Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-21 / 271. szám

6. OLDAL A L M A N A C H -15 1 2001. November 21., Szerda 2gf A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Plájás József. Az alpolgármester: Mike Zol­tán. A képviselő-testület tagjai: Zsalakó Lászlóné, Vető András. A körjegyző: dr. Ulrich Károly. A háziorvos: dr. Antony-Móre Katalin. A református lelkész: Gueth Péter. __A falugazdász: Földi Mihály, m Pa tca A falut 1252-ben Poczyta, 1374- ben Pochca. 1394-ben Pachya alakban említik az okle­velek. A török uralmat 60-100 lakos­sal vészelte át a kis település, a XVIII. század végére már elérte a 194-et. A falu 1726-tól a kaposlöi Szent Bene- dek-prépostságé lett. a XIX. század ele­jén pedig a vallásalapnak volt itt na­gyobb birtoka. A református templo­mot 1865-ben építették. A XIX. század elejétől volt egytanítós r. irmátus népiskolája is. ezt 1948-ban szüntették meg. Az erdő borította dombok elzárt­ságának köszönhetően a háború elke­rülte a falut. Lakosai a földművelésből éltek, ezt kiegészítette az állattartás és az erdőművelés. Gazdaságát derék­ba törték az 1950-es évek. ez volt az elnéptelenedés oka is. Patca ma So­mogy második legkisebb lélekszámú települése. 1900-ban 228, 1949-ben 175,1990-ben már csak 65 lakosa volt. Ma az itt élők fele katolikus, s az ökumenizmus jegyében a református templomba jár istentiszteletre. Gyengén terem a sovány föld Itt a lakosság mindig föld­művelésből élt, s min­denki tartott állatot. Főleg a szarvas­ma r h a t e - nyésztéséről és lovairól volt híres a falu. Ma azonban csak három portán tar­tanak haszonállatot. Földi Mi­hály falugazdász szerint a kör­nyező településekhez képest itt a legrosszabb a gazdák helyze­te. Sovány a föld, nagy a vadkár, s a domborzat sem teszi lehető­vé a hatékony munkát nagyobb területen. Mára csak két őster­melő van, aki tojással, baromfi­val meg zöldséggel piacozik. Földi Mihály szerint itt a turisz­tikai beruházás mellett a legelte- téses állattartásnak és a fakiter­melésnek volna jövője, ha lesz rá vállalkozó. ■ ■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓ: LÁNG RÓBERT Turizmust tanul a fafaragó polgármester Patca utolsó házában él Plájás József polgármester, aki hivatal- ségével elkészült a 180 méteres ba lépésekor húsz pontban fogalmazta meg tennivalóit a aszfaltozott út meg a buszforduló, településen. A felét már megvalósította, s most arra törekszik, Nagy siker, hogy az idén öt pályá- hogy a gyönyörű környezetben fekvő apró falu a turisták ked- zatunk is sikeres volt; a szőlő­veit úti célja legyen. hegyre vezető erdei út rendbetéte­lére 700 ezer forintot nyertünk, a Plájás József harmincéves korá- rönkben látja a kibontásra váró játszótér kialakítására pedig 300 bán, tizenhárom évvel ezelőtt köl- formát. A fafaragó először szem- ezer forintot. S benyújtunk újabb tözött Patcára. Erdélyből magával ügyre veszi az anyagot, majd meg- pályázatot is, hogy jövőre a falu hozta a fa szeretetét; minden fa- valósítja elképzelését. Ezt teszi közepéig folytathassuk a főutca polgármesterként is. aszfaltozását.