Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-03 / 231. szám
6. OLDAL A L MANA C H 0 8 7 2001. Október 3., Szerda A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Laskai Zoltán. Az alpolgármester: Sprigmanné Vucskics Erzsébet. A képviselő- testület tagjai: Takácsné Szíjártó Judit, Dancsné Kiss Krisztina, Kecskésné Szőts Erzsébet és Steiner Ádám. A körjegyző: Novogradecz Józsefné. A háziorvos: dr. Kovács József. A falugaz- dász: Széphalmi Pál _______ ■ Ka poshomok Nevét 1332-ben említi először oklevél Humek. majd Homag és Hunak alakban. A faluba a XVIII. század első felében telepítettek németeket A község első pecsétje 1768-ból való. a második 1804-ből, a harmadik 1848-ból. A katolikus egyház építette itt az első iskolát 1868-ban, a falu lélekszáma akkor 539 volt. A XX. század első évtizedében a lakosság tíz százaléka kivándorolt Amerikába. 1941-ben 218an vallották magukat német anyanyelvűnek, közülük 1946- ban 95-öt kitelepítettek, s a felvidéki Naszvaldról jött 41 magyar család. Az első szövetkezet 1950-ben alakult Új Út néven, s 1953/54-ben a Lendület téesz. A lakosság száma a hetvenes évektől rohamosan csökkent, ma 350-en élnek itt Az iskola 1980-as megszűnése óta a tanulók Taszárra járnak. A szülőfalujuktól elszakított németek, illetve leszármazottaik anyagi segítségével fölújították a templomot, s a falán márványtáblát helyeztek el a kitelepítettek emlékére. Magyar marha a Vatikánba- Főállattenyésztőből lettem magángazda. Mindig megvolt bennem a hajlam, és szinte gyerekként kezdtem a gazdálkodást. Ezért is végeztem mezőgazdasági technikumot, bár „rebellis” nézeteim miatt el akartak tanácsolni a középiskolából - mondta Fmuholcz János. - A nagyüzemek támogatása helyett tizenéves fejjel is azt vallottam, hogy a kisparasz- tokat kell támogatni. Most 25 hektáron gazdálkodik, őszi és tavaszi gabonával, kukoricával és takarmánynövényekkel foglalkozik. Ami terem, azt a 17 marha, a tíz ló és a mintegy negyven sertés eszi meg. Az állományt állandóan növelni kell.- Rossz a mezőgazdaság helyzete, bár ennek sok összetevője van. Negyven év alatt kiesett egy nemzedék, amelyik most tanítaná a fiatalokat. Az emberek szeretnének jól élni, úgy, mint egy európai polgár, de ez a mi fizetési viszonyaink között megoldhatatlan. A gazdálkodásból csak magam élek, mert anyámnak van nyugdíja, a feleségemnek pedig jövedelme. Nagy családot ebből nem lehet eltartani. A gazdaság az év 365 napján reggeltől estig tartó munkát kíván. Az állatoknak nem mondhatom, hogy szabadságra mentem. A szarvasmarhák is húsállatok, tejjel nem foglalkozunk. A nyugat-európai BSE-hisztéria itt is érezhető volt: esett a kereslet és a marha ára is. A felvásárlónk főként külföldre, még a Vatikánba is szállít, a papok ugyanis szeretik a magyar marhahúst. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓ: GYÖRGYFALVI ZITA A megyeszékhely adhat munkát- Kilencvenben választottak meg polgármesternek. Legfontosabb feladatunknak az utak járhatóvá tételét tekintettük. Mára elértük, hogy a falu minden útja aszfaltos - mondta Laskai Zoltán polgármester. - Hat községgel összefogva 1994-ben bevezettettük a gázt. Tartalékoltunk egy kis pénzt, hogy ne kerüljünk kínos helyzetbe. Most olyan szerencsések vagyunk, hogy mintegy hatmillió forintunk van beruházásokra. Elkészült az idén a község rendezési terve. Eddig ugyanis nem volt a reptér miatt, mert a le- és felszállási sávban nem lehet házat építeni. Bevezettük a gázt az önkormányzat épületébe és az orvosi rendelőbe. Felújítottuk a ravatalozót, s vizesblokkot is ki kell alakítanunk, ez mintegy három és fél millió forintba kerül. A vízelvezető árkokat is kitisztítottuk, felújítottuk. A templom tornyát újra kellene festetni, és a hivatal épülete is tatarozásra vár, a buszvárók pedig cserére: A csatornázás 2004-re várható.- Mit nem sikerült megvalósítani? . - A hetvenes évektől folyamatosan csökkent a lakosság száma. Ezért a képviselő-testület úgy döntött - a fölhivatallal közösen -, hogy telkeket alakít ki. Harminc közművesített építési telket kínáltunk a fiataloknak 60 ezer forintért. És mindLaskai Zoltán polgármester össze hét ház épült. A kiköltözők inkább a szőlőhegyben levő hétvégi házakat vásárolták meg 100-150 ezer forintért. Nem oda költöztek hát az emberek, ahová mi szerettük volna. Több mint száz lecsúszott vagy pénzügyi katasztrófába került család lakik most kint a hegyen gyerekekkel, mert nem találtak más megoldást.- Több lakatlan ház is van a község elején.- Nem jellemző a lakosságra, hogy elhanyagolná; szívesen vesznek itt házat vagy telket a városiak is. Abból a néhány épületből azonban kihaltak a tulajdonosok, az örökösök pedig nem foglalkoznak az ingatlannal. Már megkerestük őket, hogy a község érdekében tegyék rendbe vagy adják el. Szívesen megvenné akár az önkormányzat is, mert ezeknek a házaknak az állapota valóban rossz fényt vet a községre.- Mekkám a munkanélküliség?- Ez a legnagyobb gondunk. A község lakosainak a kétharmada Kaposváron dolgozik, s az ott megszűnő munkahelyek miatt egyre több nálunk is a munkanélküli. Sokan dolgoztak az erdészetnél is, de ma már az sem ad annyi munkát, mint régen.- Müyen ma Kaposhomokon az élet, és milyen lesz a jövőben? Szeretik az emberek Kaposhomokot, szeretnek itt élni. Jó a közösség, jók az emberek. Az itt lakók szeretnek szórakozni, az összehozza az embereket. Minden évben van gyereknap, falunap, nagyon sok sportnap, nyugdíjastalálkozó, és minden esetben vendégül látjuk a résztvevőket. Minden karácsonyra kapnak pénzt is a nyugdíjasok, tanévkezdéskor pedig az iskolások. A jövőt tekintve sokat várok Kaposvártól, a megye vezetőitől és a taszári reptér kettős hasznosításától. Munkahelyeket kell teremteni. Az a tíz kilométer, ami a megyeszékhely és közöttünk van, nem távolság. ________________■ Ló nélkül lehet élni, de nem érdemes. Lomnici Péterék komolyan vették ezt az állítást, húsz éve foglalkoznak lovakkal. Eleinte csak bértartásban, de 15 éve fölépítették az első istállójukat. Ma 12 gyönyörű magyar félvér és angol telivér áll a bokszokban, az egyik tagja a magyar válogatottnak is.- Az tény, hogy nagyon sokban van a lótartás. A befektetett pénz nem térül meg, de ha valaki egyszer elkezd lovakkal foglalkozni, soha többé nem tudja abba hagyni - mondta Lomnici Pétemé. - Aki lovat vesz, az örökre „elveszett”, megfertőződik a lótartás- sal. Pályázunk a Széche- nyi-tervre, mert kell egy fedett lovarda és még egy istálló. Ez a lovas falusi turizmus beindításának az egyik feltétele. A férj építési vállalkozó; a világkiállítás magyar Lomnici Péterné: Ha valaki egyszer elkezd lovakkal foglalkozni, soha többé nem tudja abbahagyni pavilonjának az építésvezetője volt Sevillában, hazánkban pedig több első szavaiknak. Aki közelebbről megismeri a lo- templom, épület viseli magán a keze nyomát. vakat, foglalkozik velük, lovagol, ez olyan szenve- Lomnici Péter járja az országot-világot, a lovak el- déllyé válik, hogy nem tud tőle elszakadni - látása a feleség és a barát, Kövy András, az ismert mondta Kövy András. - S öröklődik is: apáról fiúversenyző feladata. ra. Az istálló legeredményesebb lovát a fiam lova- A lovak több ezer éve kötődnek az emberhez, gólja, most készülnek Athénba, egy nemzetközi Már a gyerekek is szeretik, hiszen a paci egyike az versenyre.______________ ■ Sí rig tartó igaz szerelem A bűznek nincs mértékegysége Lovakat is tart Győrfi Pál, de abból nem tudna megélni.- A falusi turizmus beindításával volna értelme üzletszerűen foglalkozni a lovakkal, de ez csak akkor működik, ha valaki az egészet kézbe veszi, s tudja: a térségben ki milyen lehetőséget kínál. Nálam lehet lovagolni, kirándulni, de három nap múltán ha a vendég más szórakozást is akar, nem tudok neki mit ajánlani. A megélhetést egy környezet- védelmi tevékenységet folytató kft adja. Itt a dél-dunántúli térség vágóhídi hulladékát veszik át, s komposztálás után visszajuttatják a földekre.- Az uniós környezetvédelmi előírások nagyon szigorúak. Ezeket aggályosán betartjuk, mégis többször följelentették a kft-t. A hulladékfeldolgozásnak ugyanis^ szaga van; magyarán büdös. Évente öt napig, de akkor nagyon. A bűznek nincs mérték- egysége, ebben nincs szabvány, így a panasz jogossága nehezen értelmezhető és indokolható. Komposztálással ártalmatlanítható a szőr, a toll és a vágóhídon keletkező szennyvíziszap. Ezeket három év alatt trágyaszerű anyaggá alakítjuk át. A szagokat nem lehet kiküszöbölni. Ez egyébként Európában is elfogadott technológia. A gazdaságok egyelőre szívességet tesznek az átvétellel, pedig költségkímélő, hiszen nem kell műtrágya és szerves trágya sem. S jobb termésátlag érhető el vele a gyengébb talajon is. ■ Unokájából még boltos is lehet Tíz éve minden hétköznap Taszárról jár át Völgyesi Istvánná, s kinyitja a kis boltot, ahol a kályhafénytől a tejig minden kapható. Leginkább a napi élelmiszer fogy: a liszt, tej, cukor, kenyér, étolaj és zsír. Amíg van paprika, paradicsom, sok zsíros kenyér fogy.- Elfogadtak bennünket a faluban. A párom igazi kereskedő, tud az emberek nyelvén beszélni. Sokan betérnek ide egy kis tercierére, de nem pletykásak a homokiak. Taszáron előbb hallok pletykát, mint itt. Egy család ötezer forintig kaphat hitelt. Vannak jobban, nehezen és nagyon nehezen élők, s mindig megadták a tartozást. Ha egy összegben nem is, de két részletben meghozták. A fizetésnap nagyon meglátszik a bolt forgalmán: akkor van a nagybevásárlás, utána már csak tejet, kenyeret vesznek. Völgyesiék gyerekei már kirepültek a fészekből, családot alapítottak, s egyikük sem lett kereskedő. A szakma folytatója talán az egyik unoka lesz. - Remélem, viszont - tette hozzá - belőle sikerül majd boltost nevelni. ■ Pályakezdő a könyvtáros Benke Mónika pályakezdő és munkanélküli. Alkalmi munkát vállal, otthon pedig állatokat tart: nyula- kat, néhány kecskét és kutyát. A pedigrés fehér-oranzs angol cocker spanielkölykök eladásából tesz szert némi jövedelemre. S hetente két órát a könyvtárban tölt. Három éve ő ügyel a 2500-3000 kötetre, s intézi a kölcsönzési teendőket.- Évente kétszer kapunk könyvet az önkormányzattól, s selejtezünk is. Az is előfordul, hogy valaki elfelejti visszahozni a kikölcsönzött olvasnivalót vagy elköltözik, s nyoma veszik a könyvnek. A látogatók többsége fiatal; nemcsak olvasni jönnek, hanem beszélgetni, szórakozni is. Tudják, hogy itt, a könyvtárban mindig találnak ismerőst. Az idősebbek télen térnek be olvasnivalóért. Keresettek a tudományos ismeretterjesztő könyvek és a régebbi, romantikus irodalom. ■ Senki nem kap az új rokkán Heninger József: Hagyományos ez a szakma a családunkban A környék egyetlen faesztergályosa Heninger József. 1987-től vállalkozóként dolgozik. A kereskedők meg a helybeliek nagyon jól ismerik a munkáit.- Volt kitől ellesnem a szakma minden fogását; a dédapámtól kezdve a családunkban minden férfi faesztergályos volt. Rám maradt, mint szamárra a fül, nem is választhattam más foglalkozást. Az első rokkát a dédapám esztergálta; akkoriban mást szinte nem is készítettek. Új rokka azonban ma már nem kell senkinek, keresettebbek az ajándéktárgyak, a lakásfelszerelési holmik. Mintakészítőként is dolgoztam, öntőmintát készítettem, s azt is fából. Szinte mindenféle fát használ. Hogy milyet, azt a készítendő tárgy határozza meg.- Széket csak keményfából készítek. Sokkal nagyobb igénybevételnek van kitéve, mint egy asztal. A székre ráül egy mázsás ember, s még hintázik is rajta. Egy asztalra nem tesznek föl egy mázsát. Egy-egy darabhoz nem kell sok fa, de amit felhasználok, az csomótlan, egészséges és száraz legyen. A lényeg: kevés kell, de jó minőségű. Magam is szívesen átadnám a tudásomat a gyerekemnek, de nincs, aki folytassa, ne- kem csak három lányom van. ■ Homok büszke a lányokra A Kapós menti sportszövetség tagjaként Mosdóson, Nagyberkiben, Kercseligeten és Kadarkúton is rúgják a bőrt a női meg a férfifoci- csapat tagjai. Az amatőrök edzését Benke Józsefné vállalta, s emellett harminc éve röplabdázik is.- Kispályás fociban, három csoportban nevezünk be: női, férfi és gyerek. A taszári iskola csapatba a gyerekek nem kerülnek be, ezért alakítottunk nekik csapatot. S kell az utánpótlás is. Közös az edzés, olyankor magam is beállók játszani. Inkább csak olyan pótjátékosként, mert a lányok féltenek: nehogy megsérüljön az edző. A férfiak sokszor két-három csapatot is kiállítanak. Náluk az a baj, hogy minden fiú nagyon tud focizni; s mert mindegyik gólt akar rúgni, szinte nincs is csapatjáték. Ennek a következménye, hogy általában utolsó helyen zárják a bajnokságot, a lelkesedésük azonban töretlen. A lányok - tizenöten vannak - az amatőr megyei bajnokságban tavaly harmadikak lettek. Az utolsó mérkőzés döntött. Az induló kilenc csapatból olyan ellenfeleket is megvertünk, mint a barcsiak. Az új bajnokságban az első három mérkőzést már megnyerték a homokiak. - Az első három között akarunk végezni az idén is - mondta Benkéné -, bár nehezebb dolgunk lesz, hiszen 13 csapat nevezett be. Reméljük, nekünk szerencsés lesz ez a szám. ■ Az oldal összeállítását támogatta Lomniczi Péter és a kaposhomoki önkormányzat
