Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-01 / 229. szám

6. OLDAL 2001. Október 1., Hétfő A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Kaszás József. Alpolgármester: Nagy László Képviselők: Lutor Károly, Pál István, Endrődi Szilárd, Komlódi Árpádné, Gombai Tibor, Fitos Zoltán. Jegyző: Bikaliné Pápics Teréz. Háziorvos: Dr. Duró Ildikó, dr. Bolla Borisz. Plébános: Bojtor Róbert. ■ Somogyzsitfa Somogyzsitla tulajdonképpen nem egy, hanem három falu. Somogyfehéregy- ház. Felsözsltfa és Szöcsénypuszta összenövéséből alakult ki a falu mai arculata. Fehéregyház elnevezése ab­béi származik, hogy 1368-ban I. Lajos király Fehéregyházi György leányát. Katics asszonyt helyezte itteni birto­kaira. Felsözsitfát Sikova néven emlí­tik az oklevelek a középkorban, 1536- ban Sytwa elnevezéssel szerepel az adólajstromban. Szöcsénypuszta 1254-ben Zeuchen alakban már előfor­dul, 1449-ben Szőcsényi névre hallga­tott az egyik birtokos család. A máso­dik világháború után önálló község volt. majd Somogysámsonhoz társult. 1995-től önállá ismét, de 1998-ban körjegyzőséget alkotott Csákánnyal. A község egyik legfontosabb része az Erdőgazdasági Szakközépiskola, amely nem csak híressé tette a falut szinte az egész országban, de több mint 100 helyi lakosnak munkát is ad. Tudja-e, hogy... ...1556-ban, Szigetvár ostroma után, ahogy a többi kisebb végvár­ból, úgy a szőcsényiből is elmene­kültek a védők. A várat felgyújtot­ták, és csak Zrínyi Hona építtette újjá. Akkortól ismét helyőrség lett, és Szenyér, Csákány, Öreglak és Fonyód váraival évtizedekig jelölte ki a török hódoltság határát So­mogy vármegye északi sarkában. ...Véssey Sándor és fia, Lajos alakította ki a település ma is lát­ható képét. Véssey Sándor 1872- ben vásárolta meg Zsitfát és Szőcsénypusztát Széchenyi Pál fiától, Tódortól. A kastély 1890-re épült fel és az eredeti berende­zésből ma is megtalálható még benne a kandalló és néhány fres­kó. A birtokot is felvirágoztatták, a vármegye legjobb gazdaságai közé számított. ...a Szőcsénypusztai Asszony­kórus messze földön híres volt. A Kazinczy-díjas Oh Györgyné ve­zette kórus 1972 és 1996 között gyűjtötte, éltette a környék népda­lait. A megye minden városában és a legtöbb településen is fellép­tek, de még a határokon túl is hal­lanák hangjukat. A Magyar Rádió kétszer is készített velük felvételt. A páv-mozgalomban aranyminő­sítést és országos kiváló minősí­tést értek el. ■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: FÁBOS ERIKA Somogyzsitfán megtalálták a jövőt Az idén télen már gázzal fűthetnek a zsitfaiak. Az elmúlt évek leg­komolyabb beruházását hajtották végre ebben az évben. Annak ellenére, hogy Zsitfa kis település, nem kirívó eset ez a fejlesztés. A falu vezetői ugyanis ügyelnek arra, hogy ne álljon meg az idő.- Talán ha látják az itt élők, hogy fo­lyamatos a fejlődés és az akarat is megvan, hogy ez így maradjon a jö­vőben is, nem mennek el innen - mondta Kaszás József, SOMOGYZSITFA PÉNZE Szociális kiadás Somogyzsitfa polgármestere. - Ed­dig ugyanis az volt a jellemző, hogy legfeljebb a második generáció ma­radt a településen az öregekkel, a fi­atalok elmentek.- Az átutazó gondolhatja: tréfál­koznak vele, hiszen Somogyzsit- fára kétszer is meg lehet érkezni. Két teljesen különálló részből áll a falu. Különböznek is?- Nem is két, történelmileg há­rom részből áll Somogyzsitfa, de ma már ebből, csak kettő népes te­lepülés. Különböznek ma is és kü­lönböztek mindig is. Somogyzsit­fán inkább a mezőgazdaság, Sző- csényben pedig az erdő adott meg­élhetést. Ma is nagyjából ez a hely­zet és mára az is különbség, hogy Szőcsényben több a fiatal, mint Zsitfán.- Van egy nagy intézmény is Szőcsényben.- A legnagyobb munkaadó a tele­pülésen a szőcsényi erdőgazdasági szakiskola. Azt gondolom, hogy a foglalkoztatáson kívül abban is ko­moly szerepet játszott, hogy nem néptelenedett él a hetvenes évek vé­gén a település és olyan lehetősége­ket is adott mindig a falunak, ame­lyek csak nagyobb településeken vannak meg. Igénybe lehet venni rendezvényekhez, sportoláshoz. Tulajdonképpen falu a faluban, de mégis szoros a kapcsolat az iskola és a település közöd.- Említette, hogy a fejlődést tartja megtartóerűnek. Mire a legbüszkébb az eddigi eredmények közül?- Fontos feladat volt felújítani az önkormányzati hivatal épületét és az orvosi rendelőnket. Erre büszkék lehetünk, hiszen egy igazán szép, a mai kor követelményeinek megfele­lő épületet alakítottunk ki. A közle­kedés biztonsága érdekében készült el a szőcsényi buszöböl, járdákat tettünk rendbe, és az idén elkészült az évek óta húzódó gázberuházás is. Ezekre vagyok büszke, de arra is, hogy hitel és gondok nélkül műkö­dön az elmúlt években az önkor­mányzat úgy, hogy minden köteles­ségünknek eleget tettünk.- Mi van még hátra a fontos fel­adatokból?- A szennyvízberuházást szeret­nénk mielőbb megoldani. Ezt a ter­vet is támogatja a lakosság. Amikor felmértük az igényeket, kiderült, hogy többen szeretnék ezt a fejlesz­tést, mint a gázt.- Ezeken kívül mi lehet vonzó még az idetelepülök számúm?- Az egyre rendezettebb infra­struktúrán kívül a csend, a jó leve­gő, a környező erdő és a nyugalom vonzza ide a legtöbb embert és tart­ja itt azokat, akik még nem mentek el. Marcali bármilyen közlekedési eszközzel elérhető közelségben van. Aki természetes, szép kömye­Kaszás József polgármester zetben, jó közösségben és nyuga­lomban akar élni, nem csalódik eb­ben a faluban. Ezért tudom bizto­san, hogy nem kell attól tartanunk, hogy elnéptelenedik a településünk. Sőt a tapasztalat azt mutatja, hogy ez egyre többek számára vonzó. ■ Mintaiskolát kovácsoltak A szőcsényi erdőgazdasági szakiskola történetében külön­leges az idei tanév. Soha ennyi diákot nem tanítottak még az intézményben. Több mint 400 tanuló jár az iskolába. Az iskola teljes létszáma így megközelíti Somogyzsitfa állan­dó lakóinak számát. - A kilenc­venes évek elején átalakultak a középfokú oktatás alapvető kö­rülményei- mondta Kiss Vince, az iskola igazgatója. - Nem cso­da, ha a legtöbb intézmény gyer­mekhiányról, beiskolázási prob­lémákról panaszkodik. Az, hogy nekünk nem kell, annak köszön­hető, hogy a lehetőségeinket ma­ximálisan kiaknáztuk, és az igé­nyeket tartottuk a fejlesztéskor szem előtt. A fához kötődő hagyományos mester­ségek és a vadászati képzés hiányzott a piacról és itt megfelelő szakmai környezetbe is került. Kertészeket és virágkötészeket is oktatnak Szőcsényben Falu a faluban A szőcsényi erdőgazdasági szakiskolát 1963-ban alapították. Az is­kolában kilencféle szakmát tanítanak..Számos mesterséget csak Szőcsényben oktatnak a Dunántúlon. Ilyen az erdészeti szakmun­kás, a vadtenyésztő szakmunkás és a mezőgazdasági kovács. Az intézmény diákjai évek óta a szakma kiváló tanulója verseny élmezőnyében vannak, és a tan­gazdaságok versenyében ezüstkoszorús minősí­tést kaptak a szaktárcától. Ezt a meg­mérettetést azok között az iskolák kö­zött rendezik, akik tanerdőt működ­tetnek. A szőcsényi iskola 1786 hektár saját erdőn gazdálkodik, és náluk jobb minősítést csak az erdészeti főis­kolának ítéltek oda a szakemberek. A különleges fák parkja Az erdőgazdasági szakiskola nevé­hez és tevékenységéhez méltón gondozza és gyarapítja az intéz­ménynek helyet adó Véssey- kastély parkjának különleges fáit. Már a bejáratnál ámulatba ejtő a hatalmas hársfasor, melynek egyedei 120-130 esztendősek. Adiogy beljebb ér, csoportos lucfe­nyő, platán és vadgesztenye fo­gadja a látogatót. A telepítés köze­pén egy vérbükk látható, oldalain egy-egy liliomfával. A parkban a magnóliák és gesztenyefák közt olyan ritkaságok találhatók, mint a rózsaszín virágú liliomfa, a sár­ga és lila virágú vadgesztenye va­lamint a japánakác. A kastély előt­ti puspángsövény régen a Véssey- család címerét formázta. A régi, parádés istálló mögött, mellett negyvenméteresre nőtt a szabin- boróka. A mai tanműhely másik oldalán a vörös- és páfrányfenyő (ginkófa, gyógynövény) és a sok­szög alakú termést hozó hickory- dió az érdekesség. De meg lehet még csodálni az ábrafát, a pira­mistölgyet, a mogyorós hólyagfát és azt a 25 méteres szüfát, amely átvészelte az európai szilvavészt. A kastély bejáratánál lévő fiatal tölgyfák egyikét Péchy Blanka ül­tette. A csemete testvérpárja Arany János sírján található, a kipusztult tölgyfa helyett ültették. ________■ Ab lakok a műhelyből Molnár Miklós asztalosmű­helyét sokan ismerik Szőcsény környékén. A mes­ter ma már örül, hogy nem az eredeti elképzelése szerint vá­lasztott pályát. Mindig laka­tos akart lenni és csak a vélet­len csinált belőle asztalost. Molnár Miklós kezdetben csak munka mellett vállalt kisebb megbízásokat. Esténként állt be a műhelybe a gyalupad mellé. Las­sanként azonban minden hétvé­géje munkával telt és sokszor egész éjszaka a műhelyben dol­gozott. 1982-ben úgy döntött, próba szerencse: megpróbál a szakmájából megélni. Sikerült a terve. Ma már hárman dolgoznak az azóta duplájára nőtt műhely­ben.- Fejlesztettem mindig a szer­számokat, a műhelyt ahogy kellett és ezzel együtt jöttek a lehető­ségek is - mondta Molnár Miklós. - Most már nincs olyan speciális munka, ami­hez valamelyik gép hiányozna. Legtöbbet nyílászárókat gyár­tunk nemes fákból, de szívesen csinálunk lépcsőket, kisebb munkákat is. Én leg­jobban tölgyfából szeretek dolgozni és nagyon szeretem a munkámat. Igaz, vannak nehézségek, hiszen egyre drágább az alapanyag és mindig többen foglalkoznak a környé­künkön fával, de szerencsére ne­künk folyamatosan van mun­A Molnár-műhelynek jó a híre a környéken kánk. Jó dolog, amikor a megren­delő elégedett és az is csodálatos érzés, amikor a kemény munka után egy halom fából gyönyörű ablak vagy ajtó készül.________■ A világot vitte a falvakba Mazzag Ferenc a filmeknek köszönheti ismertségét. A 74 éves, zsitfai nyugdíjast ugyanis nemcsak szülőfalujá­ban, hanem a környék összes településén név szerint isme­rik. Majdnem annyira, mint a népszerű filmszínészeket. Pedig Mazzag Ferenc egyetlen filmben sem szerepelt, viszont mindegyiket látta. Nem egy meg­szállott mozirajongóról van szó, annál sokkal többről. Mazzag Fe­renc 37 évig volt mozigépész a környező öt településen.- Amikor fiatal voltam, nem volt filmszínház a környéken - mondta Mazzag Ferenc. - Ha fil­met akartunk. nézni, el kellett menni a szomszéd faluba. Össze­fogtunk fiatalok és addig mondo­gattuk, hogy nagyon kéne egy mozi, amíg Lutor Jenő bácsi azt mondta: ha segítünk felépíteni, szerez pénzt egy kultúrházra. így is lett. Szinte az egész falu részt vett a társadalmi munkában és nagyon örültünk, amikor kész lett a mi mo­zink. Először pénztáros let­tem és a Biciklitolvajok című filmet vetítették elő­ször. Sosem fogom elfelej­teni. Aztán szépen lassan megtanultam a vetítőgépet kezelni és én lettem a mozigépész. 37 évig vetítettem minden este. Amikor 1991-ben végleg abbahagytam, még jó né­hány évig toporogtam esténként, hogy el kell indulni, vissza kell küldeni a filmet. Aztán megszok­tam a nyugdíjaséveket. Van elég teendő a ház körül. Ezt is öröm­mel csinálom. Még mindig nagy nosztalgiával nézem azohban a régi Latabár-filmeket. Azok vol­tak a kedvenceim. Nagyon sajná­lom, hogy így alakult a falusi mo­zik sorsa, most is lenne igénye a fiataloknak a kultúrára és a szó­rakozásra. ■ Szőcsény kincse az erdő Ősszel a gombaszezon ide­jén nagy a forgalom az Ott- házban. Szinte mindennap akad egy-két erdőjáró, aki bekopogtat jó tanácsért. So­kan jól is teszik, senki nem ismeri ugyanis az erdő ter­mését Ott Györgynél és fele­ségénél jobban. Mária néni évtizedekig a szőc­sényi szakiskolában tanított, férjével együtt. A házaspárt azonban nemcsak emiatt tisz­teli mindenki a településen. A közéletből is mindig kivették a részüket. Senki nem tud úgy betérni hozzájuk,^hogy ne lát­nák szeretettel. Ősszel a leg­több vendég gombázó. Sok család örülhet a helyi „szakér­tőknek”.- Az emberek nagyon sze­retik a gombát, viszont azt kell hogy mondjam ennyi év után, hogy csak kevesen ismerik őket - mondta Ott Györgyné. - Van olyan, akit alig lehet lebeszélni ar­ról, hogy megegye, amit összesze­dett.- Nemcsak a gombákat ismerik jól, hanem szinte minden vadon termőt. Mikor a legkedvesebb az er­dő?- Ilyenkor ősszel. Most a leg­szebb és a leggazdagabb is. Persze nem csak ilyenkor jó kimenni, mindig megvan, amiért érdemes. Tavasztól az első kucsmagombától Ott Györgyné az erdőt viszi a konyhába az utolsó tuskógombáig. Nagyon szerencsés vagyok, hogy idehozott a sorsom. Igazi kincse ennek a tele­pülésnek az erdő.- Egy könyvet is írt az erdő kin- cseiről és azok elkészítéséről. Mi a specialitás?- A szárított gombából készült ételízesítő és a fokhagymás rizike. Nálunk nincs olyan nap, hogy ne kerülne az asztalra gomba valami­lyen formában. Ezért mondom mindenkinek, aki megfordul ná­lunk, hogy vigyázzon az erdőre és tanulja meg a természetet, mert ez felbecsülhetetlen gazdagság. ■ Az oldal elkészítését Molnár Miklós asztalos, az erdészeti szak­munkásképző iskola, valamint a somogyzsitfai önkormányzat támogatta < A L M A N A C H - 2 0 1

Next

/
Thumbnails
Contents