- Fölmértem a lakosság igé- - Patca egyutcás zsáktelepülés, nyeit, összeállítottam a listát, és de Szenna közelsége folytán a aszerint haladok a munkában. A mikrotérséggel közösen elvégezhet- faluvégen eddig két ház között nek sok beruházást. Mit hoz a kö- fordult meg a hétköznapokon zeljövő? hat, hétvégeken négy alkalom- - Természetesen támaszko- mal betérő autóbusz. A házakat dunk a térség nagyobb falvainak a időközben megvásárolták, és az segítségére. Most az infrastruktú- új tulajdonos nem járult hozzá, ra fejlesztése a legfontosabb fel- hogy a telkén naponta megfor- adat: a szennyvízhálózat kiépítése dúljon a járat, így elodázhatat- és a gáz bevezetése. Az előbbit lanná vált a buszforduló megépí- tervezzük, s öt éven belül talán tése. Hárommillió forintot nyer- megvalósítjuk. A gázzal az a lég­iünk hozzá a megyei területfej- nagyobb baj, hogy a zömében idő- lesztési tanács pályázatán. Segít- sek lakta faluban alig támogatják. A környéken sok az erdő, az itt élők fával fűtenek. Sürgetik vi­szont a temető karbantartását, ezért odavittük a villanyt és a vizet is. A falu közepén folyó patak medrének a tisztítására is nyer­tünk pályázati pénzt, így tovább csinosíthatjuk a községet.- A község jövőjének építését se­gítheti a szép környezet. Kialakul- e a falusi turizmus?- Láthatóak a jelei az utóbbi években. Vonzó ez a dombos táj, és a faluház emeletén már kialakí­tottuk a vendégszállót. Most pá­lyázati pénzből berendezzük a manzárdszobát. S nemrég felépült egy gyönyörű panzió is a falu ha­tárában, ahol halastó, sportlétesít­mények és lovarda is várja a turis­tákat. Ezekhez a törekvésekhez igazodik a falukép is: nagy figyel­met szentelünk a házak csinosítá­sára. A Szennapack nemcsak a legnagyobb foglalkoztatóként, ha­nem a virágosporta-mozgalom tá­Plájás József polgármester mogatójaként is segíti ezt a törek­vésünket. Ami pedig engem illet, éppen egy turisztikai tanfolyamra járok, s az ott tanultakat igyek­szem hasznosítani a település éle­tében. ■ Büszke a brünni hegyesre Sanyi, a németjuhász szolid morgással követi az idegent Józsáék portáján. A karám­ban lovak, s tőlük pár méter­re nagy testű galambok csipe­getik a magot. A kerítés mö­gött tyúkok kapirgálnak. Az állatfarjn lakói éppen elég dolgot adnak Józsa Józsefnének, aki a polgármes­teri hivatal gondnoki teendőit is elvégzi. Hirtelen ötlettől vezérelve költöztek Kaposvár toponári városrészéből ide, Patcára öt évvel ezelőtt - tudtuk meg tő­le. Férje a falusi turizmusban látott fantáziát, s régi vágya vált valóra a lótartással is. Eleinte igencsak elkeseredtek a lepusztult istálló s pajta lát­ványán, aztán sziszifuszi munkával sikerült rendbe tenniük a birtokot. A háziál­latok mellett a házvégi kert is bőségesen ad munkát. Józsa Józsefnek szenvedélye a lovaglás, de az ta. Úgy véli, hogy egy falusi asszonynak nem szo- asszony a galambok pártján áll. A magyar mellett katlan ez a munka, s ésszerű időbeoszta ti a brünni hegyesre a legbüszkébb, ezt kiváló pos- mindezt még napnyugta előtt elvégezheti. A ka- tagalambként ismerik. Józsa Józsefné a házi mun- szálást azonban nem igazán szereti. Tán éppen ka közben arra is szakít időt, hogy a hivatal épü- azért nem, mert van benne része bőven. Naponta letét csinosítsa. A település gondnokaként a hűvö- több órát vesz igénybe, hogy szépek és gondozot- sebb időben a favágás és a begyújtás is az ő felada- tak legyenek a közterületek. _______________■ Fé lszáz év a község szolgálatában A patcai dombokat már nemegyszer bejárták lóháton Józsáék Ma is azon fáradozik a 78 éves Bellái József, hogy szebbé tegye a környezetét. Udvarán halom­ban áll a megmunkálásra váró faanyag és a gép, amely mellett gyakorta feltűnik a település egyik legtöbbet tapasztalt lakó­ja. Büszke rá, hogy elkészíthette a templom kerítését és a polgár- mesteri hivatal belső famunkáit is. Jó hírű ácsmesterként a té- eszben dolgozott, s már jóval előbb, 1942-ben beválasztották a képviselő-testületbe. Azóta - három év hadifogságot leszámít­va - megszakítás nélkül folya­matosan részt vett a település irányításában; 1998-ig ő volt Patca polgármestere.- A háború előtti évtizedben fejlődött legtöbbet a község - mondta, felidézve emlékeit. - Az volt szülőfalumnak az aranyko­ra. A 12-15 holdas, jól fölszerelt gazdaságok biztos megélhetést adtak, s tisztes munkájukból szemmel láthatóan gyarapodtak a családok. Abban az időben hu­szonnégy fűkaszáló gép volt a faluban, s minden gazdának volt vetőgépe. Még 1945-ben is hu­szonhat törzskönyvezett tehe­net és negyven kancát tartottak, s a tornácos porták végében áll­tak a tekintélyes melléképüle­tek. A családi gazdálkodásnak azonban szárnyát szegték az öt­venes évek; megkezdődött a ha­nyatlás és a község elnép­telenedése. Manapság, in­kább csak a volt polgár- mester kortár­sai tüsténked­nek a portá­kon. Nem sor­vadhat el ez a nagy múltú falu - állítja Bellái József, hiszen az utóbbi időben tanúja volt sok örvendetes válto­zásnak is. Szeretné megélni, hogy újra fölfedezik Patcát a fia­talok. S reméli, akkor majd több gyermek születik. ____________■ Fi nom kadarka a Nózsi-hegyen Itt se bolt, se kocsma. Nemrégiben viszont még majdnem minden családnak volt szőlője a Nózsi- hegyen. Mike Józsefék szabadide­jük jó részét ma is ott töltik; pincé­jük ott áll a hegy legmagasabb pontján, de a tájban csak a munka fogytán gyönyörködnek. Abból pedig akad bőven, több generáció­nak is jut belőle. A szőlősgazda elárulta: hagyományos fajtát ter­mesztenek, főként olaszrizlinget és kadarkát. Az utóbbi időben már több a merlot és a kékfrankos is, de a gazdák azért ragaszkodnak a bevált borszőlőkhöz. A déli lejtő­kön egy-egy jó évben akár 20 fo­kos mustot is préselhetnek. A ked­vező éghajlati és domborzati adottságoknak köszönhetően még nem nagyon panaszkodott itt a vendég a kadarkára. ' Valaha mégis szebb idők jártak a Nózsi-hegyre - tudtuk meg Mike Józseftől. A zsúpfedeles, öreg pin­cék is eltűnnek, s mindössze hat­hét gazda borászkodik. Fiatalok szinte egyáltalán nem dolgoznak a szőlőben, így a telkek egy részét méteres gaz nőtte be. Pedig egykor tucatnyian űzték a vadat a falu ha­tárában, s egy jól sikerült hajnali vadászat után mindig másik borosgazdánál ittak áldomást. Nem voltak ritkák a pinceszerek sem, de ma legföljebb egy pohár bor erejéig vizitálnak egymásnál a borászkodó öregek. Mike József azt mondta: a fiatalok inkább a vá­rost választják, és az elgazosodott földek már nem is emlékeztetnek a Nózsi-hegyen töltött szebb na­pokra. Csak abban reményked­nek, hogy idővel újra felfedezik. Terítőin nyílnak a virágok A horgolás titkait Cseke Lászlóné még szinte gyerekként tanulta. Aztán hosszú ideig nem is gon­dolt rá, mígnem egy baleset foly­tán újra kezébe vette a horgoló­tűt. Férjével együtt juhászként dolgozott a szövetkezetben, s el­csúszott egy rossz emlékű na­pon; lábsérülése olyan súlyos volt, hogy leszázalékolták. Ez késztette arra, hogy fölelevenítse a régen elsajátított horgolás forté­lyait. Olyan különleges térítőkét készít, amilyennel a minta és a módszer nehézsége miatt csak igen kevesen próbálkoznak. El­árulta: a szalaghorgolás különfé­le változataihoz nagy türelem és feszült figyelem szükséges, mert aki eltéveszti, annak a munkája kárba vész. Cseke Lászlóné több­nyire fehér térítőkét horgol, s a csipkés anyagra szívesen mintáz virágokat. Munkáit már nemcsak szűkebb lakóhelyén ismerik: leg­utóbb a szennai falunapon kiállí­táson mutatta be. Jelenleg Kaposmérőben dolgozik, s muta­tós térítőinek nagy a kelete. El­árulta azt is, nem véletlen ezeken a virág: nagy öröm neki, ha kis­kertben tesz-vesz; kedvence a jó illatú szegfű, s udvarában renge- teg a színes virág. _____________■ Fa lu végén pajtaszínház Többször megfordult a Déryné Vándorszíntársulat tagjainak fe­jében a „letelepedés”. Török Ta­más, a színtársulat vezetője arra gondolt: olyan házat kellene ven­ni, ahol a környezet szépsége is növeli az alkotókedvet. S megvá­sárolta; ez Patca legöregebb lakó­háza, 1867-ben építették. Két pró­ba között a színészek segítettek a faluvégi portát rendbe tenni, s a tágas udvar azóta a nyári próbák­tól hangos. Török Tamás el­mondta: számos nagyszerű él­ménye volt itt több mint tíz év alatt a változó és megújuló csa­pattal. A tábortűz körül születtek például az Árpád-házi Szent Mar­git legendája oratórium dalai is. A színtársulat vezetője szerint a falu is elfo­gadta a jó­kedvű fiata­lokat, nem­egyszer a szomszédok is megnézték a próbákat. Sőt, a színé­szek egy-egy darabot is be­mutattak a falu lakosainak. Török Tamás szeretné, ha az alkotóház egy­szer majd pajtaszínházzá alakul­hatna, de ehhez még számos adottság hiányzik. Nem elképzel­hetetlen, hogy egyszer különle­ges nyári színháznak is tapsol majd a nézősereg. _____________■ T uristaház horgásztóval Alig egy éve annak, hogy a világ­járó hosszú útjával a figyelem középpontjába került ifj. Handó János és neje. Most nem egy újabb nagy úti kaland szervezé­sébe fogtak bele, inkább a zselici táj szépségeiben merültek el. Az erdők-mezők vándoraira gondol­va el is döntötték: turistaházat építenek az ősi birtokon. Ifjabb Handó János elárulta: hosszabb időt töltött Angliában, s a ködös Aktionban azt tapasztal­ta, hogy a vidéki mintafarmok a kirándulók kedvelt célpontjai. Ez adta az ötletet: a külföldieket von­zó hotel helyett olyan turistaszál­lót épít, amelynek elsősorban bel­földi országjárók, amolyan háti­zsákos turisták lesznek a vendé­gei. A panzióknál lényegesen ol­csóbb szálló nagyjából elkészült, s jövőre megnyitja kapuit a ma­gyar turisták előtt. A megfelelő infrastrukturális alapokat kiépítet­ték, így semmiben nem szenved hiányt még a városi komfortfo­kozathoz szokott vándor sem. Ifj. Handó János szerint a szép környezet és az olcsó, de színvo­nalas szállás azonban nem elég a vendégek idecsalogatására, ezért többféle állatot összeválogatva farmot létesít. Azt szeremé, ha az iskolai kirándulásokon megérez- nék a fiatalok, mi is a különbség a zacskós tartós tej és a természetes tehéntej között. Á fiatalember úgy tervezi, hogy a nyáron fölépítené az istállókat, s így a lovas turiz­musba is bekapcsolódhat a patcai vállalkozás. Ezzel kapcsolatban már előrehaladott tárgyalásokat folytat a környék lovasegyleteivel is. Emellett egy félhektáros tavat is kialakítanak, hogy jól érezzék magukat itt a horgászat megszál­lottjai is. A tulajdonos elképzelé­seinek valóra váltását segíti majd a Széchenyi-terv turizmusfejlesz­tési pályázatán nyert összeg is, ezt azonban még nem kapta meg. Mi­helyt megjön a pénz, nagyobb lendülettel folytatják a munkát, hogy mielőbb elkészüljön a turis- taparadicsom. ___________■ Az oldal elkészítését a patcai önkormányzat támogatta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents