Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-05 / 233. szám
6. OLDAL 2001. Október 5., Péntek A község irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Bencsik János. Az alpolgármester: Moharos Istvánná. A képviselő-testület tagjai: Bereczkiné Pavelka Jolán, Bereczki Lajos, Máltesics Gábor, Károlyi János, Fridrich László és Orsós János. A kisebbségi önkormányzat vezetője: Károlyi János. A körjegyző: Kertai János. A kisiskola igazgatója: Koz- máné Király Zsuzsanna. A református lelkész: Máté Csaba. ■ Istvándi la 1332-es pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említi. 1551-ben 21 ház adózott. A határban a hódoltság idején a török útnak nevezett dűlőn haladt át a babócsai és a szigetvári várat összekötő hadiét. Jobbára reformátusok lakják Istvándit. Templomukat 1640-ben emelték a középkori plébánia helyén. Az 1664-es téli hadjáratban Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér 27 ezres seregével Istvándi határában ütött tábort Barcs felégetése után, mikor Szigetvár felé vonult. A falu 1726-tól az Esterházy hercegi családé. Egészen az államosításig nagyobb birtoka volt Itt Esterházy Miklósnak. Istvándiban téglagyár és malom is dolgozott. A két világháború között még mintegy 1200-an lakták a falut, lakossága ma nem éri el a 700-at. A hatvanas évekig jómódú községnek számított, híresek voltak állat- és kirakodóvásárai. Gyógyszertára és orvosa is volt. A település gazdag múltjából megmaradt néhány emlék: a védett magtár és a tájház. ez utóbbi korhűen berendezett, 1848-ban épült parasztporta. Műemlék jellegű a falu református temploma. Kis üzlet a szobából Még vasárnap is a pult mögött találják az istvándiak Lakics Andreát. Két éve nyitott ABC-t, és anyjával felváltva viszi az üzletet.- Hetente négyszer járok áruért Pécsre, de előfordult, hogy ünnepnap is elmentem a kenyérgyárba - mondta. - Ha éppen kályhacsövet kér a vásárló, azt is meghozatjuk. A forgalmon is látszik, hogy szívesen vásárolnak itt az emberek. Hetente 350 kiló kenyér fogy, a nyári hónapokban pedig 240 láda sört adtak el. Nehéz volt a kezdet, csak az engedély beszerzése 200 ezer forintba került. Egy szobából alakították ki az üzletet, s az önkormányzat sem támogatta anyagilag a vállalkozást. Lakics. Andrea büszke arra is, hogy hitelre már rég nem vásárolnak az istvándiak, mégis megtartották a vevőkörüket. Pedig egyre nagyobb a verseny: nem az áfészbolt a fő vetélytárs, hanem az a néhány zugkimérő, aki engedély nélkül árusít. Lakicsék szerint így is tisztes megélhetést nyújt a vállalkozás. S gondoltak a bővítésre is, a nyitott teraszt akarják fedetté alakítani. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA NAGY LÁSZLÓ, GAMOS ADRIENN FOTÓK: BÉRES FERENCNÉ Istvándi: küszködés két kisebbség gondjaival Keserűen mondják a tősgyökeres istvándiak: falujukat tönkretette a politika. A körzetesítéskor elvittek minden hivatalt, közintézményt, a megyehatárok újraírásával pedig peremtelepüléssé tették, s romákat költöztettek az üres házakba. Istvándiban ma már a magyarok vannak kisebbségben. Istvándi csaknem hétszáz lakosának a kétharmada roma, az iskola diákjainak pedig a 98 százaléka. ISTVÁNDI PÉNZE Körjegyzőség fenntartása Költségvetés 84,6 millió forint Évente 25 kisgyerek születik, és közülük csak három a magyar. Az elcigányosodással párhuzamosan az egekbe szökött - csaknem hatvanszázalékos - a munkanélküliség, és a térségben itt a legnagyobb a bűnözés - mondta Bencsik János polgármester. - A folyamat visszafordíthatatlannak tetszik: hiába fekszik jó helyen - a 6-os főút mellett - a település, még sincs sok remény a változásra.-Mi a legsúlyosabb gond?- Nincs munkahely; a magyarokat elrettenti a cigányok nagy aránya, a házak pedig egyre inkább értéküket veszítik. Változtatni nem tudunk ezen a helyze/ Bencsik János polgármester ten, hát kénytelenek vagyunk együtt élni vele.- Mit tehet az önkormányzat?- Mindent megteszünk azért, hogy csökkentsük a konfliktusokat. Romaklubot hoztunk létre, hogy a gyerekek ne az utcán töltsék a szabadidejüket, olcsó telkekkel segítjük a családok lakáshoz jutását; tíz forintot kell fizetniük négyzetméteréért. Négy új lakás épül ezekben a hónapokban is a faluban. A most zajló térségi csatornázásba is belépett Istvándi. Az emberek nem tudták vállalni a terheit, így ezt is az ön- kormányzat vette a vállára. A település nagy részét ezekben a hetekben kötik be a szennyvízhálózatba.- Milyen eredményt tudnak felmutatni?- Büszkén mondhatjuk: mára Istvándi valamennyi utcája szilárd burkolatot kapott, van vezetékes vízhálózatunk két éve készült vastalanítóval. Sikerült megtartanunk az alsó tagozatos iskolát, az óvodát, és mára országos hírűvé vált az istvándi gyermekekért létrehozott alapítvány. Megvásároltuk a posta épületét is, hogy megmaradjon ez a szolgáltatás. Szép orvosi rendelőt is sikerült kialakítanunk, a kultúrház- ban pedig hamarosan munkába kezd a roma információs iroda.- Amivel nem tudnak mit kezdeni, az a rendkívül rossz közbiztonság.- Amíg a közeli Drávatamási- ban egy bűncselekmény történik, nálunk harminc követi egymást. Ugyanakkor máig sem sikerült elérnünk, hogy a fokozott veszély fokozott rendőri figyelemmel járjon - panaszolta a polgármester. - Holott ezt tartanánk az egyetlen megoldásnak. A falu tisztességes lakosságát meg kell védeni attól a néhány gazembertől, akivel egy településen kénytelenek élni. Több műszakban tanítanak Harminchét nebuló jár az kisiskolába, a 90 százalékuk cigány. Itt nincs látványos eredmény, örülni kell annak is, ha írni-ol- vasni megtanulnak. Tízszeres energiával itt a tizedét sem tudják elérni, mint egy átlagos iskolában. Nehéz a gyerekekkel, s még nehezebb a szülőkkel. Ezek a pedagógusok valóban elhivatottak. Az igazgató, Kozmáné Király Zsuzsanna - itt tanít csaknem 40 éve - arról beszél: nemrég sikeres Phare-pályázat folytán romafejlesztő programot indítottak. Gazdája a darányi iskola, de Istvándi is kiveszi belőle a részét. A felzárkóztatás mellett roma költészetet, táncokat, meséket tanulnak a gyerekek. Szabadidőklubot is szerveztek, hogy délután ne Eredetileg két nagy cigány család élt az utcán kódorogjanak tanulóik, s úszni tanítják Istvándiban. Közeli rokonok házasodtak össze, és őket; nemsokára pedig esti beszélgetésekre hívják sok visszamaradt gyermek születik. Jó képességű a szüleiket. Mert itt a pedagógusnak nemcsak a annál kevesebb, és azok is könnyen elkallódnak, gyereket, hanem a szülőt is kell nevelnie. Mára el- Nagyon erős a családi kötődés. Volt olyan jó eszű érték, hogy a törekvőbb családok figyelnek a gye- diákjuk, akit a szülei nem engedtek tovább tanul- rekek tanulására. ni, mert akkor elkerült volna hazulról. ■ Fejlesztőprogramba kezdtek a kisiskolában Pbare-pénz segítségével Jó eszű cigányember Károlyi János. Ha más körülmények közé születik, ma biztosan egyetemen tanít vagy jól menő céget igazgat. Egy csöpp házban lakik három gyerekével öreg bútorok és kopott falak között. Munkanélküli, de nem dologtalan: az istvándi cigány közösségi klubot vezeti, s a környék cigányszervezeteinek ír pályázatokat. Korábban az országos cigányönkormányzat tagja és a helyi romák vezetője volt, önkormányzati képviselő és egy sor más szervezet tagja. Aztán 1998-ban önkéntes száműzetésbe vonult. Azzal indokolta, hogy szeretné megőrizni tisztán a lelkiismeretét, re-másra hoz- - Amit jónak tartottam, nem za az eredmé- akadt pártfogója az akkori roma nyékét. Roma politikában, én viszont azzal nem tanácsadó iro- értettem egyet, amit mások elkép- dát nyitott zeltek - mondta. - Csalódtam sok Darányban, roma politikusban is, aki nem a és segítette a cigányok érdekeit nézi, hanem a kisebbségi önmaga javát - tette hozzá. - Lát- kormányzato- tam, hogy a romáknak juttatott kát. Szerepe pénzek java rendre elakad, és volt a tele- közben naponta látom azt is, akit házprogram meglopnak: a cigánygyereket, elindításában is. Most egy hason- akinek lefagy a lába, mert nincs ló irodát nyit Istvándiban. - Apró, cipője. Azt mondtam: szeretnék de fontos lépések ezek - mondta, még tükörbe nézni, ezért ezentúl - Valamennyi a romákon segít; a politikába kizárólag civilként mert hiába vannak a különféle tá- ártom bele magam. mogatási rendszerek, ha a ciÚjrakezdett mindent, s egy fa- gányság nem tud róluk, lusi civil szervezet élén már egy- _________________________1 Óv odások két csoportban Négy éve újra két csoportra bontották az óvodásokat. Gyarapodott a gyermekek száma, most már negyvenhat kicsi jár a gyermekintézménybe, a kilencven százalékuk cigány. Ezért is különös gonddal készítik fel őket az iskolai életre, a felzárkóztatást már a középső csoportban megkezdik - tudtuk meg Takács Ildikó megbízott vezető óvónőtől. A barcsi nevelési tanácsadóból nemrégiben hat istvándi gyermeket küldtek tovább Kaposvárra: szakértői bizottság elé. A nyáron 17-en ballagtak el az oviból, és csak hárman kezdték a tanévet gyógypedagógiai intézményben. A helyükre 12 kiscsoportos jött. Az óvodának ugyan van tornaszobája, de hiányos a fölszereltsége. Emellett oktatástechnikai eszközökre is szükség van: lemezjátszóra és diavetítőre is. Ezt pályázati pénzen szeretnék megvásárolni.______■ Né hány gazdálkodó lakik csak Istvándiban, s aki boldogul is, azokat egy kézen összeszámolhatjuk. Varga Tibor ilyen gazda. - Félezer disznót tartok; most éppen nincs okunk panaszra, aránylag biztos a sertéspiac - mondta. - A talpon maradáshoz folyamatosan fejleszteni kell, s ez nekem az utóbbi években sikerült. Új magtárat, ólat építettünk. Most is nagy munkában vagyunk: tetőt kell cserélni az egyik épületen. Bár a háza Darányban van, Istvándihoz köti a gazdaság. Szereti a falut, a közbiztonsággal azonban elégedetlen: túlságosan sok a lopás.- Elfogadhatatlan az, hogy ötezer forint értékhatár alatt a rendőrség nem foglalkozik egy bűncselekménnyel. Ilyen kis fávakban ez a Mindene a gazdasága leggyakoribb. Előbb-utóbb rákényszerülök, hogy a gazdaságom védelmére magas kerítést emeljek, és tartsak néhány nagy testű kutyát. A faluban tudják, hogy Varga Tibor segít a hozzá fordulókon. Meg is járta nemegyszer: nagyobb összegű kölcsönöket adott, és nem mindegyiket kapta vissza.- Amíg volt miből adni, segítettem- mondta. - Most nincs ilyen gondom; mindent vissza kell forgatni a gazdaságba, hogy talpon maradjunk. Ha akarnék, sem tudnék segíteni másokon. ■ Töretlen hit a gyülekezetben Több mint 30 éve hirdet; az evangéliumot Máté Csaba. Nagy idő ez egy gyülekezet életében. Az évek során átélt gondok ellenére továbbra is példás hűséggel, töretlen hittel pásztorolja három gyülekezetét.- Egyre nagyobb feladat hárul ránk; több a szórványgyülekezet, egyre kevesebben járnak templomba - mondta Máthé Csaba református lelkész. Évtizedek óta kerékpáron járok Istvándi és Drávagárdony között. A cél a fontos, és egyáltalán nem fárasztóak ezek az utak. így érzett akkor is, mikor dr. Márkus Mihály püspök Pápára hívta. - Ravasz László azt mondta: az ember oda ér, ahová megy, mert oda indul, ahová menni akar, de oda érkezik, ahová Isten viszi. Ezt a magam életében is tapasztaltam. E szavak kifejezik a hitvallásomat. Soha nem tudtam elszakadni a gyülekezettől, és amikor a püspök invitált, a barcsi járás fele lelkészhiánnyal küszködött. Két-három éven belül azonban már végleg elköszönök a gyülekezettől, így lesz kerek negyven esztendő a szolgálati időm. ____________■ Ös szefogtak a gyermekekért Úgy kezdődött, mint a mesében. A rádióban elhangzott egy riport Istvándiról, az itt élők nehéz helyzetéről. Felnőttek és gyerekek mondták el, hogyan élnek. Véletlenül hallgatta az ország másik végében a győri szeszipari vállalat igazgatója, s nyomban döntött: havonta ötvenezer forinttal támogatja az istvándi gyerekeket. A folytatás még inkább mesébe illő. Az igazgató újabb támogatókat szerzett: olyanok segítettek, akik korábban a nevét sem hallották. Mára kialakult a gyerekek országos baráti köre, sőt külföldről kitűnő bizo- is rendszeresen jön adomány, nyítványért. Létrehozták az Istvándi Gyerme- Az alap fülkékért alapítványt, amely többié- nőtt az iskola leképpen is támogatja a rászorul- falain: renge- takat. Megszervezték az teg ruhaado- étkezéskiegészítést: reggelit kap- mányi küld- nak, az ebédhez gyümölcsöt, sü- tek, az évek teményt és bőséges uzsonnát, során minden Tanszervásárlással is segítenek: családnak ju- füzetcsomagot, írószert, könyve- tott. Ezt mára két vesznek minden évben az is- le is állították, mert sokan már kolásoknak. A továbbtanulásá- olyan természetesnek vették, hoz is ad egyszeri anyagi támoga- hogy követelőztek is az iskolánál, tást az alapítvány, s pénz is jár a _________________________S Ho sszú Pali kallódó utódai Negyven éve jöttek Istvándiba az első romák, ma a lakosság kétharmada cigány. Az első betelepülő - a hagyomány szerint - Hosszú Pali volt; két feleségétől 22 gyerek született. Valaha a falu szélén éltek zárt közösségben; rend volt, s gondozták, meszelték a putrikat. A rendetlen, piszkos asszonyt ugyanis a többi megvetette. 1976- ban megkezdték a telep felszámolását; a családokat a megüresedett parasztházakba költöztették. A falu nem fogadta kitörő örömmel, de kisebb zökkenőkkel rendben ment ez is. A téeszben cigány és magyar megélhetéshez jutott. Ha egy cigány nem jelent meg a reggeli munkaelosztáson, a brigádvezető személyesen ment érte. A bajok a tanács és a tsz-összevonással kezdődtek. Felbomlott a példás falu- közösség, s odalett a biztonságos megélhetés. A romák alighogy új életet kezdtek, máris visszazuhan- tak a régibe.________________■ Az oldal elkészítését azt istvándi önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 0 7 9 Tisztességes szegénységben
