Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-28 / Vasárnap Reggel, 43. szám

4 ★ RIPORT ★ 2001. október 28.___________________________________________________________________________________________________________________________________

Győzött a hegy, vitáznak a mászók

Túl nagy fába vágták fejszéjüket, nem tisztelték eléggé a Mount Everestet - állítják az itthon maradt magyar hegymászók a két sikertelen a csúcskísérlet résztvevőiről. A szak- szövetség elnöke szerint - aki a halálos balesetet is elég furcsának tartja - az expedíciókat számos tisztázatlan körülmény árnyékolja be. A milleniumi csapat sajtófőnöke azonban vitatja ezeket az állításokat.

A Hegy volt az erősebb, a mostani szezonban egyetlen ember sem jutott fel a 8850 méter magas Mount Everestre. Egy időben két magyar csapat is próbálkozott, sőt a Milleniumi expedíció az orvosát is elvesztette, dr. Gárdos Sándor balesetben meghalt. A hegymászók még nem érkeztek haza, nem lehet pontosan tudni a kudarcok okát, de az itthon maradtak már elemzik a történteket.

A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke szerint abban semmi rendkívüli nincs - volt rá példa, hogy ugyanaz a norvég társaság háromszor ment vissza -, hogy egy expedícó nem jut fel a csúcsra. A magyarok fizikálisán, mentálisan alapvetően rendben voltak, a felkészülésük is megfelelő volt, szerencsés esetben meghódíthatták volna a Csomolung- mát. Dr. Nagy Sándor ugyanakkor úgy véli, nem volt meg az alázatuk a hegy iránt, előbb kellett volna produkálni, utána nyüatkozni. A zord időjárás ellen ugyan sem tehettek semmit, viszont több hibát is elkövettek. A legnagyobb gond az - fogalmaz -, hogy egy időben indult két társaság. Magyarország azonban nem "hegy- nagyhatalom", nálunk nincs eny- nyi valóban csúcsesélyes mászó. Az ISM pedig - a hegymászó szak- szövetség megkérdezése nélkül - közvetlenül a két társaságnak adott 25-25 millió forintot, ahelyett, hogy koncentrálták volna az anyagi és emberi erőket. Ennek az elnök szerint üzleti oka volt, a nagy hírverésnek köszönhetően ugyanis máshonnan is szereztek pénzt a csapatok, holott a 25 millió is fedezte volna egy expedíció költségeit. Dr. Nagy Sándor egyébként eredetileg résztvevője, sőt vezetője lett volna a Milleniumi expedíciónak, de

nyolc nappal az indulás előtt kiszállt. Lapunknak azt mondta, elsősorban azért, mert nem volt rálátása a minisztériumtól kapott támogatásra - a pénzzel az expedíció igazgatója, Mesterházy Ernő rendelkezett -, valamint a kiutazók névsorának véglegesítése is jórészt nélküle történt.

A Milleniumi gárda egyébként a könnyebb úton próbálkozott, s a tagok is tapasztaltabbak voltak, tehát nekik elvileg esélyük volt a győzelemre. De nem fogadta őket kegyeibe az időjárás, hamarabb jött az esőkkel, havazással a téli monszun, mint várták. Számos taktikai hibát a mászók is elkövettek - állítja. Túlságosan ki volt hegyezve az egész akció, csak akkor lehetett volna sikerük, ha minden a tervek szerint alakul. Erre azonban a Himalájában kevés az esély. Valószínűleg a rossz idő miatt nem épültek ki időben az egyes táborhelyek, ugyanis a többi expedíció hamar feladta, és levonult. A 8300 méter magas harmadik táborhelyre például egyáltalán nem került föl sátor, ezért fikciónak tűnik, hogy a csúcstámadás során aludjon valaki először 7800, majd 8300 méter magasan.

A balesetről is ellentmondó hírek láttak napvilágot. Dr. Nagy Sándor az információk birtokában nehezen tudja elképzelni, hogy időrendben minden úgy történt, ahogy nyilvánosságra került. Ő úgy gondolja, valószínűbb az, hogy nem lefelé, hanem felfelé tartottak, hiszen minden bizonynyal nem pénteken, hanem előbb esett meg a baj. Az is furcsa, hogy Gárdos doktor 7700 méteren tűnt el, 6400-on találták meg, majd 7100 méteren temették el, azaz felfelé vitték; csak kérdés, hogy minek? Másrészt az is hihetetlen, hogy egy több mint egy kilométeres zuhanás után a hóban olyan könnyen és gyorsan megtalálták.

Az Everest-Lhotse expedíció pedig egyértelműen túllőtt a célon, ők egy sokkal nehezebb úton próbálkoztak - ahol egy többszáz méteres jégfalat kell leküzdeni -, erre jelenleg a világon 4-5 csapat képes csupán, s eddig kevesebb mint tíz ilyen sikeres akció volt - jelentette ki az elnök. Ráadásul utána még egy 8 ezer méter fölötti csúccsal is, a Lhotse-szal is próbálkoztak volna, ami teljes képtelenség a csapattagok eddigi hegymászó eredményei alapján.

A milleniumi expedíció tagjai jelenleg Nepálban vannak, s november elején érnek haza

A SZAKMA MOSOLYGOTT?

Egy névtelenséget kérő magyar hegymászó szerint az egész szakma mosolygott azon, amikor megtudták, hogy az Everest-Lhotse akció a talán legnehezebb úton próbál a világ tetejére feljutni, majd megcélozza a 8516 méteres csúcsot is. Informátorunk azt mondta, a résztvevőknek is tudnia kellett, hogy az ő felkészültségükkel, tapasztalatukkal reménytelen kísérletre vállalkoznak. Állítása szerint a nagy hírverés, az ISM-től és egy amerikai alapítványtól kapott sok pénz azonban elvakította a csapatot. Végül a kritikusoknak lett igazuk, hiszen az expedíciónak semmi esélye nem volt a csúcstámadásra, még 7000-ig sem jutottak fel. A társaság hazatérte után lapunk természetesen nekik is szót ad, hogy beszámoljanak a kudarc okairól.

Nagy szerint a kudarcok erősen visszavetik a magyar hegymászó sportot. Egyrészt lelkileg is fel kell dolgozni a kudarcot és egyik mászó halálát, másrészt nehéz lesz ezek után szponzort szerezni. Ezért úgy véli, szerencsésebb lenne, ha a jövőben nem színtiszta magyar csapat indulna útnak, hanem két-három csúcsesélyes beszállna egy külföldi csapatba. Ez kisebb felhajtást jelentene, s jóval olcsóbb is lehetne. De így is legalább két-három évnek kell ahhoz eltelnie, hogy kitűzzék a magyar zászlót a világ tetejére.

Meskó Zsolt, a milleniumi csapat sajtófőnöke máshogy emlékszik, szerinte Nagy Sándor családtagja betegségére hivatkozva szállt ki. Meskó úgy fogalmaz, az igaz, hogy a szakszövetség kezdte meg a túra szervezését, de miután komoly támogatókat nem tudott felmutatni, minden résztvevőnek saját magának kellett volna az út nagy részét finanszírozni. Létrehoztak hát egy kht.-t - így a szak- szövetség a további munkákban már nem vett részt, s ez fájhat Nagy Sándornak -, s megkeresték az ISM-et is. A tőlük kapott 25 millió forinton kívül néhány szponzor természetbeni támogatást - repülőjegy, élelmiszer stb. - nyújtott, de a költségvetés így sem haladta meg a 30 millió forintot. S ahelyett, hogy üzleti hasznuk lett volna a résztvevőknek, még veszteséges is a vállalkozás. Közben derült ki, egy másik expedíció is készülődött, ők is kaptak 25 milliót az ISM-től; erről azonban Meskó nem kíván nyilatkozni. Annyit azért elmondott, miután az Everest-Lhotse csapatot támadások érték, ennek az árnyéka a milleniumi expedícióra is rávetült.

A sajtófőnök szerint egyébként nem adtak ki előre győzelmi jelentéseket. Kétségtelen, az expedícióval sokat foglalkozott a sajtó, két lap és egy televízió pedig jelentős médiatámogatást nyújtott, így a közvélemény pontosan értesülhetett a csapat útjáról. Nagynak a taktikai hibákra vonatkozó megjegyzései pedig furcsák - állítja -, hiszen nem volt ott, nem tudhatja, a napi időjárási változások miként befolyásolták a társaság mozgását. Meskó azt mondja, nem hibázott az expedíció, az alaptáborok kiépítésével sem késtek, s hamarabb köszöntött be a tél. Azt pedig rendkívül szomorúnak tartja, hogy a szövetségi elnök a balesettel kapcsolatban hamis tények közlését feltételezi a csapatról. Az igazság az, hogy a 7800 méter magasságban felállított táborból lefelé menet 7700 méterről sodorta le a szél Gárdos doktort, akit nem 7100, hanem 6500 méteren temettek el. Abban a magasságban, ahol egy völgyben megtalálták, tehát nem vitték fel. Meskó szerint váratlan tragédia történt, ami természetesen nagyon megviselte a csapatot. (almási)

Ladent megölni nem kell félnetek

George W. Bush utasította a CIA-t: pusztítsa el Oszama bin Ladent és hálózatát, az Al-Kaidát. Amerikai elnök nem először ad efféle parancsot, de eddig ezt nem jelentették be. Igaz, azelőtt is csak éreztették az embereikkel, hogy mi volna a legjobb megoldás, de soha nem mondták ki. A CIA elintézte, vagy kudarcot vallott, mint Fidel Castro esetében.

Az amerikai lapok által kiszivárogtatott „kivégzési parancs” belpolitikai célokat szolgál - állítja egy neve elhallgatását kérő Szakértő. - Ha nincs ez a parancs és utasítás, akkor is szívfájdalom, valamint jogi, politikai aggodalom nélkül végeznének vele.

A hidegháború idején teljesen elfogadott volt, hogy a titkosszolgálatok nem riadtak vissza a kivégzésektől sem. Az amerikaiak Fidel Castro ellen számtalan merényletet kíséreltek meg - többször meg akarták mérgezni, fel akarták robbantani, volt, hogy egy prostituáltnak kellett volna kivégezni -, de mindig megúszta a kubai vezér. S számos más akcióban is aktív szerepet

vállalt a CIA, így például Dél-Amerikában. A szocialista útra tévedt Chilét például szintén az USA segítségével térítették más irányba. Ezeket a halálos áldozatokkal járó akciókat - az ottani szövetségeseikkel - az amerikai titkosszolgálatok ter- velték ki és hajtották végre. Ugyan soha nem az amerikai elnökök kifejezett utasítására, de teljesen nyilvánvaló, hogy az ő hallgatólagos beleegyezésükkel. A kelet-európai titkosszolgálatok - élükön a szovjet KGB-vel - esetében még elképzelhetetlenebb volt, hogy a legmagasabb politikai vezetők ne tudjanak az ilyen ügyekről, de diktatúra lévén, jobban működött ott a hírzárlat. A KGB legemlékezetesebb gyilkosságai közé tartozott az az eset, amely végül nyilvánosságra került. A szocialista Bulgária ismert ellenzéki személyisége volt Marko, a költő. Egy titkosügynök Londonban lábon szúrta egy mérgezett hegyű esernyővel, majd elnézést kért tőle a „figyelmetlenségéért”. A bolgár férfi másnap szívrohamban meghalt, de a méreg az orvosi vizsgálat idejére teljesen felszívódott,

így - legalábbis akkor úgy tűnt - nyom nélkül tették el láb alól.

Az olasz Vörös Brigádokat támogatták keletről, a Nyugat-Németországban működő RAF pedig a keletnémet Stasi oltalmát élvezte, sőt gyakran az NDK-ból kapták a parancsot.

Az amerikai politikában újdonságot jelentett Gerald Ford hivatalba lépése. A hetvenes évek második felének elnöke megtiltotta a ClA-nak - s ez azóta is érvényben van -, hogy politikai gyilkosságot kövessen el vagy abban közreműködjön.

Bush mostani parancsát persze a jogászok megpróbálják jogi köntösbe bújtatni. Egyrészt azzal érvelnek, hogy a likvidálási tilalom nem vonatkozik háborús időkben a CIA és a haderő olyan együttműködésére, amelynek célja az ellenséges parancsnokság kiiktatása. Másrészt az USA hivatkozhat önvédelemre is, mondván, olyan terroristáLaden kivégzésére, a költségek fedezésére 1 milliárd USD költség- vetési kiegészítést is biztosított az elnök, aki Bin Laden mellett az Al-Kaida más vezetőinek kivégzésére is utasítást adott. Az amerikai kommandó vezetője kijelentette, hogy élve akarják Ladent elfogni, de ha eközben önvédelem válik szükségessé, természetesen lőni fognak. Az embervadászatban a brit elit egység, a SAS (Special Air Services) támogatja majd az amerikaiakat.

kát akar eltenni láb alól, akik támadást terveznek az Egyesült Államok, illetve állampolgárai ellen.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a hírszerzés munkájába belefér, hogy az ellenséges vezetőket likvidálja. S ami egy másik érv lehet a megölése mellett, hogy Laden nemcsak a világ első számú terroristája, hanem az afganisztáni hadsereg főparancsnoka is volt, tehát katona. így nem áll meg az a tétel, hogy civilek ellen folyik a gyilkos hajsza.

A professzor szerint a fő kérdés sokkal inkább az, hogy sikerül-e végrehajtani Bin Laden likvidálását. Ugyanis már több hasonmása feltűnt Afganisztánban, így nehéz lesz az igazit elkapni. Másrészt most derült ki: az amerikaiak már régóta tudják, hogy a terroristavezér beszerezte a világ legmodernebb kommunikációs technológiáját, amely védelmet jelenthet számára.