Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-14 / 265. szám

6. OLDAL 2001. November 14., Szerda A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Szabó József. Az alpolgármester: Csokonai- né Farkas Erzsébet. A képviselő-testület tagjai: Hermán Károly, Kiss László, Kurucz Ferencné és Sütő János. A falugondnok: Kiss László. Az orvos: dr. Oancea György. A plébános: Nagy Vendel. A káplán: Kiss Zsolt. ___■ Zs elicszentpál A Gutkeled nem­zetség birtoka volt; Zsigmond király a XV. szá­zad elején ado­mányozta az er­délyi vajdának. Nevét akkor Szent-Pál-völgynek írták. Később a kaposújvári, majd a szigligeti várhoz tartozott. Az ezerhétszázas évek elején Esterházy József volt a föl­desura, majd az Esterházy-hitbizo- mányhoz tartozott. A községet csak 1909-től nevezik Zselicszentpálnak. Lé- lekszáma egyre csökken: az 1900-as évek elején 600-an lakták. 1990-ben csak 382-en. A negyvenes években tej­szövetkezet is volt a faluban, 1946-tól pedig földműves-szövetkezet. A római katolikus népiskola 1948-lg állt fenn. az állami iskola 1977-ben szűnt meg. 1961-ben alakult meg a Táncsics szö­vetkezet, ez 1968-ban egyesült a zsellckislakival, hat év múltán pedig a simonfai szövetkezettel, s végűi beol­vadtak a mérői Latinka téeszbe. A kato­likus község október második vasár­napján tartja a búcsút. 1994-töl újra él a szüreti felvonulás szokása is. A fából élnek a fűrészesek Egyéb munkalehetőség híján so­kan vágják fejszéjüket egy ne­héz, de biztos megélhetést nyúj­tó vállalkozásba: a fakitermelés­be. Bencs Ferencet is a kényszer vitte rá, hiszen esztergályos­ként, majd később lovászként sem tudott megélni a fizetésé­ből. Barátai révén került erdőközeibe, s a kilencvenes évek elejére már neve volt a szakmában. Megvásárolt a fakitermelés­hez minden szükséges erő- és munkagépet, ezeket azóta bérbe is adja vállalkozó társainak. Kö­zösen tesznek eleget a nagyobb megrendeléseknek, s nemcsak a zselici erdőkben dolgoznak, ha­nem távolabbi vidékeken is. Most éppen Harkányban igye­keznek minél jobb munkát vé­gezni hírnevükhöz méltóan. Bencs Ferenc szerint nem sza­bad engedniük a megszokott színvonalból, mivel a nyári faki­termelési szünetben csak a szakma legjobbjai kapnak mun­kát. A megrendelők ugyanis vá­logathatnak a fakitermelők kö­zött, s gyakran választják az ol­csó munkaerőt. Ugyanakkor a szaktudást ezen a területen is meg kell fizetni. így a szentpáli és környékbeli vállalkozók nagy gondot fordítanak a mennyiségi termelés mellett az általuk fel­dolgozott faanyag minőségére ísl_______ _____■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓ: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT TÁMOGATTA: A ZSELICSZENTPÁLI ÖNKORMÁNYZAT Falufejlesztő lépések a zselici lankákon Tíz éve még több volt a földút Zselicszentpálon, mint az aszfalto- indítottunk: ez viszi be Kaposvár- zott. A dombokról lezúduló víz sártengerré változtatta a falut, s ra a sok kisgyereket, és megszer- egyre többen költöztek a közeli városba. Szabó József azonban a veztük a falugondnoki szolgálatot fejébe vette: ha törik, ha szakad, megmenti a halódó települést, is. Felújítottuk a templomot, s a te­Tizenegy éve választották polgár- mesternek Szabó Józsefet, s azon nyomban tervezésbe kezdett. El­készítette a kis lépések taktikáján alapuló falufejlesztési tervet, és : ZSELICSZENTPÁL PÉNZÉ Működési és dologi kiadások A ; Személyi juttatás^, V Önzéséi 12 ■Iliié fsrlet azóta számos eredményt ért el.- Az útépítés volt az első felada­tunk. Akkor még a távolsági busz­járat sem jött be a faluba a járha­tatlan utak miatt. A tömegközle­kedésbe a Fő út burkolatának el­készülte után, 1993-ban kapcso­lódtunk be. Újabb gondot okozott a csapadékvíz; nagyobb eső vagy hóolvadás után menetrendszerű­en fenyegette a völgyben fekvő fa- , lut. Ezért olyan árolúendszert kel­lett építenünk, amely összegyűjti a dombokról lezúduló vizet. Mi­után elkészült, megkezdtük a köz­ségben az árkok, hidak rendbeté­telét. Mindebben segített a falu la­kossága is. A legjelentősebb társa­dalmi összefogással fölépítettük a ravatalozót. Azután iskolabuszt mető jobb megközelítésére építet­tünk egy gyalogutat is.- Milyen érzésekkel vette át ta­valy a régióban az év polgármes­terének járó kitüntetést?- Kicsit meglepődtem, de rend­kívül jólesett. Ez az önkormány­zat és a településért tenni akarók munkájának az elismerése is. Amikor kilenc éve megvizsgáltuk a község helyzetét, úgy döntöt­tünk, hogy rangsoroljuk a felada­tokat. Északról dél felé haladva jelöltük ki a legfontosabb felada­tokat, s elképzeléseinket megvi­tattuk a település lakóival is. Rá­jöttünk arra is: bizonyos pályáza­tokban érdemes együttműköd­nünk a kistérség többi falujával. Az időközben kialakult remek kapcsolatnak köszönhető, hogy hamarosan megkezdődhet a gáz­beruházás, és már megterveztük a szennyvízcsatornázást is.- Mikorra pótolják az infrast­ruktúra hiányosságait?- A napokban nyert pályázati összeg hozzásegít, hogy jövőre már gázzal fűthetnek a szentpáli- ak. A szennyvízhálózat terve ugyancsak kész, és reményeink szerint a következő választási cik­lus végére megvalósulhat. Közben folyamatosan csinosítjuk a falut, hogy vonzza a betelepülni szán­dékozókat. Büszkék lehetünk rá, hogy mekkora a változás: néhány éve még elköltöztek innen az em­berek, de ma már nincs eladó ház és beépíthető telek a faluban. Nagy siker, hogy megtartottuk a fi­atalok egy részét, és jelenleg is nyolc szentpáli diák tanul egyete­men vagy főiskolán. Ők biztosít­hatják a jövőnket; azért készítünk új rendezési tervet, hogy újabb Szabó József polgármester telkeket parcellázhassunk. Azt azonban tudniuk kell az itt mara­dóknak és a beköltözőknek: csak olyanokat fogad be a falu; akik tesznek is valamit érte. ■ Táncos lábú népdalkor Éppen egy hangulatos kirándulásról tartottak hazafelé a busszal, amikor a polgármester megkérdezte: mi len­ne, ha népdalkört ala­pítanának? Nem sok­kal később tartottak is egy próbát a jó torkú falubeliek Sajti Sándor néptáncoktató vezeté­sével. Azóta él a szent­páli népdalkor. Kurucz Ferencné, az egyik tag elmondta: nyolcán ala­kították a vidám társa­ságot, s most 23 tagja van. Eleinte főleg nyug­díjasok jöttek a nótás kedvű csapatba, mára több fiatal is csatlako­zott. A helyi népdal­kinccsel Sajtiné Kiss Katalin ismertette meg őket, s a környékbeli ren- közönségdíját is. Kurucz Ferencné szerint sikerei- dezvényeken aratott zajos siker után egyre mész- két rendhagyó színpadi mozgásuknak is köszönhe- szebbre merészkedtek. Tavaly részt vettek az első tik, dalaikat hozzájuk illő tánclépésekkel adják elő. országos bordaléneklési versenyen is. S ha már ott A táncoló népdalkor tagja elmondta: ezzel sem elé- voltak, elhozták az első díjat a Vigadóból. Tavasszal gedtek meg, hiszen két éve belekóstoltak a színját- Csornán szereztek ezüst minősítést, majd bezse- szásba is. Akkor egy különleges betlehemezést mu- belték a második bordaléneklési verseny fődíját és tattak be, s azóta is minden évben megismétlik. ■ Sikereiket rendhagyó színpadi mozgásuknak is köszönhetik Rétest sütnek Erzsébetkor A nyugdíjasklubot négy éve ala­pította Hemesz Károly. Negyven- három’ taggal kezdtek, s azóta a klub népszerűsége csak növeke­dett. Ma Bencs Ferencné vezeté­sével szervezik találkozóikat és kirándulásaikat. A kultúrOtthon- ban havonta találkoznak, s meg­beszélik a mindennapok gondja­it. Többen oroszlánrészt vállaltak az asszonykórus alapításában, s ennek azóta is oszlopos tagjai. Bencs Károlyné elmondta: emlé­kezetes kirándulásokon vettek részt, főleg a gyógyfürdők meglá­togatása aratott osztatlan sikert. Jártak Harkányban, s több alka­lommal Nagyatádon. Emellett gyakran látogatják a Csiky Ger­gely Színház előadásait, s utána megvitatják a darabot. Nagy esemény a szentpáli nyugdíjasok körében az évérté­kelő novemberi vacsora, ezt Er- zsébet-napkor tartják. Maguk sü­tik a rétest, főzik a pörköltet, és a jó hangulatról is gondoskodnak a bulin. ■ Baráti kör búcsún, bálon Bár „hivatalosan” csak három éve létezik, sokkal nagyobb múlt van a Zselicszentpáli Baráti Kör mögött. Král Lajos elnöktől tud­juk: korábban is tevékenykedtek a falu szépítésében, aztán meg­alakították s bejegyeztették a szervezetet. Nyomban harminc­tagúra bővült, s a taglétszám az­óta is változatlan. Szüreti bálokat szerveznek, s alkalmanként utca­bált is tartanak. A hegyi búcsút felváltva az Alsó-hegy és a Felső­hegy szőlősgazdái rendezik, s olyankor a hegy leve is megmére­tik a hagyományos borverse­nyen. A baráti kör nem csak a vígságok szervezésében jár élen, hanem a településszépítő mun­kából is kiveszi részét - tudtuk meg Král Lajostól. Megterveztet­ték és fölállították a köszöntőtáb­lákat, s megépítették a gyerekek­nek a játszóteret. Az évi munkát a hagyományokhoz hűen ismét mulatságon ünnepük meg, s ezen egy népszerű zenekar húz- za majd a talpalávalót. ■ Könyvből tanult fát faragni Huszonöt éve vezet egy távolsági buszt Tóth György, akit újabban fafaragványairól is ismernek a fa­lubeliek. Már húsz éve annak, hogy szeretett volna egy hosz- szabb járatkiállás idején olyan te­vékenységet találni, amivel idejét hasznosan töltheti. Volt egy kis esztergagépe, s ezzel készítette első munkáit. Mivel érdekelték a fák tulajdon­ságai, a természetes anyagból készíthető tárgyak, szakkönyv­ből megtanulta a dunántúli pász­torfaragás alapjait. Azóta sem használ kalapácsot és vésőt, a köztéri szobrok helyett inkább maga gyártotta késeivel vés fi­nom mintákat az anyagba. Hasz­nálati tárgyakat készít: díszdo­bozokat, tányért, poharat vagy éppen kulacsot. Kiállításain nagy sikert arat­nak a juharfából, vadkörtéből vagy kecskerágóból készített tár­gyak aprólékosan kidolgozott mintáikkal. Mint mondta: a kecskerágó, avagy népi nevén papsapkafa cserjéje azért tarto­zik a kedvenc alapanyagai közé, mert könnyű rajta kidolgozni a megálmodott díszeket. Legutóbb éppen a lányának készített tü­körkeretet: Angliába vitte nász­ajándéknak. Tóth György azért elárulta: a vezetés és a faragás mellett van még két szenvedé­lye. Az egyik az olvasás, a másik a sakk. Amikor már unja a szá­mítógépes program ellen aratott győzelmeket, leül a barátaival is egy-egy partit játszani. _______■ Ki fosztották a félkarú rablót is Két kocsmába járnak a szentpáliak. Mindkettőt Győréi Kálmán bérli, s így az elmúlt években alapos jártasságra tett szert a zselici vendéglá­tásban. A virágkereske­dőből lett vendéglátós el­árulta: a központban levő italbolt a helybeliek törzshelye, a főútvonal menti autósbüfébe in­kább az alkalmi vendé­gek térnek be. Nagy bá­natára sokszor hívatlanul is. Az út menti söröző hi­ába van csak pár lépésre a falutól, az utóbbi évben kétszer is betörtek, s mindkét alkalommal a „félkarú rabló” zsákmá­nyát vitték el. A legutób­bi eset óta megerősítette az ajtók, ablakok védel­mét, és esténként a nye­rőgépet is kiüríti. Nincs ilyen gondja a másik kocsmával, ahol alkalma­zottjai szolgálják ki a törzsvendégeket. Az utóbbi időben több helybélinek is adott munkalehetőséget a me­gyeszékhelyről bejáró kocsmáros, akinek egyre több szentpáli barátja van. Mint mondta: közös rendezvényekre azon­ban nem sok ideje ma­rad, mivel a könyvelésen kívül minden feladatot, így az anyagbeszerzést is maga látja el, s beáll a pult mögé is, hogy fröcs- csöt mérjen a szomjas utazóknak. ■ Győréi Kálmán több helybélinek is adott munkalehetőséget Borászkodik a falugondnok Két dologról ismerik Kiss Lászlót Szentpálon. Falugondnokként szervezi a település életét, s bo­rát rendre előkelő helyre sorolják a versenyeken. Kiss László pár éve még lakatosként dolgozott, de betegség miatt abba kellett hagynia. Közben egyre többen igényelték a falugondnokság megszervezését; sürgette a szoci­ális étkeztetés megoldatlansága és a rendszeres gyógyászati be­avatkozásra szorulók szállítása is. Pályázott is rá az önkormány­zat, de nem sikerült. Aztán ön- kormányzati tartalékból kisbuszt vásároltak, s maguk szervezték meg. Kiss László öt pályázó kö­zül érdemelte ki a lakosság bizal­mát. Úgy véli: a legfontosabb a településen élő idősek ellátása. Ezért gyógyke­zelésekre szál­lításukon kívül kiváltja a re­ceptjeiket, és a magányosan élők téli tüzelőjéről is gondosko­dik. Feladata a közhasznú mun­kások irányítása, emellett besegít az óvodások, a népdalkor és a fo­cista lányok szállításába is. Ami­kor éppen nincsen úton, legszí­vesebben a hegyen tevékenyke­dik, s évről évre aranyérmes bo­rokat termel. ■ Verhetetlen szentpáli leányok A sikertörténet úgy kezdődött, hogy nem volt meg a szentpáli fi­úk focicsapata. Néhány vállalkozó szellemű leány lépett be, hogy meglegyen a számuk. S mivel idő­vel egyre több női csapattag ker­gette a labdát, létrehozták az önál­ló focicsapatot. Hermán Bernadett csapatkapitány szerint megérte a fáradozás, mert a remek gömbér­zékkel megáldott nők a tavalyi baj­nokságban sikert sikerre halmoz­tak. A Hermán Károly képviselő által edzett csapat nagy csatát ví­vott a barcsiakkal az elsőségért, s elnyerte a megyei bajnoknak járó serleget. Az önkormányzat támo­gatásával az idén is indultak a pontvadászatban, s a tabella élén fejezték be az őszi idényt. Hermán Berna­dett elmondta: kitűnő a focis­ták hangulata, sikereik meg- pezsdítették a falu ifjúsági éle­tét is. Egy Kossuth utcai önkor­mányzati ingatlan felújításával most klubhelyiséget szeremének kialakítani. A csapatkapitány vál­lalná az ifjúsági rendezvények szervezését, s tervezi a színjátszó csoport alakítását is. Nemrég tar­tottak egy jótékonysági Tátika-mű­sort, ennek a bevétele már a klub- helyiséget gazdagítja. _________■ _______A L M A N A C H - 2 4 4____________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents