Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-16 / 242. szám
6. OLDAL A L M A N A C H ■ 0 8 0 2001. Október 16., Kedd A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Kovács János. Az alpolgármester: Szabó Gábor. A képviselő-testület tagjai: Horváth Gyuláné, Horváth Lajosné, Ihárosi János, Héjjas József, Hosszú János és Kustos Kálmán. A jegyző: Witzl Ferenc. Az iskolaigazgató: Bertalan Béla. Az óvodavezető: Hosszúné Deli Hajnal. A háziorvosok: dr. Kovács Zoltán Elek, dr. Gulyás Gábor. A gyermekorvos: dr. lzer Ildikó. Az állatorvos: dr. Kovács József. ■ Jákó Az 1332-37. évi pápai tizedjegy- zék említi először. 1438-ban Albert király Hetesi János itteni birtokát Guthi Országh Mihálynak és Jánosnak adta. 1526-tól a Perneszi családé. Az 1554. évi törők adólajstrom hat házat említ, és 1715-faen Is csak ötöt írtak össze. Az I. világháborúban nyolc jákói halt hősi halált: 1944/45-ben a Margit-vonalon dúló harcok szétrombolták a községet; két és fél hónapig állt itt a front, s 28 elesettről. eltűntről, aknára lépő áldozatról emlékezik meg a falukrónika. Jákó 1950-ig a kaposföi körjegyzőséghez, majd 1969 júliusától a nagybajomi tanácshoz tartozott. 1993-tól van polgár- mesteri hivatala. Az 1959-ben alakult tsz több mint száz embert foglalkoztatott. A lakosság többsége katolikus, de a reformátusoknak is van templomuk. A tágas faluházban kulturális összejövetel nincs, társadalmi vagy civil szervezet sem tevékenykedik. A rendszer- váltáskor alakult szocialista- és kisgazdapárt-szervezet is csak választások idején hallatja hangját. Olcsó fröccsből fogy a legtöbb A vasút közelében épült az emeletes családi ház; két éve nyitott presszót Mike Gyula. A vasút közelsége nem zavarja a vendégeket. A felesége szerint az állomás körül nagyobb a zaj, s ők már éjszaka sem ébrednek föl a vonat dübörgésére. Három kocsma is van a faluban, s mindegyiknek megvan a maga törzs- közönsége.- Mindenki megtalálta a kedvenc ivóját, ahol elfogyasztja a szokásos napi borát, sörét vagy felesét. Nálunk inkább fröccsöt isznak olcsó borból. Nagyon jó az átmenő forgalom. Két gyerekünk még általános iskolás, de nem szeretném, ha valamelyik kocsmáros lenne - mondta Mikéné. - Tanuljanak inkább, úgy nagyobb jövő áll előttük. Mikéék a ház és a vasút közé 1700 négyszögölre mintegy nyolcszáz fenyőfát ültettek.- A talaj nagyon homokos, más nem marad meg benne. Arra sincs időnk, hogy állandóan kapáljunk. Olyan növényt kellett keresi, ami nem annyira munkaigényes. A fenyves ötéves, harmadik éve innen viszik a falubeliek a karácsonyfának- valót. A maradékból évek múlva fenyőerdő lesz, mert a túl nagy fákat már nem keresik. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓ: GYÖRGYFALVI ZITA Egy új út közelebb hozná a várost Lezárt sorompó állja útját a faluba érkezőnek. Ez az akadály azonban nem elválaszt, hanem összeköt: Jákót a vasút kapcsolja a külvilághoz. Kovács János 1990 óta képviselő-testületi tag, és 1998-tól polgár- mester.- Mit örökölt, és mit sikerült megvalósítani az utóbbi három évben1- Rengeteg munkát és lehetőséget. Az elődeim is dolgoztak, így nem voltak különösebb gondok. Az önkormányzat gépei azonban - amikkel a közterületet rendben tartottuk - használhatatlanok voltak. Pályázaton nyertünk egymillió forintot a cseréjükre. 1999 eléggé „vizes” év volt, több ház is veszélybe került. A közútkezelő vállalta, hogy rendbe teszi az összes vízelvezető árkot; ezzel elhárítottuk a belvízveszélyt. A Dédásztól is kaptunk visz- sza 400 ezer forintot, ezen a pénzen új lámpatesteket vettünk, s a falu egyharmadában új a közvilágítás.- Most is nagy murikában vannak.- A legnagyobb beruházás a gáz bevezetése; erre öt község pályázott közösen, és összesen 29 millió forintot nyertünk. Az árkokat most ássák, és még az idén elkészülnek a munkával. A lakosság 65-70 százaléka akarta a gázt. Az ivóvízzel nincs gondunk, a telefonnal azonban elégedetlenek vagyunk. Nem az igazi vezetékes távbeszélőrendszer, hanem olyan rádiótelefon-forma, nem lehet internetezni. Nagyon szeretnénk a rendes vezetékes telefonvonalat. Ezenkívül tervezzük, hogy csatlakozunk a regionális szennyvízhálózathoz. Az óvoda vizesblokkját annak idején úgy oldották meg, hogy a régi kastély- épülethez hozzátákoltak egy alumíniumbódét; télen állandóan folyatni kell a vizet, hogy ne fagyjon el a rendszer. Mintegy négymillió forintot nyertünk, ebből kiépítjük az új mosdóhelyiséget. A jövő héten írom alá a szerződéseket, és kezdődhet a munka.- Mivel vallottak kudarcot?- A református templom rendbetétele csak terv maradt. Kicsi ugyanis a gyülekezet; a templom azonban olyan rossz állapotban van, hogy ott már nem lehet istentiszteletet tartani. Egyelőre csak a tervek vannak készen, az önrészszel együtt 8-10 millió forint hiányzik. Az iskolára is kellene költenünk. Ha megépülne az összekötő út Kiskorpád felé, akkor 22 kilométerrel közelebb kerülnénk a megye- székhelyhez. Tervünk van, a pénzünk viszont kevés.- Miből teremtik elő a pályázathoz az önrészt?- Kétmillió forintot örököltünk az előző testülettől, és a helyi adókat a fejlesztési kiadásokba tesz- szük. Ebből minden évben megvan az az összeg, ami a pályázatokhoz kell. Kölcsönt még nem kellett fölvennünk.- Milyennek szeretné látni néhány év múltán a települést?- Maradjon olyan ez a falu, mint eddig volt. A lakosság száma nem változott, csak cserélődött, több értelmiségi lakik itt. A porták rendezettek, gondozottak. Az önkormányzat rendben tartja a közterüKovács János Jákó polgármestere leteket, a futballpályát és az iskola környékét. Szerintem Jákónál szebb hely nincs a világon, én azonban lokálpatrióta vagyok. ■ • • Mese, bábjáték a kicsiknek- Egyre kevesebb az óvodáskorú kisgyerek a faluban - mondta Hosz- szúné Deli Hajnal óvodavezető. - Valaha kétcsoportos volt a kisdedóvó, ma csak egyet tudtunk indítani alig harminc lurkóval. Ennyien lesznek a következő években is. A kicsiknek is az önkormányzat konyhájáról hozzák az ebédet, itt csak melegítjük. A hiányzó gyümölcsöt a szülők pótolják és mi, óvónők; akinek terem, hoz az ovisoknak. Eddig jóval több volt a fiú, mint a kislány, az idén változott az arány és emiatt a játékok szerkezete is. Nagyon szeretik a homokozót, a körjátékokat, s jobban érvényesül a lányok akarata. Elkészült a babaszoba is. - A kirándulásokon, sétákon gyűjtött terményeket itt, a babaszobában dolgozzuk fel, tesszük el télire, hogy Jó étvággyal fogyasztják a kicsik játék után az önkormányzat konyhájáról hozott ételt akkor is legyen mivel játszani - tette hozzá. - Adottságainknak legjobban a Züahyné-féle já- más módon dolgozzuk fel. Bábozunk, lerajzoljuk, s tékkal és mesével program felel meg. Ehhez többnyire így megtanulják a gyerekek. A lefekvéskor mondott mindenünk megvan, s ezt szeretik legjobban a gyere- mese is kötődik hozzá valamiképpen. Kivéve, ha a gye- kek is. Nincs kötelező foglalkozás, csak a mindennapi rekek valami mást kémek. Ilyenkor a kedvenc mesék, mese. Egy hétig ugyanazt a mesét más eszközökkel és versikék kerülnek sorra, és az altatódalok. ■ Új tejcsarnok novemberre A Kreitz család naponta 4-5 liter tejet fogyaszt, de a túróval, tejföllel sem fukarkodnak. Könnyű nekik, hiszen saját tehenészetük van- Már a szülői ház körül, Veszprém megyében is húsznál több marha legelészett - mondta Krátz Zoltán. - Több mint tíz éve foglalkozom tejtermeléssel; 40 marhánk van, ebből 24 a tehén. Gyarapítot- tam az állományt; ez a fő jövedelemforrásunk. Állandóan kinn vannak a legelőn, csak ha leesik az első hó, akkor visszük őket istállóba. Kreitz Zoltán nemcsak a maga tejgazdaságát irányítja: elnöke az 1978-ban alakult tejtermelők egyesületének is.- A tagok ugyan cserélődtek, de a létszám változatlan. Mintegy 400 marhát tartanak a faluban. Az egyesület nem gazdálkodószervezet, csak szervezi a tej átvételét. Reggel és este hozzák a gazdák a csarnokba, ott 1200 liternyit tudunk hűteni. A Mizo viszi el a tejet, s az utóbbi időben - noha felszámolás alatt van - jól fizet, 75 forintot egy literért. Azért ekkora összeget, mert nálunk csíraszám alapján minősítik a tejet. Bonyolultabb az átvételi rendszer, kilencféle szempontnak kell megfelelni, de az ára is jobb. Most az a legnagyobb gondunk, hogy a területi főállatorvos megvizsgálta a tejcsarnok állapotát, és az eredmény lesújtó: nem felel meg az európai követelményeknek. A felújítás 1,5 millió forintba kerül. A kilenc tejtermelő gazda egyformán viseli a korszerűsítés költségét, függetlenül attól, hogy ki mennyi tejet ad le. November 30-ig kell elkészíteni az új csarnokot. ■ Két kiló tápból egy kiló csirke Otven év az iskolában Több mint ötven évig tanított az iskolában Tóth Erzsébet. És 83 évesen mind a mai napig korrepetál.- Kozmapusztán kezdtem tanítani a nővéremmel együtt a háború után. Apámat és a bátyámat is „bé” listásra tették, mert mindkettő katonatiszt volt. Nagy kertünk volt, s így őket is tudtuk segíteni. Hosszú ideig dolgoztam. Hetvennégy évesen még tanítottam, de legalább nem ültem itthon. Nagyon szeretem a gyerekeket: kedvesek, és sok vidámságot hoznak az életembe. A szórakozást a könyvek jelentik most is, nagyon szeretek olvasni. Azért i§ dolgozom, hogy meg tudjak venni néhány új kötetet. Bár nyáron a füstölő cserépkályhám átrakatására gyűjtöttem. Ötvenezer forintot fizettem ki érte, még szerencse, Tóth Erzsébet hogy volt fám, és azt nem kellett vennem. Nem gondoltam, hogy nyugdíjaskoromra ilyen anyagi gondokkal kell küszködnöm. Abban bíztam, hogy majd utazgatok, és eljutok hazánk jó néhány szép helyére. Nem így történt. Nem mentem férjhez. Saját gyerekem nincs, de nagyon nagy a családom: egy kicsit a magaménak érzek minden diákot, altit tanítottam. Rengeteg szeretetet kaptam tőlük, s én is adtam. Mert a gyerekeket nemcsak nevelni, tanítani kell, hanem szeretni is. ■ Hiányzik az úrnő a kúriából Két romos kúriát vásárolt a faluban Kovács Csaba, aki szerelmese a régi épületeknek és bútoroknak. Az egyik a családjáé lesz, a másiknak a sorsa még bizonytalan.- Ezt a házat 1850 körül emelték, a vármegye alispánjáé volt. Az egész épület 700 négyzetméteres, a fele a mienk. A százötven év alatt többször átalakították, mi megpróbáljuk eredeti formájában helyreállítani. Géplakatos az eredeti szakmám, apám kőműves és ács. Bebizonyosodott, hogy az autószerelő rossz autót vesz, a kőműves rossz állapotú házat. Sok hibára csak a felújítás közben derült fény. A födémben például tíz centinél is nagyobb volt az eltérés. Megpróbáltuk kiegyenlíteni, hogy ne akadjon meg rajta a szem. Ez az építkezés fölemészti az összes pénzünket; benne van az előző házunk ára, a korábbi megtakarításunk és rengeteg munkánk. A pincéjét börtönnek is használhatták; megtaláltuk a vaskarikákat is, amikhez a rabokat láncolták. Bolondja vagyok a régi bútoroknak, bár a berendezése még később lesz. Rajongok a biedermeierért, de az már nagyon drága mulatság. Jövőre azonban szeretnénk befejezni az építkezést. A nagymamával, a szüleimmel és a bátyámmal költözünk ide. Bár 31 éves vagyok, arra még nem értem rá, hogy családot alapítsak. Ottlétünkkor derült ki: a kúriát helyi védelem alá helyezték. így talán csurran-cseppen egy kis pénz is a munka befejezéséhez. _____■ Kile nc kutya őrzi a telepet. S nem bíznak az idegenben: őrjöngve, hörögve ugatnak, csattogtatják a fogukat. Nem tudják, de nyolcvan- ezer estikére vigyáznak.- Ebből a vállalkozásból nem lehet kiszállni - mondta Szőke János, a Marketing Kft ügyvezetője. - 1998-ban kezdtük, és a múlt év végéig 76 millió forintot ruháztunk be. Az épületfelújítás mellett az önitató- és -etetőberendezést, az automata szellőztető és fűtőrendszert kellett kiépíteni; nyáron víz- ködhűtés enyhíti a forróságot. Jó alapanyagból is lehet rossz a végtermék - vallja az ügyvezető -, ezért nagyon fontos, hogy a naposcsibe minőségi legyen. A nyolcvanezer pelyhes csibét Devecser- ből hozzák; ott már a tojásban beoltják őket a leggyakoribb baromfibetegségek ellen, így az elhullás alig négy százalék. 42 napig etetik, nevelik, s két kiló takarmányból lesz egy kiló csirke. Ez már vágnivaló. Az átvevő élősúlyban most 196 forintot ad érte.- Kilencen dolgozunk itt három műszakban - mondta Bociá Ferencné telepvezető. - Az ügyeletes mindig itt van s figyel a baromfira. Ha felnő egy csapat és elszállítják, két hét takarítás, fertőtlenítés következik, majd jön a következő szállítmány. A naposcsibék igen érzékenyek a hangra, oda csoportosulnak, ahol valami zajt hallanak. Ha húszezer csibe egy helyen összetorlódik, vigyázni kell: tömegesen megfulladhatnak. A ládákat is, amiben hozzák őket, csendben kell kiborítani. ■ Húszezrenként elkülönítve nevelik a baromfit a telepen Várnak, nem kukoricáznak Negyedik éve dolgozik az új típusú gazdaszövetkezet. A harminc gazda gondját-baját a termelés fogja össze, Vajda Andor az ügyvezető.- A szövetkezet 1300 hektáron termel. A tagok között van kéthek- táros és 250 hektáros gazda; a saját területünk 280 hektár. Gazdasági év kezdetén mindenkivel megegyezünk, hogy mit termelünk; a munkákat elvégezzük, és betakarítás után elszámolunk. Két éve van szárítónk, és folyamatosan fejlesztünk. Most építünk egy kétezer tonnás tárolót, így nem kell első ajánlatra eladni a terményt, kivárhatjuk a kedvezőbb árat. A beruházás 40 millió forintot emésztett föl, s évente tízmilliót költünk gépekre. Vannak gazdák, akik beékelődnek a tábláik közé. - Tudják, hogy nekik is előnyös, ha azt termelik, amit mi akarunk. Elvégezzük nekik is a munkát egészen a betakarításig; együtt kezeljük az egész területet. Ezt lehet demokratikusnak vagy diktatórikusnak nevezni, egy biztos: ésszerű. Az idei kukorica- termés nem rossz, a hektáronkénti hat tonna megfelel a várakozásnak. Az árakkal van gond: nagyon nyomottak. A terményeinket nagyrészt exportáljuk, az árajánlatok azonban olyanok, hogy most csak annyit értékesítünk, amennyi a fizetési kötelezettségeinkhez feltétlenül szükséges. A többit tároljuk, és várunk. ■ Az oldal összeállítását a Marketing Kft és a jákói önkormányzat támogatta
