Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-05 / 233. szám

6. OLDAL 2001. Október 5., Péntek A község irányítója és fejlesztő­je az önkormányzat. A polgármester: Bencsik Já­nos. Az alpolgármester: Moharos Istvánná. A képviselő-testület tagjai: Bereczkiné Pavelka Jolán, Bereczki Lajos, Máltesics Gábor, Károlyi János, Fridrich László és Orsós János. A kisebbségi önkor­mányzat vezetője: Károlyi János. A körjegyző: Kertai János. A kisiskola igazgatója: Koz- máné Király Zsuzsanna. A református lelkész: Máté Csaba. ■ Istvándi la 1332-es pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említi. 1551-ben 21 ház adózott. A határban a hódolt­ság idején a török útnak nevezett dűlőn haladt át a babócsai és a szigetvári várat összekötő hadiét. Jobbára reformátusok lakják Istvándit. Templomukat 1640-ben emelték a középkori plébánia helyén. Az 1664-es téli hadjáratban Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér 27 ezres seregével Istvándi határában ütött tábort Barcs felégetése után, mikor Szigetvár felé vonult. A falu 1726-tól az Esterházy hercegi családé. Egészen az államosításig nagyobb bir­toka volt Itt Esterházy Miklósnak. Istvándiban téglagyár és malom is dolgozott. A két világháború között még mintegy 1200-an lakták a falut, lakossága ma nem éri el a 700-at. A hatvanas évekig jómódú községnek számított, híresek voltak állat- és kirakodóvásárai. Gyógyszertára és orvosa is volt. A település gazdag múltjából megmaradt néhány emlék: a védett magtár és a tájház. ez utóbbi korhűen berendezett, 1848-ban épült parasztporta. Műemlék jellegű a falu református temploma. Kis üzlet a szobából Még vasárnap is a pult mögött találják az istvándiak Lakics Andreát. Két éve nyitott ABC-t, és anyjával felváltva viszi az üz­letet.- Hetente négyszer járok áru­ért Pécsre, de előfordult, hogy ünnepnap is elmentem a ke­nyérgyárba - mondta. - Ha ép­pen kályhacsövet kér a vásárló, azt is meghozatjuk. A forgal­mon is látszik, hogy szívesen vásárolnak itt az emberek. He­tente 350 kiló kenyér fogy, a nyári hónapokban pedig 240 lá­da sört adtak el. Nehéz volt a kezdet, csak az engedély beszerzése 200 ezer forintba került. Egy szobából alakították ki az üzletet, s az önkormányzat sem támogatta anyagilag a vállalkozást. Lakics. Andrea büszke arra is, hogy hi­telre már rég nem vásárolnak az istvándiak, mégis megtartot­ták a vevőkörüket. Pedig egyre nagyobb a verseny: nem az áfészbolt a fő vetélytárs, hanem az a néhány zugkimérő, aki en­gedély nélkül árusít. Lakicsék szerint így is tisztes megélhe­tést nyújt a vállalkozás. S gon­doltak a bővítésre is, a nyitott teraszt akarják fedetté alakíta­ni. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA NAGY LÁSZLÓ, GAMOS ADRIENN FOTÓK: BÉRES FERENCNÉ Istvándi: küszködés két kisebbség gondjaival Keserűen mondják a tősgyökeres istvándiak: falujukat tönk­retette a politika. A körzetesítéskor elvittek minden hivatalt, közintézményt, a megyehatárok újraírásával pedig peremte­lepüléssé tették, s romákat költöztettek az üres házakba. Istvándiban ma már a magyarok vannak kisebbségben. Istvándi csaknem hétszáz lakosá­nak a kétharmada roma, az iskola diákjainak pedig a 98 százaléka. ISTVÁNDI PÉNZE Körjegyzőség fenntartása Költségvetés 84,6 millió forint Évente 25 kisgyerek születik, és közülük csak három a magyar. Az elcigányosodással párhuzamosan az egekbe szökött - csaknem hatvanszázalékos - a munkanél­küliség, és a térségben itt a legna­gyobb a bűnözés - mondta Bencsik János polgármester. - A folyamat visszafordíthatatlannak tetszik: hiába fekszik jó helyen - a 6-os főút mellett - a település, még sincs sok remény a változás­ra.-Mi a legsúlyosabb gond?- Nincs munkahely; a magya­rokat elrettenti a cigányok nagy aránya, a házak pedig egyre in­kább értéküket veszítik. Változ­tatni nem tudunk ezen a helyze­/ Bencsik János polgármester ten, hát kénytelenek vagyunk együtt élni vele.- Mit tehet az önkormányzat?- Mindent megteszünk azért, hogy csökkentsük a konfliktuso­kat. Romaklubot hoztunk létre, hogy a gyerekek ne az utcán tölt­sék a szabadidejüket, olcsó tel­kekkel segítjük a családok lakás­hoz jutását; tíz forintot kell fizet­niük négyzetméteréért. Négy új lakás épül ezekben a hónapokban is a faluban. A most zajló térségi csatornázásba is belépett Istvándi. Az emberek nem tudták vállalni a terheit, így ezt is az ön- kormányzat vette a vállára. A tele­pülés nagy részét ezekben a he­tekben kötik be a szennyvízháló­zatba.- Milyen eredményt tudnak fel­mutatni?- Büszkén mondhatjuk: mára Istvándi valamennyi utcája szi­lárd burkolatot kapott, van veze­tékes vízhálózatunk két éve ké­szült vastalanítóval. Sikerült meg­tartanunk az alsó tagozatos isko­lát, az óvodát, és mára országos hírűvé vált az istvándi gyermeke­kért létrehozott alapítvány. Meg­vásároltuk a posta épületét is, hogy megmaradjon ez a szolgál­tatás. Szép orvosi rendelőt is sike­rült kialakítanunk, a kultúrház- ban pedig hamarosan munkába kezd a roma információs iroda.- Amivel nem tudnak mit kez­deni, az a rendkívül rossz közbiz­tonság.- Amíg a közeli Drávatamási- ban egy bűncselekmény történik, nálunk harminc követi egymást. Ugyanakkor máig sem sikerült el­érnünk, hogy a fokozott veszély fokozott rendőri figyelemmel jár­jon - panaszolta a polgármester. - Holott ezt tartanánk az egyetlen megoldásnak. A falu tisztességes lakosságát meg kell védeni attól a néhány gazembertől, akivel egy településen kénytelenek élni. Több műszakban tanítanak Harminchét nebuló jár az kisiskolába, a 90 százalé­kuk cigány. Itt nincs látvá­nyos eredmény, örülni kell annak is, ha írni-ol- vasni megtanulnak. Tízszeres energiával itt a tizedét sem tudják elérni, mint egy átlagos iskolában. Nehéz a gyerekekkel, s még nehezebb a szülőkkel. Ezek a pedagógusok való­ban elhivatottak. Az igaz­gató, Kozmáné Király Zsu­zsanna - itt tanít csaknem 40 éve - arról beszél: nem­rég sikeres Phare-pályázat folytán romafejlesztő prog­ramot indítottak. Gazdája a darányi iskola, de Istvándi is kiveszi belőle a részét. A felzárkóztatás mellett roma költészetet, táncokat, mesé­ket tanulnak a gyerekek. Szabadidőklubot is szerveztek, hogy délután ne Eredetileg két nagy cigány család élt az utcán kódorogjanak tanulóik, s úszni tanítják Istvándiban. Közeli rokonok házasodtak össze, és őket; nemsokára pedig esti beszélgetésekre hívják sok visszamaradt gyermek születik. Jó képességű a szüleiket. Mert itt a pedagógusnak nemcsak a annál kevesebb, és azok is könnyen elkallódnak, gyereket, hanem a szülőt is kell nevelnie. Mára el- Nagyon erős a családi kötődés. Volt olyan jó eszű érték, hogy a törekvőbb családok figyelnek a gye- diákjuk, akit a szülei nem engedtek tovább tanul- rekek tanulására. ni, mert akkor elkerült volna hazulról. ■ Fejlesztőprogramba kezdtek a kisiskolában Pbare-pénz segítségével Jó eszű cigányember Károlyi János. Ha más körülmények közé születik, ma biztosan egyetemen tanít vagy jól me­nő céget igazgat. Egy csöpp házban lakik három gyerekével öreg bútorok és ko­pott falak között. Munkanélküli, de nem dologtalan: az istvándi ci­gány közösségi klubot vezeti, s a környék cigányszervezeteinek ír pályázatokat. Korábban az országos cigány­önkormányzat tagja és a helyi ro­mák vezetője volt, önkormányza­ti képviselő és egy sor más szer­vezet tagja. Aztán 1998-ban ön­kéntes száműzetésbe vonult. Az­zal indokolta, hogy szeretné meg­őrizni tisztán a lelkiismeretét, re-másra hoz- - Amit jónak tartottam, nem za az eredmé- akadt pártfogója az akkori roma nyékét. Roma politikában, én viszont azzal nem tanácsadó iro- értettem egyet, amit mások elkép- dát nyitott zeltek - mondta. - Csalódtam sok Darányban, roma politikusban is, aki nem a és segítette a cigányok érdekeit nézi, hanem a kisebbségi ön­maga javát - tette hozzá. - Lát- kormányzato- tam, hogy a romáknak juttatott kát. Szerepe pénzek java rendre elakad, és volt a tele- közben naponta látom azt is, akit házprogram meglopnak: a cigánygyereket, elindításában is. Most egy hason- akinek lefagy a lába, mert nincs ló irodát nyit Istvándiban. - Apró, cipője. Azt mondtam: szeretnék de fontos lépések ezek - mondta, még tükörbe nézni, ezért ezentúl - Valamennyi a romákon segít; a politikába kizárólag civilként mert hiába vannak a különféle tá- ártom bele magam. mogatási rendszerek, ha a ci­Újrakezdett mindent, s egy fa- gányság nem tud róluk, lusi civil szervezet élén már egy- _________________________1 Óv odások két csoportban Négy éve újra két csoportra bon­tották az óvodásokat. Gyarapodott a gyermekek száma, most már negyvenhat kicsi jár a gyermekin­tézménybe, a kilencven százalé­kuk cigány. Ezért is különös gond­dal készítik fel őket az iskolai életre, a felzárkóztatást már a középső csoportban megkezdik - tudtuk meg Takács Ildikó megbízott veze­tő óvónőtől. A barcsi nevelési ta­nácsadóból nemrégiben hat istván­di gyermeket küldtek tovább Ka­posvárra: szakértői bizottság elé. A nyáron 17-en ballagtak el az oviból, és csak hárman kezdték a tanévet gyógypedagógiai intézményben. A helyükre 12 kiscsoportos jött. Az óvodának ugyan van tornaszobája, de hiányos a fölszereltsége. Emel­lett oktatástechnikai eszközökre is szükség van: lemezjátszóra és dia­vetítőre is. Ezt pályázati pénzen szeretnék megvásárolni.______■ Né hány gazdálkodó lakik csak Istvándiban, s aki boldogul is, azokat egy kézen összeszámol­hatjuk. Varga Tibor ilyen gazda. - Félezer disznót tartok; most ép­pen nincs okunk panaszra, arány­lag biztos a sertéspiac - mondta. - A talpon maradáshoz folyamato­san fejleszteni kell, s ez nekem az utóbbi években sikerült. Új mag­tárat, ólat építettünk. Most is nagy munkában vagyunk: tetőt kell cserélni az egyik épületen. Bár a háza Darányban van, Istvándihoz köti a gazdaság. Sze­reti a falut, a közbiztonsággal azonban elégedetlen: túlságosan sok a lopás.- Elfogadhatatlan az, hogy öt­ezer forint értékhatár alatt a rendőr­ség nem foglalkozik egy bűncselek­ménnyel. Ilyen kis fávakban ez a Mindene a gazdasága leggyakoribb. Előbb-utóbb rá­kényszerülök, hogy a gazda­ságom védel­mére magas kerítést emel­jek, és tartsak néhány nagy testű kutyát. A faluban tudják, hogy Varga Tibor segít a hozzá forduló­kon. Meg is járta nemegyszer: na­gyobb összegű kölcsönöket adott, és nem mindegyiket kapta vissza.- Amíg volt miből adni, segítettem- mondta. - Most nincs ilyen gon­dom; mindent vissza kell forgatni a gazdaságba, hogy talpon marad­junk. Ha akarnék, sem tudnék segí­teni másokon. ■ Töretlen hit a gyülekezetben Több mint 30 éve hirdet; az evan­géliumot Máté Csaba. Nagy idő ez egy gyülekezet életében. Az évek során átélt gondok ellenére továbbra is példás hűséggel, tö­retlen hittel pásztorolja három gyülekezetét.- Egyre nagyobb feladat hárul ránk; több a szórványgyülekezet, egyre kevesebben járnak temp­lomba - mondta Máthé Csaba re­formátus lelkész. Évtizedek óta kerékpáron járok Istvándi és Drávagárdony között. A cél a fon­tos, és egyáltalán nem fárasztóak ezek az utak. így érzett akkor is, mikor dr. Márkus Mihály püspök Pápára hívta. - Ravasz László azt mondta: az ember oda ér, ahová megy, mert oda indul, ahová menni akar, de oda érkezik, aho­vá Isten viszi. Ezt a magam életé­ben is tapasztaltam. E szavak ki­fejezik a hitvallásomat. Soha nem tudtam elszakadni a gyüle­kezettől, és amikor a püspök in­vitált, a barcsi járás fele lelkészhi­ánnyal küszködött. Két-három éven belül azonban már végleg elköszönök a gyülekezettől, így lesz kerek negyven esztendő a szolgálati időm. ____________■ Ös szefogtak a gyermekekért Úgy kezdődött, mint a mesében. A rádióban elhangzott egy riport Istvándiról, az itt élők nehéz helyzetéről. Felnőttek és gyere­kek mondták el, hogyan élnek. Véletlenül hallgatta az ország má­sik végében a győri szeszipari vál­lalat igazgatója, s nyomban dön­tött: havonta ötvenezer forinttal támogatja az istvándi gyerekeket. A folytatás még inkább mesébe il­lő. Az igazgató újabb támogató­kat szerzett: olyanok segítettek, akik korábban a nevét sem hallot­ták. Mára kialakult a gyerekek or­szágos baráti köre, sőt külföldről kitűnő bizo- is rendszeresen jön adomány, nyítványért. Létrehozták az Istvándi Gyerme- Az alap fül­kékért alapítványt, amely többié- nőtt az iskola leképpen is támogatja a rászorul- falain: renge- takat. Megszervezték az teg ruhaado- étkezéskiegészítést: reggelit kap- mányi küld- nak, az ebédhez gyümölcsöt, sü- tek, az évek teményt és bőséges uzsonnát, során minden Tanszervásárlással is segítenek: családnak ju- füzetcsomagot, írószert, könyve- tott. Ezt mára két vesznek minden évben az is- le is állították, mert sokan már kolásoknak. A továbbtanulásá- olyan természetesnek vették, hoz is ad egyszeri anyagi támoga- hogy követelőztek is az iskolánál, tást az alapítvány, s pénz is jár a _________________________S Ho sszú Pali kallódó utódai Negyven éve jöttek Istvándiba az első romák, ma a lakosság kéthar­mada cigány. Az első betelepülő - a hagyomány szerint - Hosszú Pali volt; két feleségétől 22 gyerek szü­letett. Valaha a falu szélén éltek zárt közösségben; rend volt, s gon­dozták, meszelték a putrikat. A rendetlen, piszkos asszonyt ugyanis a többi megvetette. 1976- ban megkezdték a telep felszámo­lását; a családokat a megüresedett parasztházakba költöztették. A fa­lu nem fogadta kitörő örömmel, de kisebb zökkenőkkel rendben ment ez is. A téeszben cigány és magyar megélhetéshez jutott. Ha egy ci­gány nem jelent meg a reggeli munkaelosztáson, a brigádvezető személyesen ment érte. A bajok a tanács és a tsz-összevonással kez­dődtek. Felbomlott a példás falu- közösség, s odalett a biztonságos megélhetés. A romák alighogy új életet kezdtek, máris visszazuhan- tak a régibe.________________■ Az oldal elkészítését azt istvándi önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 0 7 9 Tisztességes szegénységben

Next

/
Thumbnails
Contents