Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-19 / 245. szám
2001. Október 19., Péntek 10. OLDAL DÉL-PUNÁNTÚL; A DERŰ S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI Légikikötők a térségben • Őcsény, Pogány, Taszár: közel kétmilliárd a beruházásokra Öröm? Az is, de inkább megnyugvás - nyugtázza Koitai Tamás, a Regionális Fejlesztési Tanács elnöke azt a tényt, hogy beérkeztek a pályázatok a térség három repülőterére. Ennek az érzésnek azért van létjogosultsága, mert az elnök elárulja: annak idején olykor a sajtóból is értesült néhány olyan gondról, mely ezt a kérdéskört érintette.- Ezért merülhetett fel néha a kérdés: vajon képesek lesznek-e a repülőterek tulajdonosai, a fejlesztésben érdekelt közhasznú szervezetek egymással összefogva, a lakossági véleményeket az ügy mellé rendelve, azokat egy nemes cél, a légikikötők fejlesztésének szolgálatába állítani, illetve mindezt egy pályázati anyagban is kifejezni? Ez számomra is kérdőjel volt.- Amiből azóta felkiáltójel lett? r Az akadályok legyőzése, s a pályázatok kézhezvétele után a válasz nem is lehet más, mint igen. Külön-külön most hadd ne soroljam fel a leküzdendő nehézségeket, de egy példát megemlítenék. Őcsény esetében ismeretes, hogy itt csak a huszonnegyedik órában rendeződött a korábbi, majdhogynem gazdátlanságot tükröző állapot, azaz, hogy sikerül-e Őcsény önkormányzatának a tulajdonjogot időben megszereznie.- A pályázatok mindhárom - tehát az őcsényi, a pogányi és taszári - repülőtérre vonatkoznak.- Igen, bár tartalmukról még korai lenne átfogó elemzést adni. Annyi mindenesetre ismeretes, hogy a közel kétmilliárdos összprojek- tnek megfelelően Pogányon egy teljesen új, abszolút európai színvonalú, infrastruktúrájú és technikájú polgári Az őcsényi repülőtér: leendő légikikötő repülőtér szolgálja majd a közlekedést. Taszár a többiekhez képest más helyzetből indul, hiszen ott a polgári jelleg egy már meglévő, nem is akármilyen minőségű hátérre épülhet. S itt van Őcsény, melyet el kell helyezni a palettán, egyrészt célkitűzéseire, illetve adottságaira és lehetőségeire tekintettel. S nem vitás, hogy ennek a térségnek is szüksége van egy korszerű légikikötőre.- Összesen mennyi pénzt lehet fordítani a három beruházásra?- A három évre biztosított ötmilliárd forintból hozzávetőlegesen egymilliárd-nyolcszáz- millió forintot. Amikor a repülőterek ügyében, ha úgy tetszik stratégiai egyeztetést tartottunk a fejlesztési tanács önkormányzati oldalát képviselő megyei, illetve megyei jogú városi vezetőkkel, akkor példa értékű egyetértés mutatkozott a kérdéskörben.- Figyelemre méltó elemnek tűnik, hogy a fejlesztési tanács legutóbbi, október 11-i ülésén az őcsényi repülőtér megvalósítási tanulmányáról szóló anyag önálló napirendi pontként jelent meg.- A három légikikötő közül csak az őcsényinek hiányzott korábban ez a dokumentuma, melyet egyébként a testület most el is fogadott. Ennek a napirendi pontnak a fogadtatása sokatmondó mozzanat: jelenti azt, s kétségkívül nemcsak számomra, hogy valóban a partneri viszony a meghatározó a térségben. Azaz, ez a példaértékű kapcsolat él és működik akkor is, ha adott esetben „csak” az egyik megye szívügye kerül terítékre. Együttműködés Stájerországgal Egy új Eurorégió jöhet létre a szomszédok bevonásával Száztizenegy pályázat A Phare tükörprogram megvalósítását célzó pályázatra összesen száztizenegy vállalkozó jelentkezett. Koitai Tamás, a Dél-Dunám túli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke - miként azt a vele készített beszélgetés alkalmával elmondta - ezt a tényt többszörösen is fontosnak tartja. Még akkor is; ha egy szám, amennyiben önmagában tekintjük, nem sokat jelent. Ám összefüggéseivel együtt már messze túlmutat önmagán. A pályázatok előzetes formai értékelése a fejlesztési tanács legutóbbi üléséig megtörtént. Megállapítható, hogy valamennyi prioritásra elegendő munka ékezett ahhoz, hogy az elnök ismét megerősítse: nem lesz gond a rendelkezésre álló keret -1,5 milliárd forint - elköltésével. Sőt, már most bizonyosra vehető, hogy a támogatásnál jóval nagyobb értékű lesz az összberuházás teljes ősz- szege. Ez pedig azt jelenti, hogy érvényesül a multiplikátor hatás: azaz újabb fejlesztések generálódnak az eddig tervezettek ré- I vén. Ha az ország más régióit tekintjük, úgy azt látjuk, hogy a Dél-Dunántúlhoz képest több - néhány helyen akár kétszáz - pályázat született. A formai - meny- nyiségi elem - mögé tekintve azonban érdemes a tartalmi szempontokat is megvizsgálni. A három esztendő alatt mintegy 5 milliárd - első szakaszként 1,5 milliárd - forintból megvalósítandó tükörprogramot tekintve tetten érhető az, hogy az első évi összeg mintegy felét legfeljebb fél tucat pályázó nyerheti. Ez nem is jelenthet különösebb meglepetést, hiszen ez esetben olyan jelentős, valóban regionális hatású projektekről van szó, mint amilyen a repülőtérfejlesztés, illetve a felsőoktatásban új képzési formák és szintek létrehozása a régió két egyeteménél. Erre tekintettel a számosságot két prioritáshoz, a gazdaságfejlesztéshez, valamint a turizmus fejlesztéshez, ezen belül a gyógytermál turizmushoz lehet rendelni. A pályázat által jelentős lépéseket lehet tenni a tükörprogram- ban megfogalmazott célok felé az elkövetkező esztendőben. Ez, valamint a térség forrás megkötő képessége minden másnál világosabban és egyértelműbben tesz tanúbizonyságot az előkészítés hatékonyságáról. Természetesen egy kérdés még megválaszolásra vár, nevezetesen„ hogy a sikerül-e élni a térség pályázati szereplőinek azzal a lehetőséggel, melyet a regionális fejlesztési tanács felkínált. A végső döntésig csak reményeket lehet megfogalmazni, de az előjelek alapján jogosnak tűnik a bizakodás. A térség egyszer már bizonyított a regionális PHARE kísérleti programokban. Az a fajta azonosulás pedig, mely a három évre szóló, jelenleg aktuális regionális program mögé való egységes felzárkózást jellemezte, feltétlen bizakodásra ad okot. Az előzmények alapján a regionális fejlesztési tanács vonatkozó célkitűzései, valamint a pályázók célkitűzései logikusan, sőt törvényszerűen egybe kell, hogy essenek, így támasztja alá a száztizenegy pályázat - egyelőre még konkrét cél és összeg nélkül - a jövőbe mutató, de már megvalósuló, közös terveket. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egyhangúlag hagyta jóvá azt a tervezett együttműködési megállapodást, mely az ausztriai Stájerországgal emelné az eddigieknél is magasabb szintre a már létező kapcsolatot. A térség így az országban harmadikként lehetne tagja egy Eurorégiónak. Ez egyebek mellett azt jelentené, hogy új lehetőség nyílna - elősegítendő az Európai Uniós csatlakozást - közös pályázatok megfogalmazására. Az Eurorégiónak Stájerország mellett tagja lehetne az olasz- országi Friuli-Venezia Giulia tartomány (mely térséggel ugyancsak élő, működő kapcsolata van a Dél-Dunántúl- nak), néhány horvátországi zsupánság, esetleg bizonyos szlovén terület és természetesen a Baranya, Somogy és Tolna alkotta térség. Mindennek következtében, megfelelő előkészítés mellett a dél-alföldi, valamint a nyugat-magyarországi régiót követően a Dél-Du- nántúl is bekerülhetne a bevezetőben említett körbe. Miifzzuschl Bruck a.d. Muf Liezen Leóben iHartberg ludenburg' Vortsberg Feldbach Deutscl Leibnltz Stájerország, Ausztria zöld szíve Kht., mely megáll a lábán Országosan a legnagyobb létszámú ügynökség Nem küzd pénzügyi gondokkal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. így lehetne összegezni azt az előterjesztést, melyet dr. Kovács Katalin, a kht. igazgatója ismertetett a fejlesztési tanács legutóbbi, Kaposváron tartott ülésén a résztvevőkkel. Sőt, az intézmény helyzete a programok zajlásával párhuzamosan tovább stabilizálódik, így lehetőség nyílik két-három esztendőre előre is tervezni. Mindehhez érdemes hozzászámítani azt is, hogy a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács az országban a legnagyobb létszámú ügynökséggel működik. Ez a tanács volt a legelső, mely mindhárom megyéjében - Baranyában, Somogybán és Tolnában -, még pontosabban a megyeszékhelyeken, irodákat hozott létre. Ennek az intézkedésnek a létjogosultsága most, a pályázatok benyújtása idején is megmutatkozott: hiszen így egyetlen érintettnek sem kellett a szomszéd megyét felkeresnie, munkáját benyújthatta saját szű- kebb pátriájában is. ■ Végső döntés decemberben Visszaigazolt fejlesztési szándék A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2001. július 20-i ülésén döntött a PHARE tükörrégiós programra vonatkozó Dél-Dunántúli Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv, a program lebonyolítását szabályozó keret-megállapodás, valamint a 2001. évi forrásokra vonatkozó pályázat-kiírási dokumentáció elfogadásáról. Régió, kilencven oldalban A térség jelenléte a Nemzeti Fejlesztési Tervben A térségben mostanság - s joggal - egye több szó esik az elkövetkező három évre szóló, rövid távú fejlesztési elképzelések megvalósításáról, azaz a tükörprogramról. Ám mindeközben máris foglalkozni kell a ciklust követő - 2004-től 2006-ig tartó - három esztendővel is, ami a Nemzeti Fejlesztési Terv elnevezést viseli. A pályázati-kiírási dokumentációban foglaltak szerint szeptember hónapban kezdetét vette a pályázati időszak, amelynek során a pályázók az alábbi négy prioritásra nyújthatták be fejlesztési elképzeléseiket: 1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése a régió külső és belső kapcsolatrendszerében 2. A régió humán erőforrás bázisának erősítése 3. A vállalkozások versenyképességének erősítése 4. Az idegenforgalom fejlesztése A pályázatok beadására 2001. október 1-én délután 16 óráig volt lehetőség. A fejlesztési tanács által meghirdetett pályázati célokra határidőre, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség három megyeszékhelyi irodájába 111 pályázat érkezett - állapították meg a résztvevők a DDRFT október 11-i, Kaposváron tartott ülésén. Valamennyi nagy érdeklődést tükrözött, s az egyes témákra benyújtott pályázatok száma és a kért támogatás összege visszaigazolta a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács prioritásokra koncentrált fejlesztési szándékait. Az értékelés további menete:- A formailag megfelelő pályázatoknak 15 munkanap áll hiánypótlásra rendelkezésre.- Október és november hónapokban a szakértői bizottságok értékelik a pályázatokat.- December elején a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Szakértői Bizottságok értékelésének és a régió terület- fejlesztési szempontjainak figyelembe vételével meghozza a támogatásokról szóló döntéseket. Ebben az újabb etápban a dél-dunántúli régió, hasonlóan az ország többi térségéhez, remélhetőleg már a mostanihoz képest újabb forrásokat is képes lesz igénybe venni. Történhet ez azért, mert a tervek szerint 2004- től hazánk már teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak, ez pedig a jelenleginél jóval kiterjedtebb lehetőségeket, anyagilag a jelenlegihez képest akár több tízszeres összegeket is biztosít az érintettek számára. A Nemzeti Fejlesztési Terv hat részből áll, az első fejezet a kiindulási helyzetet elemzi. Mégis, a dél-dunántúli régió számára a legérdekesebbnek, legfontosabbnak a hatodik fejezet tűnhet, mely a régiókkal foglalkozik. Ugyanakkor a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács korábbi és jelenlegi, célirányos és tudatos törekvéseinek köszönhetően a térségre vonatkozó, mintegy kilencven oldalas dokumentum belekerült az ország helyzetelemzését tartalmazó első részbe. Ez a változás hor- derejében is nagyon fontos: hiszen a mostani, hivatalos dokumentumban is megjelenő érdekérvényesítés folyamatosan és zökkenőmentesen éreztetheti jótékony hatását, mert a helyzet- elemzésre hivatkozva lehet a tervezés során a többi, ágazati fejezetben a DDRFT fejlesztési törekvéseit megjeleníteni. így az ágazati munkából is részt kérnek a régiók, ami azt jelenti, hogy hamarosan ismét útjára indul egy olyan - ez év végéig lezajló - regionális fórumsorozat, mely a szakma véleményének összegzését, a konszenzus megteremtését eredményezi. T t 1 » v Dél-Dunántúli Rég’ió Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült.
