Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-29 / 252. szám
6. OLDAL 2001. Október 29., Hétfő A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Radanics László. Az alpolgármester: Tompa Boldizsár. A képviselő-testület tagjai: Ábrahám Istvánná, ifi. Dobos Jenő, Halászi Attiláné, Kulcsár Zoltánná, Lukács Károly, Sobomá dr. Szálteleki Margaráta. A körjegyző: Berták Katalin. Az iskolaigazgató: Nagyné Visnyei Mária. Az óvodavezető: Vargáná Unger Lilla. A háziorvos: Sobomá dr. Szálteleki Margaráta. A gyógyszerész: Lukács Károly. A református lelkész: Zajzon Istvánná. A plébános: Csatlós István. Falugazdász: Lampérth János, m Nemesdéd Először 1329- ben említi oklevél Ded nevét. Az 1700-as években már használták a „nemes" előtagot: akkor hét klsnemesi család élt a községben. A falu 1818-ban és 1826-ban leégett, ezután épült újjá mai helyén, a régi község helyétől mintegy két kilométerre. V. Ferdinánd király évi négy vásártartási joggal mezővárosi rangra emelte. A község meghatározó nemesi családjából 1846-ban Stephaich Richárdot választották főszolgabíróvá, s az akkori szokás szerint Nemesdéden tartották a közgyűléseket. Az egykor élénk gazdasági és kulturális életű település a XIX. század első felében volt a legnépesebb. lélekszáma meghaladta az 1800-at. A község legrégebbi építészeti emléke az 1765-ben épült református templom. A katolikusok az 1800- as évek végén emelték első templomukat, a ma is állót pedig 1943-ban. Jelentős épület az egykori Stephaich- kúria, az önkormányzatnak helyet adó régi malomház és Hegedős Imre 200 éves háza. A község lakosainak száma jelenleg 817, egyharmada cigány. Könyvvé írott emlékezet A falu élő emlékezete Mátics Jó- zsefné. A 76 éves tanítónő korát megcáfoló frissességgel kutatja a régi egyházi, családi iratokat, s könyvbe foglalta a község történetét. - Örömet leltem benne, és érdekes, hogy mennyi minden változott. Kevesen tudják, hogy az első katolikus templomot a reformátusok építették, büntetésből - mondta. - Három asszony ugyanis árokpallót csinált a fakeresztből; ebből egyházi per kerekedett, s akkor kötelezték őket erre. A régi iskola mellett állt a kis templom, 1942-ben bontották el; egy darab azonban megvan a lépcsőjéből. Őrzöm a családi birtok pincekulcsait is, pedig nyoma sincs már a szikeleti tanyának. Akkoriban 150 hold szőleje volt a községnek, s apám, a főszámvevő volt a szőlőbirtokosság vezetője. ] Szívesen jöttek szőlőért a borkereskedők. Híres volt a dédi vásár, még Székesfehérvárról is lábon hajtották ide a disznókat. Mindenféle mesterember árulta a portékáját. A régi vásártér helyén most a kis bolt áll. Másutt volt a temető is. Itt egyszer találtak egy kőtömböt; azt beszélik, sok ezüstpénz volt abban a kőben, de csak kettőt adtak be a veszprémi püspök- ségnek, és most is ott őrzik. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: BÍRÓ MÁRIA Nemesdéd múltjára építik a jövőt Százötven éve Nemesdéden tartották a megyei közgyűlést - állítja Radanics László polgármester. S bár az egykori járásbírósági székhelynek ma koránt sincs ilyen nagy tekintélye, ennek a csöndes kis falunak a múltján kívül is van mivel büszkélkednie.- Hol tart most a falu? Mire jutottak a rendszerváltás óta?- Nagyon fontos, hogy a lakosság életfeltételei meglegyenek - hangsúlyozta Radanics László. NEMESDÉD PÉNZE Személyi juttatás Költségvetés 103,2 millió forint ...........—.......... " Sz ép és nyugalmas ez a falu, s őrzi régi értékeit. Sokat jelent, hogy van helyben lakó orvosunk, gyógyszer- tár is, rendezettek a közintézmények és a közterületek. Az összekötő út elkészültével megszűnt a község zsáktelepülés-jellege, a tömeg- közlekedés is jó a városok felé. Néhány hónap múlva ideér a vezetékes gáz is. Nemrég sikerült felújítani a kultúrházat, rendbe tettük a temetőt és a ravatalozót, pályázati pénzen vettünk új kommunális munkagépet. Hamarosan befejeződik az egykori járásbíróság épületének a felújítása, már kétmillió forintot költöttünk rá a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. Ez a 220 esztendős épület lesz a faluház; helyet kap benne a nagy közösségi terem, a Radanics László polgármester helytörténeti múzeum s a címerterem. A református egyház is épített új közösségi házat, nemsokára ez is elkészül. Arra is büszkék vagyunk: úgy gazdálkodott és fejlesztett az önkormányzat, hogy nem kényszerültünk hitel felvételére.- Mi most a legnagyobb gond?- A gyümölcstermesztés válsága. Százakat érint a termelőszövetkezet tönkremenése is, ahol három éve tart már a felszámolás. Bizonytalan a jövő, nincs munkalehetőség, s ezért nem maradnak itt a képzett fiatalok. Öregszik a lakosság, már a negyede nyugdíjas. Több külföldi vett itt házat, de emiatt felszökött az ingatlanok ára, s helybéli fiatalnak különösen nehéz lett az építkezés. Minden törekvésünk ellenére sem tudtunk itt rendőrt letelepíteni, pedig a lakosság igényli a közbiztonság javítását is.- Milyen fejlesztést terveznek?- Hiányzik még egy szilárd burkolatú járda a temetőig; ezenkívül szeretnénk korszerűsíteni a közvilágítást és megoldani a szennyvíz- elhelyezést. Az önkormányzattal arra törekszünk, hogy javítsuk a lakosság életkörülményeit, az infrastruktúrát, s egyre több fiatal találja meg a számítását Nemesdéden. ■ Kígyó a boton- Sokféle munkából éltem, de nem a faragásból. Pedig talán ez az egyetlen, amit szívből csinálok - állítja Szarka János. Egyedi díszítésű faragványaiért az idős mestert messzi földről is keresik. - Nem tanított senki a faragásra: ellestem a mesterektől. Bizsókot is magam csináltam. S azt vésem a fába, ami eszembe jut s a legjobban tetszik. Ha elkészül egy-egy, elké- regetik az ismerősök, mint a fűszertartó polcot is. Kéri az asz- szony, hogy csináljak másikat, nem lehet azt elkapkodni. Faragni csak kedvvel lehet, mérgesen meg muszájból nem megy. Két olyan munkám van, amitől nem válók meg soha. Az egyik az a kígyóval díszített juhászkampó, aminek a bárányfejes fogantyúját is magam öntöttem ki. A másikra, az ökölvégű, kemény somfabotra meg azért van nagy szükségem, mert arra támaszkodom... ■ Templomot öltöztet hímzéseivel A legszentebb ünnepek fényét és meghittségét emelik Balázs Sándomé szépséges kézimunkái. Hófehér, áttört csipketerítői nemcsak a somogyi templomokat díszítik, hanem még Győr egyik templomát is a dédi hímzőasszony öltöztette ünneplőbe.- A kézügyességemet a családból örökölhettem, és a kedvet is, mert takács volt a dédapám, az apám pedig kádár. Kisiskolás voltam még, amikor a nővéremtől eltanultam a gépi hímzést, mikor a hímzőtanfolyamra járt. Szeretek mindenféle kézimunkát a kötéstől és horgolástól a különféle hímzésekig, de legkedvesebb nekem az áttört varrott csipke. Ezt nem lehet elrontani és kijavítani. A legnagyobb munkám az a majdnem hétméteres, áttört madeiracsipkés oltárterítő, amit a berzencei plébániatemplomba rendeltek - mutatta a maga tervezte minta rajzát Balázs Sándorné.- Ma már a mindennapokon nem divat a hímzett ruha és a terítő. Régen megélhetést is adott a kézimunka, de szívem szerint egyik darabot sem adnám tovább - mondta Balázs Sándorné. - Azelőtt a lányaimnak varrtam, mindenből kettőt, most meg a kis unokámnak szánom a legszebb hímzéseket. Neki varrtam azt a kis hímzett dísz- ruhát is, ami mind között a legkedvesebb. ■ Balázs Sándorné legjobban az áttört hímzéses kézimunkát kedveli Kosárfonásból sem lehet megélni- Ősszel veszik a kosarakat, máskor nemigen lehet eladni - állítja Németh Béla. Elismert mestere a hagyományos vesszőfonásnak, s a környéken egyedül ő köt különleges, egyenes oldalú kosarakat is. A lakosság mintegy harmada cigányt de rajta kívül senki nem űzi már a régi mesterséget.- Kanász volt az apám, tőle tanultam a szíjjártást meg az ostorfonást is. Ezt ma már csak dísznek használják, Csurgón kiállításon is bemutatták a munkáimat - mondta Németh Béla. - Sok fortélya van a vesszőfonásnak, és nem lehet könnyen megtanulni. Magam főzöm a fűzvesszőt, s különféle fahamuval festem, hogy épp olyan legyen a színe, amilyennek akarom. A cserfa sárgát meg tiszta zöldet is színez, attól függően, hogy meddig marad a lében. Régen így festették a ruhát is. Akkor aztán megkötöm a vesszőt tojásos- vagy fáskosárnak, meg krumpliszedőnek, ahogyan kérik. A bevásárlókosár fogy a legjobban, most is rendelt ötöt az egyik német. De nincs már olyan kereslet, hogy meg is lehetne élni belőle. Többet hoznak az alkalmi munkák. Nyolc gyerekem van, de egyiket sem érdekli a kosárfonás. Csak az egyik kis unokám akarja, hogy megtanítsam rá. Ki tudja, hátha egyszer ez lesz a mestersége... ■ Brit tévéstúdió a falusi portán Öten egyetlen szobában Horváth Julianna ötödmagával él a falu legutolsó házában. Alig pár éve ér itt véget a falu. Korábban másfél kilométerrel odébb volt a határ: a ma már Varászlóhoz tartozó, patak utáni utcáig húzódott Nemesdéd. Omladozik a vakolatlan kis ház. A gondozatlan udvaron néhány tyúk kapirgál, s három kutya lustálkodik.- Nehéz itt a megélhetés, nincs állandó munkám se nekem, se a páromnak - mondta Horváth Julianna. - Amikor lehet, napszámba megyünk vagy fenyőgallyat, gyógynövényeket gyűjtünk. A hársvirág szedése érte meg az idén legjobban, de abból sem tudtam egy kis tartalékot félretenni. A ház tatarozására sem jut pénz, hát még az építésre. Pedig igencsak szűkén vagyunk a három gyerekkel egyetlen szobá- ban meg a konyhában. _______■ Az alma növelte a hírnevét Nagyság szerint is osztályozzák az almát A dédi körtének nincs párja a pesti kofák szerint. A gazdák figyelmes fajtaválogatásával márkanévvé nemesült az itt termő Alexander-körte. Híres a falu a kiváló almáról is.- A téeszvilág előtt nem volt itt hagyománya a gyümölcstermesztésnek - emlékezett Böröcz Ottó, aki félhektáros almáskertjében a legújabb fajtákat termeszti. Az egykori iskolaigazgató évtizedekig vezette a kertbarátkört is. - A 60-as években kezdődött a kertbarátmozgalom; a dédi gazdák egymástól és az ide hívott professzoroktól tanulták meg a termesztés csín- ját-bínját. Eleinte megesett, hogy egy hónap alatt kipusztítottak háromszáz méhcsaládot, mert nem hitték el, mennyire kell a rovarbeporzás. Akkornz iskolaudvar körtefájának egyik ágát beborítottuk szúnyoghálóval, hogy a méhek ne férjenek a virágokhoz. Volt nagy meglepetés, mikor azon az ágon egyetlen körte sem termett. Idővel megszerezték a tudást, gyarapodtak a gyümölcsösök. S több ezer tonna almát, körtét szállítottak külföldre is. Most alig a tizede terem, pedig legalább száz család foglalkozik vele. A valaha biztos megélhetést adó gyümölcstermesztés hanyatlik a sok költség meg fagykár miatt. A fiatalokat sem vonzza a családi kertészkedés, és félő, hogy nem lesz folytatása ennek a szép hagyománynak.________■ Cs aládias kisiskola Negyvenegy dédi háznak külföldi a gazdája. Aki közülük a legmesszebbről jött és alighanem a legtávolabbra viszi el a falu hírét, valójában sohasem volt itt idegen. Jakabfl József: A munkám a hobbim; nem is tudnék meglenni enélkül- Tizenkét éves koromig Varászlón nevelkedtem, azután Angliába vetett a sors; az lett az otthonom, ott alapítottam családot - mondta Jakabfi József. - A három gyerekem kicsit érti, de nem beszéli a magyart. Mikor felnőttek, gyakrabban jöttünk visz- sza a feleségemmel, eleinte csak nyaralni. A szülőházamat megvette egy német, így Déden vásároltunk egy kis portát. A balesetem után fel kellett adnom a londoni számltógépüzletemet, s úgy döntöttünk, megfordítjuk az életünket: ez a csendes, nyugodt vidék lesz az állandó lakhelyünk. A brit élet akkor költözött Nemesdédre, amikor házába telepítette teljes stúdiófelszerelését és számítógépeit, s az internet és az elektronika segítségével innét végzi ezentúl szokásos vágómunkáját is a londoni tv-nek.- Az angliai munka szempontjából semmi hátránya nincs annak, hogy itt lakom; megvan minden technikai lehetőség, hogy ellássam a munkámat tette hozzá. - A munkám a hobbim, nem is tudnék enélkül meglenni. Még a karácsonyi ajándékom is ez lesz: építek a kert végébe egy nagyobb stúdiót, hogy éppúgy lehessen filmezni és zenélni, akár Londonban. Ennek a feleségem is örül, mert nem zavarom tovább a lakásban. ■ Száz éve még háromszor ennyien éltek Nemesdéden. Két malom, gabonakereskedő és számos iparos dolgozott a jómódú településen, s még húsboltból is hét várta a vásárlókat. Nem meglepő, hogy külön volt jó hírű iskolája a reformátusoknak, a katolikusoknak és a zsidóknak. Fényes múltját ma is őrzi a Kónyi János huszár strázsa- mester felvilágosodás kori, híres író nevét viselő dédi iskola, tanulóinak a száma azonban megfogyatkozott Mostanra csak az ásó tagozat maradt, a felsősök Vésére járnak.- Összevont osztályaink nincsenek, s jól fölszerelt, kényelmes és kivételesen családias iskolai körülmények között tanulnak a kicsik - mondta Nagyné Visnyei Mária igazgató. - Ez az erőssége mind az iskolának, mind az óvodának. S nagy szükség is van erre, mivel a faluban sok a felzárkóztatást igénylő, szociálisan is hátrányos helyzetű gyermek. A tósdiákok száma szerencsére nem csökken; 43 tanulónk s köztük 15 elsősünk van. A község fejlesztési terveiben is figyelnek a gyermekintézmé- nyelae. Hamarosan új ebédlőt és konyhát alakítanak ki az óvoda helyén, annak pedig a mostaninál nagyobb és korszerűbb helyet a régi iskola épületében. ■ Az oldal elkészítését a nemesdédi önkormányzat, valamint a Jagdfarm Kft támogatta i 4 I A L M A N A C H - 13 8
