Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-27 / 251. szám
2001. Október 27., Szombat 7. OLDAL Kereki: mindenki találhat munkát Munkanélküli nincs a faluban. Nem bővelkedünk a pénzben, de apránként azért fejlődik a község - így összegzett Horváth János polgármester. S egyaránt számot adott az összefogásról, a gondokról és az eredményekről is.- Jó helyzetben vagyunk ha azt tekintjük, hogy nincs a falunkban egyetlen munkanélküli sem - értékelt Horváth János. - A nők már áprilisban találnak kenyérkereső állást a Balaton-parton, és novemberig van mit csinálniuk. Akkor egy hónapra adunk nekik munkát, s ennek folytán tavaszig jogosultak lesznek a jövedelempótló támogatásra. Amikor a termelőszövetkezet tönkrement, nagyon megijedtünk, mert ott dolgozott szinte a falu összes „hadra fogható” lakosa. Sikerült azonban kilábalni a bajból, és ma már ha akarnak, a férfiak is dolgozhatnak. A Balatontól Kaposvárra vezető főút átszeli Kerekít, az utóbbi időben e mellé települt több cég is; iparűzési adóból például 1,1 millió forintot tudunk beszedni, s ez számunkra jelentős pénzösszeg. Horváth János beszélt arról is, hogy bár élnek Kerekiben is olyanok, akik mások ügyeiben a kákán is csomót keresnek, de ők vannak kevesebben. S neki mint polgárA b.fötóvári iskolára Hunul 11 ■Iliié lirlit mesternek az is feladata, hogy elsimítsa a torzsalkodást. Itt volt például az óvoda bezárásának az ügye. Mivel kevés a kisgyermek és az intézmény fenntartása óriási terhet ró a falura, érlelődött a döntés, hogy megszüntetik. Amikor azonban a szülők aláírást gyűjtve követelni kezdték a megtartását, az ön- kormányzat rögtön visszakozott.- Örülök, hogy megmaradt az óvodánk - tette hozzá. - A gyermekkori emlékek, élmények nagyon mélyen rögződnek az emberekben. Az óvoda nagy szerepet játszhat abban is, hogy a fiatalok jobban kötődjenek Kerekihez. Fel is újítottuk; ez a munka és az orvoslakás rendbetétele 3,2 millió forintba került. Szerencsére ha a lakosságot kérjük, a jelentős részük hajlandó a társadalmi munkára; segítették például a polgármesteri hivatalnak a közösségi házba költöztetését is. A képviselő-testület arra is figyel, nehogy túlságosan terheljék a lakosságot. Építményadóként például nem kér több pénzt, mint amennyiből az önkormányzat ki tudja fizetni a szemét rendszeres elszállítását. Szerveznek olyan rendezvényeket is, ahol közösen szórakozhat, kikapcsolódhat a falu népe. Ilyenkor még az sem baj, ha a nőtlen férfiak megverik a nősöket - természetesen a focimeccsen.- Nem nagyon akarok már tervezgetni, mert jövőre lejár a mandátumom - mondta a polgármester. - 74 éves vagyok, s már a harmadik ciklusban szolgálom a falut. Nem olyan könnyű ez a munka, mint azt sokan hiszik. Szeretném átadni a helyet a fiataloknak. Ten- Horváth János polgármester nivaló persze van, évekre való. Először rendbe kellene tetetni a százmilliós nagyságú beruházás csapadékvíz-elvezető árkokat, lesz állami támogatással, a lakos- Megkezdődött a szennyvízcsator- Ságnak ingatlanonként 100-120 na építésének a szervezése is; ezer forintba kerül. ■ Együtt örülnek az óvodában A gyermekintézmény a földvári Mesevár óvoda tagozata; onnan hozzák ide az ebédet is.- Tizenkét kicsit írattak be az idén; egy csoportba jár valamennyi. Ennek az előnye, hogy a kicsik sokat tanulnak a nagyoktól, s a szoktatást megkönnyíti az idősebb testvér is - mondta Feketéné Széli Tünde vezető óvónő. - Az ovisok száma lehetővé teszi az egyéni foglalkozást is: több időt szánhatunk egy-egy gyermekre. Sok szülő azonban lenézi a falusi óvodát, ezért gyermekét a városba viszi, ez is oka a kis létszámnak. Négy-öt évig azonban biztosan lesz 12-14 ovi- sunk. Fontos, hogy a kisebb településeken is legyen oktatási intézmény, így a gyermekek is jobban kötődnek lakóhelyükhöz. Szerintem veszélyes a mindennapos utazás, s nagy terhet és felelősséget ró a szülőkre. A XVIII. században alapították az óvodát a mostani közösségi házban; ide jártak a Satzger- család uradalmában dolgozók gyermekei. Megtanítottak nekik mindent, amire szükségük lehetett. A mai óvodában a nevelés három fő iránya: a munka, a játék és a tanulás. S az alapelv: Csináld velem, örülj velem! Az óvoda az önkormányzat és áldozatkész vállalkozók segítségével megszépült. Feketéné Széli Tünde most az udvar felújítását tervezi. ■ Világbajnok háziorvos Tíz éve Kereki háziorvosa dr. Zsákai Zsolt. Legtöbben nem is a hivatása, hanem hobbija, a pipázás folytán ismerik. A fiatal orvos ugyanis kétszeres világbajnok pipaszívásban. A faluban azonban kevesen tudják elképzelni róla, hiszen soha nem látják dohányozni.- Nem cigarettázom, és pipára is már csak havonta egyszer gyújtok rá - mondta dr. Zsákai Zsolt, aki 1997-ben és 1998-ban szerzett világbajnoki címet. - Nem vagyok dohányos. Az lehet a siker titka is, hogy engem nem a nikotinéhség vitt a pipások közé. Az említett világversenyeken ő tudta legtovább füstölögtetni a három gramm dohányt. Egyik világbajnoki győzelmekor például húsz percet vert a második helyezettre, s három óra öt percig szívta pipáját. Mára viszont a munka, illetve a család került előtérbe a pipázás helyett. Két kisfia van: az ötéves Zsolt és a kétéves Marcell. S az ötéves fiú, mint mondta, jól fotózik; egyébként ez a családfő másik kedvenc elfoglaltsága.- Emellett érdekel a számítástechnika és a sportlövészet is - tette hozzá. Dr. Zsákai Zsolt ugyanis harmadosztályú sportlövő. - Az említett hobbikkal szemben a munkámé az elsőbbség. Ezért is örülök az orvosi rendelő most zajló felújításának; a megújuló váróban külön lesznek majd a felnőttek és a gyermekek. Az egykori világbajnok egyre ritkábban gyújt rá, de ha kedvet kap rá, válogathat a pipák között. Négyszáz van a gyűjteményében, és köztük néhány igazán értékes darab. ■ Árverésen, lepusztult állapotban vásárolta meg a Bock és Sas Kft a tönkrement termelőszövetkezet egykori gépállomását. Ma jól menő haszongépjármű-kereskedés és MÁN autóbontó van itt. A környezet csinosítására is figyeltek: kedvező képet mutatnak így Kerekiről a falu északi határán.- Környezetkímélő technológiával bontjuk a nagyméretű haszongépjárműveket, évente mintegy harmincat - mondta Sas Attila cégvezető. - Ez nem hangzik soknak, de az alkatrészeket szétterítve, bizony, nagy meny- nyiség. 1993-ban MÁN és Mercedes teherautók eladásával kezdte munkáját a cégünk, évente száz darabot adtunk el. Mára azonban megtelt az ország, a szállítóipar nem vállalkozik fejlesztésekre. Aki teheti, javítja a járművét és nem vásárol újat. Mi már három éve túlnyomórészt bontással, az alkatrészek eladásával, illetve beszerelésével foglalkozunk. Sas Attila beszélt arról is, hogy jelentős fejlesztéseket terveznek. Bizakodását ő maga azzal is jelzi, hogy két hónappal ezelőtt véglegesen letelepedett Kerekiben. ■ Az oldal összeállítását az Agrogumi Kft, a BOCK és SAS Kft, a Belsonius EC és a kereki önkormányzat támogatta Négypatkós az arab ménes Elsősorban lótenyésztéssel foglalkoznak a Pelsonius ménesben; most próbálják megteremteni a lovasturizmus feltételeit. Ha ez létrejön, csodálatos tájon lovagolhatnak a vendégek. Ahhoz, hogy a minőségi turizmus feltételei megvalósuljanak, kellene egy fedett lovarda is.- Kétszázötvennél több arab telivért, illetve sági arab lovat tartunk a 220 hektárnyi területen - mondta Baji Enikő, a ménes vezetője. - Elsősorban távlovaglásra nagyon jók, de versenyen is megállják a helyüket. Tenyész- szemléken rendszeresen jó eredményt érünk el. Talán Szépek és a tenyészszemléken is rendre jó eredményt érnek el a Pelsonius ménes lovai ennek is köszönhető, hogy értékesítésre szánt lovainknak mintegy a fele kül- nem kapta meg a maximális, tehát öt patkót - tette földön talál gazdára. hozzá Parti Imre, aki egyben az arabló-tenyésztők Parti Imre szakmai irányítótól, a Lovasturisztika egyesületének alelnöke és elismert tenyésztőnek Szövetség elnökségi tagjától megtudtuk: a közel- számít külföldön is. múltban fejezték be az értékelést, s a kereki ménes A kereki ménes tíz embernek ad állandó munkát, négypatkós minősítést kapott. A községgel jó a kapcsolata, s ha kell, pénzzel se- Á szakirányú végzettségű vezető hiánya miatt gít. Egyébként ott a ló a község címerében is. ■ Agyneműt varrnak külföldre Húsz éve dolgozik a kereki varroda, amit már hatodik éve Szmida István és felesége üzemeltet. Azt mondták: többről van itt szó, mint egyszerű munkahelyről.- Igyekszünk figyelembe venni, hogy hölgyekkel dolgozunk - mondta Szmida István. - Másként kell alkalmazkodni, mint a férfiakhoz. A közeli településen lakókért például autóval megyünk, és haza is visszük őket, s közben megejthetik a bevásárlást. Együtt ünnepeljük a név- és születésnapokat, és közösen tartjuk a szüretet is. Van, akinek már húsz éve ez a munkahelye. Tizenkét nő dolgozik a varrodában, ami egész évben munkát ad nekik. Érdemes megbecsülni a remek kézügyességgel megáldott varrónőket, hiszen minőségi munkát végeznek. Az általuk készített lakástextíliákat mind külföldre szállítják, belföldi megrendelésük nincs is. A Kerekiben készült térítők, ágyneműk Skandináviában, Németországban, Ausztriában találnak piacra. E termékek belföldön csak egy híres katalógusból megrendelve vásárolhatók meg.- A kezdetekkor, 1984-ben 260 forint volt egy garnitúra ágynemű ára, most legkevesebb 2400 forint - emlékezett Szmida István. Azt is hozzátette: egyelőre nem tervezik az üzem bővítését. ■ Gumikkal minősített vállalkozás Üzleti sikerük zálogának a színvonalas és pontos kiszolgálást, valamint a korrekt műszaki tanácsadást tartja Búzás János, az Agrogumi Kft ügyvezetője. 1988-tól működik a cég, amelynek a központja és raktárbázisa Kerekiben van. Fő tevékenységük a Michelin, Yokohama és Sava gyártmányú személy- és haszongépjárművek, valamint ipari gumiabroncsok importja, forgalmazása. Kínálnak más típusokat is, s a cég a hazánkban forgalomban levő valamennyi jármű számára tud keréktárcsákat szállítani. Készlete van mindenfajta segéd- és javítóanyagból. Modem technológiával felszerelt javítóműhelyei vannak. Az Agrogumi Kft az Ajaksz/Tüv- Hannover által folyamatosan ellenőrzött minősített vállalkozás. A nagykereskedelmi elosztás alapját a 2200 négyzetméteres és átlagosan 450 millió forint értékű áruval ellátott kereki raktárbázis adja. Van saját vámraktára, vámszabad területe is. Legfontosabb partnerei között van a Miniszterelnöki Hivatal és olyan autóházak, mint a Mazda, a Mercedes-Benz, a Daewoo, a Citroen, valamint mintegy 300 gumijavító és szerelő kisiparos az ország egész területén. Kizárólagos szállítója egyebek között a Schöllemek, a Pepsi-Colának, a Danone Kft-nek, a Shell Hungary Rt-nek is. A vállalatoknak a teljes körű új és felújított abroncsellátás mellett karbantartást és javítást is végez. Teljes felelősséggel átvállalja a költségek optimális keretek között tartását úgy, hogy a járműállományt a saját telephelyén szolgálja ki. Ehhez szükséges a gépjárművek állandó műszaki felügyelete, a légnyomásadatok! folyamatos ellenőrzése, a futásteljesítmények, a kopásjellemzők követése gépkocsinként és abroncsonként. Ezt a hatalmas adattömeget egy speciális, saját fejlesztésű számítógépes szoftver segítségével dolgozzák fel. így az esetleges műszaki hibák okát időben feltárják és tervezhetővé teszik a költségeket. A rendszerrel háromezer haszon- és személygépjármű folyamatos felügyeletét látják el, a munkákhoz négy jól felszerelt műhelyautó is rendelkezésre áll. Az Agrogumi Kft húsz környékbelinek ad munkát, a cég Kereki legnagyobb adózója. Segítik, akit lehet, Búzás János ebbéli igyeke- zete nem kopik. _________ pr A G ONDOS GAZDÁK A polgármester: Horváth János. Az alpolgármester: Mészáros Gábor A képviselő-testület tagjai: Bogdán Lajos, Hanszgénusz Gyula, Kimmel Károly és Kucsern József. A körjegyző: dr Kiss Pál. Az óvodavezető: Feketéné Széli Tünde. A háziorvos: dr. Zsákai Zsolt. Kereki A Balatontól két kilométerre fekszik. Nevét először egy 1193-ban keltezett oklevél - Querequi alakban - említi, amit III. Béla adott ki; a király megerősítette, hogy a falu a János-lovagok tulajdona és a székesfehérvári rendházhoz tartozik, 1333-ban már templom is épült a mai falutél keletre a domboldalon. A törők hódoltság idején a településsel együtt pusztították el. A XVIII. század első felében népesült be újból a falu; református vallásé magyarok költöztek ide és néhány német család. A reformátusok harangtornyot is emeltek. A katolikus templomot a földesúr, vizeki Tallián Boldizsár császári kamarás építtette 1830-ban. A lakosság lé- lekszáma kétszáz év éta változatlan, mintegy félezer. Az I. világháborúban tizenöt kereki katona veszett oda, a második világégés huszonöt áldozatot szedett. Kereki az utóbbi ötven évben ritkán volt önálló: vagy Kőröshegyhez, vagy Balatonföldvárhoz tartozott. Az 1990-es rendszerváltás után alakult önálló önkormányzata. A körjegyzőség székhelye Balatonföldvár. Kevés turista, sok házvásárló Ötszáznyolcvanan lakják Kerekít. Magas az idősek aránya, száznyolcvanán nyugdíjasok. Bár kevés gyermek születik, a lélekszám nem csökken, mert sok a beköltöző. Többnyire külföldiek veszik meg az ingatlanokat, ahonnan kihalt a régi tulajdonos. Tíz német család vásárolt már házat, s hosszabb-rövi- debb időt töltenek a faluban. Portájukat gyönyörűen felújították. Példát lehetne venni róluk, csak hát ehhez a legtöbb lakosnak kevés a pénze. Sok helybeli többet látja ezeket a házakat, mint az átutazók, mert őket bízta meg a külföldi tulajdonod az ingatlan rendben tartásával és hogy figyeljenek a gyanús idegenekre. A nyáron két német autót is elloptak a faluból. A németek egyébként nyaraltatnak is; a helybeliek úgy tudják, a szállásért, szolgáltatásért nem kérnek pénzt, a rokonaik és barátaik veszik igénybe. Rajtuk kívül csak két-három kereki család foglalkozik turizmussal. Ez az ágazat azonban még olyannyira gyermekcipőben jár, s a várható kis bevétel folytán, illetve az idegenforgalom fejlődésének szorgalmazása végett az ön- kormányzat nem is vetett ki rá adót. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: CZENE ATTILA ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN __ FOTÓ: ESZES ANDREA A L M A N A C H - 10 1 Autóbontó: jó kép Kerekiről