Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-17 / 268. szám

6. OLDAL 2001. November 17., Szombat A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztő­je az önkormányzat. A polgármester: Móhr Mi­hály. Az alpolgármester: Projcs La­jos. A képviselő-testület tagjai: Projcs Sándor, Torkos Tamás Ist­ván, Borsi István és héber Géza. A jegyző: Csima János. ■ Pamuk A Laskapusz­tán talált kő- mécses. pattin­tott kökések bi­zonyítják: évez­redekkel ez­előtt is lakott hely volt: akkor még Idáig ért a Balaton. Találtak bronz­kori és római kori leleteket is. Először Incze pápa 1212-ből származó leve em­líti, majd Albius mester összeírása a szentmártoni apátság birtokaként. Bamik néven 1428-ban Osztopáni Bá­lint és fiai tulajdona. Az 1700-as évek­től nevezik Pamuknak. 1900-ban Szé­chenyi Mária kapta keresztelői aján­dékként a birtokot, majd a Gaál testvé­reké. Az 1896-ban épült kapos- vár-fonyédi vasútvonalon 1919 óta van állomása. A község 1868-tól 1945-ig Somogyvárhoz tartozott. A háború vé­gén lakosságát kitelepítették, mire visszajöhettek, eltűntek az ingóságaik. A földosztáskor 60 gazda részesült a földből s további 27 családnak volt bir­toka. A tsz-t 1959-ben alakították; gyapjútermeltető állami vállalat léte­sült, majd fölépült a sertésfialtató. A községi tanács 1950-ben alakult, 1972- től Somogyvárhoz tartozott. 1990-től ismét önálló. A falunak 1868-tól volt iskolája, ez 1948-ig 6 osztályos. 1962- ben körzetesítették. s 1976-ban meg­szűnt az alsó tagozat Is. Az orvosi ren­delő és a könyvtár 1954-től működik. Elment egy idős asszony Egész nap esett, borús, szomor­kás idő volt, amikor Pamukon jártunk. Az emberek mégsem emiatt voltak levertek. Elment egy idős asszony. Az egyik roko­nának tűnt fel, hogy zárva a há­za, és nincs bent mozgás. Az egyik ablakot betörve jutottak be, és megtalálták a lakót az asz­talra dőlve. Ő már örök álmát aludta. Perceken belül tudta az egész falu, hogy mi történt. Saj­nálták nagyon az emberek, s ta­lálgatták, hogy miért ilyen furcsa ez az év. Hirtelen sokan elmen­tek. Többen, mint korábban, és nem tudják megszokni a jól is- mert szomszédok hiányát. ■ PAMUK LAKOSSÁGA AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA; GÁLDONYI MAGDOLNA FOTÓ; MÁRTON LÁSZLÓ Pamuk a határtalan lehetőségek völgye Bezártak, megszűntek a pamuki munkahelyek. A családok legfőbb támasza az önkormányzat, s a polgármester minden támogatást kijár a falu lakóinak. Legutóbb még Odbán Viktor kormányfőnek is írt A pamukiak keze munkája nem­rég még berepülte a világot. A Ma­lévnak készítettek itt egységcso­magokat a csurgói Aeropack köz­vetítésével. Aztán egyik napról a másikra megszűnt a gyártás, mint PAMUK PÉNZE a zokniüzem. Csökkent a kereslet e termékek iránt, s a vállalkozó nem bírta a működési költségeket. A varroda a tavasszal szűnt meg, a tulajdonos most árulja a gépekkel együtt. Pedig szép ez az üzemépü­let a polgármesteri hivatal mellett, jó munkahely lenne, ha találná­nak vállalkozót. Móhr Mihály pol­gármester ezen fáradozik, mert jobb híján az önkormányzat a csa­ládok legfőbb támasza.- A hatvanas években 700 lakosa is volt a községnek, de a fiatalokat elvitte a Balaton - mondta. - Az em­berek alkalmi munkákból és szoci­ális segélyekből élnek. A költségve­tésünkből erre költjük a legtöbbet. Egy évben száz rendkívüli segélyt is osztunk, szinte minden család­nak adni kell. Fölvettük a kapcsola­tot a Nagycsaládosok Egyesületével és különböző alapítványokkal, mert elkel minden segítség.- Olyan, mintha a polgármester lenne a családfő. Elfogadta a falul- Megpróbáljuk segíteni az em­bereket. Kevés pénzből gazdálko­dunk, igazságosan biztosan nem le­het elosztani, de igyekszünk. Kicsit pszichológusnak is kell lenni, a megértés sem hiányozhat, valóban, mint egy nagy családban.- Az utcák rendezettek, tiszták, a középületek megújultak. Ezt ho­gyan érték el?- A középületeinket a közmun­kaprogram keretében újítottuk fel. A játszótér 1600 munkaóra társa­dalmi munkával lett kész. A megye és a Soros-alapítvány támogatásá­val 2,2 küométer ivóvízvezeték-há­lózat épült. Tárgyalunk az Elmib kft-vel a közvilágítás korszerűsíté­séről is. A Kögáz tavaly fölmérte a falut, de a gázvezeték kiépítése nem lesz egyszerű, ha valaha sor kerül rá, mert ez igen szétszórt tele­pülés. Szeretnénk bekapcsolódni a lakásépítési programba. A hatva­nas-hetvenes években épült vályog­házak annyira tönkrementek, hogy legjobb lebontani őket. Ha ötmillió forintot nyernénk, négy-öt házat felépíthetnénk; már tárgyalunk egy vállalkozóval. S Orbán Viktornak is elküldtük a pályázatunkat.- Többen vesznek itt házat nyara­lónak, megjelentek a külföldiek is. Bevonják őket a közterhek viselésébe?- Csak egy helyi adót vezettünk be, a kommunális adó 600 forint. Építményadó nincs. Gondolkod­tunk rajta, de elképzelhető, hogy a hiánya csábítja az ingatlanvásár­lókat. Ha többen lesznek, valószí­nűleg mi is meggondoljuk. Létre­hoztuk a Pamuk Polgáraiért alapít­ványt, azt várjuk, hogy megkap­hassa a jövedelemadó egy száza­lékát. Akkor megkeressük az el­Móhr Mihály polgármester származottakat, hogy segítsék a szülőfalujukat. Minden pályázati lehetőséget megragadunk. Azt mondják ránk: te meg a jegyződ tudtok a legjobban sírni a támoga­tásért. Nem bánjuk, a faluért tesz- szük. ■ Megsiratta az iskolabezárást Torkos Jenőné: Legutóbb harmincezer forintért vásároltunk sikerkönyveket és szépirodalmat A millenniumi kor­mánybiztosi hivatal támogatásával jelent meg Pamuk monográ­fiája, melyet Torkos Jenőné tanítónő írt. A gyűjtőmunkát férje kezdte. 27 évig tanítot­tak a községben.- Olyan jó adomány az emlékezet - mondta Torkos Jenőné, aki nem­rég vette át gyémánt­diplomáját. A pápai tanítóképzőben végzett 60 évvel ezelőtt. - Mindenkiről tudom, milyen tanuló volt, hogyan boldogult. A gyermekkori arcukra emlékszem. Mondják, milyen szigorú voltam, pedig nem. Mindenki megállta a helyét, és nem mindig a jeles diákokból lesznek a talpraesett felnőttek. Ótven éve él Pamukon, s ennek több mint a felét tanítással töltötte; iskolaigazgatóként ment nyugdíjba. S bizony, még ma is fájó szívvel gondol az iskola megszüntetésére, de máig nem szakadt el az intézménytől, ahol könyvtárosként tevékenykedik. A 2294 könyvből 37 beiratkozott olvasó válogat. A tanítónő mindent megragad, hogy olvasásra bírja őket. A folyosón orvosra várakozókat is gyakran becsalogatja a könyvtárba. A sikerkönyveket és a szépirodalmat is szívesen ajánlja nekik. Legutóbb 30 ezer forintból vásárolha­tott új könyveket. A gyerekeknek ma is szívesen szervez játékokat, mert a szíve még mindig a tanításé. Azoké az éveké, amikor két tanteremben 120 gyermeket oktattak, mégis jutott idejük mind­egyikre. Gyógypedagógiai iskolába egyet sem küldtek, akivel gond volt, az igazgatónő mellé állt. Ezért ma is hálásak neki a falubeliek. ■ Farm a cigány családoknak Mangalicákat és kecskéket nevel­nének a családok, ha révbe jut a Pamuki Jó Remény Cigányszer­vezet pályázata. Mint Lengyel Zoltánné, az egyesület elnöke el­mondta, a pályázat első forduló­ján már túljutottak és valóban re­ménykednek a sikerben. Olyan őshonos állatokat telepítenének a községbe, amik nemcsak az öt, a programban részt vevő családok megélhetését, hanem a falusi tu­rizmust is szolgálnák. További tervük egy ökofarm létesítése, hi­szen sok a megművelhető parlag terület, és van igény a biotermé­kekre. Éppen egy éve alakult a szer­vezet, ma 34 tagja van, s komoly partnere az önkormányzatnak. A négygyermekes elnök asszony­ban ugyanis odaadó támogatóra találtak. Sok sikert könyvelhet­nek el. Tíz család kapott igen kedvezményesen abból a vető­magból, amit a Magyarországi Ci­gányokért közalapítványtól nyer­tek. Szerveztek ruhaosztást, és ott vannak minden falusi rendez­vény megszervezésében. A gye­rekeknek például megéri jól ta­nulni, mert ösztöndíjpályázatot is benyújtott az egyesület. S az Ifjú­sági és Sportminisztériumtól re­mél támogatást a gyermeknapi játszóház megrendezésére. Sokat várnak ezektől a forrásoktól. Bár Lengyel Zoltánné elmondta, van, amelyiken a részvételi díj miatt nem tudnak indulni. Szegény a tagság, komoly tagdíjakra sem számíthatnak. Egy német betűs, kiszolgált írógépen szerkeszti a beadványaikat. Ha legalább egy számítógéphez juthatnának, több eséllyel pályázhatnának az állami pénzekre. A következő tervük, hogy kisebbségi önkormányzatot alakítanak, mert minden lehető­séget meg akarnak ragadni sor­suk jobbra fordításáért.______ ■ Tudja, mit vesz a lakosság Áru érkezett a boltba. Friss fel­vágottat hoztak; másfél, két és fél kilós rudakat mért Nyakas Lászlóné, a lengyeltóti áfész üzletvezetője, ahogy kipakolt a műanyag ládából. Azt mondta, nem szereti, ha meg­marad az áru, a vevő mindig kapjon frisset. Egyébként ked­den és péntekenként jön az áruval megrakott autó. Az üz­letvezető pontosan tudja, hogy miből mennyi kell, hi­szen 1974 óta szolgálja ki a ve­vőket. így aztán már akkor tisztában van vele, mit kér a vásárló, amint nyílik az ajtó. Ismeri a szokásaikat, az igé­nyeiket, de a pletykát nem kedveli, és nem fél a konku­renciától sem. Bár ettől nem kell tartama. Nyílt ugyan egy diszkont, de jól megférnek egymás mellett a kis község­ben. A kocsma meg alig két hete zárt be, talán nincs is több ilyen falu Somogybán, ahol hiányzik az italbolt. Per­sze az élelmiszerüzlet áruvá­lasztékának a kialakításában nemcsak a frissesség az elsőd­leges szempont. A vevők ugyanis a coop-os, vagyis az áruházlánc olcsóbb termékeit keresik. Kenyér két helyről is érkezik, s a pamukiak elége­dettek a somogyjádi meg a marcali sütéssel is. ■ Nyakas Lászlóné ismeri a vevők szokásait Új rendelőbe költöznek A polgármesteri hivatal épületé- donképpen már elnyertek. Ab­bén alakít ki új rendelőt az ön- bán bíznak, hogy jövő szeptem- kormányzat, mert az egykori is- berben már az új helyen fogad- kolában levő nem felel meg az hatják a betegeket az orvosok, igényeknek. Már csak a gépésze- Ketten rendelnek itt: dr. Székely ti, műszaki munkák vannak hát- Anikó Andrea somogyvámosi és ra, de ehhez meg kell kapniuk dr. Gyenis Sándor somogyvári há- azt a 890 ezer forintot, amit tulaj- ziorvos. ___________ ___■ Kö zszolgáltató a hivatal Csorna János jegyző meggyőzött: nem luxus a saját hivatal fenn­tartása, itt létkérdés ez a közszol­gáltatás. A falu jegyzője azt mondja, ha rangsorolnák a megye polgármesteri hivata­lainak a tevékenységét, a pamuki az első tízben lenne. Kiváló munkatársakkal dolgozik, és a falu is elégedett az államigaz­gatási munkájukkal. S a megyei közigazgatási hivatal törvényes­ségi ellenőrzései is igazolják a lakosság rokonszenvét. Itt a hivatal olyan társ, amely segít a mindennapi problémák meg­oldásában; figyel a családok gondjaira, ott áll mögöttük.- Nem lenne olcsóbb a kör­jegyzőség - mondta Csorna János -, viszont nagy híve vagyok a tár­sulásoknak. Részt veszünk a fonyódi pénz­ügyi társulás­ban, amely az adók behaj­tására szer­veződik és a környező települések alkotta oktatási társulásban. Elégedettek vagyunk a lengyeltóti kiemelt építési és gyámügyi hivatal munkájával is. Pamuk jegyzőjének sok évtizedes a közigazgatási tapaszta­lata, hiszen 1955-ben kötelezte el magát a közigazgatásban. Nyugdíjasként tölü be hivatalát, de fontosnak tartotta, hogy sikeresen letegye a szakvizsgáját, amelyben neki az Európai Unió jogi kérdései jelentettek újdonságot. ________■ Az old al elkészítését támogatta a pamuki önkormányzat A méhekkel költözött Melles Józsefet a méhek hozták Pamukra. Ahogy vándorolt a dolgos méhcsa­ládokkal, megtetszettek neki az itteni akácosok. Takaros házban lakik Melles József. S a sok ötletes lakbe­rendezési megoldást maga csinálta, ács- és kőműves- mesterként nem esett nehe­zére. Mégsem erről neveze­tes a faluban. Kisgyermekko­ra óta méhek között élt, nagybátyjától leste el a milli­ónyi szorgos rovar gondozá­sát. Mikor megözvegyült, várdai házát a gyerekeinek adta, s új otthont keresett. Pamukra a méhek hozták. Vándorlásaik során találtak rá az akácosokkal övezett kis falura, ahol új társra lelt a gazda.- Sokat tanulhatunk a méhek- től - mondta -, mert példásan, összhangban élnek. Engem az összetartozásuk fogott meg. Al­kalmazkodni kell a ritmusukhoz, pontos munkát követel a gondo­zásuk. Aki erre nem jön rá egy­két év alatt, az száz év alatt sem lesz jó gazdájuk. Melles Józsefnek kijutott a sú­lyos balesetekből, de ezenkívül egyéb betegsége nem volt. Igaz, Melles József felkészítette a télre a kaptárokat naponta megeszik legalább egy kanál mézet. Azt sem mondaná meg senki, hogy a 70. évét tapos­sa. Az itteni akácos aranybánya, mondta a méz csodálatos színére utalva. S a piaci lehetőségekről szólva megjegyezte, csendesen éldegélnek a méhecskékkel. Azok meghálálják a gondozást. Az udvaron sorakozó kaptárak- ban 135 család, több millió méh él. ■ ________A L M A N A C H - 14 9_______

Next

/
Thumbnails
Contents