogjanak. Egy idő után a pusztában ragadtak, közülük sokan már nem is voltak hajlan­dóak dolgozni, hozzászoktak a „jóléthez”, hogy nem kell kora Régen hajnalban felkelni... Elkezdődött egy betyárvilág, bűnbandák jár­ták a tanyavilágot, és kifosztot­ták a házakat. De jöttek a vállal­kozók is, akik vagy nosztalgiá­ból költöztek ki, vagy azért, mert visszakapták a földjüket, és úgy gondolták, nagyobb terüle­ten nagyobb a megélhetési lehe­tőség. Ez az a réteg, amelyiket állami szinten segíteni kellene.- Van még létjogosultsága a harmadik évezredben a tanya­világnak?- Egy hagyományos tanya- rendszert ma már visszaálmod­ni nem lehet, nem szabad. De nem törvényszerű, hogy el kell És most... tűnniük. Inkább át kell változ­niuk. Ez a jelenség évszázadok­kal korábban már lezajlott Nyu- gat-Európában, a társadalom fej­lődésével eltűntek a régi szállá­sok, és helyüket átvette a farm- jellegű gazdálkodás.- Ez azt jelenti, hogy a tanyák nálunk is alapjai lehetnek pél­dául a családi gazdaságoknak?- Igen, egy modernebb, újjáéledő formában a kialakuló családi gazdálkodásnak. A nyugati pél­dákat alapul véve a társulás az, amely feltétele a talpra állásnak. A tanyabokrokban négy-öt csalá­di vállalkozás egymással társulva laza szövetsé­get alkothat, maguk szabva meg működésük fel­tételeit. Nem kell például külön-külön megvenni egy 22 milliós kombájnt, hanem közösen - saját területüknek megfelelő összeggel beszállva - vá­sárolják meg, sőt azzal még bérgazdálkodást is végezhetnek. Valami már elkezdődött, ami a csa­ládi gazdálkodás felé vezet. S ez jelentheti a mező- gazdaság számára a kibontakozást, újvári gizella Most jól jövedelmez a juh Vegyesen alakultak a felvásárlási árak az elmúlt hetekben az állatpiacokon és vágóhidakon. A juhosgazdák elégedettek az átvételi árakkal, a brojlercsirke-tenyésztők hizlalási kedve viszont az alacsony felvásárlási árak miatt megtörni látszik. Budapest Az elmúlt hetekben lassan, de fo­lyamatosan csökkent a szarvas­marha-állomány. A megyei föld­művelésügyi hivatalok szerint a létszám apadásában szerepet ját­szik a kisebb falusi tejbegyűjtők bezárása. A vágómarhapiac térsé­genként változó képet mutat. Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például a felvásárlási árakra és a felvásárolt mennyi­ségre panaszkodnak a gazdák, Komárom-Esztergom, Tolna és Hajdú-Bihar megyében viszont a piac élénküléséről, az átvételi árak húsz-hetven forintos emel­kedéséről számoltak be. A sertéspiacon kisebb-na- gyobb mértékben csökkentek a felvásárlási árak. A vágósertés élősúlyra vetített ára kilónként 295-315 forint között mozog. Az árcsökkenés a szabadpiaci forga­lomban nem érezhető, mert a téli hónapokban megszaporodott házi vágások miatt egyes térsé­gekben magasabb árak is ki­alakultak. Az elmúlt időszakban meg­élénkült a vágóbárány iránti ke­reslet, amely maga után vonta az árak emelkedését is. A juhosgazdák elégedettek a jelen­legi felvásárlási árakkal. A 13-16 kilós bárányt például kilónként 840-860, a 27-30 kilósat 690-695 forintért veszik át a termelőtől. A baromfipiacon a brojlercsir­ke és a vágópulyka értéke folya­matosan csökken. A csirkéért ki­lónként 180-210 forintot kapnak a tenyésztők. Szakemberek attól tartanak, hogy a felvásárlási árak csökkenése megtöri a nehezen megindult hizlalási kedvet. A pulyka kilója 265-280, a pecse­nyelibáé 440-460, a kacsáé 350- 400 forint között mozog. - ug ­Olcsóbb a gyógyfürdő Budapest Öt év alatt megduplázódott a gyógyfürdő-szolgáltatások tb-támogatásának összege. Ám amíg korábban csaknem mindig maradvánnyal zárták az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár (OEP) gyógyfür­dő-szolgáltatásokra szánt kasszáját, idén a tervezett 2,8 milliárdnál várhatóan 30 szá­zalékkal többet költenek. A Széchenyi-terv keretében a kormány több tízmilliárd forintot szán az ország területének négy­ötödén megtalálható hévizek fel- használására és a gyógyfürdők fejlesztésére. Ez az OEP-nek is előnyös, mert a gyógyfürdő drága kezeléseket válthat ki. Az első félévben 4,92 millió gyógyfürdő-szolgáltatást finan­szírozott a biztosító, év végéig várhatóan 250 ezren veszik igénybe az általa fizetett kezelé­seket. Némileg eltérő a helyi, a körzeti és az országos minősíté­sű gyógyfürdő-szolgáltatás ára. Ez - a tb-támogatás mértékéül el­fogadott árat tekintve - például a belépőknél 301, 228, illetve 387 forint, aminek 85 százalékát a biztosító fizeti - értesült a Világ- gazdaság. Jelenleg további nyolc szolgáltatás árához ugyancsak 85 százalékkal járul hozzá, ezek: a kádfürdő, az iszappakolás, a súlyfürdő, a szénsavas fürdő, az orvosi gyógymasszázs, a víz alat­ti vízsugármasszázs, a víz alatti csoportos gyógytorna és a komp­lex gyógyfürdőellátás. A tervek szerint a közeljövőben új elekt­romos és inhalációs kezeléssel bővül a támogatott szolgáltatá­sok köre. Az OEP-büdzséhez mérten ugyan drága a gyógyfürdőzés, ám azt a biztosító vezetői is elis­merik, hogy az 1999 óta változat­lan tb-támogatást növelni kell. A fürdők egyébként 20 százalék körüli árnövekedést kérnek, mi­vel sok esetben veszteséges szá­mukra a tb-betegek fogadása. A fürdőszövetség azt is javasolja, hogy az eddigi három besorolás helyett kettő legyen: minősített gyógyvizes és gyógyszolgáltatást nyújtó közfürdő, és a presztízs mellé kapjanak anyagi elismerést is a gyógyhelyek. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAP KIADÁSA, 2001 (MRD FORINT) Az előirányzott százalékban —^ Gyógyszerár-támogatás 147,0 * | | 161.5 Gyógyászati segédeszköz cr::':3 &' 902 mzi _____ 22,6 Gy ógyfürdő-szolgáltatás Q Q nov. 30. 2,8 B terv 3,6---------------------------------------- Forrás: OEP ♦ Di ákhitel: tízezer új ügyfél Budapest A Diákhitel Központ Rt. de­cemberben több mint 1,86 milliárd forintot utalt át, így összesen - október, novem­ber és december folyamán - már majd 5,1 milliárd forint került a diákhitelt igény­lőkhöz. A pénteki folyósítás eredménye­ként az előző havihoz képest 10 ezerrel több, tehát összesen 63 225 hallgató számlájára utal­tak diákhitelt. A Diákhitel Köz­pont Rt. 10 ezer olyan jogosult hallgatónak utalt most először, aki leg­később november 21 - ig adta le igénylését. Ok most négyhavi, a szeptember-októ- ber-november-de- cemberi összeget egyszerre kapják kézhez, mivel az új jogosultak az első ki­fizetés alkalmával megkapják vissza­menőleg az adott ta­nulmányi félévben eltelt addigi hónapok után járó részleteket is. A hallgatók 88 százaléka a leg­magasabb összeg, azaz havi 21 ezer forint folyósítását kérte, 9 százaléka a 15 ezer forintos havi összeg mellett döntött, míg 3 szá­zaléka megelégedett a havi 10 ezer forintos minimális hitelrész- lettel. Az egyre nagyobb bizalom jeleként az alsóbb összeget igénylők közül egyre többen ké­rik magukat a 21 ezer forint hitelt igénylők közé. A következő és egyben a mos­tani félév során az utolsó kifize­tés január közepén lesz. A DIÁKHITEL ÖSSZEGÉNEK ARÁNYA AZ IGÉNYLŐK SZÁZALÉKÁBAN Forrás: Diákhitel Központ 88% Jó állapotban vannak a vetések Az őszi vetésű növények magágy-előkészítése az 1,674 millió hektáros vetésterület 99,05 százalékán befejeződött - közölte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A szak­értők szerint a talaj-előkészítési munka jó minőségét jelzi, hogy az őszi gabonafélék kedvező képet mutattak a téli idő­járás beköszönte előtt. A vetésekben jelentős növény-egész­ségügyi problémát a szakemberek nem tapasztaltak. Budapest Az őszi búza vetését a gazdák a tervezett 1,14 millió hektárral szemben 1,1 millió hektáron vé­gezték el november 30-ig, ami 96,97 százalékos teljesítésnek fe­lel meg. Az állapotfelmérés nyo­mán megállapítható, hogy a nö­vényállomány összességében kedvező képet mutat. Néhány he­lyen viszont már megfigyelhető a csócsároló kártétele, így az elle­nük való védekezésre a falugaz­dászok felhívták a gazdálkodók figyelmét. Az őszi búza a vetéste­rület 80-85 százalékán jól előké­szített magágyba kerül, ami dön­tően befolyásolja a növények őszi fejlődését. Az őszi káposztarepcét kedve­ző körülmények között vetették él mintegy 142 ezer hektáron. A repcebolha kártétele a vetéste­rület 15 százalékán jelentkezett, ám e kártevő ellen már elvégez­ték a védekezést a termelők. Az őszi árpa, amelynek vetés- területe mintegy 220 ezer hektár, jelentős területeken besárgult, ami főként élettani probléma, a műtrágyázás hiányát mutatja. A növényállomány összességé- ben.mégis kedvező képet mutat. Triticalét a gazdálkodók a ter­vezettnél mintegy 3 ezer hektár­ral nagyobb, azaz valami­vel több mint 132 ezer hek­táron vetet­tek. Főként azok a terme­lők részesí­tették előny­ben e nö­vényt, ahol állattenyésztéssel is foglalkoznak a gazdálkodók. A kukoricát a gazdák mintegy 1,22 millió hektárról takarították be. A termésátlag 6,3 tonna volt hektáronként. A szemek nedves­ségtartalma 20-22 százalékos volt. Azokon a helyeken, ahol a nyári szárazság jelei nem mutat­koztak, 7-8 tonna termésátlagot is elértek hektáronként a termelők. A rosszabb termőképességű, aszályos területeken viszont elő­fordult 2,9 tonnás hektáronkénti termésátlag is.________________■ Magyar-jugoszláv kapcsolat Budapest A jugoszláv gazdaság szá­mára Európa felé az út fizi­kai és gazdasági értelemben is Magyarországon keresztül vezet, ezért a magyarországi kapcsolatok felértékelődtek - mondta Slobodan Koracs, a Jugoszláv Gazdasági Ka­mara elnöke a magyar-jugo­szláv befektetői konferen­cián. A Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamra magyar-jugoszláv tago­zatának célja, hogy a két ország között minél korábban valósul­jon meg a szabadkereskedelmi megállapodás, ezáltal az ex­port- és importterhek jelentős mértékben csökkennének. Ezenkívül fontos, hogy az együttműködő partnerek kö­zött korszerű fizetési módozat alakuljon ki, amelynek egyik alapfeltétele a jugoszláv olda­lon a kereskedelmi bankhálózat kialakulása. Jugoszláviában jelenleg 3-féle tulajdon van: magán, állami, il­letve társadalmi. Ezek közül csak az állami és a társadalmi tu­lajdont privatizálják, amit kezde­ményezhet az állam, a vállalat vagy maga a vevő. Iván Lujanovics, a jugoszláv privati­zációs ügynökség igazgató- helyettese szerint Jugoszláviá­ban 3-4 év alatt be akarják fejez­ni a privatizációt, ez idő alatt az állami cégek 70 százaléka el­adásra kerül. Statisztikai adatok szerint idén a Jugoszláviába irá­nyuló export 182 millió euró volt, ami 24,1 százalékkal több, mint az előző év azonos idősza­kában, az onnan származó im­port 49,6 millió eurót tett ki, 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. _____________t___________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents