Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-08 / 260. szám

6. OLDAL A L NI A N A C H 1 2 9 2001. November 8., Csütörtök ff: Példás összefogás az új munkahelyekért Hét éve választották polgármesternek Gál Józsefet, aki addig képviselőként dolgozott a településért. Hitvallása szerint nem a falusi turizmusban, inkább a munkahelyteremtésben van a kis települések, így Mosdós fejlődésének reménye. A kórház­fejlesztés támogatása mellett új vállalkozásokra is számít. Lényegesen változott a település ar­culata. Az első ciklusban elkészült a Hunyadi utca, majd később az If­júsági utca útburkolata. Az utóbbi MOSDÓS PÉNZE Szociális kiadásokra intézményfenntartásra t ----------J Pénzeszköz­v' átadás 13 mft g­( \ 31 mFI A ^ ^ "felhalmozási Működésre kiadások Költségvetés 58 millió lorint A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Gál József. Az alpolgármester: dr. Karvaly Ildi­kó. A képviselő-testület tagjai: Bányai Károlyné, Kincsné Ke­resztes Katalin, Bemáth Gyula, Bóna Dénes, Kaszás József és Se­bők János. A jegyző: Rubecz Zoltánné. Az iskolavezető: Kincsné Ke­resztes Katalin. Az óvoda vezetője: Heil Angéla. A háziorvos: dr. Brachna Ta­más, a fogorvos: dr. Maxim Éva. A plébános: Várnai László. __A falugazdász: Lázár Katalin, m Mo sdós Oklevél 1550-ben említi először a falut: az adólajst­rom szerint Pethö János volt a földesura. 1660-ban Csobánc várához tartozott, a XVIII. század elején a Balogh és a Jankovich család birtoka. A török ura­lom után. 1719-ben csak tíz háztartást írtak össze, s adókedvezményt ígérve hívtak ide beköltözőket. A katolikus egyház már 1735-ben iskolát tartott fenn a faluban, s a Paulai Szent Vincé­ről elnevezett női szerzetesrendnek is volt óvodája meg leányiskolája 1948-ig. Az egykori kolostor ma az óvodának az otthona. A XIX. század elején a Niczky. a Schmiedegg. majd a Pallavicini család volt a község legna­gyobb birtokosa. A múlt század köze­pén már 870 lakosa volt a községnek. A legrégibb épület itt a klasszicista stílusban 1843-ban emelt katolikus templom. A Gázlópusztán levő. a XIX. század végén eklektikus stílusban épült Festetics-kastélyt műemlék jel­legű építményként tartják számon. A Pallavicini-kastélyban van az orszá­gos híréi tüdő- és szívkórház, amely meghatározza a település minden­napjait. időszak legnagyobb kihívása a gáz- beruházás volt, amit 1998-ban már Gál József irányításával sikerült vég­hezvinni.- Nagyon sokat dolgoztunk, hogy a fiatalok számára is élhe­tőbbé tegyük a környezetet. Ki­alakítottuk a labdarúgópályát, s építettünk egy strandröplabdá­zásra és streetballra alkalmas pá­lyát. Az újra megszervezett falu­napi rendezvények során össze­fogtak a településért tenni aka­rók, s több civil szervezet is segít.- Mit tesznek az egyesületek a faluért?- Valamennyi önkormányzaü támogatással működik, s a lakos­ság igényei szabják meg a teen­dőket. A hegyközség összefogja a szőlősgazdákat, s az útjavításoknál, szakmai utaknál és borversenyek­nél zökkenőmentes az együttmű­ködés. A Borút Egyesület mintegy 40 tagja a vendéglátás fejlesztésére szövetkezett, s nyitott pincék és fi­nom falatok várják a táj szépségé­ben gyönyörködő turistákat. A sportkör elsősorban a fiatalok sza­badidősportját irányítja, szép ered­ményeket ért el a dzsúdó-verseny- szakosztályunk is. A nyugdíjasklub az időseknek teremt lehetőséget ta­lálkozásra, kirándulásra, a cser­készcsapata erkölcsileg is neveli a fiatalokat.- Meghatározó a falu életében a tüdő- és szívkórház. Hogyan képze­lik el a jövőjét?- Kiváló a kapcsolatunk az intéz­ménnyel; részben mi biztosítjuk az infrastruktúra alapjait. Igyekszünk döntéseinkbe bevonni a kórház ve­zetőit, és kérjük a véleményüket. Büszkék vagyunk arra, hogy az ide érkezőket jó utak, mutatós buszvá­rók fogadják. Sok közös rendezvé­nyünk van az intézménnyel, s az uszodát az iskolások is használhat­ják. A jó kapcsolat megőrzésén túl az önkormányzat legfőbb célja, hogy megmaradjanak a kórházi munkahelyek, s ha lehet, újabbakat is teremtsenek, ezért a fenntartó változtatásával kapcsolatos elkép­zeléseket is támogatjuk.- Hogyan képzeli el a lakosság jö­vőjét?- Egyeüen nagy infrastrukturális fejlesztés van hátra, ez a reménye­ink szerint 2003-ra megvalósuló szennyvízberuházás. A dombóvári kistérséggel közösen tervezzük, s a friss felmérés szerint a lakosság egyöntetűen támogatja. Ugyanígy a másik tervünket is: új utcasort épí­tenénk a Kossuth és a Rákóczi utca között. Harminc telket alakítottunk ki a rendezési terv alapján, s olcsón kínáljuk az építkezőknek. Az Ifjú­sági utca önkormányzaü területére pedig szeretnénk olyan üzemet te­Gál József polgármester lepíteni, ami harminc-negyven új munkahelyet kínálna. Erről már tárgyalunk, s úgy látom, hogy Mos­dós csábító hely a vállalkozásoknak is. ■ Kövezi útiát a kastélvkórház Műterem a régi parasztházban Hangulatos képek díszítik a polgármesteri hivatal és a mos- dósi kórház egyes helyiségeit: Riba Márta festőművész alkotá­sai. Egyéni ízlésvilágát tükröző alkotásai sokáig arattak sikert. A festő noha elvégezte a képző- művészeti főiskolát, a vendég­látásban is dolgozott, majd Ka­nadába és az Egyesült Államok­ba sodorta az élet. A tengerentúlról hazatérve választotta lakhelyül Mosdóst: édesapja százéves parasztházá­ba költözött. Csakhamar műte­remmé alakította a ház egy ré­szét, s felkarolta a környék ifjú tehetségeit. Büszke rá, hogy ta­nítványai szobrászként és fes­tőként is nevet szereztek ma­guknak, és néhányan már a fő­iskolán bontogatják szárnyai­kat. A rendszeres alkotótábo­rok megszervezésében a kór­ház vezetése is segítette a mű­vészt, s cserébe a képei közül jó néhányat felajánlott az intéz­ménynek. Riba Márta sajnálja, hogy egy kézsérülés miatt az utóbbi két évben nem sikerült megrendezni a tábort, de jövőre ismét tervezi a több­hetes művészeti találkozót. ■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓ: LÁNG RÓBERT Az egykori Pallavicini- kastélyt 1938-ban vette meg a betegbiztosító a megyével közösen, s ben­ne gyermek-tüdőszanató- riumot alakítottak ki. Az intézmény mára Somogy Megyei Tüdő- és Szívkór­ház néven a mellkasi be­tegségek nemzetközileg is elismert szakkórháza lett, amely fenntart egy szociális otthont is. Dr. Gyurkovits Kálmán címzetes egyetemi tanár, intézed igazgató szerint a fél évszázados jubileum kiváló alkalom volt az ösz- szegzésre és az új utak ki­jelölésére is. Elmondta: büszkék arra, hogy a kor­csoportonként tagozódó gyermekosztály regionális és országos feladatokat is ellát, s a krónikus betegek­nek megszervezte az óvodai és általános iskolai oktatást is. Rendben tartják a betegek gyógyulá­sát elősegítő 37 hektáros kastélykertet, s megerő­sítették az infrastruktúra alapjait is. Az önkor­mányzattal és a fenntartó megyei vezetéssel való jó kapcsolat folytán az uszoda, a sportpálya és a kultúrotthon elkészülte mellett bevezették a gázt is. Dr. Gyurkovits Kálmán úgy érzi, hogy nehéz időszakot éltek át, s csak az okos gazdálkodásnak köszönhetően hárították el a több kórházat is fe­nyegető csődveszélyt. A jövőt megalapozó fej­lesztési terv szerint új alapokra helyeznék az in­Magas színvonalú szakmai munka folyik az európai szintű gyógyintézményben tézmény gazdálkodását, s ezért a megyei önkor­mányzat, a Magyar Református Egyház, és a kór­ház vezetése együtt keresi az üdvözítő megol­dást. Az intézet igazgatója elmondta: a betegellá­tás színvonalának emelése mellett a gyógyüdül- tetést és egy konferencia-központ kialakítását is tervezik. Szükség volna az épületszárnyak és a műszerpark felújítására, az informatikai hálózat továbbfejlesztésére. Céljaik eléréséhez új me­nedzsmentet szeretnének létrehozni, amely új szemlélettel dolgozik majd az intézmény lehető- ségeinek kiaknázásán. ___________________■ Hi toktató a cserkészcsapattal Különösen jelentős dátum Michl Miklós életében 2000. február 2-a. A kibékülés napjának nevezi, et­től kezdve dolgozik együtt a más politikai nézeteket valló polgár- mesterrel. A hitoktató belátta: a község jövője szempontjából csak a közös erőfeszítés vezethet ered­ményre. Michl Miklós elmondta: 1993-ban került Mosdósra, s azóta oktatja a Biblia üzenetére az isko­la tanulóit. Feleségével hat gyer­meket nevel, s emellett a közössé­gi élet szervezéséből is jelentős részt vállal. Michlné Varga Éva sző és farag; kopjafáit a település köz­pontjában avatták fel. A hitoktató úgy véli: az önkormányzat, az egyházközség és a Nemzetség a Fiatalokért Társaság összefogásá­nak eredményeként értelmes ren­dezvényekkel és hasznos szemlé­lettel gazdagítják a mosdósi fiata­lok ismereteit. Az iskolában a leg­kisebbek a népmese, a népballada és a népdalok világán át a Szent Imre körben tanulhatnak, a na­gyobbakat a Szent László kör és a Béla király kör várja, a felsősök pedig már a Turul cserkészcsapat­ban is tevékenykednek. A cserké­szek hetente találkoznak, s a „Mi itt maradunk” program során fel­fedezik a régió múltját és környe­zeti értékeit. Most lépcsőket építe­nek egy kőkereszthez, s a nemrég talált forrást is kitisztítják. Emellett megalakítot­ták a kórházi íjászkört, s egy póniló ápolása is az ő feladatuk. Michl Miklós reméli, hogy idővel a lovas íjászat alapjaival is megismerkednek a mosdósi gye­rekek. A cserkészek rendszeres találkozóikra szeretnének egy kö­zösségi házat. A volt óvodaépület egyházi viszszaigénylésével ez a tervük is valóra válhat. ■ Művészpalánták az óvodában Sok a gyermek Mosdóson. Ez az óvodai csoportok száján is lát­szik; csaknem ötven kisgyerek napközbeni neveléséről gondos­kodik négy óvónő és két dajka. Heil Angéla óvodavezető elmond­ta: igyekeznek olyan foglalkozá­sokat tartani, melyek elősegítik a kicsik felkészülését az iskolai életre. A tehetséges ovisok drá­mapedagógiai oktatáson vesznek részt, s mindannyian fontos a rajz. A kicsiknek a hagyományos festési és rajzolási technika mel­lett lehetőségük nyílik arra is, hogy megismerjék a festékfújás, a pacázás és az agyagozás rejtel­meit. A kézműves tevékenységek közül megismerkednek egy-egy szennai kiránduláson a korongo­zással és a gyöngyfűzéssel is. Az óvodavezető szerint a vá­rosbeliekkel szemben nincsenek hátrányban a gyerekek; semmi­ben nem szenvednek hiányt, hi­szen a fenntartó önkormányzat nyaranta rendszeresen felújítja a csoportszobákat a műemlék jelle­gű épületben. A sok vihart meg­ért épület falain, sajnos, meglát­szik a múló idő, s így nagyon rá­férne már egy alapos külső felújí­tás is. ■ A Kocsérral kialakult test­vértelepülési kapcsolatnak kö­szönhető, hogy három éve létre­jött a nyugdíjasklub. Kis Király Lajosné, az egyik klubvezető el­mondta: kiránduláson jártak Kocséron, s ott látták, milyen jól dolgozik a helyi nyugdíjasok klubja. Éppen abban az időben többen is nyugdíjba mentek a mosdósi kórházból is, s hiányoz­tak nekik a megszokott beszélge­tések, a közös rendezvények. Az­óta minden hónapban egyszer találkozhatnak a polgármesteri hivatal házasságkötő termében; előadásokat hallgatnak, és kézi­munkázgatnak. Ugyanitt próbál a dalkörük is, amit Bányai Károlyné hívott életre az egykori sikeres pávakör mintájára. Az idősek elővették a szekrény mé­lyéről a régi népviseletet, s a da­lárda abban lép a közönség elé. Gyakran szerepelnek a falunapi rendezvényeken, zászlóavató­kon, s természetesen a kórházi ünnepségeken is. A kirándulások jelentik a klubélet igazi izgalma­it, így ezeket is minden évben gondosan megtervezik. Voltak már Ópusztaszeren, Budapesten, Pécsen, és évente találkoznak a kocséri nyugdíjasokkal is. ■ Tizenheten egy fedél alatt Büssüböl költözött 20 évvel ezelőtt a faluba a Károlyi család. A szülők úgy vélték, itt könnyebben boldogul három gyerekük. Csakhogy időközben sorra születtek az unokák, s így igencsak szűk lett a régi ház. Amikor már tizenheten laktak egy fedél alatt, Károlyi Zsolt úgy döntött: változtat emberte­len körülményeiken.- Tizenhét évesen nő­sültem, sorra jöttek a gye­rekek. S a húgom meg az öcsém családja is gyarapo­dott, így egy szobában szorongtunk a három cse­peredő gyerekemmel. Még fürödni sem tudtunk mindig, így mindenképpen el akartunk ke­rülni a szüleim házából. Egyik rokonuk éppen építke­zett, tőle tudta meg, milyen lehe­tőségeket kínál a szociálpolitikai támogatás. A gyógynövénygyűj­tésből és alkalmi munkákból élő családfő nem sokat töprengett: belevágott a 2,2 millió forintos építkezésbe.- A család segítségével fölhúz­tuk a falakat. Ma már négymillió Károlyi Zsolték portája a legújabb mosdósi lakóház forint a ház értéke. Mellénk állt az önkormányzat; kisebb-na- gyobb segélyekkel is támogatott. Már csak a külső pucolás és a gáz bevezetése van hátra, de a pénz hiánya miatt erre még várni kell. Időközben az önkormányzat­nál munkát kapó Károlyi Zsolt példáján felbuzdulva már két testvérének a családja is nekilá­tott az építkezésnek. Szeretnék jövő nyárra lakhatóvá tenni új otthonukat. ■ Nyitott pincék a hegyoldalban Gál József polgármester a hegy­község és a Borút Egyesület megalakítását is mérföldkőnek nevezte a település életében. Mint mondta: a nagy szőlőter­mesztő és bortelmelő vidéken ezek a civil szerveződések fogják össze a szőlősgazdákat, akik így együttesen tudnak segédkezni az útjavításoknál, a szakmai utak megszervezésében és az évente több alkalommal megren­dezett borversenyeknél. A Borút Egyesület negyven taggal ala­kult, s a borturizmus fellendíté­sére szövetkezett. Szeretnék el­érni, hogy nyitott pincék várják a hegyen bandukoló turistákat, akiket jófajta borral, finom fala­tokkal és a környék múltjának titkaival fogadhatnának. Ennek az álomnak a megvalósításához azonban az infrastruktúra kipót­lására és a szemlélet változására is szükség lesz. A település kö­zelmúltjának meghatározó sze­mélyisége, dr. Andrásofszky Bar­na nyugalmazott kórházigazgató támogatásával emelt millenniu­mi szoborpark és székelykapu, illetve a kis kápolna mindeneset­re jelzésértékű, hiszen egy új korszak beköszöntét is jelzik a mosdósi szőlőhegyen. ■ Az oldal elkészítését a mosdósi önkormányzat támogatta Dalos kedvű nyugdíjasok

Next

/
Thumbnails
Contents