Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-24 / 274. szám

10. OLDAL 2001. November 24., Szombat HÉTVÉGE Könyvajánló Alfons Mucha Ismerünk olyan könyve­ket, amelyek­nek már a de- korativitása, míves tipográ­fiája is megra­gad bennünk. Közéjük tarto­zik a Magyar Könyvklub minapi újdonsága, az Alfons Mucha című album alakú kötet is. A könyv egyben megle­petés is, hiszen a szecesszió bécsi kiválóságáról, Gustav Klimtről korábban már több kiadvány is a kezünkbe került, de az előbb em­lített prágai kortársának munkás­ságát kevésbé ismertük. Nem nehéz megjósolni, ez a gyönyörű album minden bi­zonnyal jó eséllyel indulhat majd a szép könyvek versenyén. Ezzel együtt természetesen a gyűjtők kedvence is lehet. Az 1860-1939 között élt Mucha nemcsak remek festő volt, hanem kitűnő grafikus, kiváló szobrász, sőt iparművészként is maradan­dót alkotott. Ennek a zseniális, sokoldalú művésznek a tevé­kenységét nagyszerűen tárja elénk az impozáns kötet. Még az is kiderül, hogy Alfons Mucha a színes litográfia csodála­tos mesterének bizonyult, főként a hírneves párizsi színésznő, Sarah Bernhard számára terve­zett plakátjai arattak osztatlan si­kert. Ezenkívül olajjal, temperá­val remekül festett, pasztell-, szén- és krétarajzokban is kitűnt, de tervezett ékszereket, belső be­rendezéseket is, sőt még fotográ­fusként is elismertnek számított. Széleskörű munkássága ellenére úgy tűnt, mintha évtizedekig elfe­ledkeztünk volna az említett mű­vészről. Csak ritkán, és igen szűk körben lehetett látni alkotásait. Újrafelfedezésében nagy szere­pe volt annak, hogy alkotásai az utóbbi évtizedben a cseh főváros­ban külön múzeumot kaptak. így jöhetett létre a Mucha-rene- szánsz, amelyet nagyszerűen ad vissza ez az exkluzív album. Interjúk világsztárokkal A népszerű televíziósunknak, Baló Júliának egy éven belül im­máron a második kötetét olvas­hatjuk a Magyar Könyvklub gon­dozásában. Tavaly sikert aratott a Rejtély című műve. Úgy gon­doljuk, címben jelzett könyve még az előbb említettnél is nép­szerűbb lesz. Ugyanis kit ne ér­dekelnének az olyan világhíres­ségekkel történt beszélgetések, mint például a jó néhány kitűnő filmből ismert, hazánkban nem­régiben járt angol Michael York, a többszörös Mr. Universe-győz- tes osztrák Amold Schwarzenégger, a Rambo filmek címszereplője, Sylvester Stalonne, a hölgyek első számú kedvence, az amerikai Richard Gere, a nemrégiben elhunyt ki­váló nevettető és jellemszínész Jack Lemmon, a latin szívtipró­ként számon tartott Marcello Mastroianni. A neves rendezők közül pedig az amerikai Sydney hímet, az olasz Michelangelo Antonioni volt interjúalanya a ri- portemőnek. Négy hölgy is meg­szólal a kötetben, a nálunk for­gatott német színésznő, a Miss Arizona főszereplője, Hanna Schygulla, az Anna Karenina címszereplőjeként is ismert Jacqueline Bisset, az Ingmar Bergman-filmek norvég sztárja, Lív Ullmann, a minden idők leg­kiválóbb Carmenjének tartott Júlia Migenes énekesnő. Össze­sen 27 külföldi hírességről olvas­hatunk a sokakat érdekelhető kötetben, amelynek olvasmá­nyosságát nemcsak a legendás személyiségek biztosítják, ha­nem az is, hogy Baló Júlia nem csupán kíváncsi riporter, hanem remek kérdező is. bányai jános Felel azért is, amit nem tesz A legjobb szupermarket-menedzser otthonában a feleségé a spájz kulcsa Nemcsak azért felelünk ami teszünk, hanem azért is, amit nem teszünk - idézte Moliere sza­vait Molics Imre. A szántódi Tempó-Oázis Áru­ház igazgatója nyerte a szupermarket-vezetők országos szakmai versenyét.- Óriási változásokon ment át a kereskedelem az­óta, hogy a pályára léptem - emlékezett Molics Im­re. - De a jó szakember ismérvének megmaradt a megbízhatóság, az udvariasság, a szerénység, a lo­jalitás és a munkaszeretet. Én azt tartom jó kereske­dőnek, aki a vásárlói megelégedettség mellett a leg­nagyobb profitot képes elérni. A munka mellett mindig tanultam, hogy tartani tudjam a lépést. So­kat köszönhetek a feleségemnek is, aki nagyon sok terhet levett rólam. Egyébként szakmabeli; a bala- tonlellei Fortuna üzletház vezetője. Úgy volt, hogy ő is indult a menedzservetélkedőn, de aztán úgy döntöttünk: nem akarunk egymással szemben nyemi-veszíteni. De otthon az övé a spájz kulcsa.- Már az áfész nagyon hasznos iskolának bizo­nyult; Tabon például egyszerre foglalkozhattam iparral, felvásárlással és kereskedelemmel - mond­ta Molics Imre. - Nagy kihívás volt az életemben amikor 1990-ben a Balaton Füszérthez kerültem. Az utóbbi négy évben pedig hat településen hat be­osztást láttam el. Az országos menedzserversenyen valamennyi számottevő üzletlánc összesen 150 kiváló szakem­bere között bizonyult a legjobbnak. Az első két for­duló írásbeli volt, majd a zsűri a helyszínen, az üz­letekben mérte fel az ott folyó munka színvonalát. A legjobb ötről film készült, amit a zsúfolt Budapest Kongresszusi Központban mutattak be.- A cégemé és a kollégáimé is a siker - mondta erről Molics Imre. A szántódi áruház 1500 négyzet­méterén egy nyári napon akár tízezer vásárló is megfordul s volt, hogy tizenkétmillió fo­rint bevételt számoltak össze este. Az igazgató további fej­lesztéseket tervez.- Továbbra is szívügyem a kiváló magyar termékek kíná­lása - mondta. - Ezt az Európai Unióhoz közeledve egyre fon­tosabbnak tartom. Ráadásul a mi munkánk is befolyásolja a külföldiek értékítéletét, hogy mit gondolnak a magyar keres­kedelemről, idegenforgalom­ról. A versenyen elért ered­mény kötelez is; az állandó megújulásra. ______czene attila év es, Karódon született Fel­sőfokú kereskedelmi diplo­mát szerzett Volt munkahe- lye a karádi. majd a tahi áfész, a Balaton Fűszert. 1997-től a Csopak Rt-nél tölt be különböző igazgatói posz­tokat A belkereskedelmi mi­nisztertől Kiváló Munkáért kitüntetés kapott, megkapta a Balaton Füszért nívódiját is. Érdeklődési köre a pszi­chológia, szociológia, utazás és sport. Nős, két fia van, a 26 éves Ottó ügyvédjelölt, a 24 éves Bálint egészségügyi főiskolán tanul. Negyedszázad a kultúráért Nagykanizsa Átadásának 25. évfordulóját ünnepelte a nagykanizsai He­vesi Sándor Művelődési Köz­pont. A jeles alkalomból az ünnepelt intézmény Pitti Ka­talin ária- és dalestjével aján­dékozta meg a vendégeket. A művelődési ház megszámlálha­tatlanul sok rendezvénynek, kiál­lításnak adott helyet az elmúlt év­tizedekben, neve egybeforrt a vá­roséval. Papp Ferenc igazgató az ünnepi alkalomból számvetést készített. Elmondta: 25 év alatt 23 színházi társulat látogatott az in­tézménybe, közülük több határon túli. 36 Kossuth-díjas művész volt a vendégük, a magyar zenei élet meghatározó együttesei közül 26 látogatott el hozzájuk, fellépett 34 vannak. Ja­kiemelkedő könnyűzenei együt- nuárban tes és szólista, a képzőművészet Somogyor- 40, országosan is jeles alkotója szág befnu- hozta el anyagát. A Hevesit dicsé- tatkozik cím- ri a város imázsát is erősítő nagy- mel rendez- rendezvények színvonalas meg- tünk kiállí- szervezése, egyebek között a Ta- tást, és somo- vaszi Művészeti Fesztivál és a gyi művé- jazzfesztiválok. 45-féle tanfolyam, szék - Tüskés kiváló művészeti közösségek és Tibor, Takáts klubok, évi félmillió látogató - így Gyula, a Ba- számszerűsíthető az elmúlt ne- laton festői - is jártak nálunk. Kí- gyedszázad, s ezt idézi a születés- vánok dolgozóinknak az eddigi­nap alkalmából nyílt, a Város von- ekhez hasonló lelkesedést és zásában című kiállítás. szakmai hozzáértést, az épület- Nagykanizsa vonzáskörzeté- teljes rekonstrukcióját. Rengeteg nek lakóit ugyanolyan fontosnak gratulációt kapott a Ház, érezzük tartjuk, mint a város polgárait. 10- hogy fontosak vagyunk, szeret- 15 somogyi településről látogatják nénk megőrizni az emberek sze- a rendezvényeinket, még fonyódi, retetét - adott hangot kívánságai- nemesdédi színházbérleteseink is nak az igazgató. varga andrea Könyvespolc Márai Sándor: Ami a naplóból kimaradt 1950-1951-1952 „Az olvasás a lélek lélegzetvéte­le.” Márai Sándornak ez a szép megállapítása ma is megszívle­lendő, sőt aktuálisabb, mint bár­mikor. Nemcsak azért, mert je­lenleg az Olvasás Évét írjuk. Ki­sarkítva úgy is mondhatjuk, hogy könyv és olvasás nélkül lehet él­ni. Lehet. De nem érdemes... Ez a hatalmas olvasási láz, az ismere­tek újabb befogadása végigkísér­te Márai Sándor egész életét. Sok­szor megfogalmazta, hogy olvas­ni csak úgy szabad, mint írni. El­mélyültem rendszerezve, hogy a lélek valóban lélegezzen. Tisz­tán, szabadon... Az olvasás, a könyvek szeretete segített Márai Sándornak abban, hogy elviselje az emigráció éveinek (évtizedei­nek!) keserűségét, oly sokszor lé­lekmarcangoló magányát. És se­gített abban is, hogy megalkossa a huszadik századi magyar iroda­lom egyik legnagyobb életművét, amelyben a naplók különös fény­nyel ragyognak... „Ami a naplóból kimaradt.” Egy ilyen cím azonnal felkelti az olvasó figyelmét. Vajon miért maradtak tó a naplókból ezek, az író számára is oly fontos megálla­pítások, feljegyzések? A válasz egyszerű. Az emlékek, emlékezé­sek búvópatakként törnek a fel­színre újra és újra. Sürgetve meg­fogalmazásukat és közzétételü­ket egy lezárt időn túl is... A torontói Vörösváry Kiadó, az író életművének és hagyatékának méltó gondozója a közelmúltban tette közzé ezt az 1950-52-es Naplót. (Hagyjuk most el a „tó- maradt”-at), az 1949-es év szer­ves folytatását. Ez a Napló sok­szor még keserűbb, még kiábrán­dultába mint az előzőek. Nem véletlenül. Az egyre jobban erő­södő MDP a szovjet szuronyok segítségével kiépítette félelmetes szellemi diktatúráját is, a szó leg­teljesebb értelmében megsemmi­sítette, ledarálta Márai Sándor szinte egész addigi életművét... Tallózzunk most egy kicsit a Naplóban... Félelmetes látlelete ez az 50-es évek magyar valósá­gának. Sokszor mellbevágja az olvasót az író látnoki ereje is. Hogy mennyire megérezte az el­következendő éveket, évtizede­ket... Számos megállapítá­sával termé­szetesen vitat­kozhatunk. De mindig le­nyűgöző e ha­talmas szel­lem szárnya­lása... „A bolse- vizmus merénylet az egész em­beriség, merénylet az emberies­ség minden megnyilatkozási for­mája ellen...” „A haza számomra nem exis- tencia volt, hanem egy művelt­ség, annak minden erkölcsi vo­natkozásával...” A „nemkívánatos” könyvek tó­selejtezéséről és megsemmisíté­séről Márai Sándor többek között így írt; „A magyar irodalom el­tűnt a vörös tömegsírban. Talán soha nem tudja meg a világ, mi­lyen értékek pusztultak el...” (Azóta, szerencsére, jelentős ré­szük feltámadt. Sajnos, Márai nem érhette már meg újabb ha­zai sikerútját.) A Napló egyik legszebb része a nápolyi (posilippói) 1952-es búcsúzkodás leírása. A csodála­tos mediterrán tájat, az örökké kék tenger varázsát az író soha nem tudta feledni. De nevelt fiuk érdekében ő, s felesége is úgy érezték, jobb, ha Amerikába köl­töznek. Amerika... Ezt a nyüzsgő és felpörgetett életet az idegen soha nem szokhatja meg. Csak alkal­mazkodhat hozzá. Gigantikus méretek és gigantikus nyüzsgés. „És közben a pénz, a jövedelem cenzúrája gúzsba kötő minden­napi életet is...” Ebben a világban igazán érvé­nyesülni csak a legrátermetteb­bek tudnak. Márai Sándornak is sikerült. De a „Halotti beszéd”, a magyar emigráns irodalom egyik legmegrázóbb verse (amely még Posilippóban született 1950-ben) orgonaszóiéként búgó fájdalmas üzenet minden hazáját igazán szerető emigráns magyarnak. Szinte összecseng a Napló záró­gondolataival: „Nincs irodalom, ha nincs mögötte nemzet...” DR. SÍPOS CSABA Nem fizet a minisztérium (Folytatás az 1. oldalról)- A minisztérium képviselőitől a temetésen szóbeli ígéretet kap­tunk a kártérítésre, ezért nagyon meglepett bennünket az elutasí­tás. Beszélünk még a másik csa­láddal, de mi, a férjemmel úgy gondoljuk: perújrafelvételt kérünk- mondta a csurgói Baráth Istvánná lánya halálának egyéves évfordulóján. Az asszonyt a múlt hónapban leszázalékolták, 24 éves fia Kanadába ment dolgozni, hogy az emlékektől szabaduljon. Szőgyényi szerint nincs értelme további pereskedésnek.- Nincs új tanú, a méréseket nem lehet megkérdőjelezni, nin­csenek új tények. A minisztériu­mot nem lehet arra kötelezni, hogy fizessen, bár én bíztam benne, hogy megteszik. Erkölcsileg annak van súlya, hogy Nógrádi lemon­dott. Esetleg a sofőr ellen lehetne kártérítési igénnyel fordulni, de ezt erkölcsileg nehezen képzelem el. Én a sofőrt sajnálom, aki az állását veszélyeztette, ha nem engedel­meskedik a miniszteri utasításnak- nyilatkozta lapunknak az ügy­véd. Csizmadia Attilát egy éve, no­vember 4-én kísérték utolsó útjára a bogiáriak, nagyon sok fiatal bú­csúzott tőle. Ma is fájdalmas az emlék. A római katolikus temp­lomban épp a temetés évforduló­ján tartotta Szőllősi Ferenc plébá­nos az emlékmisét. Édesanyja ké­szül jegyese csurgói emlékmiséjé­Baráth Istvánná lánya jegygyűrűjével re. Özvegy Csizmadia Lászlóné már lemondott a minisztériummal folytatott pereskedésről. Ha az ügyvédje nem látja értelmét, ő sem, mondta. Nem a pénz érdekel­te, azt szerette volna elérni, hogy vállalják a miniszter felelősségét a balesetben, de ez szóba sem ke­rült. Meggyőződése, hogy vétlen a gyermeke, de ezt a bíróság nem így ítélte meg. Méltatlannak tartja a miniszteri sofőr büntetését is. Más­fél év két fiatal haláláért? - kérdez­te búcsúzóul, de már nem várt vá­laszt. VARGA ANDREA-GÁLDONYI MAGDOLNA Készülünk a karácsonyraí December 14-én színes TV-t, mini-hifit, videomagnót és 10 csomag videokazettát sorsolunk ki azok között, akik a Somogyi Hírlap mellett a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggelnek is előfizetői! Készülj ön Ön is i Legyen előfizetője mindkét lapunknak, meglátja, megéri! Akciónkkal kapcsolatban hívja ingyenes telefonszámunkat: 06-80-200-434. Somogybán otthon vagyunk! \

Next

/
Thumbnails
Contents