Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-14 / Vasárnap Reggel, 41. szám

2001. október 14. ★ GAZDASÁG ★ 5 Rabok is dolgoznak az EU-ban A dolgozó rabokat még ma is sokan úgy képzelik el, hogy lánccal és acélgolyóval a lábukon járnak, s követ törnek vagy éppen a falakon belül ragasztgatják a papírzacskó­kat. Ez persze tévképzet: rengeteg használati tárgy dicsé­ri az elítéltek munkáját, s közterületen, árokpartokon ka- szálgató rabokat is egyre nagyobb számban láthatunk. A fogvatartottak munkáltatá­sát a hazai büntetés-végre­hajtás hasonlóan fontos fel­adatként kezeli, mint őrzésü­ket - állítja dr. Bökönyi István vezérőrnagy, a büntetés-vég­rehajtás országos parancsno­ka. - 2001-ben új program is indult foglalkoztatásukra, jú­lius 1-jétől 120-an végezhet­nek közcélú munkát. Ők fő­ként a közterületek rendben tartásán ügyködnek. Ez a szakképesítést sem igénylő munka a tábornok szerint mindenkinek jó. Kü­lön jutalomnak számít a mun­kavégzés az elítélteknél, mert állás nem jut mindenkinek. A veszélyes bűnözők például eleve nem dolgozhatnak. Ám akinek megadatik ez a lehe­tőség, annak nem kell a túl­zsúfolt cellákban rostokolnia, és némi jövedelmet is kap. A kispénzű önkormányzatok­ul Belföldi értékesítés nettó □ Értékesítés nettó árbevétele (ezer Ft) árbevétele (ezer Ft) □ Beruházásra fordított ■I Export árbevétel (ezer Ft) összeg ezer Ft) O ff) ff) ff) tDOtDN CD ff) Tt" ff) H lO CO ff) OO LD OO ff) WffJ'í O TtCNCD^i- lOOOlOOO OO OO CD ú) O 'í Ú) CO LO CM OO CM ff) t-4 CD CO ff) CD LO U) N CM CM OO lO ff) H rt ff) TÍ O ffJOOCOff) CM 00 CD O CM ff) CM vH CO CM ff) OO ff) O O I"- CD H CO H ff) LO LO t— ® OO ff) N Tt H 00 CM LO OO CO 00 LO 00 CD 00 CD LO CO CD OO t* TÍ ff) O- O­LO LO LO CD LO CD LO CD LO CD ill lH.jJ ifi ll 4400 Fogtatkürtatott - 4411^—*—-----­43 00 fogvatartottak _ “ átlagos ál 1 ománj i J jL, 4365iíirjT^> 4200 létszáma (fo)' lül ja U.UD 1I.Ü0 IklL fit llilJo 1996 1997 1998 1999 2000 Westel: Európai Minőségi Díj A Westel Mobil Távközlési Rt. Európai Minőségi Dijat kapott a nagyvállalati kategóri­ában. Több magyar cég is pályázott a díjra, de a Sugár András által vezetett Westelnek sike­rült, s miután rajta kívül még egy portugál cég­nek ítélték oda, így két kis ország nagyvállala­ta nyert. A svájci Luzemben 700 üzletember ünnepelte a magyar céget, amely Kelet-Közép- Európában vezető mobilszolgáltatónak szá­mít. Sugár András vezérigazgató a Vasárnap Reggelnek elmondta, hogy a régióban úgy te­kintenek rájuk, mint arra a cégre, amely a legtöbb fejlesztést és tudást halmozta fel. „Az Európai Minőségi Díj olyan, mint az üzleti Oscar, tehát ezt már nem tudjuk megfejelni, de a piacon még van keresnivalónk, ezt a tulajdonosaink is elvárják tőlünk. Macedóniában egyébként fél év alatt rendkívül jó eredményeket értünk el, s Jugoszláviában, Csehországban és Szlovákiában is példamutatónak számítanak a módszereink”- mond­ja a vezérigazgató, aki nem tart attól, hogy a mobilüzletág válságba jut, sőt arra számít, hogy a mostani 2,2 millió előfizetőnél lesz még több is. Csak tudnám, miért akar mindegyik elítélt itt dolgozni!... nak is jó ez, elvégre egy nyolc órában foglalkoztatott rabnak mindössze bruttó 8500 forin­tot kell fizetniük. Természetesen a szak­munkásokat a börtön falain belül is megbecsülik, így ők valamivel többet keresnek: át­lagban bruttó 12-13 ezer fo­rintot. A törvény úgy rendel­kezik, hogy minimum az elő­ző évi minimálbér harmada jár. Vagyis az idei jelentős mi­nimálbér-emelés jövőre már a raboknál is érezteti hatását. Komoly exportbevételt és milliárdos hazai értékesítést könyvelhetett el az elmúlt években a büntetés-végrehaj­tás 12 gazdasági társasága - tudtuk meg a Büntetés-végre­hajtás Országos Parancsnok­ságának sajtóosztályán. A tár­saságoknál a termelőmunkát a fogvatartottak és 1600 fős ci­vil állomány végzi. A-legtöbb cég elsősorban belföldön érté­kesítette termékeit, de például a Nostra Kft. seprűinek jelen­tős részét az Európai Unió pi­acán vették meg. Emellett munkavédelmi ruhák, cipők, textíliák, valamint bútorok és műanyagipari termékek is szép számmal kerülnek a bol­tokba. Bár a termelési ha­szonnal a büntetés-végrehaj­tás gazdálkodhat, a tiszta be­vételből jócskán kell fordíta­ni a falakon kívül dolgozók őrzésére is.- A legtöbb fogvatartottnak eszébe sem jut kereket oldani, de ezt az eshetőséget sem sza­bad kihagyni - állítja Csóti András dandártábornok, az országos parancsnok általá­nos helyettese. - Ezért a meg­felelő biztonságról a munka­helyükön is gondoskodni kell. Külön csoport dolgozik magáncégeknél. A hazai vál­lalkozók ugyanis kérhetik fogva tartott szakemberek foglalkoztatását. A 12 500 el­ítélt 55-65 százaléka végezhet rendszeresen munkát. A szakképesítést adó tanfo­lyamokon jelenleg 22 intéz­ményben harmincféle szak­mában 919-en tanulnak, és olyan szakmákat sajátítanak el, mint többek között he­gesztő, gyorsétkeztetési el­adó, hulladékgyűjtő, szoba- festö-mázoló betanító, sertés­tenyésztő-betanító. Külön képzéseken alapfokon ango­lul tanulnak, illetve számító­gép kezelő-használó tanfo­lyamokon vehetnek részt. M. L. KIUTAT KERES A MAFILM November végén valószínűleg össze­olvad a Mafilm Rt. és a Mafilm Befek­tetési Kft. A fúziónak eredetileg már július 27-ig létre kellett volna jönnie, ám a Mafilm Rt. saját tőkéjének, illet­ve jegyzett tőkéjének arányát még rendezni kellett. Elméletileg a Mafilm Rt. megbízott vezérigazgatójának, Haber Ferencnek is eddig az időpon­tig szóit a megbízatása, ám a tulajdo­nosok felkérték, hogy a cégegyesítés létrejöttéig még maradjon a posztján. Haber ezután - sajtóértesülések szerint - minden­képp visszatérne a Mafilm Audio Kft. ügyvezetői beosztásába. Arról, hogy helyére kik a jelöltek, egyelőre még nincs információ. Az egy céggé váló Mafilm helyzete a kötlségra- cionalizálás mellett sem rózsás. Két fóti műterme például egyáltalán nem hangszige­telt, és stúdiói sem a legkorszerűb­bek. Haber szerint legalább 5 milliárd forintos állami segítségre lenne szük­ség ahhoz, hogy a cég talpra álljon, a korszerűsítés, illetve fejlesztés költ­ségeit ugyanis még az olyan nagy pro­dukciókból származó bevételek sem fedezik, mint a hazánkban forgatott Napóleon, vagy az I Spy című, Eddy Murphy fémjelezte amerikai film. Más szakemberek szerint ugyanakkor a Napóleon esetében kötött koprodukciós szerző­déshez hasonló megállapodások kiutat jelenthet­nek: eszerint ugyanis a film készítőinek a Mafilmnél kellett elkölteniük azt a pénzt, amit ál­lami támogatásként kaptak - ráadásul a filmgyár a magyarországi jogdíjakból is részesedik. hírmix Kárpát-medencei CBA-hálózat Kárpát-medencei ellátóhálózatot épít ki a CBA Kereskedelmi Kft. Elsőként CBA Zág­ráb néven a horvátországi logisztikai köz­pont csatlakozik a kereskedelmi lánchoz - ezt a társaság elnöke jelentette be. A követ­kező lépés az erdélyi fejlesztés lesz - mond­ta Baldauf László. - Egész Romániára kiter­jedő CBA-hálózat alakulhat ki, 100 milliárd forinttal bővítve a társaság forgalmát. Lobbiképzés diplomásoknak Több mint húsz másoddiplomás szakot hir­detett meg a BKÁE Közgazdasági Továbbkép­ző Intézet. A klasszikus közgazdasági szakok mellett újdonságnak számít a felszámoló és vagyonfelügyelő, valamint a lobbiszakértő szak. Gáspár Péter Pál igazgató elmondta: harminc éve azt gondolták, hogy a lobbista megfenyegeti, megvesztegeti a képviselőket. Mára ez a képzet eltűnt. A lobbinak elmélete, módszertana van, amit meg lehet tanulni. Gondban az ötcsillagos hotelek 12 millió márkás forga­lomkiesést könyvelhet­tek el a budapesti ötcsil­lagos szállodák az USA-t ért szeptemberi terrortá­madást követően - kö­zölte Wolff Péter, a Ma­gyar Szállodaszövetség elnöke, aki szerint to­vábbi lemondások várhatók az év végéig. Tavaly az ötcsillagos szállodák forgalma csaknem 21 milliárd forintot tett ki. Lámpagyár épül Gyöngyösön Több mint egymilliárd forintos befektetés­sel épít autólámpagyárat Gyöngyösön a ja­pán Stanley Electric Hungary Kft. A 2900 négyzetméteres üzemcsarnokot jövő év ta­vaszán adják át, s már az első esztendőben 400 ezer autólámpa gyártására számítanak. A Stanley Electric a Toyotákhoz és Merce- desekhez készít alkatrészeket. Magyar gépek moldáv kézben? Könnyen lehet, hogy moldáv kézbe kerül­nek a Carpathian Air Transport Kft. repülőgépei. A vállalkozás a Deutsche Ba­laton AG. érdekeltségébe tartozott, ám az anyavállalat úgy döntött, hogy felszámolja magyarországi befektetéseit. A Veronába, Temesvárra és Ljubljanába menetrendsze­rű járatokat indító Carpathian előtt így két út áll: vagy felszámolják, vagy megvásárol­ja a moldáv nemzeti légitársaság. Több kimért tej fogyott A háztartások az idén az első nyolc hónap­ban 8 százalékkal kevesebb tejet fogyasztot­tak, mint tavaly azonos időszakban, miköz­ben értékben 9 százalékos növekedés re­gisztrálható - derül ki egy felmérésből. Esze­rint a dobozos tejekből 7 százalékkal keve­sebb fogyott, míg a kimért tej részesedése 5 százalékkal nőtt. A műanyag flakonos kisze­relés is emelkedett, 1 százalékkal. BÉT: maradtak a külföldiek Szerencsésen zárult az OTP Bank Rt. a Hajdú BÉT Rt.-ben lévő befektetése. Az OTP ko­rábban hitelezője és részvé­nyese volt a baromfifeldolgozó vállalkozásnak. Az OTP eladta a részvénycsomagot, s az ügy­let egymilliárd forinttal növeli a társaság idei nyereségét. A szlovák privatizáci­ós szervezet pályá­zatán még akkor indult az OTP, ami­kor északi szom­szédunkban a bankszektor szerény eredményekkel dicse­kedhetett, s az eladásra meg­hirdetett IRB bank vesztesége­sen működött. A középbank azóta nyereségessé tette gaz­dálkodását. Az IRB eladására kiírt pályázaton a privatizációs miniszter támogatja a magyar ajánlat elfogadását. Eddig a pesti tőzsde inde­xére leginkább a Matáv- és a Mol-részvények emelkedése gyakorolt jótékony hatást. A New York-i terrortámadások utáni átmeneti visszaesésből elsősorban ez a két részvény húzta ki a BUX-ot. A Matáv ár­folyama a tragédia óta eltelt hetekben ütemes emelkedés­sel nyolcszáz forint közelébe jutott, azaz egy hónap alatt mintegy negyven százalékkal lett drágább. A papírban elemzők szerint még mindig jelentős tartalék van. Látványos növekedést muta­tott a Mól kurzu­sa. Szeptember ben volt mélyponton (3600 fo­rint), azóta 25 százalékot drá­gult, egészen 4500 forintig. A gyors felfutást követte az ilyenkor gyakori kisebb korrek­ció, de 4300 forint körül stabi­lizálódott a papír ára. A befek­tetők érdeklődését az a hír keltette fel, amely szerint még az idén elkelhet a tartósan veszteséget hozó gázüzletág. A tőzsde 5-8 milliárd forintos napi forgalmának döntő részét - csakúgy, mint a terrortáma­dás előtt - a külföldi befekte­tők vásárlásai generálják. PÍSrok ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A ZALAHÚS Ami a filmesek körein beiül az Oscar-díj, az - kis túlzással - a ha­zai élelmiszeripar számára az Arany Tallér-díj. Ezt az elismerést mindig az élelmiszeriparban és az élelmiszer-kereskedelemben az adott évben legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó cégek, illet­ve ezen a területen tevékenykedő személyiségek, intézmények kapják. Idén az „ipar-food” kategória győztese az a Zalahús Rt. lett, amely az ország egyedüli abszolút magyar tulajdonú hús­ipari cégeként vívta ki a szakma megbecsülését. A vállalat hivatalos neve 1949-ig Farkas Imre Húsüzeme volt, ma pedig a Zalahús Rt. többségi tulajdona szintén Farkas Imréé. Ám a különbség ég és föld. A két tulajdonos által fémjelzett korszakot - apáét és fiáét - ugyanis nem csupán egy emberöltő választja el, hanem pozitív változások garmadája is. Fél évszázada, amikor a családi vál­lalkozást az állam kisajátította, mindeb­ből még vajmi kevés sejlett. Az egyetlen jó körülmény, amit az államosítás hozott, az a garancia volt, amely biztosította, hogy az ifjabb Farkas Imre hentestanulóként továbbra is az üzemben kapott munkát. A ranglétra legalsó fokán kezdte. Tíz évig dolgozott szakmunkásként, a pénzkere­set mellett tette le az érettségit, majd el­végezte a főiskolát is, kinevezték műszaki vezetővé, utána főmérnökké, majd ügyve­zető igazgatóvá, végül elnök-vezérigazga­tóvá. Ez utóbbi tisztség már a privatizáció időszakához köthető: a Zalahúst az or­szág húsipari üzemei közül elsőként magánosították. Farkas Imre ekkor lett a cég többségi tulajdonosa.- Rádöbbentünk, hogy nem elegendő valamit birtokba venni, sokkal fontosabb a megfelelő színvonalú működtetés - je­lentette ki az elnök-vezérigazgató. - Ezért soha nem zárkóztunk el a jó ötletektől, ér­kezzen az bárhonnét is. Hiszen minden­kinek ugyanaz a célja: kiváló minőségű, versenyképes áruval megjelenni. A Zalahús Rt. stratégiai vezérelve a kölcsönös bizalmon alapuló kereskedel­mi tevékenység. Filozófiájuk, hogy a part­nerekkel egymást hozzák olyan helyzet­be, ami mindkét fél számára előnyös. Ezt persze csak megfelelő anyagi ráfordítás­sal lehet elérni, ezért a vállalat a nyeresé­gének a legnagyobb hányadát a techno­lógiai színvonal fejlesztésére fordította.- Bár a cég fél évszázada minden év­ben nyereséges, nálunk sohasem volt do­mináns szempont az osztalékfizetés - ál­lítja Farkas Imre. - Úgy gondoltuk, hogy az csupán átmeneti siker, a minőség nö­velésébe forgatott pénz maradandóbb értéket képvisel. így sikerült igen sok szép eredményt elérnünk. Csak egy példa: az országban mi jelentünk meg először vá­kuumcsomagolt, szeletelt termékekkel. Ahhoz persze, hogy mindeme erőfe­szítések sikeresek legyenek, nem volt elég csupán a húsüzemet fejleszteni, ko­moly „hátországot" is ki kellett építeni. Ez a szállítói, logisztikai bázison kívül a saját hizlaldákat, sőt a takarmánytáp-előállító egységek létrehozását is jelentette. A Zalahús Rt. termékei jelenleg 16 ezer üzletbe jutnak el. Arra a legbüszkéb­bek, hogy ugyanúgy meg tudtak felelni a szupermarketek elvárásainak, mint a kis boltok igényeinek.- Nekünk minden vevő fontos - jelen­tette ki Farkas Imre. - Úgy gondolom, hogy a mostani elismerés is ennek a hoz­záállásnak a helyességét igazolja. Ami pedig a jövőt illeti, mi nem tartunk a ver­senytől: az első szempont mindig a minő­ség fejlesztése marad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents