Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-20 / 270. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 5 0 2001. November 20., Kedd Ü*í A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Porkoláb Lászlóné. Az alpolgármestér: Kakas Ferenc. A képviselő-testü­let tagjai: Bozsó Lajos, Bor Jó­zsef, Keszler Ferencé s Wéber Jó­zsef. A körjegyző: dr. Skrinyár Ju­dit. A háziorvos: dr. Németh An­na. Az állatorvos: dr. Balázs Pé­ter. A falugondnok: Skoda Nor­bert. m Szeretnénk fölzárkózni a többi községhez Patalom zsáktelepülés, és öreg­szik a lakossága. E folyamat megállítását, a falu fejlesztését tűzte ki célul a képviselő-testü­let és Porkoláb Lászlóné polgár- mester. Előtte azonban rendez­ni kellett a múlt adósságait.- Rendezetlen számlákat, valamint hat és fél millió forint hiányt örököl­tünk - mondta Porkoláb Lászlóné. - Az előző vezetés 1996-óta nem fi­zette a magyaratádi iskolának a gyerekek után az intézményfenn­tartási hozzájárulást. Egy 1,5 millió forintos hitelt egy év alatt kellett vis­szafizetnünk, s a Petőfi utca felé ve­zető új úton is volt 4 millió forintnyi adósság. Emellett tartoztunk külön­böző társulásoknak is.- Flogyan számolták fel ezt a ne­héz örökséget?- Nagyon szigorú intézkedése­ket kellett bevezetni, és takarékos­kodunk. Magunk végeztük, amit le­hetett. 2000-ben már pályáztunk a kultúrház tatarozására: hárommil­lió forintot nyertünk, s ötmillió volt az önerő. Újból hitelt vettünk föl, de elkészültünk vele. Helyreállítottuk a vlzházat, kutat fúrattunk, s bizto­sítottuk a falu vízellátását. Rendbe tettük a hősök emlékművét. A rava­talozó felújításán és a közvilágítás korszerűsítésén most dolgozunk, s építenünk kell egy új orvosi rende­lőt. A képviselők lemondtak a tisz­teletdíjukról, így tudtunk kőkeresz­tet állítani a falu elejére és üdvözlő­táblákat is. Ebből a pénzből vettünk a templomba kegytárgyakat, s tá­mogatjuk a sportkört. Elindult a fej­lődés. Szabó Zoltán szívsebész pro­fesszor a falu díszpolgára; fölavat­tuk nagyapja, Szabó Zoltán első néptanítónk szobrát. Mára rend­szeresek a lakosságot megmozgató napok: a férfiaké, a falué, az időse­ké, a gyerekeké.- Az 500 lakosúnál kisebb fal­vaknak, így Patalomnak is előnyö­sebb a körjegyzőség.- A közvetlen szomszédunkkal alakítottunk körjegyzőséget, így csökkentek a kiadásaink. Az önál­lóságunk is megmaradt, bár a fi­nanszírozását úgy kellett elfogad­nunk, ahogy a magyaratádi képvi­selő-testület megszavazta. Jobban jártunk volna a létszámarányos hozzájárulással. Évekig forráshiá­nyosak voltunk, de az idén már nem pályáztunk önhikire, olyan jók a mutatóink. A fejlesztéseink vi­szont a pályázatoktól függenek. Szűkös helyzetben, de megpróbá­lunk kihasználni minden lehetősé­get. Milyen az infrastruktúra?- Vizünk, földgázunk, telefo­nunk van, csak a szennyvízcsator­na-hálózat hiányzik. Sajnos, az idei pályázaton nem nyertünk, valami más megoldást kell találnunk.- Mit várnak a jövőtől?- Ennek a kis falunak a felzárkó­zását. Zsáktelepülés vagyunk, s Pa­talomot a tanácsi időkben sem fej­lesztették. Élni akarunk, és talpon maradni. Szeretnénk itt tartani a fi­atalokat, s hogy jól érezzék magu­kat az emberek és orvosolhassuk mindennapi gondjaikat. A legnehe­zebb a munkahelyteremtés. A leg­nagyobb foglalkoztató a szociális Porkoláb Lászlóné polgármester otthon, de az csak az egészségügy­ben végzetteknek ad munkát. Akik másféle iskolát végeztek, először csak dolgozni mennek Kaposvárra, azután lakni is. ■ Patalom Nevét Pothlon alak­ban 1275- ben említi először hiva­talos irat. A Rátot nem­zetség birto­ka. Nevét egyesek a patahalom-ból származtat­va egy szörnyű lovas csatához fűzik. A török uralom idején elpusztult. A XVIII. századtól a Kacskovics. Bos- nyák. gyulai Gaál családé volt a hatá­ra. A XIX. század végén 200.1910- ben 304 lakosa volt. A XX. század el­ső évtizedében 30 patalomi vándorolt ki Amerikába. A falu 1980-ban volt a legnépesebb: 400-nál többen lakták, beleszámítva az otthonban gondozot­takat is. A háború után viszonylag gyorsan talpra álltak a gazdák. Az el­ső téeszt 1950-ben alakították - fő­ként a földhöz juttatott egykori cselé­dek s 1969-ig gazdálkodott. Akkor egyesült a magyaratádi Barátság tsz­szel, s ma is annak a része. A falu Magyaratád, majd Igái társközsége volt 1990-ig. 1993-tól önálló jegyzője is volt. 2000-ben pedig körjegyzősé­get alakított Magyaratáddal. A falu legnagyobb foglalkoztatója a Park Szociális Otthon, amelyek a megyei közgyűlés a fenntartója. Megyezászló a Turulnak A cégbíróság 1997 márciusában jegyezte be az új vadásztársasá­got. Harminc sportvadásszal hi­vatalosan akkor alakult a Turul Vt. Két éve megvásárolták az egyik öreg házat, s rengeteg munkával átépítették. Ez ma már nemcsak a vadászok mene­déke, hanem különböző ren­dezvények színhelye is.- A háromezer hektáros va­dászterület szívében van a falu. Ez apróvadas terület; szarvas és vaddisznó alig akad, így az­zal nem gazdálkodunk. A társa­ságnak az őz vadásztatásból van bevétele - mondta Rohonczy Gyula, az intézőbit zottság tagja. - Ennek a háznak a helyreállításán rengeteget dol­goztak a vadásztársaim. Itt tart­juk a különböző rendezvénye­ket, itt volt a vadászati kulturá­lis kongresszus első disputája, s minden évben vendégül látjuk a földtulajdonosokat és a szociá­lis otthon lakóit is. Már hagyo­mányosnak számít a vadászna­punk. Zászlaja és címere is van a társaságnak, s az első olyan ci­vil szervezet, amely átvehette a megyezászlót. _____________ ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓ: GYÖRGYFALVI ZITA Őrzik a múlt beszédes emlékeit A kis szobában lóvakaró kefe, csupor, kasza és szövő­szék: a múlt emlékei. Kakas Ferenc a gyűjtemény gaz­dája. - Itt születtem, s azt vallom: szegényebb lesz a fa­lu, ha nem ismeri eleink életét. Jövőjét is csak a múlt ismeretében építheti. Eltűnnek a régi szokások, a haj­dani eszközök is. Ahogy az öregek halnak, sok dolog feledésbe merül. Ezért is kell őrizni a múltat. Valaha otthon sütötték a kenyeret, ott szőtték az asztalterítőt is. Régóta gyűjtöm a régi eszközöket, bútorokat; a gye­rekek is segítenek: ha találnak valamit, már hozzák is. Előfordul, hogy magam sem tudom, mi az. Van itt a gyűjteményben egy csizmaszámak, kamáslinak vélt darab, amiről kiderült: a ló lábára csatolták, hogy szebb legyen a csüdje... A helytörténeti múzeumnak még nincs kiállítóter­me, de jövőre berendezik a volt tűzoltószertárban. Oda viszik legújabb szerzeményüket, a most kapott fény­képalbumokat is.- Voltak néptanítók is. Bucsi Ignác negyven évig ok­tatta itt a gyerekeket. Örökösei juttattak el hozzánk há­rom fényképalbumot, ezek vagy húsz évet örökítenek meg - űíondta Kakas Ferenc - A napokban jegyezték be a Patalomért Egyesületet, s talán még egy kis támo­gatást is nyerünk. Jövőre pedig tartunk a gyerekeknek bemutatót is: hogyan arattak hajdanán. ■ Kakas Ferenc a gyűjtemény egy újabb darabjával Virágot ültetnek a házak elé A faluszépítő egyesület 2000-ben alakult. Tizennyolc asszony gon­dolta úgy, hogy szebbé teszi a tele­pülést. Élnökiíknek Egri Krisztinát választották.- A közterületek virágosítását tűztük ki célul. A virágos, gondo­zott porta elismerő oklevelet az egyesület és az önkormányzat kö­zösen ítélte meg tíz szép udvarért. S kiadtunk két különdíjat is. A portáját mindenki szívesen rend­be teszi, de az utcát már hanya­golják. Úgy tetszik, csak nekünk fontos a szép környezet. Van olyan is, aki támad minket: miért azt a részt tettük rendbe és miért nem egy másikat vagy miért azt a virágot ültettük... A pálya széléről sokkal könnyebb kritizálni. Meg­hirdettük: adunk virágmagot, pa­lántát, csak ültessék ki a házuk elé. A leghangosabbak még erre nem voltak hajlandók. Az önkor­mányzat százezer forintot adott az egyesületnek, ezt nem hasz­náltuk föl mind, jól jöhet még egy pályázatnál. Tagdíjat is szedünk, és vannak támogatóink is. Ebből a pénzből vesszük a virágpalántát, de a nagy részét mi neveljük. Most a teleltetés a legnagyobb gondunk, az önkormányzat egyik irodájába zsúfoltuk be az évelő növényeket. Reméljük, kibírják tavaszig.____________■ Ot thonra leltek a Parkban Az otthonlakók szabadidejükben kézimunkáznak is Jövőre lesz 30 éves a Park Szo­ciális Otthon, a megye egyik legjobban fölszerelt, ugyanak­kor az egyik legalacsonyabb té­rítési díjú intézménye.- A Park otthon módszertani intéz­mény is. Ez szakirányítási és a min­denkori kormányzat feladataihoz kapcsolódó szakmai munkát jelent- mondta Varga Zsolt igazgató -, el­sősorban a képzésben, a tovább­képzéssel és szakmai feladatokkal kapcsolatban. A minisztérium en­nek révén igyekszik felmérni a me­gyét. Lehetőségeket ad egyebek kö­zött pályázati ügyekben, ezek ösz- szehangolásában, bírálatában is. Nemcsak a megyei fenntartású in­tézménynek igyekszünk segíteni, hanem valamennyinek. Az otthon maholnap harminc­éves; hosszú ideje 138 gondozot­tal, ellátottal törődnek. - Közülük 45 pszichiátriai beteg; velük más­képp kell foglalkozni, mint az idő­sekkel - hangsúlyozta -, de ebben az intézményben hátrányos meg­különböztetés senkit sem érhet. Alapvetően jó körülményeket te­remtünk az otthon lakóinak, az apartmanok színvonalasak. A pszi­chiátrián vannak még felújítási fel­adataink, bár a munkák régóta folynak, a zsúfoltságon némi pá­lyázati és önkormányzatí segítség­gel enyhíthetünk. Tervezzük az emelt szintű rész bővítését is. Az utóbbi években elkészült a szennyvíztelepünk, az olaj fűtésről áttértünk a gázra, s elkészültünk a konyhafelújítás második ütemével is. Felépült az emelt szintű részleg, átalakítottuk az aulát, a szobákat, az irodákat, számítógép- és ISDN- rendszert telepítettünk. Az utóbbi öt évben tizenöt év munkáját vé- geztük el.______________________■ Új ház, talán karácsonyra Már szinte az erdő alján épül a ház. Az öttagú család tíz éve költözött ide a városból, a jobb megélhetés reményében. Hosszú évek albérle­te után vágtak bele az építkezésbe.- Nem a tégla, a cement, a sóder hiánya, hanem a papírok hátráltat­ják az építkezést - mondta Tián Géza. - Tíz éve döntöttünk úgy, ide költözünk, s jöttek a szüleim is. Náluk lakunk még, öten egy húsz négyzetméteres szobában. Nekem mindig tetszett ez a falu, és meg­szerették a gyerekeim is. Itt valami­vel könnyebb az élet. Gépkocsive­zető vagyok, kamionoztam, de a cégem megszűnt. Négy éve kezd­tük az építkezést; megvolt az alap, s ez jogosulttá tett a szocpol-támo- gatás felvételére. Közben munka- nélküli lettem, a jogszabály is vál­tozott. Amit nagy nehezen össze­kapartunk, abból csak az alap ké­szült el. Megint a nulláról kezdtük. Most eljutottak a koszorúszin- üg, s újra a papírok után szaladgál. - Ha folyamatos lesz az ügyintézés és megkapjuk a támogatást, kará­csonyra talán beköltözhetünk - mondta. - Az iparosok, barátok, is­merősök igen sokat segítenek; nem rajtuk múlik, hogy még nem kész a ház. Rengeteg munkánk van benne. ■ Kiszámíthatatlan piac Hat éve alakult a Patalom Farm Kft. Sertést hizlalnak, kukoricát, búzát és árpát termesztenek.- Emellett húsz gazda termelé­sét fogjuk össze. 750 hektárt mű­velünk meg: szántunk-vetünk, s elvégzünk az aratás kivételével minden munkát. Az aratást és szállítást bérben végeztetjük - mondta Baksa Jenő, az egyik tulaj­donos. A patalomiak híresek vol­tak kísérletező kedvükről, mi is próbálkoztunk mákkal, babbal, gyógynövénnyel, máriatövissel, de rá kellett jönnünk: itt a kukori­ca, a búza és az árpa a leggazdasá­gosabb. A gazdák is látják, hogy így egyszerűbb s kifizetődőbb a termesztés. Bár attól tartunk, az idei értékesítés nem lesz egyszerű. Farkas Ferenc tulajdonos a sertéságazatról elmondta, hogy bérben hizlalnak egy másik kft- nek. Ők adják a malacot, a farmon 4-5 hónap alatt elérik a leadási súlyt, s már szállíthatják is.- Most mintegy 1500 sertést hizlalunk. Nö­vekedésük a körülmények­től, a fajtától és a táp minő­ségétől függ. Három-négy kiló tápból lesz egy kiló sertéshús. A két ágazat csak együtt eredményes. Hat év alatt úgy tapasztal­tuk, hogy vagy az egyik, vagy a másik a gazdaságos. Bár amikor az ember bele­kezd a malac- nevelésbe, még nem tudja, hogy milyen áron veszik át. A piac kiszámíthatatlan, szinte lehetetlen előre tervezni. Kitalálja a vevők óhaját Több mint harminc éve Skoda Gyula a falu boltosa. Évekig vezet­te az áfész-boltot, ma már az ő tu­lajdona. - A hetvenévesnél időseb­bek ingyen utaznak, s inkább be­mennek Kaposvárra vásárolni; a multik hatása még itt is érezhető. Nagyon nehéz talpon maradni; ki kell lesni, hogy mit akar holnap vásárolni a vevő. S be kell szerez­ni, ez pedig a mai benzinárak mel­lett nem olcsó. A többletköltsége­ket azonban nem lehet rátenni a termékekre. Az olcsó árut keresi mindenki; a napi élelmiszer, a tej, kenyér, kifli és a felvágott fogy leg­jobban. Ebből is inkább a párizsi vagy az olasz szalámi. A sonkasza­lámi már nehezen eladható, szele­telt téliszalámiból pedig jó ha egy kilót vesznek egy hónapban. Ki­alakult a törzsközönség, és van­nak ingázó vevők is, akik hol itt, hol ott vásárolnak. Hozzám főleg akkor jönnek, mikor hitelre akar­nak vásárolni. Általában mindig meghozzák az árát, de ha azzal jönnek, hogy tüzelőt kell venni, akkor inkább egy hónappal többet várok a pénzemre. Elnéző vagyok velük, de ezt soha nem használ­ják ki. Zömében inkább a férfiak jönnek vásárolni és pletykálni. Mindent meghallgatok, de véle­ményt nem mondok. Egyetlen hobbija a szőlészkedés. - Görgetegen van a szőlőnk, hetente kétszer járok oda - mondta. - Jó az idei vörös bo­rom; kicsit ress, kicsit kesernyés, de aki szereti azt az aromát, annak ízlik. ■ Az oldal összeállítását a Park Szociális Otthon, a Patalomfarm Kft és a patalomi önkormányzat támogatta

Next

/
Thumbnails
Contents