Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-30 / 253. szám

6. OLDAL LUUl. \_/l\ 1VUU1\ Magyaratád az iparművészek paradicsoma A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Takács János. Az alpolgármester: Nyári József- né. A képviselő-testület tagjai: Novákné Végh Rozália, Stikkelné Báni Szilvia, Hidasi Jánosáé, Kundler Jenő, Győrfi Zoltán és Ignácz József. A jegyző: dr. Skrinyár Judit. Az általános iskola igazgatója: Munkácsy Mihály. Az óvodaveze­tő: Győrfi Zoltánné. A háziorvos: dr. Német Anna. Az állatorvos: dr. Balázs Péter, m Magyaratád Oklevél először 1279-ben említi Echad alakban. 1332-ben már egy- házas helyként tar­tották számon. A terület a középkorban az Atádi, a Kéri és a Derecskéi család birtoka volt. A török uralom idején elpusztult a falu. s csak a XVIII. század elején kezdett be­népesülni. 1726-tól a Jeszenszky és a Kacskovics család lett a földbirtokos. A község népessége a XVIII. század második leiére megközelítette az ezret. 1932-ben pedig 1049 volt. Olvasókört már 1878-ban alakítottak. 1912-ben pedig gazdakört is. A faluhoz tartozó Tátompuszta a hódoltság előtt falu volt, később szarvasmarha-tenyésztéséről híres major. Rácegres településrészt az Esterházy-család birtokolta. Ezt ma 229-en lakják, Tátompusztát 108-an. az egész településen pedig 1022-en élnek. Keramikusok táj háza Öt éve költözött Magyaratádra Pintér László és Tamás Mária. Gyorsan beilleszkedtek, s ebben közrejátszott a mesterségük is. A keramikus házaspár gyakran tart bemutatót a környék iskolá­iban a fazekasság tudományá­ból. Legutóbb az idősek otthoná­ban kedveltették meg a régi kézműveshagyományt. Tamás Mária- elmondta: csaknem 300 különféle kerámiát tudnak előál­lítani, s kedvüket lelik az utóbbi időben divatos cserépkályha- és kandallóépítésben is. Most a táj­ház felújítására szövetkeztek a település többi kézművesével és az önkormányzattal. A régi ko­vácsműhelyt szeretnék jövőre úgy átalakítani, hogy helyet ad­jon egy állandó kiállításnak is, ahol megmutatnák munkájuk gyümölcsét a tehetséges ma- gyaratádiak. Terveznek nyári kézműves-foglalkozásokat és - bemutatókat is. ■ A LAKOK SZAMA 1022 F0 414 Magyaratád a földrajzi helyzetéből igyekszik tőkét kovácsolni. Munkanélküliség szinte nincs, mert sokan Kaposvárra járnak dolgozni, s a gyógyfürdő közelsége remek kikapcsolódási lehe­tőséget kínál. Sokan választják lakhelyül, köztük több művész is a község alkotásra csábító környezetéért. Takács János polgármester Bán Jánostól vette át a marsallbotot, és elsődleges célul a már alpolgár­MAGYARATÁD PÉNZE Felújítás, beruházás szociális célra mesterként megkezdett beruhá­zások és tervek megvalósítását tűzte ki.- Sok olyan tervet sikerült va­lóra váltanunk a közelmúltban is, amivel komfortosabbá tettük a te­lepülést. Ezek közül a gázberuhá­zás, az iskola bővítése, a víztisztí­tó rendszer beüzemelése és a tele­fonhálózat kiépítése volt a legfon­tosabb - mondta Takács János. - Rendbe tettük a község útjait és a járdákat, kialakítottuk a millenni­umi emlékparkot, s autóbuszöblö­ket építettünk; felújítottuk a refor­mátus templomot, az iskolát, a fa­luházat és a rácegresi művelődési házat. Emellett a körjegyzőség épületét is kívül-belül tataroztat­tuk, felújíttattuk a Nepomuki Szent János-szobrot, s kialakítot­tunk egy tájházat is.- Meglehetősen sok iparművész dolgozik Magyaratádon. Nekik épült a tájházi- A régi kovácsépület felújítása azért vált fontossá, mert a kerámi­ával, a bőrrel, a szőttesekkel és a fával foglalkozó ipar- és népművé­szek számára így kiállítási teret tudtunk teremteni. Minden telepü­lés keresi azt a sajátosságát, ami a leginkább vonzóvá teszi, és ne­künk ezt az adottságot kell kihasz­nálni. Szerencsénk van abban is, hogy közel a város meg az igali gyógyfürdő is. Az előbbi munka­helyet ad sok lakosunknak, a für­dő pedig vonzóvá teszi a térséget. Ez az oka, hogy nálunk az utóbbi években tíz házat is megvettek osztrákok, németek, kanadaiak, és a városból is egyre többen költöz­nek ki Magyaratádra. Verhetetlen ifjú kerékpárosok Másoknak esélyük sincs sok azon a kresz-versenyen, ahol indulnak a ma- gyaratádi kerékpáros szakkör tanulói is. Megyei elsőségüket csak a legritkább esetben fenyegeti veszély, s megszokták már az országos és nemzetközi sikereket is. Mindez Nagy György érdeme, aki az is­kola igazgatóhelyetteseként fejébe vette: a gyerekeket megtanítja a helyes közleke­dés szabályaira és a kétkerekes ügyességi feladatok biztonságos végrehajtására. A szakköri foglalkozásokon olyan teszteket oldanak meg a diákjai, amelyek fejtörést okoznának a felnőtt autóvezetőknek is. Az iskola betonozott udvarán jó időben gyakran felállítják a bójákat, a lengőka­put és házilag készített rázódeszkát. A szakkör növendékei télen az elméleti és gyakorlati tudásukat is fölmérhetik, s az eredmények alapján állítják össze a ver­senyzők csapatát, s ők még a nekik szo­katlan fővárosi forgalomban is megállják helyüket. Most három különböző viada­lon is indítottak csapatot, s természetesen ismét az országos dobogó a cél. Emellett szívesen eleget tesznek a gyakori meghí­vásoknak, s tartanak egy-egy látványos bemutatót. ■ Nagy György rendszeresen tart edzést a bringás diákoknak Összefogják a gazdaságokat Tíz éve még mintegy 2000 hektá­ron gazdálkodott a magyaratádi termelőszövetkezet, Patalom és Rácegres határáig nyúltak a föld­jei. Akkoriban a takarmányon kí­vül olyan ritkaságszámba menő növényeket is termesztettek, mint a máriatövis, a mák vagy a kö­mény. Az 1992-es törvény azon­ban kihúzta az addigi szövetkezés lába alól a talajt, a szövetkezeti tu­lajdon 70 százaléka magánkézbe került. Baksa Sándor, a szövetke­zet elnöke elmondta: azóta mind­össze 400 hektáron gazdálkod­nak, s a bevételük nagy része a szolgáltatásokból szármázik. A vetéstől a betakarításig minden mezőgazdasági bérmunkát elvál­lalnak, s ez évente 70-80 millió fo­rint bevételt jelent a harminctagú szövetkezetnek. Az elnök szerint Egy bőrműves fortélyai AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: ■ TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Ükapja kovácsmester volt, anyja népi iparművész­ként varr és hímez mind a mai napig. Szarka Lajos iparművésznek csak az telt egy kis időbe, míg rá­jött: milyen ágát válassza a kézművességnek. - Már fiatalon tudtam, hogy a jó kézügyességem, de a fa és a vas megmunkálása köz­ben csak a sérüléseim gyarapodtak. Akkor talál­tam rá a bőrművességre. Rengeteg munkával sike­rült rájönnöm a fortélyai­ra. Ezeknek a tudása ugyanis családi örökség­ként száll apáról fiúra. Szarka Lajos azonban kitartó volt a kísérletezés­ben, s mára megtanulta a bőrdíszművesség és a szíjártószakma között emlegetett bőrműves- mesterség szinte minden csínját-bínját.- Főleg mindennapi eszközök kerülnek ki a műhelyemből: a bőrszíjak mellett vadászati és kutya­felszereléseket, különféle bőrtokokat készítek. A jó minőségű, növényi cser­zéssel kikészített bőr hihe­tetlenül drága, de szeren­csére egyre többen vá­lasztják a minőséget a tá­vol-keleti bóvli helyett. Mindig akad azonban újabb titok, s a mester örö­mét leli a kísérletezésben. Munkáinak egyik sajátos­sága a bőr domborművek, a reliefek készítése, ennek maga találta ki a gyártási folyamatát. Elárulta: a lé­nyeg a bőr puhítása, mert az idők során sok régi módszer feledésbe me­rült, s a modern laborató­riumokban is kutatják a rejtélyes eljárások titkait. _______________El- A betelepülők igénylik a vá­rosi komfortot. Mi hiányzik eh­hez?- A legnagyobb feladat az inf­rastruktúra alapjainak a fejleszté­se meg a hiányosságok pótlása. A szennyvízterv is készen áll, s a csatornázás megvalósítása - re­ményeink szerint - már elérhető közelségben van. Jelenleg a rava­talozó felújításán dolgozunk, il­letve a község teljes közvilágítá­sának a korszerűsítésén. Ezenkí­vül pályázunk a kábeltelevízió­hálózat kiépítésére, és az útjaink egy része is javításra szorul. Büszkeségünk a felújított iskola, csak egyetlen gyengéje van: a tor­naterem hiánya. Emellett a másik dédelgetett álmunk egy kerékpár­út létesítése. Mindezek a törekvé­sek jól jelzik azt az elképzelést, hogy a település előnyös földrajzi elhelyezkedését kamatoztatva nyugodt és virágos faluban él­Takács János polgármester jünk, ahol a helyi művészek te­hetsége és a vállalkozói réteg gya- rapodása is megmutatkozik. ■ Fafaragó rendőr zászlós Törzsök Róbert rendőr nyolc éve fedezte föl a fában rejlő titkot, s a tabi Nagy Ferenc és a kaposvá­ri Szőke István nyomdokain ha­ladva fejlesztette fafaragói ké­pességét. A Somogyi Népművé­szeti Egyesület tagjaként szá­mos kiállításon bemutatta mun­káit, több már tereken is látható. Este és a hétvégeken szinte min­den idejét a faragásnak szenteli, s dió-, cseresznye-, körte-, hárs- vagy juharfákat kelt életre mű­helyében. Minden fafajtának is­meri a tulajdonságait, s ezeket igyekszik is kihasználni az alko­tás előnyére. Kedves témáit ta­nítómestereitől örökölte: a pa­raszti életből merített, s így ké­szíti a műveit. Kifaragott már ju­hászt és szán­tóvető fa­szobrot épp­úgy, mint va­dászjelenetet ábrázoló dombormű­vet. A millen­niumra ké­szült köztéri emlékműve honfoglalás kori szimbólumokban gazdag, ezt a falu központi terén helyez­ték el. Törzsök Róbert már gon­dol az utánpótlásra is, hiszen egy diákcsapat gyakran fölkeresi a műhelyében, hogy ellesse tőle- úgy, mint valaha a mester tette- a fafaragás titkait. ________■ If jú kukták iskolája a céljuk továbbra sem lehet más, mint a térség 89 kistermelőjének összefogása a szolgáltatások ré­vén. Ennek érdekében a betakarí­tott terményre vevőt is keresnek, így segítik elő megbízóik állandó évi bevételét. Egyre gyakrabban fölmerül Magyaratádon az új típu­sú szövetkezés gondolata is, és ennek nem állnak útjába a mosta- ni tagok sem._______________■ Sz arka Lajos kedveli a bőr domborművet Minden gyerek megtalálja az ér­deklődési körének megfelelő el­foglaltságot a Patalommal közös fenntartású általános iskolában. Munkácsy Mihály igazgató el­mondta: a tizenöt pedagógus nyolc szakkört irányít, s így a nyolc osztályba járó 141 tanuló délután sem unatkozik. A jó rit­musérzékű nebulók ingyenes ze­neoktatásra járhatnak, s a fürge lábú lányoknak, fiúknak pedig néptáncot tanítanak. Emellett ki­emelten figyelnek a számítás- technikai ismeretek oktatására és a nyelvtanulásra. A magyaratádi gyerekek a második félévtől ta­nulják az idegen nyelveket, s egyetemet végzett nyelvtanár se­gít nekik. Az iskola sajátossága az óvo­dából iskolába kerülő gyerekek helyi tanterv­be foglalt tü­relmi idősza­ka. Ez azt je­lenti, hogy a legkisebbek­nek az első félévben csak húsz-harminc perces órákat tartanak, s fo- kozatosan hozzászoktatják őket a negyven­öt percesekhez. S ami ugyancsak ritka egy általános iskolában: a korszerűen fölszerelt tankonyhá­ban a „süssünk-főzzünk” szak­kör tagjai készítenek finomságo­kat. Az igazgató büszke arra, hogy még az országos gasztronó­miai versenyeken is nagy sikere­ket aratnak az atádi kukták. ■ Tánc gyógyszerrel a zsebben Hat éve hozta létre Neugebauer Béláné és Fodor Sándor tisztele- tes a nyugdíjasok klubját. Tőlük Horváth Árpádné vette át a fel­adatot, s a klubot nemrég egye­sületté alakította át. Mint mond­ta: így könnyebben juthatnak pá­lyázati támogatáshoz, s annak segítségével a faluházban helyet kapott klubhelyiséget is jobban belakhatják. Az egyesület veze­tője rendezvények szervezésére is szeretne pénzt nyerni, hiszen a magyaratádi nyugdíjasok szí­vesen mutatják meg ének-, és tánctudásukat. A negyvenkét ta­gú csapat vegyes énekkarát két férfi is erősíti, s nagy lelkesedés­sel éneklik a népdalokat. Hor­váth Árpádné azonban arra a néptánccsoportra a legbüsz­kébb, amelyben hetvenévesnél idősebbek is ropják a tán­cot. Ilyenkor a gyógysze­rek is zseb­ben marad­nak, s az idő­sek minden bajukról megfeled­keznek. Az alapszabály szerint havonta egyszer kellene találkozniuk a nyugdíjasoknak, ám van úgy, hogy hetente több­ször is randevúznak. Rendszere­sen részt vesznek a kistérségi ünnepeken és nyugdíjas-talál­kozókon, s legutóbb a toponári, jutái és donneri időseket látták vendégül remek hangulatú es­tén. ■ Az oldal elkészítését támogatta a magyaratádi önkormány­zat, Szarka Lajos bőrműves, valamint a Barátság Mgtsz i A L M A N A C H - 12 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents