Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-08 / 260. szám

12. OLDAL EGYHÁZA K E L E T E 2001. November 8.‘, Csütörtök Keresztyén értékrend, példa és felelősség Több évszázados örökség, új kihívások a változó világban - Oktató pedagógusok konferenciája Az ország sorsa a végeken dől el, s a csur­gói református gimnázium a közoktatás egyik végvára. Az iskolaalapító Festetics György által örökül hagyott küldetésnek szeretnénk megfelelni, így Belső-Somogy szellemi központjává lenni. E gondolattal hívta életre hagyományteremtő szándék­kal, Szabó Sándor igazgató Csurgón a ke­resztyén pedagóguskonferenciát. Ezen nemcsak a református iskolák tanárai vet­tek részt, hanem a hitüket gyakorló önkor­mányzati iskolában tanító pedagógusok is. A pedagógiai műhely néhány elő­adóját, így Gálffy Kolost, az Okta­tási Minisztérium egyházi oktatá­si ügyek titkárságának vezetőjét, dr. Szenczi Árpádot, a Doktorok Kollégiuma pedagógiai szekciójá­nak elnökét és Kocsev Miklós lelki- pásztort, a csurgói református gimnázium igazgatótanácsának elnökét arról kérdeztük: az ifjúsá­got körülvevő világ többnyire más értékeket sugall, mint a hagyomá­nyos keresztyén értékek, és az egyház néhány képviselőjéről az elmúlt időszakban kiderült: vizet prédikál, ám bort iszik. Hogyan lehet így a fiataloknak hitelessé tenni a hitet? Gálffy Kolos: - Hadd válaszoljak egy nemrég hallott idézettel: a vi­lágnak nem tanítókra, hanem pél­daadókra van szüksége. A hitet hi­teles emberekkel lehet közvetíteni, s bár a példaadás mindig fontos volt, a mai világban egyre nagyobb a sze­repe, és ugyanilyen hangsúlyos az embe­ri kapcsolat. Ezt tud­niuk kell azoknak, akik a keresztyén ér­tékeket közvetítik. 1990 óta kitágult a vi­lág, nem két, hanem harminckét tévécsa­tornát néznek a fiata­lok, s rengeteg be­nyomás éri őket, amelyeket nem is neveznék értékrendnek. Koráb­ban csak egy-két „értékrend” volt előttük, és jóval egyszerűbb volt ezek közül választani, mint napja­inkban, amikor számtalan értékes­nek tetsző információ jut el hozzá­juk, és a hasznos, a követendő job­ban el van rejtve. Korunk fő kérdé­se nem a genetika, az atomfizika és az informatika, hanem az er­kölcs, és abban, hogy az erkölcsi nevelés eredményes legyen, na­gyon nagy szerepe van az egyházi iskoláknak. Dr. Szenczi Árpád: - A problé­ma gyökere mélyen van. Mind­annyian egy ateista-marxista filo­zófián nőttünk fel, s ennek a kö­vetkezménye, hogy mindenhez anyagi szemlélettel közelítünk, így az iskolához is. Tananyagról, tantárgyról, tantervről beszélünk, de azt elfelejtjük, hogy ki van az iskolában: a gyerek. A gazdagabb országokban elterjedt egy álhu­manisztikus rendszer, amely az önmegvalósítás fontosságát hang­súlyozza. Ez azonban egy társ nélküli rendszert jelent! Nem ju­tunk el a környezetünkben élő társunkig, akár a felebarátunk az, akár a feleségünk, pedig szép ma­gyar nyelvünk is kifejezi: nem egyedül vagyok egész, csak a má­sik felemmel. Felelősségre kell tö­rekednünk, és az a feladatunk, hogy a tiszta értelem, a nemes ér­zület és a szent akarat együttes nevelésével foglalkozzunk. Azok, akik valamiért középpontba ke­rülnek vagy példaként állítjuk őket, ugyanúgy tévedhetnek, mint bármelyikünk, s nem szabad egy tévedést túlragozni. Vigyázni kell, hogy a probléma bor és víz kérdése-e, s hogy mennyire víz és mennyire bor, netán fröccs? Kocsev Miklós: - A magyar tár­sadalom közömbös, ezért nem vá­rok nagy csodákat arra vonatkozó­an, hogy mennyire lesz vallásos a jövő nemzedéke. Nem érdekli őket se ez, se az, így a vallás sem. Annyi gyors benyomás éri a magyar tár­sadalmat, annyiféle információ, szellemi áramlat - hiszen a techni­ka és a tudomány terén behoztuk az országba a legmodernebbet tudunk-e ezek között megfelelő ér­téket találni? A közömbösségből ki GÁLFFY KOLOS lehet billenteni az embert afe­lé, hogy tudás­alapú társadal­mat építsünk fel, de úgy gondolom, hogy inkább emberalapút kellene fölépí­teni. Az az em­ber, aki tud bánni önma­gával, ismeri a korlátáit is; tudja, mit je­lent a másik ember, a kör­nyezete és a jövője. Az egy­háznak fontos szerepe van abban, hogy a „konkurencia- harcban” fel tudja mutatni: egy jobb em­bert kínál, s azt is, hogy ér­demes ezt az utat^ választa­ni. És el tud­juk mondani, amit Jézus ta­nítványai: Uram, kihez mehet­nénk? Jobbat nálad eddig nem ta­láltunk. VARGA ANDREA DR. SZENCZI ÁRPÁD KOCSEV MIKLÓS Tegyetek tanítványommá... Már az őskeresztény gyülekezeteknek is volt presbitere. A protestáns egyházakban különösen nagy a szerepe. Feladatairól Balogh Tibor lelkipásztort kérdeztük.- A nem protestáns egyházak tagjai bár is­merik a kifejezést, de kevéssé, tudják: mi a presbiterek feladata?- A görög presbüeo azt jelenti: küldött va­gyok, s ez a gyökere a presbiter szónak; öre­get, tekintélyest is jelent. Itt a Biblia állás­pontja szerint a hitben öregekre kell gondol­ni, őket választjuk presbiternek - mondta Balogh Tibor. - Presbiter már az őskeresz­tény gyülekezetben is volt, Pál apostol taná­csolja: válasszanak presbitert, aki rendet csinál a gyülekezetben. De már Mózesnak is azt javasolta Jetro, az apósa, amikor a nép az ígéret földje felé közeledett, de nőtt az elégedetlenségük, hogy válasszon a nép kö­réből megbízható, nem megvesztegethető embereket, akik dönteni tud­nak a vitás ügyekben. A pres­bitérium ma a gyülekezet ve­zető testületé, feladata a gyüle­kezet lelki és anyagi életének az irányítása együtt a lelki- pásztorral, aki egy a presbite­rek közül, és ők választják a felmenő vezetőket is. Látogat­ják az embereket, fölkeresik a konfirmandusokat.- Hogyan szolgálhatja a presbiter a missziót?- Mindenekelőtt példaadás­sal, hiszen a mai világban a legjobb igehir­detés az élet. A presbiternek elöl kell járnia, nézzenek föl rá a gyülekezet tagjai. Vegyen részt az istentiszteleten, a gyülekezet szere­tetszolgálatában, és ami nagyon lényeges: a saját családtagjait is vezesse Istenhez. Ké­nyes helyzet, ha a presbiter családja másfé­le életet él. Elmondok erre egy történetet. Egy mozdonyvezető, aki megtért, azzal for­dult a lelkészhez: adjál nekem missziós fel­adatot. A fűtőd már megtért? - kérdezte a lelkész. Még nem - hangzott a válasz. - Ak­kor ott kezdd!- Ki alkalmas erre a szolgálatra?- Alkalmassá az teszi az embert, ha hálás szívű, ha rádöbben arra: én nyomorult, bű­nös, gyarló ember vagyok, mégis szeret az Is­ten. A hálás szívű tud hálából szolgálni és azt érzi: Isten megszólította. Az a presbiter alkal­mas, aki elfogadja a Szentlélek vezetését, nem az, aki túlságosan megköti magát a régi „Azért hagytalak Krétában, hogy rendbe hozd az elintézetlenül maradt ügyeket és presbitert állíts szolgálatba városun­kért, ahogy meghagytam neked. Olyat, aki feddhetetlen, egyfeleségű férfi, aki­nek gyerekei hívők, nem vádolhatok ki­csapongással, és nem engedetlenek. Is­ten sáfárja legyen feddhetetlen, legyen nem önkényeskedő, indulatos, nem ré- szegeskedő, és nem haszonleső, ha­nem vendégszerető, a jóra hajlandó, igazságos, kegyes, ön­megtartóztató...” (Pál apostol Tituszhoz irt levele, I. rész 5. vers) mellett vagy a divathoz ra­gaszkodik. Az tud részt venni a missziói munká­ban, aki engedi, hogy „fe­lülről” vezéreljék. Ki az al­kalmas erre? Mindannyian bűnösök vagyunk. Pál apostollal együtt azt felel­hetjük: a mi alkalmassá­gunk Istentől van, ő tett al­kalmassá arra, hogy az Új­szövetség szolgái legyünk; nem betűé, hanem léleké, mert a betű megöl, a lélek megelevenít.-Ma legfontosabb missziós feladat napjaink­ban?- Sokan nem tartoznak egyházi közösséghez, nin­csenek megkeresztelve sem. A misz- szió fontos területe az ő elérésük, a Balogh Tibor 1940. május Ifrén született Celldömölkön, ott vé­gezte a középiskolát Is. 1963-ban szerzett diplomát a budapesti Református Teológiai Akadémián, majd Vas, Somogy és Zala me­gyei gyülekezetek se­gédlelkésze volt. 1966-tól Csökölyben. 1985-től Nagykanizsán lelkipásztor. Nos. két gyereke van. megszólítá­suk missziós kihívás. Csak példaadó gyüle­kezet képes erre. Ha egy ide­gen bejön hozzánk az isten- tiszteletre, az ügyeletes presbi­ter feladata, hogy fogadja, be­vezesse. Ha valakit így meg­szólítanak, jó érzést ad, és óri­ási hatása lehet. VARGA ANDREA FráterNet a híveknek Az informatika egyre nagyobb szerepet játszik az egyházak éle­tében is. A Magyarországi Evan­gélikus Egyház szakkonferenciát szervezett Révfülöpön, s ezen a fő téma az elektronikus kapcsolat- tartás, a levelezés és a közösségi honlapok fejlesztése volt. Az utóbbi években megvalósult beru­házásoknak köszönhetően az ér­deklődő evangélikusokhoz az internet által gyorsan eljuthatnak a hírek. A közponü és helyi honla­pok egyebek között tartalmazzák a levelezőlistát, a gyülekezeti nyit­va tartást, és megtudható ezekből az istentiszteletek időpontja is. Az evangélikus egyház évente hu­szonöt számítógépet tud adomá­nyozni a gyülekezeteknek. Egyházi iskolák tanárai, lelké­szek és informatikusok vettek részt a tudományos tanácskozá­son. Megfogalmazták azt is, hogy szükség van a két éve működő FráterNet bővítésére, amely ed­dig is jól szolgálta a hívek tájé­koztatását. C.A. Felnőttek hitoktatása A felnőttek hitoktatását helyezi a középpontba, a jelenleginél hosszabb felkészítést határoz meg a szentségek felvételére - például a keresztség előtt - az az új dokumentum, amit Ma­gyar Kateketikai Direktórium címmel jelentetett meg a katoli­kus egyház. A kiadvány irányt mutat a katekézis, a hitoktatás magyarországi tevékenységé­hez, emellett áttekintést ad nap­jaink társadalmi környezetéről, emberekre gyakorolt hatásáról, valamint az egyház helyzetéről. Az egyik legsúlyosabb probléma az, hogy sérült a család hitátadó szerepe. A felnőttek hitoktatásá­nak elmélyítésére éppen azért van szükség, mert a gyermek nem erősödhet meg hitében szü­lői segítség nélkül vagy a szülők ellenében. Az új irányelvrend­szer értelmében - a felnőttek fe­lé fordulás eredményeként - módosul a hitoktatók képzése és hosszabbra nyúlik a szentségre való felkészítés időszaka. Az utóbbi például azt is jelentheti, hogy az elsőáldozásra vagy a bérmálásra akár két évet is kell majd készülni. Ilyen hosszas vá­rakozás a templomi esketés előtt is lehetséges, ha a házasulandók egyike sincs megkeresztelve. Az új irányelvrendszer minden egy­házmegyére kötelező érvényű, a konkrét lépésekről azonban hit­oktatási tervükben az egyház- megyék dönthetnek. _______■ Ké tszáz éves csurgói könyvtár A csurgói református gimnázium nagykönyvtárát Sárközy János kiskorpádi földbirtokos 200 köte­tes könyvadománya alapozta meg 1800-ban. Napjainkban 28 ezer kötet - közülük három­négyezer 1800 előtti -, nyolcezer régi folyóirat, több száz térkép, érem, pecsét és kéziratos könyv, ősnyomtatvány és kódexlap- töredék alkotja. A többségében, magyar nyelvű művek mellett sok a német, angol, francia, keve­sebb a görög és a héber. Hittudo­mányi, szépirodalmi, történelmi, gazdasági, orvosi és pedagógiai könyvek sorakoznak a polcokon. Századunkban többször is fenye­gette veszély a könyvtárat, de gondos kezek megmentették.- A könyvtár fennállása óta in­nen még nem tűnt el könyv, pe­dig sok a látogató, a tudományos kutató. Mindenkit szívesen lá­tunk, hiszen a könyvtár össze­nőtt a várossal, és ez erkölcsi kö­telességünk - mondta dr. Hor­váth József levéltáros. Tudományos szempontból kuriózum az 1472/73-ból való két ősnyomtatvány, amit Guten- berg tanítványai nyomtattak, va­lamint két énekeskönyv. Közülük az 1639-es csurgói graduál a mil­lennium évében cd-n is megje­lent Ferenczy Ilona betű- és kot­tahű átírásában. Dr. Horváth József levéltáros Méreténél és kapcsos, bőrkö­téses külsejénél fogva is mutatós a tizenegy nyelvű Calepinus szó­tár. Érdekes Nagyváthy János egyik kézirata, amely nyomtatás­ban még nem jelent meg, s való­di kutyabőr kötésű könyvet is rejt a könyvtár. Violáné Bakonyi Ibolya könyvtáros elmondta: van olyan nyomtatvány, ami az országban csak itt található. Nemrég derült ki ez arról a beszédről is, amit Rákóczi György erdélyi fejede­lem fiának a keresztelőjén mondtak. varga andrea Zarándokút a Bizalomért Megélénkült a hitélet A katolikus és a református gyülekezetnek is csaknem 200 híve van Szennában. Török Marcell plébános Kaposszerda- helyről látja el egyházi szol­gálatát, Gueth Péter református lelkész pedig Szennában él. Elmondta: jó a kapcsolatuk az önkormányzattal és az iskolával. Ennek köszönhetően az önkor­mányzati tulajdonba került volt parókia egyik termében tartják a gyermekeknek az istentiszteletet és csütörtök esténként a biblia­órákat. Az iskolában tantervbe iktatták a hittanórákat, s egyre több fiatal jár rendszeresen isten- tiszteletre. A lelkész örül annak, hogy az utóbbi öt évben Kapos­várról is egyre többen járnak a gyülekezet istentiszteleteire, így nemcsak az ünnepeken telnek meg Szennában a padsorok, t. z. December 28-án Budapesten találkoznak a világ fiataljai, hogy közösen készüljenek a béke és bizalom terjesztésére a világban. Ez lesz a Bizalom zarándokútja a földön mozga­lom 24. állomása. A zarándoklat egy-egy állomásá­nak - már 1978 óta - mindig egy- egy európai nagyváros ad ott­hont. Ezeken az alkalmakon a keresztény fiatalok tízezrei talál­koznak. A Bizalom zarándoklatát a taizei közösség indította útjára, hogy támogassa a fiatalokat saját helyi elkötelezettségeikben. Ez a zarándoklat - a szándék szerint - nem akarja a fiatalokat a közös­ség körül kialakuló mozgalommá szervezni, hanem abban erősíti meg őket, hogy legyenek a kien- gesztelődés, a bizalom és a béke követei a saját közösségeikben. A budapesti zarándoklatot de­cember 28. és január 1. között ren­dezik meg, elsősorban a tizenhét és harminc év közötti korosztály számára. Kiss Iván marcali plébá­nos elmondta: a rendezvényre a kaposvári egyházmegyéből is in­dulnak zarándokok. Ézt megelő­zően azonban olyan találkozókat is szerveznek, ahol felké­szülhetnek a találkozásra a fiata­lok. Az utolsó előtalálkozót de­cember elsején tartják Marcaliban. A résztvevők és az érdeklődők itt a taizei közösségről és a zarándok­lat lényegéről hallanak majd Balás Béla megyés püspöktől. A taizéi közösséghez tartozó első testvérek 1949-ben tették le örökfogadalmukat. Az alapítója Roger testvén volt, aki új utakat szeretett volna nyitni a kereszté­nyek közötti megosztottság okozta sebek gyógyításához. A közösségnek ma az öt kontinen­sen, huszonöt országban több ezer tagja van. A szegények és elesettek gyámolításán kívül a fi­atalok lelki nevelését is céljuk­nak tekintik. fábos erika A zarándokút A Bizalom zarándoklatát a taizéi közösség indította útjára fiatalok számára. A zarándokokat arra hívják, hogy a béke és kiengesztelő- dés követei legyenek saját településükön, közösségeikben. Az első zarándokutat 1978-ban, Párizsban rendezték meg. Budapesten a 24. stációja következik ez év decemberében. Egyházi hírek MEGSZÉPÜLT A TEMPLOMKERT. Homokszentgyörgyön fedett teraszt építettek a helybeli munka nélküli szakmunkások a rava­talozóhoz, és parkosították a református templom környékét. Ez Poklosi Péter, a Székesfehérvárra elszármazott városszépítő áldozatos munkáját dicséri; felújíttatta a két világháborúban elesett katonák emlékművét, és 50 virágot ültetett ki a templomkertbe, (ga) BIZONYSÁGOT TETTEK HITÜKRŐL. A hiterősítő körzeti konfe­renciát Kaposfőn tartották. Mit jelent az, hogy református vagyok? - erről dr. Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke, Szatmári A. Lajos somogyi esperes, dr. Ritoók Zsigmond, dr. Sárközy Eszter, valamint dr. Szabó József Andor országgyűlési képviselő beszélt. Bizonyságté­telükből kicsendült, hogy a hit erőt ad és emberszeretetre nevel. Csendes áhítattal megemlékeztek az 1956-os forradalom mártírjairól. LELKÉSZEK GYŰLÉSE. Az evangélikus egyház a lelkészek gyűlését legutóbb Csurgón rendezte meg. A 24 lelkész a vasárnapi igéről elmélkedett, s Baranyayné Rohn Erzsébet tartott előadást Igazságszol­gáltatás az Ószövetségben címmel. A házigazda Sikter János helyettes lelkész volt, a résztvevőket a helyi gyülekezet látta vendégül. A követ­kező havi munkaközösségi összejövetelt Vésén tartják, (va) EMLÉKKERTET AVATNAK. Református történelmi emlékkertet avatnak november 14-én Csokonyavisontán a református temetőben. Az ünnepség után a templomi istentiszteleten Pomothy Dezső, Dunántúl legidősebb lelkipásztora hirdet igét, aki 62 évvel ezelőtt segédlelkész volt a csokonyai református gyülekezetben, (ga) m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents