Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-14 / Vasárnap Reggel, 41. szám

8 k INFORMATIKA ★ 2001. október 14. Halódó hírportálok Egyre több online hírszolgáltató dobja be a törülközőt. A reklámbevételek visszaestek, az olvasók nem hajlandók fizetni a tartalmakért. A portálok egy része új szolgálta­tásokat indít, mások „nyomtatott” háttér után néznek. Sokak szerint leáldozóban van az online újságok napja. A lá­togatók száma stagnál. Több­évi huzavona után kiderült, míg az olvasók természetes­nek veszik, hogy a New York limesért fizetni kell az újsá­gosnál, egy online lapért egyetlen fillért (centet) sem hajlandók leszurkolni. Ezalól csak az egészen külön­leges vagy speciális tartalmat kínáló (például repüléssel, befektetésekkel foglalkozó) szolgáltatók kivételek. így a most Afganisztánban folyó háború jószerével az utolsó menedéke sok online lapnak. Az elmúlt hetekben mind idehaza, mind külföldön meg­duplázódott, megháromszoro­zódott a hírportálokat felkere­ső olvasók száma. A nagyobb ONLINE HIRDETÉSI BEVÉTELI TOP 5 (millió dollárban) Yahoo 197,3 AOL.com 174,3 Exite 90,5 Lycos 60,9 AltaVista 50,6 látogatószám pedig az eddigi­nél jelentősebb reklámbevé­telt hoz (hat) a virtuális újsá­goknak. A PricewaterhouseCoopers elemzése szerint 2001 első félévében a vállalatok mint­egy 7,8-10 százalékkal keve­sebbet költöttek az online reklámokra, mint egy évvel korábban. Ráadásul a kisebb reklámtortából egyre keve­sebb portálnak jut. A bevételhiány ellen a nagy hírszolgáltatók a munkatársak elbocsátásával védekeznek. A CNN.com, A New York Times Digital és a The Wall Street Jurnal online több száz újság­írót tett utcára. Ezzel egy időben pedig megnyirbálják a hírportálok „eredeti” informá­cióját. Az oldalakon többség­be kerülnek az olyan hír­anyagok, amelyek az elektro­nikus médiában, illetve a nyomtatott sajtóban már meg­jelentek. Az új média több szereplő­je választotta azt a megoldást, hogy „nyomtatott” lapot szer­vez maga mellé. Vagy eleve valamelyik hagyományos új­Az online lapok valódi versenytársa nem a hagyományos újság, hanem a televízió ság elektronikus kiadásai vol­tak, vagy most próbálnak stra­tégiai partnerhez jutni. Kiderült, hogy az online újsá­gok fő ellenfele nem a nyom­tatott lap, hanem a televízió, azt viszont egyelőre nem ké­pesek legyűrni. A magyar piac némi késés­sel, ám a nemzetközi tenden­ciákat követve mozog. A leg­népszerűbb hazai hírportálok Nőiesedik a netközönség * • %,£ i k Ibii! í'*' Az internetezők fele ma már nő. A marketingesek a neten vi­szont még mindig a férfiaknak hirdetnek. A dotkom cégek óri­ási profittól esnek el, hiszen a vásárlási döntések zömét a családban az asszonyok hoz­zák. A nők tudatosabban és ki­tartóbban keresnek a weben, mint a férfiak. Az Egyesült Államokban ma már az internetezők fele nő. Az arány idehaza sem sokkal rosszabb. A Kirowski tanulmánya és a Netsurvey közvélemény-kuta­tása szerint a hazai netpol- gárság 44 százaléka tartozik a gyengébbik nemhez. Csakhogy a netnőiesedést az e-üzletben érdekelt vállalkozá­sok nemhogy nem ismerték fel, de még ma is zömében férfi vá­sárlók igényeinek megfelelő üz­letpolitikával jelennek meg a vi­lághálós boltokban. Férfiaknak szóló árut kínálnak az online üz­letek, és a férfi felhasználók szo­kásait követik a netes hirdetési kampányok is. Mindez rövid és középtávon jelentős profitvesz­teséget okozhat az internetes je­lenlétben érdekelt vállalkozá­soknak - állítja elemzésében a Dotkom Internet Consulting. A családok zömében a vásár­lási döntések négyötödét asz- szonyok hozzák. A női vásárlók netezés közben kitartóbban ku­tatnak az őket érdeklő informá­ciók után. Megnézik és kifejezet­ten hasznosnak tartják az infor­mációs oldalakon elhelyezett termékismertető reklámokat. Az elemzés szerint az inter­netező hölgyek „normál” áruházi vásárlásainak kétharmadát webes árfelderítés előzi meg, a nők 77 százaléka ellenőrzi rend­szeresen levelesládáját, míg a férfiaknál ez az arány csak 62 százalék. Magyarországon két évvel ezelőtt még a netezők kéthar­mada volt férfi, ma már a fél év­nél rövidebb ideje szörfölők kö­rében jóval nagyobb a nők ará­nya, mint a férfiaké. Ennek elle­nére a nőknek szóló hazai netkínálat szegényes. A legtöbb portál legfeljebb csak egy-egy rovatot tart fenn számukra, de még a nőknek szó­ló online magazinok zömét is fér­fiak szerkesztik. A hazai e-boltok- ban a nők elvétve találhatnak rá az őket érdeklő árucikkekre. A kí­nálatban a könnyűzenei CD-k, az autók, informatikai termékek szerepelnek, holott a nők főleg a szépséghez, egészséghez, di­vathoz és a lakberendezéshez kö­tődő termékeket keresnék. A dol­gozó „netnők” zöme a három leg­jobban kereső tizedbe tartozik. az idén jelentős fazonigazítá­son estek át. A két, a felhasz­nálók által igen kedvelt online lap az Origó, illetve az Index valamivel kevesebb saját anyagot közöl, mint koráb­ban, mind több cikket vesz át a napi sajtóból. Megfigyelhe­tő, hogy a tartalmak ritkábban frissülnek, korábban népszerű rovatok halnak el, mert azok szponzorai csökkentették ki­adásaikat. Ugyanakkor piacve­zető szerepre tör a tv 2 portál­ja, a Korridor. Bár óriási hát­térrel rendelkezik, egyelőre sem formavilágában, sem tar­talomszolgáltatásában nem képes versenytársait lehagyni. Ráadásul a másik két portál online áruházakat, speciális csevegővonalakat, ingyenes levelezőládákat és más külön­leges szolgáltatásokat is kínál. MMS-re váltunk A csökkenő eladások miatt bepánikolt mobiltelefon-gyár­tók a Multimédia Messaging System (MMS) beve­zetésével akarnak új életet lehelni a piac­ba. Az eddiginél is nagyobb SMS-lázt okozhatnak azzal, ha a harmadik generáci­ós mobiltelefonokkal fél éven belül lehető­vé válik: az eddig be­pötyögött személy­telen karakterek helyett a küldők saját maguk konstruálta zenével kombinál­ják üzeneteiket. A hab a tortán: mindezt képek, sza­gok is kísérhetik. A 30 Kbyte­os MMS-ért várhatóan mind a küldők, mind a fogadók fizet­nek majd. Japánban viszont a mobilvideoláz dü­höng. Többhavi pró­baüzem után „ren­desen” működnek a harmadik generációs mobil videotelefo­nok. Az alapkészülé­kek 160 ezer forintba kerülnek. A ketyere súlyánál többször nehezebb, összesen 945 oldalas felhasználói kézi­könyv tartozik hozzá. Apróbb hibái, hogy a készülék meleg­szik és mindössze egyórányi internetezés után lemerül. rgl hírek Kormányportál-keresztelő Budapest: Az ezer hivatali ügy elektroni­kus ügyintézését lehetővé tevő új központi portál a www.ekormanyzat.hu néven lesz novembertől elérhető. A szavazó webpol- gárok 43 százaléka voksolt erre a névre. Rendhagyó szoftverpremier Budapest: A Rendszergazda kerestetik című egyfelvonásos bohózat keretében mu­tatták be a Microsoft magyar nyelvű irodai alkalmazáscsomagját, az Office XP-t. A Ma­dách Színház bemutatója Rékasi Károly színművész számára marad a legfeledhetet­lenebb: ő és a számítógép első találkozójá­ra az előadás keretében került sor. Csipvész Japánban Tokió: Az öt nagy japán információtechno­lógiai cég a bizonytalan profitkilátások mi­att (egyelőre) kivonul a csipgyártásból. A vállalatvezetők prognózisa szerint a pro­cesszorokon jövő tavaszig vállalatonként mintegy 800 millió dollár (220 milliárd fo­rint) veszteséget kénytelenek elkönyvelni. Jegelik a légi szörfözést Atlanta: Több egyesült államokbeli légitár­saság a terrortámadások nyomán csökkenő utasszám miatt elhalasztja járatain a légi internetezés bevezetését. A Boeing speciá­lis antennával felszerelt gépei műholdak se­gítségével biztosították volna a széles sávú, valós idejű netezést. Ingyenes programcsomag New York: A jövő év első felében jelenik meg a világpiacon a Sun új ingyenes irodai szoftvercsomagja, a StarOffice 6.0, mely szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, kép- és grafikonszerkesztőt is tartalmaz. Háromdimenziós reklám Budapest: Elsősorban reklámcélokra szánt háromdimenziós megjelenítő rend­szert mutatott be a HoloMedia. A térhatású kép egy méterrel a berendezés előtt keletke­zik. A feltalálók szerint mozgásdetektálók segítségével elérhető, hogy a magyar világ- szabadalom akár a néző egyetlen mozdula­tára módosuljon, pont úgy, ahogy a Star Trek csillagutasaitól láttuk. Már tesztelik a MusicNetet Jobb minőségű zenei él­ményt ígér a Napstert felváltó MusicNet. A no­vember végén induló ha­vidíjas szolgáltatás ze­nélt nem lehet másolni, CD-re vagy MP3-készü- lékre letölteni. Két hónapon belül bárki számára elérhetővé válik egy, a legfrissebb zenék online elérését lehetővé te­vő hálózat, a MusicNet. Az előfizetős rendszerben működő, a korábban so­kak által használt fájlcseré­lős rendszerrel rokon háló­zatot október végéig ötszáz szakember teszteli. A böngészőprogram segítségével kereshetünk szerzők, előadók, címek, albumok, műfaj, sőt a ki­adás éve alapján is a dalok között. A dalra kattintva a gépre töltődik le, lehetővé téve a tartós tárolást. A zene jó minőségű, a letöltés (jelenleg még) gyorsabb, mint a Napsteré volt. A letöltött zeneszá­mok sajna nem örökre a miénk. Ha a felhasználó felmondja előfizetését, egy hónap elteltével törlőd­nek. A zenéket (a hálózat tulajdonosai szerint) nem lehet más komputerre, MP3-készülékre vagy CD- re átmásolni. A MusicNet még alku­dozik több nagy zeneki­adóval lemezeik online- osításáról. Az Amerika Online, illetve a Real­Networks azt ígéri, úgy in­tegrálják az új technológi­át, hogy az jelentősen megváltoztatja majd a fel­használói élményt. Kedvező kamatú személyi kölcsönért hívja most! S* 06*80*400*000 CmBANiO Alapfeltételek: magyar állampolgárság, lakóhelyi vezetékes vagy privát mobiltelefon, 21-65 év közötti életkor. Minimum jövedelem: egyedülálló személy esetén 55 ezer Ft havi nettó jövedelem, házas* vagy élettársak esetében 85 ezer Ft havi nettó jövedelem. A Citibank a kölcsönt a hitelbírálati feltételei alapján, a szerződéskötést követően nyújtja. A szerződéskötés a hitelbírálat eredményétől függ. További felvilágosításért hívja a Citibank Hiteívonalat vagy forduljon munkatársunkhoz. Ez a hirdetés kizárólag a figyelemfelkeltést szolgálja, nem minősül nyilvános ajánlattételnek vaqy tájékoztatónak. A teljeshiteldíj-mutató értéke: 25,57%-44,99%. / DÍJ a nyomtatokra ? A Magyar Reprográfiai Szövetség kez­deményezni fogja, hogy a jövő évtől a nyomtatókra, faxokra és lapolvasókra is vessék ki a reprográfiai díjat - közöl­te Vaskovics Péter, a szervezet elnöke. Jelenleg csak a fénymásolók után szedik be ezt a sarcot. A Magyar Infokommunikációs je­lentés szerint a vállalati körben 264 ezer nyomtatót használnak. Minden második asztali számítógéphez csatla­kozik egy printer is. A cégek hatoda ter­vezi új berendezés vásárlását. A vásár­lók körében a Hewlett-Packard (HP), az Epson és Canon a legnépszerűbb. < Ön milyen nyomtatót vásárolna irodájába? / ■ .HP * r~ ifJS’i / •■‘Canon \ . / Xerox 47,7% / »•Egyéb Hungáriánk treport

Next

/
Thumbnails
Contents