Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-26 / 250. szám

6. OLDAL 2001. Október 26., Péntek Üj A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Virth József. Az alpolgármester: Huber József. A képviselő-testület tagjai: Dibuz Józsefné, Gáspár József, Hengerics József Magenheim Péter, dr. Szekeres Sándor és Verkmann György. A körjegyző: Gerencsér György. Az iskola igazgatója Flender Mihályné, az óvodave­zető Hengerics Józsefné. A háziorvos: dr. Szekeres Sán­dor. A védőnő: dr. Szekeresné Bökönyi Éva. A plébános: Sebestyén József m Szülök A község nevét - Zulok - először a tatárjárás előtt említik; a székes­fehérvári János- lovagok számára III. Béla király parancsára kiállított megerősítő levélben találkozunk vele. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Zulakként Jegyezték föl. Hazánk török megszállása idején a település elpusz­tult. A mostani falut Széchenyi István gróf-telepítette be 1715-30 között Württembergböl származó németekkel. Az első népiskolát 1758-ban nyitották meg. és ma Is van nyolcosztályos isko­lája. 1772-ben már katolikus parókiája és tanítóié volt a falunak. Akkoriban egész lakossága németül beszélt. Egy­kor gőzmalom is dolgozott a települé­sen. A levéltárban található legrégibb pecsét 1788-ból való. Szülök 1811-ben lett mezőváros, és jogot nyert országos vásárok tartására Is. Római katolikus templomát 1800-ban építették. Dibuzék dohánya Egykor országszerte híres volt a falu a dohánytermesztésről, sok család ebből élt. Most csak egy foglalkozik vele. Dibuz Józseféit majdnem 30 éve törik és szárítják; a Dunántúlon ők a legismertebb dohánytermesztők. - Amíg biztos megélhetést ad, nem hagyjuk ab­ba - mondta Dibuz Józsefné. - Szeretünk a dohánnyal foglalkoz­ni, másképp nem csináltuk volna 28 éven át. Az a fajta - a pallagi nagy levelű -, amit most termesz­tünk, már nem olyan kényes, mint a régi. A levelei 50-60 centi- méteresre is megnőnek, egyebek között ez a Marlboro töltőanyaga is. Az utóbbi években visszaesett a dohányfelvásárlás, Dibuzékat azonban még mindig fölkeresik a feldolgozók. - Évek óta jó minősé­gű dohányt kapnak tőlünk, ezért szerződnek velünk. A visszaesést azért mi is érezzük; néhány éve öt-hat hektáron termesztettünk dohányt, az idén csak három hek­tárra kaptunk szerződést - mond­ta Dibuz Józsefné. Pipák sorakoznak a nappali fa­lán. Azt gondolná az ember, hogy nagy dohányosok közé csöppent. - Ezt a rengeteg pipát még édes­apám faragta, az ő emlékére ag­gattuk ki a falra. Egész életében dohánnyal foglalkozott. Bár a mi családunkban nagy a dohánykul­tusz, egyikünk sem dohányos. Legalább nem szívjuk el a hasz­not - tette hozzá. - Egyébként nem is volna rá időnk; a törés idő­szakában rengeteg a munka a do- hánnyal. _________________■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: NAGY LÁSZLÓ ÉS GAMOS ADRIENN FOTÓ: BÉRES FERENCNÉ Szülök szorgalma kevés a boldoguláshoz Szülök a jómódú települések közé tartozik Dél-Somogyban. Mindig dolgos emberek lakták, és az egyre rosszabb gazdasági körülmények között is igyekeznek talpon maradni - állította Virth József polgármester. Az akarat azonban nem mindig elég. Egyre kevesebb családnak nyújt megélhetést a mezőgazdaság; az egykor híres szuloki dohányter­mesztésből mára jószerével csak az a néhány zacskó dohánymag ma­radt a helytörténeti gyűjtemény­ben. A valaha országos hírű bur­gonyatermesztésre sem lehet már a családok boldogulását építeni.- Valóban nem olyan rossz a helyzetünk, mint a térség más te­lepülésein, azért a rózsástól is messze van - mondta Virth József - Kevés a jó munkahely, emiatt el­költöznek a fiataljaink. Sokuk azért sem tud itt családot alapíta­ni, mert Szulokban a német bete­lepülők fölverték az ingatlanok árát. Ha új munkahelyeket nem is teremthet az önkormányzat, leg­alább a lakásépítésben szeret­nénk nekik segíteni: olyan lakó­telkek kialakítását tervezzük, ami­ket kedvezményesen adunk majd a fiatal házaspároknak. A faluban egyre többen próbál­nak a mezőgazdaság mellett más módot találni a boldogulásra. So­kan a turizmust-vendéglátást tart­ják erre megfelelőnek. - Szuloknak van egy nagy értéke: a termálfürdő. A turisták körében népszerű, mert nyugodt, csöndes, családias kör­nyezetben fekszik - mondta a pol­gármester. - Ahhoz azonban, hogy növekedjen a látogatottsága, fej­lesztenünk kellene. Ehhez a falu­nak nincs elegendő pénze, viszont eladni sem akarjuk a létesítményt. A fürdő karbantartásánál és üze­meltetésénél nem futotta többre az utóbbi években, mindeddig a kem­ping bővítése volt az egyeüen na­gyobb önkormányzatí fejlesztés.- Most mindez talán újabb len­dületet vesz. Sikerült vállalkozót találni; elvégezné a fürdő környé­kének a közművesítését, és ví- kendházak épülhetnének ezen a területen - mondta Virth József. - Ezzel megalapozhatnánk egy üdü­lőövezet kialakítását. Az önkormányzat igyekszik, hogy jó gazdája legyen a falunak: sorra rendbe téteti a középülete­ket, gondot fordít az utak, járdák állapotára. Büszkék arra, hogy má­ra a falu összes útja, járdája szilárd burkolatú. A kemping bővítése mellett tornatermet alakítottak ki az iskolához, és nekiláttak, hogy konyhát építsenek az óvodához. S bár a tanulók száma nem sok, az . önkormányzat fenntartja a német nemzetiségi nyelvet oktató iskolát. Azt vallják, egy település sem en­gedheti meg, hogy elszakadjanak tőle a gyerekei. Az idei legnagyobb beruházásuk a csatornázás. Szü­lök is részt vesz a régiós szenny­Virth József polgármester vízprogramban, és itt már elkezd­ték a munkát. A faluban szinte mindenki igényelte a szennyvízve- zetéknek a kiépítését. ________■ Ki csik sváb szoknyában Füstölt túró vacsorára Németül köszönnek, verselnek és énekelnek. Az óvoda nagy gondot fordít az anyanyelv já­tékos oktatására és a hagyományok őrzésére.- Nagyon fontos, hogy a gyerekek minél ko­rábban megkedveljék a német nyelvet - mond­ta Hengerics Józsefné vezető óvónő. - Elsősor­ban az alapszavakat gyakorolják: a családtagok nevét, a színekkel ismerkednek, de tanulnak kis verseket és dalos játékokat is. Nagy szük­ség van arra, hogy már a legkisebbek is gyako­rolják a nyelvet, hiszen a szuloki iskola első osztályában már németül tanulnak, és ma már itt is csak kevés családban beszélik a nyelvet. Hengericsné elmondta: jövőre magasabb szintű oktatást terveznek, soproni mintára készül az „Egy személy - egy nyelv” program. Ennek az a lényege, hogy az egyik óvónő csak németül, a másik pedig magyarul vált szót a kicsikkel. - Huszonkét kicsi jár most az óvodánkba, de hamarosan újabb nyolcat írat- Vidáman énekelnek német gyermekdalokat is a szuloki óvodások nak be - mondta Hengerics Józsefné. ­Nemrégiben bált is rendeztünk, és ennek a bévé- szoknyát varrattunk a kicsiknek. Abban lépnek szín­teléből nyolc garnitúra sváb ruhát: mellényt, inget, padra legközelebb a hagyományos sváb bálon. ■ Elmaradoznak a német turisták Jó néhány család élt a falusi turiz­musból, s tisztes jövedelemre tett szert-a német vendégek ellátásá­ból. A vidék szépsége és a termál­fürdő mellett az is vonzotta a kül­földieket, hogy szót értettek a fa­lu lakosaival. Mára azonban meg­csappant a turisták érdeklődése. Ennek egyik oka, hogy többen házat vettek; negyvennél több in­gatlan kelt el. A másik ok: Szülök nem tud lépést tartani a verseny­társakkal, nem fejlődik a fürdő a kívánt ütemben.- Megvannak a faluban a tu­rizmushoz szükséges adottsá­gok, az önkormányzat azonban jószerével alig él a lehetőségek­kel - mondta Huber József, aki két éve éppen a vendégekre és a vadászturizmusra számítva épí­tett panziót a fürdő közelében. - A legnagyobb hiba, hogy nem tesz? meg mindent a fürdő fej­lesztéséért, s közben fejlődik a környék többi meleg vizes strandja. Odáig jutottunk, hogy igényesebb vendég nem jön eb­be a termálfürdőbe. A mi öt szo­bánkban is jobbára vadászok szállnak meg, a falusi turizmus csak a bevétel töredékét adja. Pedig reméltük, hogy kiegészí­tik egymást, hiszen más-más évszakban van a vadász- és a tu­ristaszezon. Dr. Walter Wesemann Német­országból települt Szulokba. Az egykori díjlovaglóbajnok a hely­beliekkel összefogva hozta létre vállalkozását. Lovardát épített, lo­vakat nevel, s oktatja a szuloki fi­atalokat meg a külföldieket. Sze­retnék elérni, hogy a lovasturiz­mus új lendületet adjon az elfá­radni látszó idegenforgalomnak. Szerintük is elengedhetetlen a fürdő fejlesztése. Akár idegen, akár helyi vállalkozás bevonásá­val, de szükség van a strand kor­szerűsítésére. ■ A szuloki idősek azt mondják, hogy már akkor is összefut szá­jukban a nyál, ha szóba kerülnek a régi, hagyományos sváb ételek. Ilyen volt ebédkor a kolbászleves és a vacsorára tálalt füstölt túró. Többféle tejes ételt készítettek az asszonyok a régi világban; sokan szerették, és természetesen szük­ségből is. Úgy tartották - s járta is az a szólás - , a tehén eltakarja a szegénységet. Minden valamire­való portán tartottak tehenet, és a tejet meg a túrót a gazdaasszony házilag használta föl. A füstölt túrót disznóölés után s vacsorára tették az asztalra. A túróval töl­tött, piros paprikával fűszerezett gombócot ugyanis füstölték. A vendégeknek is nagyon ízlett ez a különleges étel. A másik - sok­szor emlegettet - ételkülönleges­ség: a kolbászlevesbe tésztát főz­tek, és zöldséggel ízesítették. Az idősek állítják: legjobban a mama főztje ízlett a családtagok­nak. A mai fiatalok ezeket már nem kóstolhatják meg; egészen más ételekhez szoktak hozzá, és nem is tudják elkészíteni. ■ Totemek őrzik a házat Benkéné Weigelt Márta szuloki háza műtermében a külön­féle, egzotikus indián totemek mását is megformálta Kisplasztikáit már ré­gen megszerette a ba­ranyai közönség, s néhány éve a somo­gyi tárlatlátogatók is megismerkedtek Benkéné Weigelt Már­ta munkáival. Az al­kotó Pécsről költö­zött Szulokba, és itt letelepedve néhány éves kihagyás után kezdett el újra dolgoz­ni. Nagyapja valaha Vilmos császár főter­vezője volt, apja pedig a Zsolnay-gyár mű­helyvezetője; érthető, hogy ilyen családban ő is korán megszerette a képző- művészetet. A zsolnai képzőmű­vészeti szabadiskolán tanulta meg, hogyan formázza az agyagot. Szuloki házában galériát alakított ki, s állandó kiállításon mutatja be alkotásait. Amerikai látogatása óta indián totemek másait is készíti, ma már ezek őrzik a házát. A kisplasztikáiról azt mond­ják: bár a témái rendszerint szo­morúak, romantikus figuráit szemlélve mégis megvigasztaló­dik az ember. ■ Jó lóra tett a patikus Avar Péter gyógyszerész: Szeretem az állatokat; ezért az öreg lóért Bécsig utaztam... Házak milliméterre pontosan Az értékes lóra majdnem a vá­góhídon talált rá Avar Péter. El­hozta a 15 éves „halálra ítélt” ál­latot; azóta derbit nyert, és al­kalmas tenyésztésre is. A falu gyógyszerésze már harminc éve nevel ügetőlovakat.- Négy kancát tartok és egy mént; versenyekre is eljutnak - mondta.- Az egyik kanca négy ivadéka fut a bécsi pályán. A Kentucky állam­ból származó, 23 éves BrookTrant pedig derbit nyert Ausztriában. Szeretem az állatokat. Azért az öreg lóért Bécsig utaztam, de meg­érte; tizenöt évesen a vágóhídra akarták vinni; nem hagytam, s megkaptam ajándékba. Nagy ver­senyek előtt nem fogadok, de ha baráti társaságban kérdeznek, ál­talában jó lóra teszek... Avar Pétert érdekli a hadtörté­net, szívesen lapoz ilyen könyve­ket. Tagja a II. Nádor Hagyo­mányőrző Huszáregyesületnek. A nádor huszárok részt vettek az 1848-as harcokban is. A mezőgazdasági munkában manapság visszaszorult a ló, egy­re többen tartják viszont kedvte­lésből. Sőt, nemcsak tartják, ha­nem hajtják is. - Öt éve a faluna­pon fogathaj tó versenyeket ren­deztünk szuloki meg környékbeli fogatok és Demjén Rózsi részvéte­lével - mondta. - Hazai pályán rendre vendégsikerek születnek. Avar Péter elmondta: szeret­nék föllendíteni az idegenforgal­mat. Több külföldi is tart itt lova­kat, s nyaranta jönnek turisták is. S lovaglásra igen kedvező ez .a vi- dék, a szép környezet. _______■ Sz ulokban építik, Németország­ban lakják a GL-Interhaus kft há­zait. A társaság a falu szélén ki­alakított üzemcsarnokban állítja össze a lakóházakat, majd kami­onokkal szállítják a külföldi meg­rendelő telkére, ahol jóformán az utolsó simításokat kell rajtuk el­végezni. Akkor már csak a telepí­tés és a vezetékek csatlakoztatása a feladat, hiszen ezeket a házakat vezetékestül, belső burkolással szállítják le. A csempe a falakon van, beépítve a padlófűtés... Mindehhez milliméterre ponto­san kell dolgozni. Ebben nincs hiba: jóllehet, 7-8 házat készíte­nek el évente és hat éve dolgoz­nak Szulokban, még nem volt pa­nasz a munkájukra.- Acélszerkezetű, betonelemes készházakat gyártunk - mondta Mikó Gábor üzemvezető. - Ti­zennyolcán dolgozunk itt, s kül­földi piacra állítottuk össze a la­kásokat. Egyetlen épületet készí­tettünk csak helyi megrendelés­re: egy Szulokba települt német család rendelt nálunk nyaralót. A cégtulajdonos tervezi, hogy nem­sokára a hazai piacon is megjele­nik a készházakkal. Várhatóan 10-12 millió forintból tudunk majd családi házat ajánlani a ma­gyar vásárlóknak. Az üzemvezető nem titkolja: a magyar iparosok nem egyköny- nyen szoktak hozzá az itt megkö­vetelt pontossághoz. Mára azon­ban sikerült. Néhány eredmé­nyükre különösen büszkék, így arra, hogy ma már három hét alatt hiba nélkül összeállítanak egy házat, és megrendelésre olyan épületet is gyártanak, ami­nek az egész éves fűtési költsége nem éri el a száz márkát, azaz a 12 ezer forintot. pr Az oldal összeállítását a GL-Interhaus Kft, a Drávamente Takarékszövetkezet és a szuloki önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 2 17

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents